Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

KÖRKÉP 1992. december 15., kedd O Halló! Telefonszám­változások! A lapunk hétfői számában kö­zölt megváltozott telefonszá­mok az új központ bekapcsolá­sát követően élnek. A központ üzembehelyezé­sének dátuma december 20-a. A többezer előfizető átkapcso­lását folyamatosan végzik és az átkapcsolást követően né­hány órán belül az előfizetőket felhívják. Az esetlegesen elő­forduló üzemzavarért a Táv­közlési Rt. elnézést és türel­met kér, hiba esetén keressék a 03-as hibabejelentőt. Ma estig szavazzon! Véget ért a szombati számunk­ban meghirdetett nyári párok játéka. Az utolsó házassági fo­tók is megjelentek, így nincs más hátra, várjuk a szavazato­kat. Ma estig kell postára adni a levelezőlapokat, hogy szerda délre beérkezzen minden voks szerkesztőségünkbe. A leg­több képet (szavazatot) kapott ifjú pár nevét szombaton ol­vashatják lapunkban. Csillagászati szabadegyetem A Csillagászati és Űrkutatási Szabadegyetem következő előadására ma 18 órakor kerül sor Békéscsabán a TIT székhá­zában (Szt. István tér 8.). A csillagászati világképünk, vál­tozásairól beszél a kezdetektől napjainkig Zombori Ottó csil­lagász. Idősek napi vacsora Az elmúlt héten Szeghalmon a helyi nyugdíjas klub'és a mű­velődési ház szervezésében megemlékeztek az idősek napjáról. A Sárréti étteremben megtartott vacsorán száznál több idős ember vett részt és érezte jól magát. Tanulók hangversenye Az elmúlt hét végén nagy sike­rű hangversenyt tartottak Bat- tonyán a helyi állami zeneis­kola tanulói. Az előképzősök karácsonyi műsora után mint­egy 30 gyermek szólaltatta meg a zeneirodalom klasszi­kusait a legkülönfélébb hang­szereken, így többek között fu­rulyán, klarinéton, trombitán, hegedűn, gitáron és zongorán. Árverés A Békés Megyei Kárrendezési Hivatal december 16-án dél­előtt 9 órára tűzte ki a Csorvási Gazdák METÉSZ 22-es, 23-as és 30-as tábláira a földárve­rést. Az árverés helye: Csor- vás, közösségi ház. Karácsonyi csomagok Békéssámson képviselő-tes- tülete az óvodás és iskolás ko­rú gyermekeknek karácsonyi csomagokkal kedveskedik. „MI MINDIG MINDEN­RŐL ELKÉSÜNK. MI BIZTOSAN MESSZI­RŐL JÖVÜNK” (Ady Endre) Szakad vagy nem szakad? (Folytatás az 1. oldalról) sáig jutottak csak, amikor a tagság váratlanul elővette a személyi kérdéseket. Meg­hallgatták a jelölő bizottság­nak a 11 tagú igazgatóságra és a 11 tagú felügyelő bizottságra tett javaslatát, amely a munka­helyi tanácskozások vélemé­nye alapján állt össze. Szavazásra azonban már nem került sor, mert Szandáné Gerendeli Magdolna jelölésé­vel kapcsolatban többen fel­szólaltak, megkérdőjelezve a főkönyvelő-helyettes asszony jelölésének szabályszerűsé­gét. A kirobbanó vitában pro és kontra elhangzottak érvek. A pattanásig feszült légkörben Fülöp Sándor elnök is felszó­lalt, nyilván azzal a szándék­kal, hogy csillapítsa a hangula­tot. A vállalkozás fontosságá­ról, az új törvény ellentmondá­sairól és arról beszélt, hogy nem vállal semmiféle funkciót a nagy közösben, de cserben sem hagyja azokat, akik eddig benne bíztak. Beszédét közbe­kiáltások — „Mi lesz velünk!”, „Most mi lesz!” — szakították meg. A pokol akkor szabadult el, amikor Szandáné felszólalt és sértő hangú beszédét azzal zárta, hogy kezdeményezi a szövetkezetből való kiválást. Ő elindul ezen az úton — kö­zölte a jelenlévőkkel —, aki követni akarja, írjon alá mel­lette, amíg lehet. Végül továb­bi nyolc személy — köztük az elnök — jelentette be kiválási szándékát. A tagság tehát — a jelek szerint — kétfelé szakadt. A kiválni akarók és a maradni akarók. Ez utóbbiak Farkas Já­nos főkönyvelőt tekintik el­nökjelöltüknek, akinek neve már kilencediké előtt, de ma­gán a kilencediki közgyűlésen is felvetődött az elnöki szék várományosaként. Jelölését a múlt heti közgyűlésen — pechjére — támogatta a köz- tiszteletben állónak'jóindulat­tal sem mondható Fábián László, a szövetkezet volt MSZMP-titkára. A korteshadjárat a két tábor részéről már 10-én megindult azzal, hogy a két elnökjelölt, Fülöp Sándor és Farkas János megállapodott abban, tisztes­séges küzdelmet vívnak egy­mással. Az elnökjelöltek, illet­ve az őket támogató csapatok járják a munkahelyeket, és aláírásokat gyűjtenek a je­löltjük mellett, illetve agitál­nak támogatásukra. A korteshadjáratban bom­baként robbant a bevezetőben említett tájékoztató, amely már nem kiválást, hanem szét­válást hirdet és Farkas János szervezőtársaként tünteti fel Fábián Lászlót. A Farkas-tá­bor ezt a húzást lejáratásnak tekinti, és határozottan cáfol­ja, hogy bármiféle együttmű­ködésük lenne a volt párttit­kárral. A kortesküzdelemben ma újabb forduló következik. „A dombegyházi Petőfi Tsz fenn­maradását akarók”, vagyis a Farkas János mellett állók dél­után öt órára a dombegyházi művelődési házba összehívták azokat a nyugdíjas-, munka- nélküli, dolgozó tsz-tagokat és kívülálló üzletrész-tulajdo­nosokat, akik nem akarnak ki­lépni a jelenlegi tsz-ből, és azt sem akarják, hogy az jogutód nélkül megszűnjön. Nem két­séges: viharos összejövetelre lehet számítani.-TÁN Ünnepi ajándéknak szánják? (Folytatás az 1. oldalról) A 44-es főút autóúttá tételé­hez, a Békéscsaba és Gyula közötti útkorszerűsítéséhez, a Békéscsabát, Gyulát, Oroshá­zát és Szeghalmot elkerülő utak építéséhez, a Gyula— Sarkad közötti Fehér-Körös híd megvalósításához 1995 végéig kell elkészíteni a terve­ket, s a terület előkészítésének ugyanezt a határidőt szabták. Battonyán, Méhkeréknél a jövő év végéig véglegesen megnyitják a határátkelőket. Dombegyházon még gondol­kodnak. Jövő áprilisig meg­kezdik az Élővíz-csatorna kot­rását és rendezését. Program készül a békéscsabai, a gyulai térség távközlési fejlesztésére. Megvalósul a Körös—Maros­vidéki Nemzeti Park. Közpon­ti segítséget nyújtanak az ívó­vízminőség-javító program­hoz felvett hitelek törlesztésé­re. Javasolja a kormány, hogy vizsgálják felül a térségre vo­natkozó idegenforgalmi kon­cepciót, elsősorban Gyulán és Szarvason fejlesszék tovább a termálvíz kínálta lehetősége­ket. A gyulai Almásy-kastély kulturális hasznosítását vették tervbe. Nyárig önálló kisebb­ségi program is készül. Meg­vizsgálják Gyulán egy Román Kutató Intézet létrehozásának lehetőségeit. Elképzelhető, hogy Békés- Tarhoson zenei intézmény alakul. Folytatják a gyulai me­gyei kórház rekonstrukcióját, illetve gép- és műszerellátását (miként a békéscsabai kórház­ban is). Érdekesség, hogy fel­merült a határmenti zsákte­lepülések keskeny nyomtávú vasúttal való összekötésének gondolata is. A folyamatban lévő, illetve már teljesített feladatok között ott szerepel az orosházi kórház intenzív osztályának felállítá­sa, a Jókai Színház felújítása, a kárpótlási ügyek intézésének felgyorsítása, a Békéscsabai Regionális Átképző Központ világbanki megpályáztatása. Biztosítják a mezőberényi gimnáziumra felvett hitelek visszafizetését. A 47-es főút megyei szakaszát szintén felú­jítják. Mezőberény és Békés­csaba között megépül a máso­dik vasúti vágány. A felsorolás nem teljes, s mivel a jóváhagyás (feltehető­en még néhány napig) hiány­zik róla: nem végleges. De biz­tató. K.A.J. Csökkent a vadásztársaságok teherbíró képessége (Folytatás az 1. oldalról) jövő esélyeit, a várható fordu­latokat. A vadásztársaságok anyagi terhei évről évre ugrásszerűen növekszenek. 1991 óta a me­gye vadásztársaságait mini­málisan 60 millió forint több­letköltség terheli, de jövő év január 1-jétől ez a szám továb­bi tízmilliókkal gyarapodik. Nem csodálkozhatunk azon, hogy jelentősen csökkent a vadásztársaságok teherbíró képessége, jónéhánynak ve­szélyben forog a fennmaradá­sa. A gépjárművek vaddal való ütközésekből eredő károk ren­dezéséről, a lehetséges bizto­sítási módozatokról a küldött- közgyűlés lapzártunkkor még nem hozott döntést. (A vadá­szat aktuális kérdéseire hama­rosan visszatétünk két oldalas mellékletben.) Lovász Koncos Zoltán, a Gyulai Váralja Vadásztársaság hivatásos vadásza egy két mázsás vadkannal FOTÓ:KOVÁCS ERZSÉBET Betlehemesek Az Erkel-portré festője: Giergl Alajos A mai számunkban megjelent falinaptáron látható Érkel- portré festője Giergl György Alajos (1821—1863), a múlt század közepének egyik leg­kedveltebb arcképfestője volt hazánkban. Apjától, Giergl Alajostól ötvösséget, majd Pesky Józseftől festeni tanult. 1841—43-ban a bécsi akadé­mia növendéke volt. 1845-től gyakran szerepelt a Pesti Mű­egylet kiállításain. Első kor­szakának legszebb műve A szabadban ülő nő. Ebben az időben romantikus életképe­ket is festett (A megsebesült betyár, Üldözött vadorzók, A meglepett udvarhölgy). Itáliá­ból hazatérve keresett arckép­festő lett. Az Andrássy, Czó- bel, Dőry, Forgách, Károlyi, Lónyay családokról vidéki ott­honaikban elegáns portrékat festett. Legszebb női portréja Deák Szidónia arcképe. Meg­festette Széchenyi Istvánt, De­ák Ferencet, Erkel Ferencet. Egyházi megrendeléseket is teljesített, oltárképe a buda­pesti Bazilikában van. Művei a Nemzeti Galériában, a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án, a Magyar Történeti Kép­csarnokban és vidéki múzeu­mokban láthatók. Megszűnik a bérszabályozás Jövőre megszűnik a bérszabá­lyozás. Az Érdekegyeztető Tanács viszont ajánlásokat tesz a bérmegállapodásokhoz, a maximális, illetve átlagos kereset növelésének mértéké­re. Az ÉT bér- és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén a kormányzat 18 százalékos át­lagos bruttó keresetnövelést javasolta a vállalkozási szférá­nak, maximumként pedig 23 százalékot. Mindennek a felté­telei a vállalatoknál 9 százalék létszámcsökkenés mellett 9- 10 százalék bruttó keresettö­meg-növekedéssel megte­remthetők. A számítások szerint jövőre a nettó átlagkereset 17—19 százalékkal, a fogyasztói ár 14—17 százalékkal emelke­dik. Az egy keresőre jutó reál­bér 1—2 százalékkal növe­kedhet. A munkavállalók vi­szont 1—1 százalékkal — ma­gasabb értéket tartottak indo­koltnak, tehát 19 százalékos átlag és 24 százalékos maxi­mális keresetnövelést javasol­tak. Emellett a 14 százalékos minimumszint rögzítését is szükségesnek tartották. A munkaadók elfogadták a kormány javaslatát az átlagos 18 százalékos és a maximális 23 százalalékos béremelésre. A minimumnál viszont csak 8 százalékot tartottak indokolt­nak. Sarokba szorítva Kakukktojás A hét végén Hódmezővásárhelyen ült össze a Magyar Demokrata Fórum vezérkara. Fontos döntést hoztak, s gazdára talált a kakukktojás is. Nem kell már Csurkát megfosztani alelnöki funkciójától, mert a bölcs MDF-esek megszüntették ezt a beosztást. így a költő-politikus-nem- zetmentő Csűr ka sem kényszerül arra, hogy ultimátumot adjon be a pártelitnek. A vagy ő, vágy a nem igazán nemzetmentők problémája januárig megoldódott. De mi lesz januárban? Szakadás nem lehet, mivel még Antall József is kizártnak tartja. Marad a szükség diktálta, kényszerű egység. Mert első a hatalom, s ezt megtartani csak úgy lehet, ha 1994-ig nem bomlik fel az erjedő nyugodt erő. Mert első a nemzet meg a haza, de legelső a hatalom megtartása. S ezt még a nemzetment ők sem szeret­nék a véletlenre bízni. Nem lesz tehát szakadás. Mi lesz akkor? Befe léfordulás, ellenségkeresés a párton kívül'j kíméletlen harc a rádió és a televízió megszerzésé­ért. És nagy-nagy igazságtétel. PappJÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom