Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
0 1993. január 21., csütörtök — HÁLÓ iRÉKÉS MEGÏEI HlRLAP Amit az AIDS-ról tudni kell 5. 1991 végén a világ sportszerető közvéleménye megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kosárlabdasport kiemelkedő egyénisége, az amerikai Earvin „Magic” Johnson HIV-vírussal fertőzött. Üzenete mindannyiunk számára megfontolandó. „Vállald a felelősséget! A te életedről van szó. A legbiztosabb szex az, ha nincs szex. De ha a szex mellett döntesz, mindig és mindenkor tartsd be a védekezés előírásait. Engem utolért a HÍV, ezért tudom: téged is utolérhet. Azt akarom, hogy biztonságban légy. Az életed megér annyit.” Információadás, tanácsadás, szűrés AIDS-információ. Személyes telefonos tanácsadás, munkanapokon 8—16 óráig. Telefon: 138-2419. AIDS-te- lefon. Telefonautomata-szol- gálat az AIDS terjedéséről, megelőzéséről 17—4)6 óráig. Telefon: 138-4555. Magyar AIDS Alapítvány. Levélcím: 1367 Budapest, pf.: 121. A kérdésekre levélben válaszolnak. 1051 Budapest, Arany J. u. 31. Hol lehet AIDS-szűrővizsgálatra jelentkezni? Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (1085 Budapest, Mária u. 41.) Anonim (név és személyi szám nélküli) szűrést kérhet. Az AIDS-segélynél előzetes egyeztetéssel. Telefon: 166-9283. Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet 1097 Budapest, Gyáli út 2—6. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés megyei intézete Békéscsaba, Gyulai út. Telefon: (66) 454- 154. Minden megyei és városi bőr- és nemibeteg-gondozó- ban. Nemzeti Egészségvédelmi Intézet Az oldalpárt szerkesztette: Bede Zsóka Az alvás és zavarai Az altatószerekről és hatásaikról Hogyan gazdálkodjon a család? Költse el okosan a pénzét! A garasoskodásról, illetve Csekonics báró felelőtlen költekezéséről szóló közmondások, ha nem is tudományos megalapozottsággal, de jelzik a pénzzel való bánásmód két végletét. A túlzott, aprólékos fontolgatás éppen olyan káros lehet, mint a hirtelen és könnyelmű döntés. Sokan idegenkednek a családi költségvetéstől, mondván: megfosztja a szülőket és a gyerekeket a vásárlás, a pénzköltés örömétől. A közgazdá- ■ szók pedig azt állítják, hogy éppen a megalapozott költség- vetés az örömforrás záloga, mivel a beosztás csökkentheti a gondokat. Igaz, hogy az árak folyamatos emelkedése miatt mind kevesebb kiadást sorolhatunk a fix költségek közé, mégis próbáljuk meg összeírni: mire is megy el a pénzünk. A lakbér — a lakástörvény elfogadása után várhatóan emelkedik majd, de ezen a tételen akaratunk ellenére sem tudunk spórolni. A rezsiköltségen igen. Például nem fűtjük 24 fokosra a szobát, csak 20— 21 fok közöttire, vagy az ételek egy részét kuktában főzzük, mert így gyorsabban elkészül és kevesebb gáz, villany fogy. Áz áramszolgáltatón bosszút állhatunk az árak emelkedése miatt, ha tanuláshoz, olvasáshoz, kézimunká- záshoz kisebb teljesítményű, helyi fényforrást használunk. A mennyezeten magasban elhelyezett 100 W-os égőnél rosszabbak a látási viszonyok, mint a 60 W-os izzóval világító olvasólámpánál. Az energiamegtakarítás pedig a két teljesítmény közötti különbség, azaz 40 százalék. A sokat és méltán reklámozott kompakt fénycső — azonos fényerősség mellett — csak a hagyományos villanykörtékhez szükséges áram egyötödét fogyasztja. Igaz, a speciális armatúra miatt nem olcsó, de „a beruházás” gyorsan megtérül a kisebb villanyszámlában. Ha a telefonfülkékhez haCsipkerózsika-álom sonlóan az otthoni készülékeken is három perc után bontanák a beszélgetéseket, bizonyára kisebbek lennének a számlák. Az élelmiszerek, tisztító- szerek esetében az ésszerű és tervszerű vásárlással lehet csökkenteni az áremelkedés miatti többletkiadásokat. Sokat segíthet például a heti étlap készítése. Ha a család együtt állítja össze a menüt, akkor mindenki könnyebben elfogadja, hogy kedden a papának kedveznek a rakott krumplival, szerdán a kishúgnak a grí- zes tésztával, s talán még a „mama kedvence”, a spenót tükörtojással is könnyebben elfogy. Az étlap ismeretében nem kell minden áldott nap, munka után rohanni a boltba — a tejet, kenyeret bárki megveheti —, elég hetente egyszer nagybevásárlást csinálni. A diszkontáruházakban főleg a nagyobb tételben történő családi bevásárlással jó néhány forintot megtakaríthatunk. Az 5 kg-os csomagolású liszt, a 3 kg-os mosópor diszkontárát érdemes összevetni az azonos súlyú, ám kisebb kiszerelésű közértes árral, s kiderül, nem az egyszeri nagy- bevásárlás a drága, hanem az elaprózott, mindennapos. Szerencsére egyre több tisztítószerhez kapni úgynevezett zacskós utántöltést. A mosogató- és súrolószerek műanyag flakonjának árát csak egyszer kell megfizetni és ez is jelenthet néhány forint megtakarítást. Az éjjel-nappal nyitva tartó, kis szatócsüzleteknek minden háziasszony örül, és a napi rohanásban nem is figyel rá, hogy ott az este kilenckor is megvásárolható tej jóval drágább, mint a közértben. Amíg tanuljuk a takarékosságot, érdemes minden számlát gondosan megőrizni, a kiadásokat pontosan könyvelni, hiszen csak ezek birtokában deríthető ki: hogyan jövünk ki jobban a pénzből, hol mennyit lehet megtakarítani. — szabó — FEB A szorongás, a hipochondria, a depresszió, a neurózis általában alvászavarhoz vezet, de alvászavarban szenvedhetünk nehéz életszakaszokban is. Kulcsár vizsgálatai szerint az introvertált (befelé forduló) típusú személyek alvása a felületesebb alvás felé mutat eltolódást. Az álmatlanságban szenvedő embert a nap folyamán átélt, kellemetlen élmények gyötrik. A kellemetlen élmények újból és újból való, „kényszeres” visszaidézése a szükségesnél magasabb éber- ségi szintet tart fenn. Ugyanakkor ismert, hogy az alvást laza „fantáziaképek” segítik elő, ilyen hatású a relaxáció, a halk zene, ami eltereli a figyelmünket a kellemetlen belső tartalomról. Stresszhatások esetében megnőhet az egyén alvásigénye, ugyanakkor kóros stresszhatások következtében gyakori az álomból való ébredés. Az ébresztőrendszer tónusát természetesen nemcsak belső tényezők, személyiségi adottságok vagy pszichés áttétellel érvényesülő környezeti szituációk fokozhatják, hanem a külső környezetből származó hatások is. Ébresztő jellegű zavaró ingerek a nagyváros zajai és esti fényei (reklámok), általában minden zaj. Kevésbé ismeretes tény, hogy az alvás lefolyására a külső környezet hőmérséklete rendkívül nagy hatással van, ugyanis a hőmérséklet emelkedése negatívan befolyásolja az alvás lefolyását. A külső ingerek részt vesznek az álomban. Freud „Álomfejtés” című művében számos példával igazolja ezt a jelenséget: például a mennydörgés egy álombéli csata közepébe helyezhet bennünket: a kakas kukorékolása egy ember kiabálásává alakulhat, ha lecsúszik rólunk a hálóruha, meztelennek álmodhatjuk magunkat stb. Mivel álmaink (szépek vagy kínzók) leggyakrabban a REM-fázisban keletkeznek, érthető, hogy a természetes, altató nélküli alvásban ezek az álmok ismét előfordulnak, bár nem mindig emlékszünk rájuk. Ha valaki huzamosabb ideig altatót szed és megpróbálja elhagyni, akkor a lassú hullámú alvás mennyisége ismét a normálishoz közelít, míg a REM- fázis hirtelen megnövekszik, ami kínzó, félelmetes álmokkal jár. Gyakran ez az oka, hogy a beteg ennek elkerülése érdekében inkább gyógyszert szed. Hazánkban az altatók szedése —sajnos — növekvő tendenciát mutat. A különféle neurotikus álmatlanságban szenvedők esetében sok orvos altatóval próbálja megoldani a beteg alvásproblémáját. A legtöbb esetben a háttérben meghúzódó problémát kellene orvosolni (neurózis, depresszió, aktuális életnehézségek) — gyógyszeres kezeléssel és verbális pszichoterápiával együttesen. Ismert az el nem alvástól félő ember szorongása, a szorongás pedig gátolja a teljesítményt — a kör bezárult, az ember álmatlanul hánykolódik az ágyban, agyában dörömböl a gondolat: „el kell aludni”. Alkalmazzunk ilyenkor paradox módszert: próbáljunk meg ébren maradni. Enyhébb esetekben alkalmazhatunk a relaxációs módszereken kívül gyógynövényekből készült teákat. Erre legalkalmasabbak: komló, macska- gyökér, citromfű, levendula — de kapható a Herbáriákban kész teakeverék is. Az álmatlanság kezelésére jótékony hatású a Kneipp-féle vízkúra, mely megnyugtató és erősítő hatást fejt ki. Esténként vegyünk egy-két percig tartó hideg lábfürdőt (hideg lábúaknái először meleg, majd hideg lábfürdő ajánlatos). Jó hatású a tíz másodpercig tartó hideg ülőfürdő is (14—18 °C), mely után leszáradás nélkül feküdjünk be a felmelegített ágyba. A helyesen végzett vízkúra és a gyógyteák fogyasztása az álmatlanság enyhébb eseteiben meghozza az áhított nyugalmas alvást. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete egészségnevelési osztálya Alkotmányellenes a magzatvédelmi törvény - a Pacem in Utero Egyesület indítványa Emlékezzünk rájuk! Dr. Vidovszky László (1900-1962) Több ponton alkotmányellenes a magzatvédelmi törvény, és szemben áll az Alkotmány- bíróság 1991. december 17-ei határozatával — állítja a Pacem in Utero Egyesület abban az indítványában, amelyet a közelmúltban postázott az Alkotmánybíróságnak. Az MTI információja szerint az egyesület 17 oldalas beadványában fejti ki a véleményét a törvény több, megtámadott rendelkezéséről. Az általános megállapítás szerint: „a jogalkotó nem magzatvédelmi törvényt alkotott — néhány deklaratív jellegű megállapítást kivéve —, hanem a jogállami normák szerinti nagyfokú liberalizálást törvényesítő ,abortusztörvényt’, így a törvény alapvetően nem a ,magzatvédelmet’, hanem a széles körű legális ,magzat- ölést’ emeli törvényi szintre.,, Az indítvány egyebek mellett kifogásolja, hogy a törvény a terhességmegszakítási okok közül a „súlyos válság- helyzet” meghatározással a teljes szubjektivitás talaján áll. Ezt az okot teljes egészében a nő határozza meg, s ezzel a törvényhozó a terhességmegszakítási okok számát végtelen nagyságrendűre növelte. Ezzel — a beadvány szerint — a törvényhozó szembe került az Alkotmány- bíróság korábbi határozatának több megállapításával is. Az egyesület állítja: a törvény gyakorlatilag bevezeti a szabad abortuszt. A Pacem in Utero Egyesület a beadványában indokolt álláspontjára tekintettel kéri az Alkotmánybíróságot, minősítse alkotmányellenesnek és semmisítse meg a magzatvédelmi törvény és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok kifogásolt rendelkezéseit. 30 évvel ezelőtt hunyt el dr. Vidovszky László, Békéscsabán közismert és népszerű orvos, aki megalapította és továbbfejlesztette a MÁV Rendelőintézetet. Békéscsabán született 1900. január 16-án. Apja Vidovszky Ferenc jegyző volt, a megyében jól ismert Vidovszky család tagja. Vidovszky László a békéscsabai ág. h. ev. Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanulmányainak befejezése után előbb Korányi Sándor professzor Belgyógyászati Klinikáján dolgozott, mint gyakornok, majd a budapesti Svábhegyi Tüdőszanatórium orvosa lett. 1935-ben került Békéscsabára, ahol előbb mint iskolaorvos, majd OTI körzeti orvos lett. A Baross utcában lévő rendelőjét számosán keresték fel, sok család „háziorvosának” is felkérte. Elmélyedő típusú ember volt, aki szenvedélyesen szerette a zenét, maga is zongorázott, kitűnő képességeket szerezve, mint Oohná- nyi Ernő magántanítványa. Szabad idejében az irodalommal is szívesen foglalkozott. Nem véletlen, hogy Pécsett élő László fia zeneszerző. A háború után megszűnt a körzeti orvosi szerződése, előbb mint magánorvos folytatta orvosi praxisát, majd a Haan utcában lévő dr. Sipos István magánszanatóriumának megszűnése után — a MÁV szegedi igazgatósága vette meg területi rendelőintézet céljára — elvállalta a MÁV Rendelőintézet főorvosi állását. Rendkívüli szervezőképességgel, kitűnő szakorvosok megnyerésével, korszerű műszerek beszerzésével, jó asszisztenciával magas színvonalú szakrendelőt hozott létre. Erejét nem kímélte, munka közben, 1962. november 28- án szívroham következtében halt meg. Nem érhette meg az új, korszerű MÁV Rendelőintézet létrejöttét, amelyre olyan nagyon vágyott. Dr. Sonkoly Kálmán
