Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-23-24 / 19. szám
CSALÁD - OTTHON 1993. január 23-24., szombat-vasárnap A fogfájás elleni gyógymódok fejlődése II. 1700 körül a népi kuruzslás a fogfájásra csalhatatlan eljárásként varázsigét hirdetett, amelyet az ajtó közepében állva, a holddal szemben kellett elmondani. 1846-ban egy Geiger Márton nevű kosárfonó leírta, hogy azon év májusában fogorvos érkezett Sopron városába. Mindenféle bűvös szereket tukmált az emberekre. Tüneményes foghúzó volt, rá sem nézett a fájós fogra, máris eltávolította. Kard hegyével, ostor nyelével és más „műszerekkel” dolgozott. Dicséretére szolgáljon, hogy a szegény embereket ingyen boldogította. A XVIII. századtól kezdve a fogászat nagy ' fejlődésnek indult. Ezen fejlődési sorba tartozik Balogh professzor is, aki a fogászati klinikáján úgy csökkentette a szövetroncsolással járó beszúrási fájdalmat, hogy elrendelte, miszerint az injekciós tű hegyét kifőzés előtt nagyítóval nézzék meg, elég hegyesek-e. Természetesen ma már tovább léptünk és az egyszerhasz- nálatos tű fecskendő korát éljük, mellyel tökéletes vezetéses érzéstelenítés érhető el. A lehetőségek közül kiemelném 1. az ideg közvetlen érzéstelenítését, 2. az idegfonat érzéstelenítését, 3. a vegetatív blokádot. Az érzéstelenítő gyógyszerek közül a Novokain és Lidokain után megjelent az Ultrakain, melynek előnyeit ma már mindannyian tapasztaljuk. Természetesen a fájalom és a félelem nagy harcában érdekes jelenségek is vannak. Ki ne tapasztalta volna már, hogy a félelem megszünteti a meglevő fájdalmat, s amikor a páciens a fogorvos ajtajához ér, nem egyszer mintegy varázsütésre panaszmentessé válik. S végül van egy anekdota is a furfangos parasztról, aki — miután az érzéstelenítéssel drágább volt a foghúzás —, az egyik orvossal beadatta az injekciót, s a hatás beálltáig ahelyett, hogy a váróban helyet foglalt volna, szépen kioldalgott és gyorsan átment egy másik fogorvoshoz, akivel egyszerűen kihúzatta a fogát. íme a fogfájás történetét néhány vidám szóval zártuk, s talán azzal a felhívással is, hogy tisztelt fogfájósok, ne féljenek a fogorvostól. Dr. Jakubecz Sándor Fő lelőhelye: mandula, mogyoró, dió Magnézium az agysejtek üzemanyaga A két világháború között még tudományos berkekben sem igazán figyeltek föl a kitűnő magyar farmakológus, Mansfeld Géza kutatási eredményeire, amelyekkel kimutatta, hogy az agysejtek működésük közben magnéziumot adnak le. Később — amikor a gyógyászat szellemi tevékenységgel foglalkozó területei mindinkább az érdeklődés előterébe kerültek — a vizsgálódások azt is bebizonyították, hogy a szürkeállomány e fontos ásványi üzemanyagának más fontos élettani szerepe is van a szervezetben: gátolja a véralvadást, azaz megakadályozhatja a trombózis kialakulását. A szellemi erőnlét fenntartásával, az „agy-kondi” javításával foglalkozó szakemberek a közelmúltban azt is kiszámítot- , ták, hogy a szervezetnek, s azon belül elsősorban az agysejteknek milyen magnéziummennyiségre van szükségük a jó hatásfokú működéshez. Eszerint az optimális adagolás: naponta a testsúly minden kilójára 8 milligramm, tehát például egy 70 kilós embernek napi 560 milligramm. Az étkezési szokások ugyanakkor azt mutatják, hogy a tényleges fogyasztás ettől jócskán elmarad — átlagosan csak 200- 250 milligramm. Pedig az agysejtek teljesítőképességét serkentő alkáli földfém kisebb-na- gyobb mennyiségben megtalálható számos könnyen beszerezhető élelmiszerben. A magnézium toplista élén a búzakorpa áll; 10 deka 490 milligrammot, azaz csaknem egy teljes napi szükségletet tartalmaz. A további sorrend (szintén 10 dekánként): mandula 398, pörkölt földimogyoró 290, dió 256, szójabab 250, szárazbab 218 milligramm. A kenyerek közül a bakonyi barnában 122, a fehér kenyérben mindössze 48 mg magnézium van. A. „gondolatébresztő” fémhez más forrásokból is hozzájuthatunk. Egy-egy magnéziu- mos pezsgőtablettával 120 milligrammot törleszthetünk napi magnézium-adósságunkból. Az Országos Dietikai Intézetben dr. Rigó János professzor és munkatársai által kifejlesztett gyógyszörpben, a Viromában, illetve a Diviromában decinként kereken 500 milligramm van. —szabó — FEB A mandulában, dióban, mogyoróban található a legtöbb magnézium, mely agysejtjeink működését segíti eló' FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ha magas a vérnyomása (1.) Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a magas vérnyomás — közismert nevén a hypertonia — világszerte a leggyakoribb betegségek közé tartozik. Nagyon sok ember nem is tud arról, hogy vérnyomása magasabb a kelleténél. Pedig a magas vérnyomás betegségként lassú formában kóros elváltozásokat okozhat az érrendszerben, az agyban, a vesékben és a szemben. Növeli többek között az érelmeszesedés, az agyérgörcs, a szívinfarktus kockázatát. Mi a vérnyomás? Tulajdonképpen a keringő vérnek az erek falára gyakorolt nyomása, amely az ütőerekben és a gyűjtőerekben más és más értékeket mutat. A szív ritmusosan működik. Amikor összehúzódik, akkor mérjük a szisztolés, és amikor elemyed, akkor a disztolést. Viszonyukat tört formájában fejezzük ki. Mennyi a normális vérnyomás? Az egészséges felnőtt ember nyugalomban mért vérnyomása nem haladja meg a 140/90 Hgmm értéket. A szakemberek szerint a 160/95 Hgmm az a határ, amely feletti értékek már magas vérnyomást jelentenek. Ha a vérnyomás rendszeresen, visszatérően magas, akkor ezt az állapotot magasvémyomás-betegségnek vagy hypertoniá- nak nevezik. Ha csak néha emelkedik a határérték fölé a vérnyomás—ez nem feltétlenül a betegség jele. Mi okozza a magas vérnyomást? Egyszerre többféle tényező. A konkrét ok gyakran ismeretlen. Például a magas vérnyomásra való hajlam örökölhető. Bizonyos betegségek kísérő tünete is lehet a magas vérnyomás. A testsúlyfelesleg, a túlzott állati zsír- és a sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, valamint a pszichés megterhelések mind-mind kedveznek a magas vérnyomás keletkezésének és fennmaradásának. Hogyan előzhetjük meg? Rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat! A következőkre ügyeljünk: — A használati utasítást tartsuk be. — A mérést legalább ötperces pihenő után végezzük. — Ne mérjünk vérnyomást közvetlen étkezés után, fizikai megterhelés alatt. Téves értékeket kapunk akkor is, ha mérés előtt kávét vagy alkoholtartalmú italt ittunk. — Kétszer mérjük meg vérnyomásunkat úgy, hogy közben vegyük le a karunkról a mandzsettát. A két mérés között legalább öt perc teljen el. A két mérés az átlagérték miatt szükséges. — Orvosunkkal beszéljük meg, hogy milyen gyakorisággal végezzük a mérést. Az értékek áttekintése végett vezessük füzetbe a mérések eredményeit. — Lehetőleg félévente menjünk el az orvoshoz, és méressük meg vérnyomásunkat. (Folytatjuk!) Dr. Katona Edit Töltött vörös káposzta Ezúttal azok számára ajánlunk egy menüt, akik kedvelik a zöldséges ételeket. Természetesen olyan alapanyagokból állítottuk össze az ételeket, amelyek ilyenkor télen is beszerezhetők. PÓRÉLEVES SAJTGALUSKÁVAL Hozzávalók: 2 szál póréhagyma, 15 dkg borsó (üveges vagy mirelit), 1 leveskocka, olaj, szerecsendió, só, fehérbors. A galuskához: 5 dkg margarin, 1 tojás, 5 dkg búzadara, 5 dkg reszelt ementáli vagy parmezán sajt, só, fehér bors, snidling. A póréhagyma zöld leveleit vékony karikákra vágjuk és félretesszük. A hagyma többi részét apróra felvágjuk és az olajon üvegesre pirítjuk. Hozzátesszük a zöldborsót és ráöntjük a zöldséglevet, megsózzuk és 20 percig főzzük. A galuskát hasonló módon készítjük el, mint a grízgaluskát, a reszelt sajtot is hozzáadva. Külön vízben főzzük ki. A kész levest szerecsendióval, borssal fűszerezzük, majd beletesszük a kifőtt galuskát. Tálalás előtt megszórjuk a félretett pórészeletekkel és az apróra vágott snidlinggel. TÖLTÖTT VÖRÖS KÁPOSZTA Hozzávalók: 1 közepes fej vörös káposzta, 50 dkg szárnyas melle húsa (csirke, pulyka), 1 zsemle, 5 dkg szalonna, 1 vöröshagyma, 1 evőkanál vaj, szegfűbors, só, fehér bors, 3 evőkanál olaj, 1,5 dl száraz vörösbor, 1 leveskocka, 1-2 teáskanál ribizlizselé. A vörös káposzta torzsáját ék alakban kivágjuk, külső leveleit lebontjuk. À fejet forrásban lévő sós vízben előfőzzük, körülbelül 10 percig. A káposzta nagy leveleit lebontjuk, a maradékot apróra vágjuk. Az apróra vágott szalonnát és hagymát üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk a fűszereket, az előzetesen beáztatott és kinyomkodott zsemlét, a darált húst és az apróra vágott káposztát. A jól összedolgozott tölteléket a káposztalevelekre halmozzuk és felcsavarjuk. Cérnával átkötjük és forró vajon mindkét oldalát átpirítjuk, majd ráöntjük a vörösbort és előmelegített sütőben 40 percig pároljuk, közben zöldséglével locsoljuk. Tálalás előtt ribizlizselével ízesítjük a levét. Spagetti illik hozzá. Ugyanezt elkészíthetjük fehér káposztából, és tetszés szerint változtathatjuk a töltelék hús fajtáját. Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. február 1. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. Á megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db reklámesemyőt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. Az 1993. január 9—10-ei rejtvény megfejtése: Nővérke, nem látom azt a karcsú szőkét, akit ígért! Nyertesek: Bálint Istvánná, Kardos, Kovács István, Szarvas, Kovács Jánosné, Orosháza, Szarka Emília, Szeghalom, Balogh Erika, Békéscsaba.
