Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
KÖRKÉP 1993. január 4., hétfő Befagytak a Körösök is - Zajlik a jég a Dunán Ha végre itt a tél és hideg az idő... Felvételünk Békéscsabán készült a jégen játszó gyerekekről fotó: lehoczky péter BÚÉK a választóknak Szeghalmon az ünnepek alatt a helyi kábeltévében két újévi jókívánság is szerepelt. Mint ismeretes dr. Kincses Sándor lemondott a városi képviselő- testületi mandátumáról, így körzetében új választást kellett kiírni. Az eddig ismertté vált két jelölt, az MSZP-s Búzás Julianna és az MDF-es Layer István bemutatkozásként a tévé képújságán keresztül kívánt minden jót a város lakóinak. Súlyos vasúti baleset Hegyeshalomnál Súlyos vasúti baleset történt vasárnap délután öt órakor Hegyeshalom közelében — tájékoztatta az MTI-t a MÁV főmenetirányítása. A balesetet az okozta, hogy a jól működő fénysorompóval ellátott útátjáróban — az országhatár és Hegyeshalom között—egy belga rendszámú személy- gépkocsi a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott. Az éppen érkező Gondoliere expressz maga alá gyűrte a gépkocsit, az autóban tartózkodó négy ember meghalt. Míg a roncsok eltakarítása tartott, addig mindkét irányban szünetelt a forgalom. Előadás az adóról A Három Ráció Bt. 1993. január 14-én, csütörtökön 9-től 12 óráig Gyulán, a Püski Könyvesházban (Vásárhelyi Pál u. 2. sz.) előadást szervez az 1992. évi adóbevallások elkészítéséről és az 1993-as adótörvényekről. Előadó Ráfi Péter, az APEH szakértője. A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint január 3-án az Ausztria lottó sorsolásán kihúzott számok a következők: 1, 26, 33,34,39,40. A pótszám 45. A Jokerszám: 938 067 (MTI) „CSAK AZ ERŐTLENNEK VAN SZŰKSEGE HATALOMRA.” (Hamvas Béla) Csaknem teljes hosszában beállt a Tisza magyarországi szakasza — mondta el az MTI- nek az Országos Vízügyi Igazgatóság ügyeletese. Rövidebb zajló szakaszok még jelenleg is vannak a folyón. A Dunán megindult a jégzajlás a felső szakaszon, Pozsony és Komárom között is. A Komárom és Mohács közti alsóbb folyószakaszokon már napok óta zajlik ajég. Szükség esetére — ha feltorlódna a jég — a Tiszán és a Dunán is készenlétben állnak a jégtörő hajók. A kisebb vízhozamú folyók általában már befagytak országszerte. Az MTI-h írhez hadd tegyük hozzá, amit a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság ügyeletesétől megtudtunk: a Körösökön Gyulától Mezőberényig összefüggő a jégréteg, és általában a többi folyószakaszon is kialakult a jégtábla. Viszonylag alacsony vízállásnál rósági kontrollt. (Mint utóbb kiderült, nem született törvény.) Ezután arról faggattuk Vas- tagh Pált, hogy nem merült-e fel az ellenzéki pártokban az a gondolat, hogy második szándékkal fogadják el a rádióról és a televízióról szóló törvényt, így segítve hozzá az MDF jelenlegi vezetését egy „jó ponthoz” a párt januári országos gyűlésén. Hiszen minden demokratikus erőnek az az érdeke, hogy az MDF-en belül a centrumerők maradjanak uralmon. Az első pillanatban szimpatikus lehet az a gondolat, válaszolta a képviselő, hogy a médiatörvény elfogadásával stabilizálódjék az MDF-en belül az a centrum, amely az ellenzéki remények szerint el tudja távolítani a politika érdemi befolyásolásától az MDF-en belüli szélsőségeket. Csakhogy eddig nemigen tapasztalhatták, hogy ez a centrum havezetősége bejelenti: a januári parlamenti szünet végén a frakció megvitatja, hogyan lehetne önálló indítványként ismét az Országgyűlés asztalára helyezni a rádiózás-televíziózás most elutasított törvényjavaslatát. Természetesen egy olyan változatban — mint írják —, amely visszaállítja a kulturális bizottságban egyszer már elfogadott, ám az alfagyott be a folyó. A víz mélységétől, a sodrástól és a vízbefolyásoktól függően különböző vastagságú jég képződik. Ketten a médiavitáról Vastagh: Megmerevedtek a frontok Vastagh Pállal, Békés megye szocialista országgyűlési képviselőjével közvetlenül a médiatörvény-tervezet éjszakába nyúló szavazási procedúrája előtt beszélgettünk. Lapunk kérdésére elmondta, hogy a jelenlegi koalíciós fölfogással szemben neki személyesen is — akárcsak mindhárom ellenzéki pártnak — az az álláspontja, hogy a törvény egészéről kellene kétharmados többséggel szavazni. Véleményét alkotmányjogi érvekkel támasztotta alá. Úgy vélte, hogy ebben a vitatott helyzetben célszerűbb lett volna a kezdet kezdetén szétválasztani a törvényt és külön jogszabályban szavazni a kétharmados és külön a feles részekről. Jelezte, hogy amennyiben a kormánypárti többség elfogad egy kétharmados részek nélküli, lyukas törvényt, akkor az ellenzéki pártok kezdeményezni fogják az alkotmánybíAz SZDSZ keresi a megegyezést A mind terhesebb médiavitának csak a törvényről és a vezetőkről való megállapodás útján lehet véget vetni. Éppen ez a Szabad Demokraták Szövetségének a törekvése — szögezi le többek közt az a frakcióvezetőségi nyilatkozat, amelyet a szabaddemokraták vasárnap juttattak el a távirati irodához. Ebben a képviselőcsoport tározottan kiszorítaná a kormánykoalíció környékéről ezeket a csoportokat. Á másik észrevétele pedig az volt a kérdésre, hogy Magyarországon lassan-lassan lejár az átmenetek kora. Különösen az 1994- es második szabad választást követően, de már azt megelőzően is olyan törvényeket kellene elfogadni, amelyek nemcsak egy pillanatnyi politikai helyzetre alkalmazhatók, hanem akár 10—15 évre is megteremtik a demokratikus működés alapvető normáit és intézményeit. De ebben az egész ügyben végtelenül megmerevedtek a frontok, szinte lövészárkok alakultak ki. A kölcsönös bizalmatlanság azt eredményezte, hogy mindkét fél a pillanatnyi politikai felállást tartotta szem előtt, nem pedig egy működőképes demokratikus rendszer kiépítését. Simonffy Ágnes kotmányügyi bizottság és a kormány által elvetett konszenzusokat. Az SZDSZ egyetlen pontban kívánná kiegészíteni a szakbizottságban létrejött megegyezéseket: a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban is pártatlanságot biztosító kinevezési eljárásra van szükség, az Alkotmánybíróság útmutatásának megfelelően. Nehéz kezdet Tűz a kiskunhalasi általános iskolában Kigyulladt a kiskunhalasi általános iskola szombaton délután — tudta meg az MTI a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának ügyeletesétől. A tűzoltókat délután fél ötkor riasztották, és egy órával a riasztás után a helyi, a Bács, valamint a Csongrád Megyei Tűzoltóság még nagy erőkkel dolgozott a lángok megfékezésén. A tűzoltók által használt ötfokozatú skálán a mostani tűzeset a legsúlyosabb, az ötös fokozatú. Áz iskola ugyanis nagy alapterületű, és a nagy szélben a tűz könnyen tovaterjed. A jelenleg is tartó oltásban több mint ötven ember vesz részt. A kamat: legfeljebb 7 százalék (Folytatás az 1. oldalról) hitelszerződésekre is. A korábban befizetett összegeket természetesen nem fizetik vissza, de a kormányhatározat életbe lépését követően mindenkitől az új feltételek szerint várják el a törlesztést. Úgy gondoljuk, azáltal, hogy a tőkerész törlesztését egy évvel későbbre, a határidőt pedig csaknem a kétszeresére emeltük, a vállalkozókra kisebb terhek hárulnak, egyenletesebb, arányosabb terheket kell vállalniuk. —Az infláció igen magasan tartotta az E-hitel kamatszintjét is. Várható-e ennek a csökkentése? — A kormány egyetértésével a pénzügyminiszter felkérte a Nemzeti Bank elnökét, hogy vizsgálja felül az E-hitel és a hozzá kapcsolódó úgynevezett kamatrés ügyét. Ebben ugyanis egyedül a bank jogosult dönteni. A jelenlegi szabályozás szerint az E-hitel kamata két részből áll: egyrészt az alapkamatból, ami a hivatalos jegybanki kamat 60 százaléka (12,6%) és az erre ráépülő kamatrésből (4%). A kormány álláspontja szerint a privatizáció gyorsítása érdekében célszerű volna a kamat csökkentése, a mi javaslatunk szerint azt 3 százalékban kellene meghatározni. A négyszázalékos kamatrést is magasnak érezzük, hiszen számos tényező miatt a bankok kockázata kisebb lett, de nem lehet teljesen megszüntetni, mert ez a hitellel szemben ellenérdekeltséget szülne. — Milyen százalékot tartana elfogadhatónak a kormányzat? — Ebben a kérdésben nem dönthet a kormányzat, mert úgy gondoljuk, hogy ez a bankokkal folytatott tárgyalásokon alakulhat ki. Várhatóan azután kezdődhetnek meg ezek a tárgyalások, ha a jegybank elnöke jóváhagyja az alapkamat csökkentésére vonatkozó javaslatot. — A számok nyelvére lefordítva milyen változást jelent a mostani kormánydöntés? ‘— Sokféle számítást végeztünk erre vonatkozóan. Egy biztos: a hitelt legfeljebb 7 százalékos kamat fogja terhelni. Ha valaki 10 millió forint hitelt vesz fel, csupán a kamat- változás miatt reálértékben 3,1 millióval csökken a terhe, a futamidő meghosszabbodása pedig további 1,6 millióval mérsékli a törlesztés értékét. 10 millió hitel után tehát — hangsúlyozom: reálértéken — összesen 5 milliót kell a vállalkozónak visszafizetnie. Somfai Péter Ferenczy Europress Esély a túlélésre (Folytatás az 1. oldalról) ezt is törvényben kellene rendezni. — Azt mondta: ezt is. Ezenkívül? — Nézze, mi minden tárgyat a magyarországi tantervek alapján tanítunk. Kívánatos lenne, hogy a földrajzot, a történelmet és a készségtárgyakat is szerbül adhassuk elő. És még valami: legalább a 8. osztály második félévi anyagába hivatalosan is be kellene iktatni az anyaország földrajzát és történelmét. Az igazsághoz tartozik, hogy erre elvileg most is van lehetőség, de olyan borzalmas utánajárással, akkora adminisztrációval jár, hogy kevés iskola mer belevágni... Végezetül hadd említsem meg a törvénytervezethez fűzött harmadik észrevételemet is: tisztázni kellene a sorainkat, pontosan meg kellene határozni, hogy ügyeinkben mi tartozik a szövetségre és mi a minisztériumra. Beszélgetésünk ezután a konkrét napi gondokra terelődött. A nevelők, Szilágyi Tiborné és Sztankovity Ilona a könyv-, illetve a tankönyvhiányról szólt és arról, hogy a háború miatt megszakadtak a Szerbiához fűződő kapcsolataik. Szutor Lászlóné óvónő is az anyaországhoz fűződő kapcsolatok ápolásának a híve. Mint mondják, ők nem politizálnak, a vágyuk mindössze ennyi: nemzetiségi törvénnyel vagy anélkül biztosítsák az itt élő kisebbségek számára a fennmaradás, a túlélés lehetőségét. M.Gy. Sarokba szorítva Dicséret vagy bírálat? Az újságíró munkájáról annyi vélemény alakul ki, ahány olvasó megtiszteli őt fi gyeimével. Akadnak olyanok is, akik észrevételeiket tudomására is hozzák az érintett szerzőnek. Legtöbbünk örömmel is veszi az olvasói kritikát, hiszen ha pozitív, akkor lelkesít, ha negatív, akkor tanulni lehet belőle. Legutóbb egy kedves olvasónk üzenetéből megtudtam, hogy nem a valóságnak megfelelően tudósítottam egy rendezvényről. Az írásom ugyanis azt tükrözte, hogy az jó volt, pedig kevesen voltak. A műsor valóban jó volt, s a közönség is jól szórakozott. A szervezőket sem bírálhattam, hiszen ingyenes ajándékműsorukat kellőpropaganda előzte meg. Kit kellett volna tehát elmarasztalnom? Azokat, akik nem voltak ott? Biztosan okuk volt a távolmaradásra. Ráadásul mi közöm ahhoz, hogy ki mivel tölti a szabadidejét? Számonkérésem csak megerősítette volna őket a további távolmaradásban. Am ha egy jó ingyenműsorról olvasnak, megbánják, hogy kihagyták, s legközelebb esetleg eljönnek. Természetesen most is ahány olvasó, annyi vélemény alakul ki az én elképzelésemről. Legszívesebben mindet meghallgatnám. S hogy legközelebb hogyan írnék? Mások épülését szolgálva... (Lenthár)
