Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-19-20 / 299. szám

1992. december 19-20., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON IRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gazdaképzés a Ms megyei hírlap-ban 20/b Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján sugárzott gazdaképző sorozat ál­lattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei ál­latorvos volt. A korai malacbetegségek megelőzésének lehetőségei Vashiány okozta malacvér­szegénység Az egyik leggyakoribb és legnagyobb gazdasági kárt okozó megbetegedés. Alapve­tő oka a megváltozott tartás. Régen, a vegyes hasznosítá­sú fajták szabadabb tartásakor ismeretlen volt, egyrészt azért, mert ezek vas- és nyomelem­igénye kisebb volt, másrészt vasigényüket a földből túrás­sal, legeléssel kielégítették. A mai tartás zártabb, szinte állandó az istállózás, az ólak padozata szilárd (deszka, tég­la, bitumen, beton stb.), így a talajból való vasfelvétel lehe­tetlen vagy legalábbis erősen korlátozott. Malacaink egyharmada, akár fele is megbetegedhet, és körülbelül minden harmadik 3—6 hetes malac elhullásának köze van a vashiányhoz. Na­gyon sok, ebben a korban fel­lépő betegség (bélgyulladás, tüdőgyulladás, bőrbetegsé­gek, ízületi betegségek stb.) alapoka a vashiány. Azt, hogy test és lélek szoros egységet alkot, s egymásra hatni tud, már az ókor óta is­mert az emberiség előtt. Egy skót egyetem orvosi fakultása kutatási kísérletbe kezdett an­nak tisztázására, hogy a nők pszichikai erőfeszítésekkel le tudják-e küzdeni a mellrákot. A klasszikus orvostudo­mány eddig csak arra szorítko­A megbetegedések a téli hó­napokban gyakoribbak. Az el­hullásoknál is nagyobb az a gazdasági kártétel, hogy a vas­hiányos malacok takarmány­értékesítése rossz, fejlődésük­ben lemaradnak, s ez még a hizlalást is befolyásolja, hi­szen a vágótömeget később érik el. Háziállataink közül a malac születik a legkisebb vastarta­lékkal, amely legfeljebb két­hetes koráig elég, a kocatejjel pedig szükségletének csak egy heted részét fedezi. A töb­bit tehát pótolnunk kell. Milyen a vashiányos ma­lac? A 2—3 hetes korig egész­séges, jól fejlődő, sima bőrű, fényes szőrű malacok étvágy­talanok, bágyadtak, elesettek lesznek. Sokat feküsznek, ál­talában egy csomóban, s ha fölkeltjük őket, nehezen mo­zognak. Bőrük feltűnően fehér (fehér fajtákon), ráncolt, szőrük fakó, durva, a fülek bel­ső felületén a bőr és a szemek kötőhártyája sárgás színű (úgynevezett „porcelánmala­cok”). Ezekben az almokban gyakori a hasmenés, a nehezí­tett légzés (a malac „pum­pál”), nem ritka a koszosodás, a rühesség. A vashiányos malac torok­tájéka duzzadt, ettől úgy néz ki, mintha kövér lenne („to­kás” malac). Az állatok a kut- rica falát, a padozatot, a vas­tárgyakat nyalják, rágják, a vi­zeletet szürcsölik. A vashiány megelőzésének a következő módszerei ismer­tek: Házilag: ha naponta 1-2 marék földet, vörös agyagot, zott, hogy a diagnosztizált mellrákot hagyományos gyógymóddal kezelje. Ehhez az „acél és sugár” (operációs kés és sugárterápia) mellett mindenekelőtt a kemoterápiás kezelés tartozik. Gordon McViee professzor most pszichoterápiás progra­mot dolgozott ki, amelyben a páciensek elsajátíthatják, ho­barnaszénport szórunk a pado­zatra, esetleg ezek ízesítésére keverjünk közé pörkölt darát, árpát, tavasztól 1—2 cm hosszúra összevágott vagy pé- pesített zöldet, spenótot, sós­kát; mivel a vashiány elégtelen E-vitamin-ellátás esetén külö­nösen súlyos, jó hatású a búza­csíra etetése is. Takarmánykiegészítőkkel : a kereskedelemben kapható Hemogén, Neo-hemogén, Suifer stb. adagolásával. A vemhesség utolsó hónap­jában a koca takarmányába na­ponta 2—3 evőkanállal teszünk ezekből. Az igaz, hogy a tejben így sem lesz több a vas, de a koca bélsarával a vas hosszabb időn át ürül, s mivel a malacok óhatatlanul érintkeznek ezzel, lelassul a hiánybetegség kialakulása. A fenti takarmánykiegészí­tőket malacainknak többféle­képpen adhatjuk. Beszórhatjuk velük a koca csecsbimbóit, így szopás közben hozzájutnak, de tehetjük a 3—4. életnaptól külön tálcára vagy malacönete- tőbe is, almonként és naponta 2- 3 evőkanállal, így egyhónapos korig az alom a szükséges 1 kg- ot elfogyasztja. Paszták, injekciók adásával. Többféle változatuk ismert. Mi­vel nem megfelelő időben és mennyiségben történő adagolá­suk, túladagolásuk mérgezés­hez vezethet, állatorvos közre­működésével adhatók. A malacvérszegénység megelőzésének legbiztosabb módszere a vaskiegészítés szájon át + vasinjekció a 3—4. napon. A többletköltség sok­szorosan megtérül! gyan tudják szellemileg telje­sen ellazítani magukat. Dr. Leslie Walker docens bízik a kutatómunka pozitív eredményében. „A mellrák olyan betegség, amely minden nőnek a legsúlyosabb lelki megterhelést okozza. A páci­ensek nemcsak életük veszé­lyeztetését érzik, hanem saját nőiességük fenyegetettségét is. A pszichéből olyan impul­zusok indulhatnak ki, amelyek a test reakcióit jó irányban be­folyásolhatják — mondja a professzornő. Lelki terápia a mellrák leküzdésére Az osztrák gyerekszobák új kedvence A divat nem most terjedt el, már vagy két éve megfigyelhe­tő, hogy a gyerekszobák egyre inkább benépesülnek a sikkes­nek éppen nem mondható őslé­nyekkel. Az ilyen divatok azon­ban nem mindig bizonyulnak tartósnak — ezzel is magyaráz­ható, hogy a játékgyártók olyan nehezen álltak át. Az idei karácsony azonban bizonyítja: ez nem csak afféle szalmaláng, hanem tartós von­zalom. S ha már így van, nem árt egy kis reklámmal besegí­teni. A könyvesboltok polcain megannyi kicsiknek és na­gyobbaknak szóló kötet, amely az ősállatok szomorú történetéről szól, képekkel, tu­dományosan avagy népsze­rűbben. Ugyanez rajzfilmek­ben videokazettán is kapható. Az újságok vasárnapi gyer­mekmellékletei is a legkülön­félébb formákban szórakoz­tatják a kicsinyeket a dino­szauruszok kalandjaival: van mese, „igaz” történet, képre­gény. És akiknek felkeltették az érdeklődését, azok ismeret- terjesztő előadásokon is csilla­píthatják kíváncsiságukat. A játékboltok kirakatában ott vannak persze a hagyományos macik, olyan kedvelt plüssálla­tok, mint a kutya, az elefánt és a cica—de a boltosok, akik a mai divatot merik követni, már nem őket teszik a díszhelyre. A mai gyerek nem maciért nyúzza a szülőt: legalábbis Ausztriában az új kedvenc a dinoszaurusz, „akit” lehet dinónak becézni. Lassan-lassan felismerik a ke­reskedők, hogy érdemes na­gyobb befektetésekbe is fogni, és plüssből gyárttatni az évmil­liókkal ezelőtt kipusztult őshül­lők pici pontos másait. Egyelőre inkább gumiból, műanyagból készülnek, igaz, azért fellelhető az „igényesebb” áru is, s mivel ritka, és divatos, derekas árat fizetnek érte a szülők. Ő csak egy kedves sárkány FOTÓ: FAZEKAS FERENC Italok a terített asztalon Ha italt választunk, ne mindig a legolcsóbbat vegyük, mert ismeretlen összetevői sokkal károsabbak az egészségre, mint a márkás italok, melyet régi, bevált recept szerint készítenek Az ebéd- vagy vacsoravendé­gek szomjának oltására és ked­vének derítésére sok régi, időt­álló — azaz napjainkban is érvényes — szabály alakult ki. Az ital megválasztásának, szervírozásának „kódexéből” néhány fontosabb tudnivaló: Az innivalók — csakúgy, mint az ételek — kínálásánál sorrendjében az elsőbbség ál­talában a könnyebb nedűké, s a továbbiakban is érvényesíteni kell a fokozatosságot. A teste­sebb, nehezebb, töményebb italok tehát az ebéd vagy va­csora záró szakaszában kerül­hetnek „terítékre”. Igaz, a szabály alól itt is van kivétel. Az étvágygerjesztő, „bemelegítő” aperitif ugyanis nemcsak gyümölcslé vagy gyomorkeserű lehet, hanem valamilyen rövidital is. Az előételekhez viszont egyértel­műen könnyű, száraz fehér bor dukál — csakúgy, mint a leve­sek után. (A leves „kísérője” egyébként sör is lehet!) Halételekhez ugyancsak szá­raz, esetleg félszáraz bor illik, ha azonban a hal fűszeres — mondjuk rácponty — kínálha­tunk hozzá könnyű vörösbort is. Általában: fehér húsokhoz — sertéshez, szárnyashoz, borjú­hoz, bárányhoz — fehérbort töltsünk, de már testesebbet és semmiképp nem édeset! A mar­hahús, a vadétel „korcsolyája” száraz vagy félszáraz vörösbor. Édes italt csak a desszerthez adjunk. A vendéglátói illem a/t diktálja, hogy a sütemény­hez fehérbort, a fagylalthoz, parféhoz félédes vagy édes pezsgőt, a sajthoz vörösbort kínáljanak a háziak. A gyümölcshöz tokaji szamorod­ni vagy aszú, a kávét követően pedig likőr, brandy, konyak a megfelelő italpartner. Megszívlelendő tanács, hogy az italokat ne hűtsük túl. A sört is csak annyira, hogy még legyen habja. A fehér pin­ce-, a vörös pedig szobahő­mérsékleten a legízletesebb. A pezsgőt azonban nyugodtan tarthatjuk hűtőben, sőt, ha van pezsgősvödör, rakjuk körbe jégdarabkákkal az üveget. A tömény italokat nem szokás lehűteni, de az utóbbi időben némelyiket hűtve tárolják. Köztük is leginkább a Vilmos körtét, mert — úgymond — így igazi az aromája... (szó-ma) FEB Itt fáj..., Ott fáj... Ideges szívpanaszok A mindennapi életben gyakran halljuk: „Majd meghasadt a szívem a fájdalomtól!” Vagy: „Nagyon a szívemre vettem a dolgot.” Szívünk valójában ér­zelmi életünk kifejezésének szimbolikus központja: szív­ből szeretünk vagy éppen szív­ből gyűlölünk. Nem csoda, ha mindennapjaink során kiala­kuló érzéseink gyakorta különböző szívpanaszaink okaeóivá válnak. Az elmúlt években nagy­mértékben megnőtt azoknak a száma, akik különféle szívpa­naszokkal fordulnak orvos­hoz. Jó részük a leggondosabb vizsgálattal sem minősül szív­betegnek, a panaszok hátteré­ben általában könnyen felde­ríthető idegi okok állnak. A különféle szívpanaszok nagy részét ideges lelkiállapo­tok, az érzelmi életben mutat­kozó zavarok — félelem, feszültség, sikertelenség, csa­lódás, önértékelés hiánya stb. — okozhatják. Akik már koro­sodnak, gyakran úgy érzik, hogy sikertelenek, nincs rájuk szüksége senkinek. Félnek az öregedéstől, a testi változások feszültséget váltanak ki bennük. így érthető, hogy so­kan úgy érzik, fáj a szívük. Az ilyenfajta panaszokra jellem­ző, hogy megjelenésükben, tüneteikben semmiben sem különböznek a szervi szívbe­tegségtől. Hogy a betegnek szervi szív- betegsége vagy ideges szívpa­naszai vannak-e, csak alapos és körültekintő vizsgálat döntheti el. Az orvosok azt kutatják, hőgy milyen lelki tényezők okozzák a különböző panaszo­kat: gyakran előfordul, hogy csak hosszabb, szakorvosi vizs­gálat hozza őket felszínre. A legnagyobb akadály, hogy a be­teg elhárítja a lelki tényezők felkutatásának még a gondola­tát is. Sok ember — gátlásai miatt — kellemetlennek érzi problémái nyílt feltárását. A megoldás: orvosi vizsgá­lat után a lelki problémákat kiváltó okok megszüntetése, kiiktatása életünkből. Ha kell, szakember segítségével. (Dr. Katona) Az ünnepek dísze: A mikulásvirág Piros felleveleivel köszönti a decemberi ünnepeket a miku­lásvirág. Hamvasrózsaszín és krémfehér fajtái sem kevésbé szép, elegáns növények. A közhiedelemmel ellentétben tartós dísze a lakásnak, ám fel­tétlenül világos helyre tegyük és 18—20 fok körüli hőmér­sékleten tartsuk. Ahol száraz a levegő, ott naponta párásít­sunk körülötte. Meghálálja a gondozást, s így csak február végén veszíti el színes leveleit. Február végén a fakuló levele­ket vágjuk le, a hajtásokat két­harmadnyira kurtítsuk vissza (hajtásonként 2—3 zöld levél maradjon). Ettől kezdve a cse­repet tartsuk 12 fokos helyi­ségben. Májusban ültessük át 1—2 cm-rel nagyobb edény­be. Tegyük meleg napos hely­re, akár a szabadba is kerülhet. Rendszeres öntözés, tápolda- tozás mellett növekedhet szeptember végéig. A mikulásvirágnak — hogy virágrügyek képződjenek rajta — naponta 14 órán át sötétben kell lennie; ezért ha újra akar­juk virágoztatni, akkor például délutánonként 5 órától reggel 7-ig tegyük kartondobozba. Ha ezt decemberig egyetlen nap sem feledjük el, akkor jö­A mikulásvirág hasznos kellék lehet a karácsonyi díszítésben ‘ FOTÓ: FAZEKAS FERENC vőre a Mikulás napját saját mi­kulásvirággal ünnepelhetjük. ♦ Igen ízléses díszeket is készít­hetünk a mikulásvirág segítsé­gével. A szobai vagy előszobái tükör nagyon mutatóssá válik, ha a vízzel átitatott oázis tűző­habot erősítünk a tükör alsó és felső sarkába. Fenyőággal, bo­rostyánlevéllel, tujával dí­szítsük és mikulásvirággal élénkítsük. Hasonló módon — valamivel nagyobb tűzőhabot használva — asztali díszt is készíthetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom