Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31-1993-01-01 / 307. szám
1992. december 31.—1993. január 1., csütörtök—péntek SZILVESZTER áRRKÉS MRfíYEÍ HÍRLAP Története 2000 éve Kínában kezdődött S, a konyak ^ Napóleonja, avagy a folyékony dinamit CAMU birtokosával együtt alapítottak konzorciumot, amely hamarosan az egyik legfontosabb vállalkozássá fejlődött a környéken. Csupán harminc esztendő kellett hozzá. Messze földön híressé váltak — Camus La Grande Marque néven. Fiai, Eduard és Gaston Camus átvették a családi vállalkozás irányítását, és újabb lendületet adtak az üzletnek. Eduard és Gaston leszármazottai között csak egyetlen fiú volt. Michelle-re várt tehát a feladat, hogy világhírűvé tegye a Camus konyakot. Ma már az ő két fia, Jean-Paul és Philippe a család negyedik generációjának tagjai is jócskán benne vannak a vállalkozásban, s olyan konyakot készítenek, amely méltó az eredetihez. Napjainkban Jean-Paul Camus a vállalat elnöke. Nélküle nem lehet szőlőt vásárolni, dönteni a házasításról és nem lehet elszállítani a konyakot anélkül, hogy személyesen ne ellenőrizné a minőséget. Ez alapszabály! Nem csoda hát, hogy a Camus termeli a világ legjobb minőségű konyakjainak 25 százalékát. S ha már az adatoknál tartunk, a Camus-t mennyiségi termelésben csak a Remy Martin előzi még a maga évi 605 ezer ládájával, de mögötte van például a He- nessy, a Martell és a Courvoi- sieris. Ha pedig a többi égetett szeszes italt is figyelembe vesszük, akkor a prímet a Johnnie Walker Red viszi, itt a legjobb tíz között a Camus a 9. helyen szerepel a maga 425 ezer ládájával. Mindez persze csak a mennyiségi kimutatás szerinti besorolás. A minőségről itt most csak annyit, hogy égy hétdecis palackot csekély 3500 forintért lehet vásárolni „nagyker” áron... A Camus konyak tehát az idén ősszel hazánkba is eljutott, s mint a magyar forgalmazó cég, a Budafokon székelő IDV Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Róbert mondja: ,,A Smirnoff vodka után szeretnénk az igényes magyar italfogyasztókkal a Camus-t is közelebbről megismertetni. Hogy ehhez komoly marketingmunka kell, miközben nálunk tilos az alkoholreklám ? Azt hiszem, a huszon- egynéhány évvel ezelőtti, a reklámokkal foglalkozó törvényt mára túlhaladta az élet, különben is meggyőződésem, hogy egy-egy márkás ital, vagy éppenséggel cigarettaféle reklámozását már csak azért sem ildomos tiltani, mert része egy magasabb szintű polgári életvitelnek... Mert arról természetesen szó sincs, hogy mondjuk Camus- ből ezrek vagy netán százezrek naponta annyit ihatnának, amitől alkoholistákká válnának.” Ehhez némi malíciával csak annyit tehetünk hozzá: bárcsak már ott tartanánk, hogy ma este mindenki Camus-val koccintson éjfélkor... Fábián István Tizenkétmillió üveg az angyaloknak egy bronillis nevű szesz, amely 25-30 százalékos alkoholtartalmú. A folyamatot ezután megismétlik. Az lecsapódó folyadékból a „fejet”, vagyis az elejét és „farkat”, a végén képződött párlatot nem használják fel, mert úgy tartják: csak a desztillátum szíve az igazi... Ez a csecsemőkonyak, amely nyers, nem finomított és ráadásul 70 százalékos alkoholtartalmú — ha nyelvünkre kerülne, csak folyékony di- namitként emlegetnénk. Csak a precíz érlelés tudja ezt a tüzet megszelídíteni. A desztillációs eljárás hallatlanul fontos művelet, módszereit generációk adják egymásnak, de legalább ilyen fontos az ezt követő többéves érlelés. A majdani, utánozhatatlan aroma eléréséhez egyedül a limousin-i erdőkből való tölgyfa, illetve a belőle készült hordó alkalmas. Az állandó hőmérséklet melletti, sötét pincében történő párolás szintén az érlelési folyamat része. Egyes megfigyelések szerint évente állítólag 12 millió üvegnyi konyak párolog el, ahogy a francia termelők mondják, száll fel az angyalokhoz... Komoly költségkiesés ez, de megéri, mert csökkenti az alkoholerőt és lágyítja az italt. Az utolsó állomás a tartósítás. Azt mondják, a munka legművészibb része, a tárolómester dönti el, hogyan is történjék részleteiben a már szintén emlegetett háza- sítás a harmonikus egység érdekében. Az időt a legjobb konyak születésekor nem lehet sürgetni. Eltelhet akár 50 év is, amíg felszolgálják a desztillálóból kikerült italt. Apropó születés! Nem legenda, hanem nagyon is valóság, hogy sok francia újszülött nyelvére cseppentenek konyakot azon a vidéken, hogy így is demonstrálják a nemes ital fontosságát, no meg hogy erős legyen az ifjú gyermek... Az ötgenerációs Camus család Korántsem lenne teljes ez a történeti ismertetés, ha nem szólnánk a Charente régió egyik legtiszteletre méltóbb konyaktermelőjéről, a Camus családról. Négy generáció óta készítenek konyakot immár, és 300 évvel ezelőtt is ugyanaz volt a füozófiájuk, mint ma: a legjobb minőséget állítsák elő! Ez a tökéletességre törekvő férfi, a család első tagja, Jean-Brigitte Camus volt, ő alapította 1863-ban a Camus- házat. A vidék több nagy földA gyógyszerek királya Az ínyenceknek viszont nyilván fölösleges mindenféle magyarázkodás. Akiknek ma este módjuk lesz Camus konyakkal búcsúztatni az óévet s köszönteni az újat, bizonyára nem tartoznak a parlament feloszlatásáért aláírást gyűjtők közé. De miközben kor- tyintanak egyet a nemes italból, vajh’ gondolnak-e arra, hogy a Magyarországot a világpiacon 42.-ként meghódító „La Grande Marque Cognac” előzőleg milyen utat járt be? Mivel szinte mágikus-folklo- risztikus a története, érdemes közelebbről is megismerkedni vele. Ehhez szeretnénk némi segítséget nyújtani, remélve, hogy legközelebb, amikor ismét módjuk lesz koccintani e nemes itallal, már eszükbe jut valamicske a történetéből is... Az alkohol lepárlását a kínaiak találták fel, mintegy kétezer évvel ezelőtt. Az időszámítás előtti első században azonban már az arabok és az egyiptomiak is készítettek bort szőlőből és más gyümölcsökből. A lepárlás módszere szájhagyomány útján terjedt, és a XIII. századra eljutott Európába is. Száz évvel később pedig már jól ismerték a borpárlatok mikéntjét Németországban és Franciaországban. A brándyt — amelyet egyszer desztilláltak — nem csupán tüzes folyadékként tartották számon, hanem gyógyító hatásáért is nagyra értékelték. Egy XV. században élt német orvos és gyógyszerész, bizonyos Hilzonymus Braunschweig nem kevesebbet állított, mint hogy „a brandy az összes gyógyszerek királya.” Nem telt el sok idő, amikorra a betegek gyógyszerénél is több lett. Elvezeti okokból is kezdték inni! Brandyből született konyak De hogyan született meg a konyak? Merthogy a kettő korántsem ugyanaz. A legenda szerint egy XVII. században élt lovag az egyszer már lepárolt italt, vagyis brandyt másodszor is átfőzte. Mindmáig senki sem tudja, hogy ötlete mitől vezéreltetett... csak azt, hogy az eredmény megdöbbentő volt. Az eredeti íz megtízszereződött... Hogy miért? Történetesen akad egy valószínű, történelmi tényekkel is alátámasztott magyarázat: a franciaországi Charente régió szőlősgazdái saját borukat desztillálták, méghozzá nagyon is prózai okokból, hogy minősége ne romoljon a szállítás közben. Közbejött azonban az országot sem kímélő gazdasági válság, és a termelők a tölgyfahordókat a már ismertebb — és ennek következtében kelendőbb — brandy későbbi, kevésbé inflációs időkre történő tárolására kellett használniuk. Évek múlva, amikor már „jobb idők” jöttek, elővették a hordókat, s nem volt nehéz a felismerés: a tölgy lágyabbá szelídítette az addigi eredeti, tüzes ízt, arról már nem is szólva, hogy mély aranybarna tónust adott a brandynek. Szóval a sors is úgy akarta, hogy a konyak megszülessen. Attól kezdve a Michelle és Jean-Paul Camus — Horváth Róberttel (jobbról), a Ferencváros és a Tatabánya egykori népszerű labdarúgójával, a magyar forgalmazó IDV Hungária Kft. igazgatójával Az ünnepnek számító szüret ideje október. A préseléskor nagyon ügyelnek rá, hogy a gép ne zúzza szét teljesen a szőlőszemeket. A zárt kádakban gyorsan könnyű borrá érik a szőlőlé. A következő lépés a már emlegetett dupla desztil- láció, amelyre a tél elején kerül sor, de az enyhe fuvallatok, vagyis a tavasz kezdetére mindenképpen be kell fejeződnie. A bort masszív rézüstökben melegítik, és egy idő után a harsány brandy alkotórészek gőz formájában eltávoznak a kecsesen formált hattyúnyakon keresztül, majd egy hűtő- rendszerben lecsapódnak. Ez az első desztilláció, vagyis még nem a végtermék, csupán konyak készítésének folyamata állandóan tökéletesedett és finomult. Nemsokára már az arisztokrácia italaként tartották számon, melyet az európai királyi házak tagjai és a kifinomult ízléssel rendelkező polgárok is élvezhettek. Történelmi visszapillantásunkban most odáig értünk, hogy joggal bukkanhat fel a kérdés: végül is mi a különbség a konyak és a brandy között? Brandyt számos országban gyártanak, de a konyak név használata szi- gorúJean-Paul Camus: „A Camus konyak én vagyok” an csak arra a korlátozott mennyiségű italra vonatkozik, amelyet egy olyan területen állítanak elő, melyet a francia törvény meghatároz és szigorúan véd. Igazából a kombinációs lehetőség az, mely a konyakot a legkedveltebb tömény itallá emeli. Először is speciális talaj és hasonlóan különleges klíma szükséges az előállításához. Természetesen a legjobb minőségű szőlő ugyanígy követelmény. Kiemelkedő szerep jut az időnek... itt azonban ne a napsütésre gondoljunk, hanem az érlelési időre. Hosszú éveken keresztül, különleges tölgyfahordókban történik. A készítés kultúrája immár több száz éves, ami eleve sejteti: hamisítani is megpróbálták... Ez külön fejezet is lehetne, itt most maradjunk annyiban, hogy még 1909-ben született a törvény Franciaországban arról: csak szigorú ellnőrzés alatt, meghatározott területen — a Charante megyében, Cognac és Jarnec városok környékén — előállított különleAzt hinné az ember, az Operaházba kizárólag Verdi- bemutatóra, esetleg Pavarotti-koncertre közvetít meghívót a posta. Kivételek természetesen napjainkban is akadnak, s nem csupán azért, mert a szóban forgó különleges invitációt díszes papírhengerben indították útjukra a házigazdák. Az Operaház Székely Bertalan termébe szólt és Jean-Paul Camus úr jegyezte. Ugye eme név nem mond túl sokat az átlaghonfiaknak... ges ital nevezhető konyaknak. A charente-i régió hat területre oszlik, ezek mindegyikének más a mésztartalma, ettől az ott termett szőlő is más és más. A grande és a petite champagne a finomabb és íz- letesebb, a borderies a lágy és zamatos, míg a Fins Bois-ból származó szőlő a potens és testes gyümölcsféle termőterüleA világ elsó' 10 vámmentes konyakmárkája 1. Remy Martin 605 000 láda 2. Camus 425 000 láda 3. Hennessy 300 000 láda 4. Martell 300 000 láda 5. Courvoisier 180 000 láda 6. Renault 60 000 láda 7. Hine 50 000 láda 8. Otard 45 000 láda 9. Larsen 40 000 láda 10. Polignac 35 000 láda te. Hogy a konyak teljes és kiegyensúlyozott legyen, a gazdák házasítják a különböző területek szőlőit. Ez sem korlát nélküli, mert csupán saint emilion-t, folle blanche-t és colombar-t szabad a konyakhoz felhasználni.
