Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

HÁLÓ 1993. január 21., csütörtök áRÉKÉSMEGYEI HÍRLAP­Munkatár(s) Az alábbiakban közöljük a Békés Megyei Munkaügyi Központ állásajánlatait kiren­deltségenként: Békéscsaba: (telefon: 444- 211) bérszámfejtő 1 fő, fes­tő—mázoló 2 fő, vízvezeték­szerelő 2 fő, gondozónő 1 fő, pénzügyi előadó 2 fő, SZTK- ügyintéző 1 fő, műszaki— vasáru eladó 1 fő, takarító 1 fő, lakatos 1 fő, autómosó (jo­gosítvánnyal) 2 fő, gépíró 2 fő, raktári segédmunkás 1 fő, általános iskolai tanító 1 fő, felszolgáló—pultos 3 fő, ügy­nök—üzletkötő 2 fő, varrónő 1 fő, nevelőtanár (német- angol szakos) 1 fő, fogtechni­kus 2 fő, szabász 2 fő. Békés: (telefon: 341-747) szakács 2 fő, varrónő 4 fő, védőnő (Tarhos) 1 fő, óvónő (Tarhos) 1 fő, bolti eladó 1 fő, zöldségtermesztő 2 fő, kosár­fonó 20 fő, angol— matematika szakos tanár álta­lános iskolába (Bélmegyer) 1 fő, pék 2 fő, titkár (német nyelvtudással) 1 fő, könyvelő 1 fő, gazdaságvezető 2 fő, áru­szállító—üzletkötő 1 fő, mű­vezető (felsőfokú közi. gé­pész) 1 fő, dísznövényter­mesztő I fő, konyhalány 1 fő. Gyula: (telefon: 463-108) textil-konfekcionáló 5 fő, ka­zánfűtő (magasnyomású) 2 fő, ápoló 3 fő, hidegburkoló 1 fő, szövő 3 fő, szakács 1 fő, varro­davezető (középfokú végzett­séggel) 1 fő, könyvelő (mér­legképes) 3 fő, könyvelési csoportvezető (KÁLÁSZ) 1 fő, titkárnő (középfokú német nyelvvizsgával) 1 fő, agrár­mérnök 1 fő, vízépítő üzem­mérnök 1 fő, gépíró 1 fő, autó- buszvezető 11 fő, kőműves 5 fő, ács-állványozó 2 fő, aszta­los 5 fő, kötő-gépmester 1 fő, biztosító ügynök 15 fő, deko­ratőr 1 fő, növénytermesztő kertész 1 fő, élelmiszerbolti eladó 1 fő, jogász 1 fő, ven­déglátóipari eladó 1 fő. Orosháza: [telefon: (68) 11-519] varrónő 50 fő, minta­készítő asztalos 1 fő, cipőfel­sőrész-készítő 3 fő, cipőkészí­tő 4 fő, főkönyvelő 1 fő, köz­egészségügyi felügyelő 1 fő, közműépítő üzemmérnök 1 fő, óvónő 1 fő, CNC-esztergá- lyos 3 fő, asszisztens 2 fő, szülésznő 3 fő, ápoló 3 fő, papucskészítő 10 fő, belsőel­lenőr 1 fő, targoncavezető 2 fő, szakács 4 fő, ultrahang- és röntgen roncsolásmentes vizsgáló 1 fő. Szarvas: [telefon: (67) 12­060] asztalos 3 fő, felszolgáló 3 fő, szakács 1 fő, üzletkötő 3 fő, órás 1 fő, adminisztrátor 1 fő, mentőápoló 1 fő, géplaka­tos 3 fő, esztergályos 3 fő, he­gesztő 3 fő, félállású takarító­nő 1 fő, könyvelő 1 fő, mérleg­képes könyvelő 1 fő, gyors- és gépíró 1 fő, érettségizett férfi fogtechnikus 1 fő, hirdetésfel­vevő 2 fő, gépkocsivezető (PAV-i vizsgával) 1 fő. Mezőkovácsháza: [tele­fon: (68) 81-798] magyar— könyvtár szakos tanár 1 fő, varrónő, betanított varrónő 15 fő, matematika—fizika sza­kos tanár 1 fő, földrajz— testnevelés szakos ált. isk. ta­nár 1 fő, bútoripari asztalos 10 fő, gyakorlott szakács 1 fő, művezető (építőipari felsőfo­kú vagy középfokú végzett­ség) 1 fő. Gyomaendrőd: [telefon: (67) 86-331] hegesztő (saját felszereléssel) 4 fő, asztalos 10 fő, varrónő 20 fő, juhász 10 fő, biztosítási ügynök 3 fő, német szakos tanár 1 fő, mate­matika szakos tanár 1 fő. Szeghalom: (telefon: 371 - 646) energetikus 1 fő, műsza­ki ellenőr 1 fő, olajkútmunká- lati műszaki ellenőr 1 fő, villa­mos műszaki ellenőr 1 fő. Még eldöntésre vár a nyugdíjak emelése ügyében: Mikortól, mire és hogyan? Segíts magadon, ha a nyugdíj FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Milliók várják izgalommal, mit jelent a gyakorlatban az Országgyűlés határozata, mi­szerint 1993-ban 14 százalék­kal emelik a nyugdíjakat. A kérdések közül talán a legfon­tosabbak: a korábbi hagyomá­nyoknak megfelelően az idén is két részletben, tavasszal és ősszel kapják-e meg az eme­lést a jogosultak: a számítá­soknál az 1992. évi átlagot vagy az utolsó havi nyugdíj összegét veszik-e figyelembe? Nem mindegy az sem, hogy a 14 százalékot milyen arány­ban osztják meg, illetve visszamenőleg január elsejé­től lesz-e érvényes az emelés? A sokat vitatott differenciálás főleg a kisnyugdíjasokat és a legmagasabb járandóságban részesülőket érinti. A jelenlegi 6000 forintos öregségi nyugdíjminimumból egy magányos ember már nem tud megélni. Ok tehát na­gyobb emelésre számíthat­nak. Azok viszont, akik az évek hosszú sora alatt az átla­gosnál több tb-járulékot fizet­tek be, méltánytalannak tarta­nák, ha járandóságuk növelé­sének határt szabnának. Legu­tóbb is például 2000 forintban határozták meg az emelés ma­ximumát. A hyugdíjas érdekvédelmi képviseleteket és szervezete­ket tömörítő nyugdíjas kamara azt tartaná igazságosnak, ha az elsősorban szociális jellegű juttatásokat az államháztartás vállalná magára, és nem a tár­sadalombiztosítás egyre keve­sebb pénzéből, a többi rászo­rult hátrányára oldanák meg a gondot. Erre most már tör­vényben szabályozott lehető­ség van: a rövidesen hatályba lépő szociális törvény az eddi­ginél többféle anyagi támoga­tást tesz lehetővé. Például mód lesz arra is, hogy a közüzemi díjakat vagy a lakbért az ön- kormányzat lakhatási költség­támogatás címén kifizesse a legrászorultabbaknak. E kérdésekre az érintettek­kel együtt kíváncsian várják a választ a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon is. Mint az ille­tékesektől megtudtuk, az eme­lés mikéntjéről az Országgyű­lésnek kell döntenie. Az egyik javaslattevő, a Népjóléti Mi­nisztérium szerint a tavaszi 10 és az őszi 4 vagy 9, illetve 5 százalékos emelés közül kel­lene választaniuk a honatyák­nak. Jelenleg még a tárcaközi egyeztetés folyik, a kérdés nyitott. A következő ülésszak csak január 25-én kezdődik, tehát azelőtt semmiképpen nem je­lenhet meg a kormányrende­let, illetve az a végrehajtási utasítás, amelynek alapján megkezdődhet az új nyugdíjak számfejtése. Az igazgatóság dolgozói felkészültek a nagy munkára, és amennyiben feb­ruárelejéig megkapják a szük­séges információkat, úgy már­ciusban már a felemelt össze­get postázzák az összes érin­tettnek. sz. M. FEB Szolgálat a családok védelmében Foglalkoztunk már a magzati élet védelméről szóló tör­vénnyel, amely 1993. január 1-jétől van érvényben. Még mindig nem elég köztudott, ezért térünk vissza a témára. Ennek értelmében a terhes­ségmegszakítást kérőnek a szülész-nőgyógyász szakor­vos által kiadott, terhességet megállapító igazolással a csa­ládvédelmi szolgálat védő­nőjét kell felkeresni. A tanács­adáson az állapotos nő (lehető­ség szerint az apa jelenlété­ben) tájékoztatást kap a terhes­ségmegszakítás jogi feltételei­ről, a gyermek vállalása esetén járó juttatásokról, az örökbe­fogadás lehetőségeiről és fel­tételeiről, a műtét lefolyásáról és az esetleges szövődményei­ről. A védőnő személyre szóló tanácsadással hozzásegíti a nőket, fiatalokat a családter­vezési ismeretek elsajátításá­hoz. A családvédelmi szolgá­lat munkatársa nem elbírál, hanem információt ad át, se­gítséget nyújt ahhoz, hogy a döntés átgondolt és megalapo­zott legyen. A döntés joga minden esetben a nőé. A tájé­koztatást követően amennyi­ben a kérelmező a terhesség megszakítása mellett dönt, az e célra szolgáló kitöltött kérő­lappal jelentkezik a kórház­ban, ahol három nap gondol­kodási idő elteltével kerülhet sor a műtétre. Amenynyiben ez idő alatt a kismama úgy dönt, hogy megtartja gyerme­két, a körzeti védőnő gondo­zásba veszi. A művi beavat­kozás költségeit is szabályoz­za a törvény. Egy művi terhes­ségmegszakítás 5000 forintba kerül, azonban a család szociá­lis helyzetétől függően ez az összeg mérsékelhető a jogsza­bályban meghatározott felté­telekkel. Fontos, új elem, hogy az anyasági segély megszűnt, he­lyette a terhesség 13. hetétől — illetve a tanácsadáson való megjelenés időpontjától — vá­randósági pótlékot kap a kis­mama, melynek összege mege­gyezik a családi pótlék összegé­vel, mely a gyermekek számá­tól függ. A gyermekvárással já­ró kiadásokhoz folyamatosan segítséget nyújthat. Lényeges, hogy a várandósági pótlék csak abban az esetben jár, ha a kismama igénybe veszi a ter­hesgondozást, ami állampol­gári jogon, térítésmentesen jár. A családvédelmi szolgálat speciálisan kiképzett védőnői készen állnak arra, hogy felvi­lágosítást, oktatást is tartsa­nak, illetve segítséget nyújtsa­nak a hozzájuk fordulóknak. Békés megyében a követ­kező címen és időpontban ad tanácsot a családvédelmi szolgálat védőnője: Békés­csabán a Család- és nővédel­mi tanácsadóban (Árpád sor 12.) hétfőtől péntekig 8.30— 12.00 óráig. Gyulán az Ifjúsá­gi Egészségügyi Központban (Béke sgt. 39.) kedden és csütörtökön 8.00—12.00, il­letve 13.00—16.00 óráig. Orosházán a kórház-rendelő­intézet terhestanácsadójában (Könd u. 59.) hétfőtől pétekig 10.00— 14.00 óráig. Szeghal­mon az ÁNTSZ városi intéze­tében (Nagy M. u. 4.) hétfőn 13.00— 15.00, keddtől pénte­kig 9.00—12.00 óráig. Gyo- maendrődön a szülőotthon­ban hétfőn, szerdán és pénte­ken 14.00—16.00 óráig. Szarvason a rendelőintézet el­ső emeleti belgyógyászatának szakrendelésén (Szabadság u. 11.) kedden és csütörtökön 8.00— 12.00 óráig. Komlósi Kálmánné MEGYEI VEZETŐ VÉDŐNŐ Szálláslehetőségek Lapunkban folyamato­san olcsóbb szálláslehe­tőségeket teszünk köz­zé. Ezzel is szeretnénk segíteni a családoknak, hogy Magyarországon kirándulhassanak, pi­henhessenek. Dánfoki Ijfúsági Tábor és Kemping 5630 Békés. Telefon: (66) 341-830. VIKING Turistaszálló 5900 Orosháza, Október 6. U.31—33. Telefon: (68) 12-208, 12-190. Miskolci Egyetem 3515 Miskolc, Egyetem- város. Telefon: (46) 65-111, 69-554. Tölgyes Turisztikai Központ 8055 Bodajk, Balinka bánya 19. Brennbergi Gyermek- és Ifjúsági Tábor 9406 Sopron, Brennberg út. Telefon: (99) 13-116. Hotel Aranypart 9026 Győr, Áldozat u. 12. Telefon: (96) 26-033, 26-442. Szolnok Városi Gy. I. A. Turisztikai és Szabadidő Központ 5001 Szolnok, Tiszaliget, pf.: 178. Telefon: (55) 44-705. Gyermek- és Ifjúsági Tábor 2800 Tata, Fáklya u. 4. Telefon: (34) 83-960. Hotel Gubacs 2800 Tata, Fáklya u. 4. Telefon: (34) 83-960. Emelkedik a minimálbér Kilencezer forintra emelke­dik február elsejétől a mini­málbér az ÉT megállapodása alapján. Ez ötvenkét forintos órabért jelent. A feldolgozó- iparban, az építőiparban, rak­tározásnál, szállításnál, ingat­lanügyekben alkalmazottak, a közútijármű-javításban, kar­bantartásban, a gépjármű- üzemanyagkereskedelemben, háztartási eszközök javításá­ban, egyéb szolgáltató szövet­kezeteknél dolgozók számára 1993. augusztus 1-jétől köte­lező bevezetni a bruttó kilenc­ezer forintos bért. A mezőgaz­daságban, vad- és erdőgazda­ságban, a halászatban dolgo­zóknál 1993. december első napjától lesz érvényes a ki­lencezer forintos minimálbér. A munkavállalók 27 száza­lékának ma a bruttó kilencezer forintnál alacsonyabb bére van, azaz 585 ezer dolgozót érint. (Közéleti Havi Krónika) A MEOSZ állásfoglalása a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről intézkedő kormányrendelet módosításával kapcsolatban A kormány 1992. december 30-án módosította az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos kedvezményekről szóló 53/ 1992. (III. 21.) Korm. rendelet 13. paragrafusát. A módosítás szerint a közlekedési támoga­tásra vonatkozó igényt minden évben február 15-éig kell a jegyzőhöz benyújtani, aki feb­ruár 15. és április 30. között határozattal döntés gondosko­dik a megállapított közlekedé­si támogatás folyósításáról. Ezt a módosítást a Népjóléti Minisztérium a MEOSZ-szal előzetesen nem egyeztette, így a módosításról csak a közlöny­ből szereztünk tudomást. A MEOSZ a módosítással nem ért egyet és bevezetése ellen a leghatározottabb tilta­kozását fejezi ki az alábbi okok miatt: 1. — A módosítás határide­je jogvesztő, tehát aki a rende­letről nem szerez idejében tu­domást vagy külső ok — pél­dául havas, jeges téli időjárás — megakadályozza a kérelem határidőn belüli benyújtásá­ban, az arra az évre a támoga­tást nem kaphatja meg. 2. — A módosítás egy nap­pal a kérelmezési időszak kez­dete előtt jelent meg a köz­lönyben, tehát 1993-ban a jo­gosultak többsége nem fog ér­tesülni a rendelet módosításai­ról és ezzel kizárják önmagu­kat a támogatásból. 1992-ben a tervezettnél sokkal több kérelmező számá­ra kellett megállapítani a köz­lekedési támogatást, ami a rendelkezésre álló keretösszeg jelentős túllépéséhez vezetett. Ez tény. Számunkra azonban az is nyilvánvaló, hogy ennek alapvető oka — különösen 1991-ben — az orvosi bizott­ságok liberális minősítési te­vékenysége és bizonyos mér­tékben a jogosultságot megál­lapító jegyzői határozatok egy részének megalapozatlansága volt. A kétes esetek tömeges felülvizsgálata helyett most a kormányzat adminisztratív eszközökkel, a jelentkezési határidő nem közismert leszű­kítésével kíséreli meg a jogo­sultak nagy részének kizárását a kedvezményből, sajnos elő­segítve azt is, hogy megint az ügyeskedők, a csak papíron lé­tező rászorultságukat lobogta­tó, de egyébként ép emberek juthassanak előnyhöz, akik könnyen mozognak, akik szá­mára nem jelent akadályt sem a távolság, sem a hó vagy ajég és mindig elég szemfülesek ahhoz, hogy megszerezzék mások elől azt, amihez nincs is jussuk! Ezt az alkalmat is megragad­juk sorstársaink figyelmének felhívására, hogy ne mulasszák el a február 15-ei antihumánus határidő betartását, de egyúttal javasoljuk, hogy minél többen íijanak tiltakozó levelet vagy levelezőlapot a Népjóléti Mi­nisztérium címére (1361 Buda­pest, pf.: 1.) és követeljék e ren­deletmódosítás visszavonását, a korábbi csalások, kétes esetek felülvizsgálatát, valamint ettől az évtől kezdve a támogatások­ra vonatkozó jegyzői határoza­tok 30 napra történő nyilvános kifüggesztését, ami lehetőséget nyújt a társadalmi ellenőrzés ki­alakulására és a visszaélések megelőzésére. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (A témára visszatérünk — a szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom