Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
1993. január 4„ hétfő NAGYVILÁG PÁl W MES MFGYF.I HÍRLAP Hilf PLUSZ Délszláv békekonferencia Genfben a szombati megnyitó tárgyalások után tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ültek a boszniai közösségek vezetői. Alija Izetbegovic elnök, Radovan Karadzic szerb és Mate Boban horvát vezető szombaton kezdett megbeszéléseiket folytatták Bosznia állami berendezkedésének alapelveiről és a tűzszünet életbe léptetésének feltételeiről. Reggel Genfben Cosic jugoszláv és Tudjman horvát elnök négyszemközti megbeszélést folytatott egymással. A Tanjug szerint a két államfő közvetítői szerepet vállal a genfi tárgyalásokon. jak. Jak. /F /fi Tpr A külpolitika egyik legfontosabb eseménye ezekben a napokban ez a genfi konferencia, ahol most először tárgyal együtt minden érintett fél a volt Jugoszláviáról. Amint az MTI genfi tudósítója írja, jó kezdetnek minősítette az első másfél órás ülést Lord Owen, a másik társelnök, Cyrus Vance pedig nagyon meggondoltnak nevezte a megnyitást. A közvetítők javaslatait a szerb és a horvát fél elfogadható alapnak találta — egyáltalán, az első „kör” után úgy tűnik, bizakodó a hangulat a délszláv béketárgyaláson. John Major brit miniszterelnök is véleményt nyilvánított tegnap a genfi tárgyalásokról. Eszerint „valamelyes eredményhez” vezetnek a mostani megbeszélések. A próféta szóljon belőle! T.l. Titkos tárgyalások Ariel Sáron volt izraeli védelmi miniszter szerint Izrael titkos tárgyalásokat folytat Szíriával a Golan-fennsík részleges visszaszolgáltatásáról Egyiptom és az ENSZ közvetítése révén. Jichak Rabin kormányfő ezt tagadta. A kairói külügyminisztérium szóvivője az MTI érdeklődésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a titkos tárgyalások, illetve az egyiptomi közvetítés hírét. Hátba lőtték az UNICEF brit képviselőjét Kismayúban szombaton saját Szomáliái biztonsági emberei végeztek az ENSZ egyik alkalmazottjával. A UNICEF brit képviselőjét azt követően lőtték hátba, hogy egy vita során közölte beosztottjaival: csökkenteni fogja bérüket. Elutasította egyidejűleg a szóvivő azokat az állításokat, melyek szerint a Szomáliái akcióban részt vevő nyugati csapatok nem részesítik kellő védelemben a segélyezéssel foglalkozó szervezetek képviselőit. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. A START-2 legfontosabb pontjai Moszkvában tegnap George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök aláírta minden idők eddigi legjelentősebb leszerelési megállapodását, a START-2 szerződést. Az orosz külügyminisztériumtól származó információk alapján a Reuter ismertette a vasárnap aláírt START-2 megállapodás legfontosabb pontjait. Ezek a következők: A megállapodás megvalósítása két ütemben zajlik és 2003- ban fejeződik be. A szerződés egyúttal kötelez az életbe lépése utáni első hét évben meghatározott felső határok betartására. 2003. január 1-jéig: a két fél birtokában lévő összes stratégiai nukláris töltet számát mindkét részről 3000—3500-ra csökkentik. Ez azt jelenti, hogy a két fél tulajdonában lévő összesen 21 ezer töltet közül 15 ezret megsemmisítenek. Leszerelik a több robbanótöltettel ellátott földi indítású interkontinentális ballisztikus rakétákat. Mindkét fél 1700—1750-re csökkenti a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákon a töltetek számát. A nehézbombázókra szerelhető töltetek számát mindkét oldalon típusonként 750 és 1250 között határozták meg. A nehézbombázók egyes típusai az általuk hordozott atomtöltetek tényleges száma szerint kerülnek számításba. Mindkét félnek jogában áll maximum 100 nehézbombázó felhasználása hagyományos célokra. Ezek a továbbiakban nem számítanak bele a fent említett kategóriába. Mindkét félnek jogában áll bizonyos számú, több atomtöltettel ellátott interkontinentális ballisztikus rakétát egy atomtöltetűre átállítani. Mindkét fél megteheti, hogy egyes, interkontinentális ballisztikus rakétái számára készült silóit egy robbanófejes rakéta tárolására alakítja át. Emberek az embertelenségben A Nemzetközi Vöröskereszt 1992-es mérlege A Nemzetközi Vöröskereszt genfi központjában megvonták 1992 mérlegét. A szervezet nehéz tizenkét hónapot tud maga mögött, mert „a világ kereke nem úgy forog, ahogyan kellene”. Új válsággócok keletkeztek bolygónkon, illetve súlyosbodtak a konfliktusba keveredett népek nehézségei. A Vöröskereszt segélyakciói Szomáliától ex-Jugoszláviáig rendre megelőzték az ENSZ kéksisakosait és az Egyesült Államok hadiflottáját. Amikor Izrael négyszáz palesztínait Libanonba próbált deportálni, a Vöröskereszt sátrakkal, ivóvízzel és élelmiszerrel sietett a bajbajutottak megsegítésére. Az éhező Szomália hónapokon keresztül kizárólag a genfi székhelyű szervezet jótékonykodására számíthatott és jó néhány jugoszláviai fogolytábor megszüntetése is neki köszönhető. Az alábbi felsorolás — a teljesség igénye nélkül — áttekintést ad a Vöröskereszt 1992-es segélyakcióinak színhelyeiről: afganisztáni polgárháború; mozambiki harcok; kaukázusi és tadzsikisztáni etnikai konfliktusok; libériái polgárháború; kelet-timori nyugtalanságok; kambodzsai újjáépítés; Srí Lanka-i polgárháború; fogolycsere Irán és Irak között; harcok a perui kormány és a gerillák között. Szomáliában a Vöröskereszt tizenöt munkatársát ölték meg és egyik képviselője Jugoszláviában is az életével fizetett segítőkészségéért. A nemzetközi szervezet ugyanakkor sokszor kénytelen eredménytelen szélmalomharcot is folytatni. Elnöke például már 1991 decemberében figyelmeztette az ENSZ Biztonsági Tanácsát a Szomáliát fenyegető katasztrófára, ám a világot csak az éhező gyerekekről készült képek hozták mozgásba. Az afrikai ország megsegítése ugyanakkor a Vöröskereszt történetében is példa nélküli. Összesen 260 millió svájci frankot, éves költségvetésük egyharmadát fordították Szomália támogatására: 150 ezer tonna élelmiszert szállítottak oda és 1500 munkatárs osztotta szét a 900 konyhában készült ételt kétmillió Szomáliáinak. A Nemzetközi Vöröskeresztet a legnagyobb összegekkel az Európai Közösség országai, valamint az Egyesült Államok, Svájc és Svédország támogatja. FEB Bush Párizsban Rövid, mindössze néhány órás munkalátogatásra vasárnap délután Párizsba érkezett George Bush amerikai elnök. Bush Moszkvából hazatérőben tett eleget Francois Mitterrand francia elnök meghívásának. Mitterrand szóvivője útján előre közölte: mindenképpen búcsút kíván venni a távoA szlovákiai magyarok vezetői attól tartanak, hogy a függetlenné vált köztársaságban csorbítani fogják kisebbségi jogaikat. A Reuter tudósítójának Somorján végzett szombati felmérése szerint a magyarok nem várnak számottevő változást Csehszlovákia kettéválásától. — Nem hiszem, hogy számunkra bármi is változna. Ugyanúgy fogunk élni, mint korábban —- mondta egy családjával sétáló férfi, és hozzátette: békében élünk szlovák szomszédainkkal, nincsenek közöttünk ellentétek. A magyar kisebbség vezetői szerint Szlovákia új alkotmánya hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az etnikai kisebbMindenkinek tudnia kell, hogy a boszniai idősek és betegek a hideg miatt nem érhetik meg a tél végét—jelentette ki a BBC- nek adott nyilatkozatában Sir Donald Acheson, az ENSZ egészségügyi világszervezet európai különmegbízottja. A Szarajevóban járt Acheson elmondta: legutóbbi látogatása óta jelentősen romlott a helyzet az ostromlott bosnyák fővárosban, s az áram és élelmiszerhiánnyal küszködő emberek minden lehetséges módon igyekezzó amerikai elnöktől, akit „nagyra becsül és barátjának tart”. Az Elysée palota azonban aláhúzta: nem csupán udvariassági találkozóról van szó, a két elnök a rendelkezésre álló rövid idő alatt áttekinti a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, így a boszniai helyzetet. ségek ellen, ami ahhoz vezethet, hogy az ötmilliós köztársaság egyedüli hivatalos nyelve a szlovák lesz. — A szlovák alkotmány kizárólag szlovák népről beszél, s ezáltal a más etnikai csoportok képviselőit a másodrendű állampolgárok kategóriájába sorolja — állította Molnár László, a pozsonyi parlament magyar nemzetiségű képviselője. A magyar nyelvet csak azokon a területeken ismerik el hivatalos nyelvként, ahol a magyar népesség meghaladja az összlakosság húsz százalékát. A múlt évben elfogadott nyelvtörvény értelmében minden hivatalos okiratot, beleértve a születési bizonyítványokat is, csak szlovák nyelven állíthatnak ki. nek meleget teremteni otthonaikban. Bosznia-Hercegovina más körzeteiben sem jobb a helyzet: a muzulmánok lakta Srebrenicában az utóbbi időben heten fagytak meg, vagy haltak éhen, s több más településen is több áldozatot követelt a hideg idő. Az egykori jugoszláv tag- köztársaság frontjain tegnap viszonylagos nyugalom uralkodott. Szarajevóban a hajnali órákban tüzérségi párbajt vívtak a szerb és muzulmán egységek. A rádió külpolitikai magazinjának nyilatkozva Antall József miniszterelnök elmondta: Magyarország a jövőben is segíteni kívánja a környező országokban élő magyar kisebbségek érdekvédelmét. Kifejtette azt is: nem lesz fegyverkezési verseny Magyarország és Szlovákia között. „Arra törekszünk, hogy a jövőben javuljanak a magyar— román kapcsolatok” — mondta a Kossuth Rádió tegnap délelőtt sugárzott Világóra című műsorában a miniszterelnök. Kifejtette, hogy az elmúlt időszakban sajnos nem történtek bizalom- erősítő lépések a két ország között. Magyarország ugyanakkor azt szeretné, ha ez megváltozna, mivel elképzelhetetleh a jó viszony akkor, ha a Romániában élő magyarság kisebbségi jogai nem érvényesülnek olyan A japánok 47 százaléka és az amerikaiak 59 százaléka azt tartja, hogy rossz a viszony a két ország között. Ez az eredménye egy közvélemény-kutatásnak, amelyről a hét elején számolt be Japán második legnagyobb napilapja, a nyolcmilliós példány- számú Asahi Shimbun. Ezt az amerikai—japán közvélemény-kutatást 10 év óta ejtik meg minden esztendő utolsó hónapjában. Az idei eredmény azt mutatja, hogy a megválasztott amerikai elnöknek, Bili Clintonnak kényes problémával kell szembenéznie, mert *egy évtized óta soha ennyien nem tartották rossznak az Egyesült Államok és Japán kapcsolatait. A japánoknak csupán 30, az amerikaiaknak pedig 38 százaléka válaszolta azt, hogy a viszony „jó” vagy „megleheformában, ahogy ezt az ott élő magyarok szeretnék — hangsúlyozta többek közt a kormányfő. „Minekünk az az alapelvünk, hogy mindenkor az adott országban élő magyar kisebbségek politikai törekvéseit igyekszünk segíteni, mert ők tudják, hogy mi az ő érdekük, és nekünk az a feladatunk, hogy az ő érdekképviseleteikkel egyetértésben, azokkal a politikai törekvésekkel egyetértésben haladjunk.” — mondta Antall József. Akárcsak az erdélyi magyarság, ugyanúgy a Kis-Jugoszlávia területén élő magyarok politikai törekvései is indokoltak, és támogatni fogjuk azokat—szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: a személyi jogú autonómia, a kulturális, területi autonómia elve — mindegyik indokolt lehet. Hiszen itt arról van tősen jó”. Japánban főleg a 20 és 30 év közöttiek, továbbá a farmerek és a halászok, az Egyesült Államokban a 30 és 50 év közöttiek, valamint a spanyol származásúak kritizálták legélesebben az országaik közötti kapcsolatokat. Az eredményt értékelve a Harris Intézet megjegyezte, hogy az Egyesült Államok hagyományos fő riválisának, a Szovjetuniónak a felbomlása Japánt tette Amerika egyetlen vetélytársává, méghozzá olyan időszakban, amikor az amerikaiak joggal aggódnak a gazdasági helyzet romlása miatt. Ennek tudható be, hogy az Egyesült Államokban a megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, a kereskedelmi kapcsolatok az új demokrata párti kormányzat alatt még feszültebbé válnak majd. szó, hogy a magyarság helyben tudjon maradni. Északi szomszédunkkal kapcsolatban megjegyezte: nem tartja reálisnak azokat a kijelentéseket, melyek szerint fegyverkezési verseny alakul majd ki Magyarország és Szlovákia között. A kormányfő beszélt Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatáról is. Úgy vélte: csatlakozásunk az EK- hoz áldozatokkal jár ugyan, de elengedhetetlen, és ennek megfelelően kell alakítani a magyar külpolitikát. „Magyarország egyszerűen gazdaságilag halálra lenne ítélve, ha az Európai Közösséggel való társulási szerződést nem tudná tartalommal kitölteni, majd pedig nem tudná elérni a csatlakozást.” Nem hallgatnak a fegyverek A Libanon felé kitoloncolt több mint négyszáz palesztin vasárnap arra kérte a táboruk közelében levő falvak lakóit, szüntessék be titkos segélyszállítmányaikat, miután előző éjszaka az izraeliek lőtték a körzetet. Izraeli részről — elismerve a lövések tényét — cáfolták, hogy a tábor környéke lett volna a célpont. A Gaza-övezetben, ahol a kijárási tilalmat vasárnap reggel feloldották, délelőtt egy tizenhét éves fiút agyonlőttek, és tizenöt további embert megsebesítettek izraeli katonák egy heves tüntetés szétverésekor. A megszállt ciszjordániai Heb- ronban helyi izraeli telepesek palesztinok autóit, boltkirakatait törték össze szombat éjjel. Magában Izraelben a Haifát Jeruzsálemmel összekötő országúton pokolgép robbant vasárnap egy autóbuszon. Sérülés nem történt. A szlovákiai magyarok nem várnak számottevő változást Bosznia - éheznek, fáznak, félnek Rossz a japán-amerikai viszony Antall József a magyar külpolitikáról Vörös téri játszadozás az orosz télben
