Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

frniVÚ BÉKÉS MEGYEI HIRLAP­BOTRANYKOVEK 1992. december 16., szerda Romániái állapotok a város szívében A kismamák címei kiszivárognak Lehervadt a mosolyuk..., Mi lesz Ködmönékkel? Telefon Mezőhegyesről:-— Mezőhegyes központi ABC-jét korábban a Holovár és Társa Betéti Társaság bérel­te a Mezőkovácsháza és Vidé­ke ÁFÉSZ-től — kezdi a törté­netet olvasónk. — Holovár tönkrement, az ABC polcai heteken keresztül üresen tá­Ködmön József: „December 31-én lehúz­zuk a rolót” velünk tárgyaltak, Marunák úr is velünk volt, viszont ami­kor Marunák úr került sorra, akkor bennünket kiküldtek. Amikor mi 800 ezer forint ér­tékű árut kaptunk az áfésztől, két héten belül kellett a pénzt kifizetnünk. Marunák úr há­rommilliós készlettel indul, de neki csak ja­nuárban kell fi­zetnie. A húsrészle­gen (ami jelen­leg inkább tűnik vegyesboltnak) először az egyik eladóval, Bá­láimé Gyó'rfi Évával beszél­getünk. — Való igaz, hogy az áfész, személy szerint Marunák úr is biztatott bennün­ket, ezért vette fel a főnökünk a hatalmas hitelt. Most viszont azt mondják, pakol­junk le a polcok­ról. Hát hogy képzelik!? Előre kifizettük a de­cemberi bérleti díjat, erre föl most vinni akar­Nagy József: kiküldtek” ,Amikor Marunák úrral tárgyaltak, bennünket tongtak. Higgye el, az ellátást és egyéb körülményeket ille­tően romániai állapotok ural­kodtak itt, a város szívében. Végre jött Ködmön József, aki kibérelte a nagy ABC felét a felszámolás alatt álló mezőko­vácsházi áfésztől. Hitelt vett fel. horribilis bérleti díjat fize­tett, így biztosította néhány hónapon keresztül az ellátást. Most megjelent az áfész-veze- tőség egyik oszlopos tagja, és kitúrta Ködmönéket. Nevetsé­ges bérleti díjért megkapta az egész épületet, valószínűleg meg is fogja vásárolni. A je­lenség általános: a széthulló áfész vezetői potom pénzért jutnak óriási vagyonokhoz. Az ABC dolgozói meg mehetnek amerre látnak, Marunák Lász­ló hozza a saját embereit. A helyszínen tisztázódik: Holovárék távozása után két bérlő maradt az ABC-ben. Ködmön József a húsbolti részt bérli, Nagy József pedig a büfét. — Az áfész azzal biztatott bennünket, hogy a jövő év kö­zepéig mindenképpen marad­hatunk. Ezzel szemben a múlt héten Marunák úr közölte velünk, hogy a szerződést fel­mondják, az épületet ő fogja megkapni. Az egészben az a leginkább visszatetsző, hogy az áfész nem egyenrangú fél­ként kezelt bennünket. Mikor ják a polcokat. Úgy látszik, a kisemberrel már mindent meg lehet csinálni. Közben megérkezik a fő­nök, Ködmön József . — 1992. áprilisa óta bériem a részleget, eredetileg a Holo­vár és Társa Bt.-tői. Miután ők csődbe mentek, az áfész bizta­tására én befektettem majd­nem félmillió forintot, ígérték, hogy jövő év szeptemberéig maradhatok. Most ez az idő­szak lerövidült, legkésőbb febru­ár 28-án men­nünk kell. Ki­kerülök a 81-es majorba, megpá­lyáztam az ottani boltot és a kocs­mát, remény van rá, hogy havi 31 ezerért meg is ka­pom. Marunák úr viszont — állító­lag — havi ötez­ret fizet az egész ABC-ért. Nem tudom igaz-e ez, mindenesetre Marunák úr vé­gighallgatta a mi üzleti tárgyalá­sunkat, viszont amikor vele tár­gyaltak, bennün­ket kiküldtek. Most kiárusítunk, és december 31-én lehúzzuk a rolót. Hozzá­tartozik az igazsághoz, hogy nekem is felajánlották az ABC-t, de olyan áron, amit nem tudtam vállalni. A boltban tartózkodó vásár­lók közül többen szóba hozták a polgármesteri hivatal „fele­lősségét”. — Köszönet illeti Ködmö­néket azért, hogy e nehéz idő­szakban vállaltál; a lakosság ellátását. A hivatalnak egyéb­ként semmi beleszólása nincs abba, hogy az áfész kinek és milyen feltételekkel adja bér­be saját tulajdonát — így szól a válasz. Mezőkovácsházán az áfész központjában sietnek leszö­gezni: nyilatkozattételre kizá­rólag a Pénzintézeti Központ megbízottja, a felszámolás ügyintézője, Bokros Sándor jogosult. O heti egy alkalom­mal tartózkodik Mezőkovács­házán. Annyit azért sikerült megtudnunk, hogy az áfész és a felszámolás ügyvezetője szí­vén viseli a lakosság kereske­delmi ellátásának ügyét. Az új bérlő, Marunák úr ugyanolyan feltétellel kapta meg az ABC-t, mint korábban a Holovár és Társa Bt. A havi ötezer forin­tos bérleti díj valóban nevetsé­ges lenne, ha igaz lenne. Tudni kell, hogy a felszámolóbiztos csak a régi feltételek alapján köthet szerződést, ez általános szabály, nem kivétel alóla a mezőhegyesi ABC sem. Marunák Lászlót, az új bér­lőt telefonon kerestük:-— Végtelenül sajnálom, hogy egy volt kollégával ilyen afférba keveredtem — mondja fáradt hangon. — A bérle­ményt a Holováréknak szabott feltételek alapján kaptam meg, hogy konkrétan mennyi­ért, erről nem kívánok nyilat­kozni. Ez a megoldás a polgár- mesteri hivatal kérésére, a la­kosság jobb ellátása érdeké­ben született. Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy jó üzletet kötöttem, egyenlőre nem özönlik el a vásárlók az ABC-t. Ami a foglalkoztatást illeti: két kollégát hoztam Me- zőkovácsházáról, és még nyolcat fogok alkalmazni, ők mezőhegyesiek, korábban a Holovár cégnél dolgoztak. Ménesi György Balázsné Győrfi Éva: „Mehetek munka- nélkülire?” A SZERZŐ FELVÉTELEI ...amikor meglátták a számlát. Nem igazán néztek volna jól ki a fotón, bár nem is őket akarták négy éven át „lekapni” az utókor számára, hanem pár napos csecsemőjüket. Régi nóta ez, de a fiatal- asszony azért is fordult hozzánk, mert távollétük­ben a nagymamát palizták be. Történt ugyanis, hogy szerdán gyönyörű újszülött gyermeké­vel hazatért a csabai kórházból a kismama, s másnap már fel is kereste az ELA Bt. élelmes embere egy „óriási” ajánlattal. A gyermeket lefotózzák a szülinapjain egészen 1996-ig, s mindezért potom 800 forint előleget kell kifizetni egy-egy alkalomra. Az ugyebár öt alka­lom, ami négyezer előleget je­lent most és készpénzben kifi­zetve egyetlen megrendelő esetén. Azt mondja a kismama: — Mi van akkor, ha a fotózást vállaló bt. időközben tönkre megy? Ugrik az előleg, amit négy évig ráadásul használt is. A másik, ami miatt jogosan háborodott fel: —Honnan sze­rezték meg a címünket, hogy hazaérkezésem másnapján már itt is voltak? Ennyit ér ebben az országban az adatvé­delem? A békéscsabai polgármeste­ri hivatal — mert hogy pana­szosunk csabai lakos — anya­könyvvezetője, Vaverka Ru- dolfné határozottan kijelentet­te: se biztosítónak, se gyer­mekfotósnak, senkinek nem adtak és adnak ki címeket, mert nagyon komolyan veszik a személyiségi jogok védel­mét. A csabai kórház igazgató- helyettese, dr. Gömöri Gábor főorvos is elmondta: mind a felvételi iroda, mind a szülé­szeti osztály tudja, hogy tilos az újszülöttekről adatot ki­szolgáltatni. Mégis örökzöld ez a téma, bosszankodnak is eleget miatta, hogy partizán módon csak hozzájutnak a kis­mamák címéhez. Tehát hiva­talosan nem juthatnak illeték­telen kezekbe az adatok, de az illegális csatornák miatt nem merné a nyakát rátenni, hogy nem a kórházból került ki mégis. Nézegettük a panaszosnál lévő számlát, azon az ELA Bt.- nek csak postafiók száma sze­repel, így őket nem tudtuk ez ügyben felhívni. Mi több, a vállalkozás címe sincs feltün­tetve. Mit mondjak: ez is kissé szokatlan. Minden esetre, bizonyára akad illetékes, aki számonkéri rajtuk, hogyan jutnak egy-egy városban hozzá a kismamák címeihez. n c c A fotográfusok előleget is kérnek, amelyet természetesen maguk kamatoztatnak éveken át Ki fizet a végén? A szolgáltatás kiszolgáltatottja Hallgatni is fárasztó volt, nemhogy végig­bosszankodni és idegeskedni az alábbi történe­tet, amelynek szenvedő alanya egy igazán fe­gyelmezett, csöppet sem harcias hölgy. Aki vesztére még májusban vásárolt egy távol-kele­ti music-centert az Elektroházban. Olcsó vétel volt, nem is számított csodálatos hangminőség­re, de arra igen, hogy működik a készülék. Vásárló tervez, áru végez. A készülékre egy­éves garancia is volt, így hát a kedves vásárló megkereste a jótállási jegyen feltüntetett szer­vizt, a csabai Gelkát. Ott kétszer meg is javítot­ták, de harmadjára egy fránya potmétert nem tudtak bele szerezni. A zeneláda tulajdonosa eddig már háromszor szállította be taxival a fránya szerkentyűt, aztán teltek, múltak a na­pok. Eltelt az a bizonyos harminc nap is, ame­lyen túl, ha a szerviz nem tudja a gépet kijavíta­ni, vissza kell adja annak árát. De a csabai Gelka közölte, ő bizony nem tud csereutalványt adni, vigye fel a gépet a kedves tulajdonos budapesti központjukba, ott majd megkapja a pénzt. A hölgy megmakacsolta magát, mondván, egy music-centerrel a hóna alatt aligha vonato­zik Pestre, ez különben sem az ő dolga. Meg­nyugtatták, majd szerez a Gelka egy kocsit, és felküldik vele a bűnös gépet. Telt, múlt az idő, mert ez utóbbi makacsul halad előre, csak pana­szosunk ügye nem mozdult egy jottányit sem. Igaz, addigra már „bepörgött” eddig türel­mes hősünk, s végre legalább a pesti központ telefonszámát megkapta. Ott is felajánlották neki, minden oké, csak vigye fel a gépet. Nem vitte. Az idő meg haladt. Egyszercsak kapta Csabán a jó hírt, a gépet elvitték Pestre. Az idő ballagott, egy újabb telefon Pestre, hogy oda bizony semmiféle szerkentyű nem érkezett. Elmúlt a nyár, már októbert írtunk, akkor kérték a hölgytől a számlát, amit ő mérgében nem talált. (Azóta megvan, mármint a blokk.) Viszont eszébe jutott, hogy beszereltetett a gép­be egy URH-t fogó adaptert, akkor legalább flzt adják vissza. Válasz — mert a csabai Gelkánál mindig udvariasan bántak az ügyfél hölggyel — bármikor bemegy, megkapja. Sőt, két hete fel­hívták telefonon, hogy most már ezer százalék, hogy megkapja all ezer forintját, mert azt elfelejtettem elmondani, hogy - mindössze ennyiről van szó. Hát — ki tudja hányadik telefon, taxi, látoga­tás után — ismét elballag a csabai Gelkához a pénzért hősünk: pénz nincs. Telefon Pestre: pénz csak akkor lesz, ha Pesten a készülék és a számla is, bár ebben az esetben a csabaiak is fizethetnek. Csabán mondják: ők nem fizethet­nek. Majd jön a szegedi ügyvezető, vele kell beszélni. Az ügyvezető nem jött. Hősünknél elszakadt a cérna, vége a türelmének, se szer­kentyű, se pénz, csak egy csomó utánajárás és bosszúság, gondolta, kitálal a nyilvánosság előtt. Eddig tartott lezáratlan történetünk. Saj­nos, megoldásról nem tudunk beszámolni, de ha végre a szolgáltatás kiszolgáltatottja hozzájut a pénzéhez, feltétlenül megírjuk. B. Sajti Emese

Next

/
Oldalképek
Tartalom