Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

1992. december 15., kedd HAZAI TÜKÖR (_vW~ Vaskályha-gyűjtemény Öntöttvas kályhák magánmúzeumát tervezi Hajdúsámsonban Bárdi János, aki 15 éve gyűjt öntöttvas tárgyakat, ebből legjelentősebb a 220 darabos kályhakollekciója. A kis jancsikály- hától a 2 méteres, 3 mázsás darabokig gondos kézi munkával rendbe is hozza a fa- és széntüzelésű kályhákat. Az ország legnagyobb kályhagyűjteményének gazdája tárolási gondokkal küzd, ezért várja a község segítségét, ami nemcsak az egyedülálló kollekció miatt indokolt, hanem azért is, mert a történelmi Magyarország szinte minden öntűműhelye szerepel a jeles együttesben mti-fotó: oláh tibor Várjáték? Fejérdy Tamás, az országos műemlékvédelmi hivatal főigazgatója fogadta nemrégen a Gyu­lai Várszínház vezetőit. A színház jövőjét érintve megegyeztek, hogy 1993-ban — az alapítás 30. évében — ismét a várudvar ad Otthont a színháznak. Csak remélni lehet, hogy a 31. és az azt követő évadokban a gyulaiak maguk dönthetik el: saját várukért harcoljanak vagy saját várukban játsszanak. Átalakítás Medgyesbodzáson — régi jogos igény kielégí­tésére — ez évben került sor a Széchenyi utcai orvosi rendelő teljes belső felújítására. Az át­alakítás magában foglalta a pévécépadló cseré­jét, a közfalak áthelyezését, valamint a víz- és villanyszerelési munkákat. Az átalakítással já­ró több mint 300 ezer forint költséget az önkor­mányzat vállalta fel az éves költségvetése ter­hére. A munkákat a helyi építőbrigád saját kivitelezésben végezte. A tartalékok kimerültek Hogyan tovább egészségügy? Olvasóink írják Válasz Medovarszky Jánosnak Megtisztelőnek tartom az írásaimra és személyemre fordított figyelmét. Tisztességére is tekintettel illőnek tartom, hogy felel­jek legutóbbi írásom kapcsán feltett kérdéseire. (Békés Megyei Hírlap, 1992. december 10.) 1. Helyes-e engem ,,.. .elvtársnak” szólítania? Nem helyes. Önnek dr. Torgyán József, dr. Zsíros Géza és hozzájuk hasonlók az elvtársai. Én nem. 2. Megállapította az írásaimból, hogy „nem feltétlen a válto­zás elkötelezett híve vagyok". Ón téved. Feltétlen a változás elkötelezett híve vagyok, de nem olyannak, amely az által tesz gazdaggá tízezreket, hogy milliókat elszegényít. Írásaimmal ez ellen tiltakozók. 3. Honnan vettem , hogy a kárpótlási törvényben benne van a kisgazdapárt '47. évi földtulajdon-visszaállítása? ,,A legilleté­kesebbek’’ nyilatkozataiból: a) Dr. Zsíros Géza, FKGP Békés megyei elnöke: ,,Mi. Békés megyeiek is ott voltunk a koalíciós tárgyalásokon mindaddig, amíg a földkérdésekről esett szó. Ebben pedig politikai meg­egyezésszületett.” (Népújság, 1990. április 29.) b) Nagy Ferenc, az FKGP országos elnöke: ,,A kisgazdák és az MDF koalíciójának feltétele a ’47-es földtulajdon figye­lembe vétele volt, amelyet a megállapodáson Antall József miniszterelnök kézjegyével szentesített.” (Népújság, 1990. má­jus 21.) c) Antall József, MDF országos elnöke, miniszterelnök:,,Cé­lunk igazságot szolgáltatni a parasztságnak. Az 1947-es eszten­dő meghatározó kiindulópont lehet. A kárpótlási törvény közelít legjobban a kisgazdapárt programjához." (Népújság, 1990. május 22., 1991. február 11.) d) A kárpótlási törvényt 27 kisgazdapárti képviselő szavazta meg. (Békés Megyei Hírlap, 1991 .június 28.) 4. ,,Miért hazugság a termelőszövetkezeteket kolhozképződ­ménynek, kényszerszövetkezetnek nevezni?" Mert harminc év alatt valódi szövetkezeteket alakítottak ki. Igen, szövetkezetek­nek merem őket nevezni személyes tapasztalataim alapján is. 5. Mennyire és miért voltak élenjárók a téeszek Európa mezőgazdaságában ? ” 6. „Hogyan keletkeztek a szövetkezeti vagyonok?" Nem rablásból, ahogyan ön állítja, hanem harminc év szorgalmas munkájából. E két kérdésre terjedelmi okokból itt nem lehet részletesebb választ adni. Szíves érdeklődésére más alkalommal külön írásban felelek. 7. „Mennyit nyeltek el a téeszek a 2Tmilliárd dollárból?" Egy centet sem. A tőlük származó export évenként 4—5 milliárd dollár aktívumot adott az országnak. A 22 millió dollár, meg annak a többszöröse Budapest világvárossá fejlesztésében, a kiemelt városok (Pécs, Szeged stb.) fejlesztésében, Leninváros, Sztálinváros, Ózd, Miskolc, Kazincbarcika stb. nehézipari köz­pontokká építésében, autópályák építésében stb. került felhasz­nálásra. 8. Megtisztelő vagyoni helyzetem iránti érdeklődése. 70 éves koromig összes vagyonon! felfért egy teherautóra, ha költözni kellett. Most van egy OTP-kölcsönnel kalákában épült családi házam. 9. Ön többször hivatkozik vagyont szerzett rablókra, orgaz­dákra. Három év óta ezt hallani minden kisgazda politikus előadásában, olvasni írásaikban. Az utalás nyíltan vagy bwkol- tan volt párttitkárokra, téeszvezetőkre vonatkozik. Legyen vége az általánosításoknak. Aki nem tud megnevezni egy párttitkárt, téeszvezetőt sem, aki legalább annyi vagyont szerzett volna, mint az elnyomott, háromdiplomás dr. Zsíros Géza, az hazudik, és általánosítva tisztességes embereket rágalmaz. 10. „Mi, parasztok—mondja Ón—sohasem kértünk kárpót­lást. ” Ha ez így van, akkor a 830 ezerföldkárpótlást igénylő nem paraszt, hanem a kifosztott volt parasztok ügyvéd, orvos, mér­nök, történész, tanár, tisztviselő, kereskedő, gyári munkás stb. leszármazottja. Remélem, megnyugtató feleletet adtam a kérdéseire. Igyekez­tem a tényekre szorítkozni. Érdeklődését még egyszer megkö­szönve maradok tisztelettel: Zalai György Mi folyjon el? A péz vagy a víz? A sámsoniak haladékot adtak maguknak A közelmúltban a dombiratosi szombatista hitközség helyi­séggondjaik megoldásához kérte az önkormányzat segít­ségét. A képviselő-testület fel­ajánlotta a hitközségnek a volt kofahelyiséget ingyenes hasz­nálatra. Amennyiben a hívek­nek imaház építésére szánnák el magukat, az önkormányzati tulajdonban lévő üres telkek­ből egyet ugyancsak ingyene­sen vehetnének birtokba. / Újra együtt Elek, Gyula, Kétegyháza és Lökösháza kistérségi együtt­működésre készül. A gyulai kezdeményezéshez most a kétegyháziak is teljes „mell­szélességgel” csatlakoztak: a vezetők a testület felhatalma­zásával ülnek le tárgyalni. Tartalékkút jövőre A kaszaperi önkormányzat az elmúlt évekhez hasonlóan fi­gyelemmel kíséri a község vízellátását. A vízellátás ké­sőbbi zavartalan ellátása érde­kében tervezik a meglevő kút mellett egy tartalékkút megfú­rását is. Mint megtudtuk, erre a beruházásra jövő tavasszal kerül majd sor. A nem csekély összegű befektetést igénylő munka költségei várhatóan mintegy 4,5 millió forintra rúgnak, melynek előteremté­séhez az önkormányzat ez év­ben is nyújtott be pályázato­kat. Értesüléseink szerint az összeg felét a már megnyert pályázatokból fedezni tudják. Ajándék A pusztaottlakai önkormányzat váratlan karácsonyi ajándékkal lepte meg a település nyugdíja­sait. Az előzetes testületi döntés szerint minden, a településen élő és állandó lakcímmel ren­delkező nyugdíjas 400 forintot kap karácsonyi ajándékként. Ezen meglepetés pénzügyi hát­terét a szociális segélykeret biz­tosítja, a személyre szóló össze­get pedig munkanapokon a pol­gármesteri hivatalban lehet át­venni. Grafikák A Mezőkovácsházi Városi Könyvtárban ismét egy mező­kovácsházi születésű mű­vésszel, illetve munkáival is­merkedhet meg a nagyközön­ség. Ezúttal Kovács Mária gra­fikáiból nyílt kiállítás, amely­nek megnyitóján Csicsely Sá­muel, a szárnyait bontogató mű­vész volt tanára és általános is­kolai igazgatója mondott avató beszédet. A kiállított grafikákat december végéig tekintehetik meg az érdeklődők. Földet kérnek A dombiratosi önkormányzat is állást foglalt a települési önkor­mányzatok földhöz juttatása mellett. A képviselő-testület úgy vél i, hogy az Országgyűlés­nek olyan törvényt kellene al­kotnia, amely alapján ezer lako­sonként száz hektár föld illetne meg minden önkormányzatot. Még sokan emlékeznek az egészségügyi dolgozók tava­szi nagy tüntetésére, amelyen egyebek között az alacsony bérekre és a gyógyító munka egyre romló körülményeire hívták fel a kormányzat figyel­mét. Akkor az illetékesek megígérték: még az idén ren­dezik az orvosok és nővérek fizetését. Időközben megszüle­tett a közalkalmazotti törvény is, elégedettek-e a helyzetük­kel a tavaszi tüntetők? — kér­deztük dr. Gulyás Juditot, az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus szakszervezeté­nek elnökét. — Valójában semmi sem történt a tavaszi demonstráció óta. Ma sem kérik ki a véle­ményünket az egészségügy egészét érintő kérdésekben, az érdekegyeztetésnek nincs va­lós funkciója. Meghozták ugyan a közalkalmazottakat érintő törvényt, de ez önmagá­ban kevés, ha nincs pénz az abban foglaltak végrehajtásá­ra. Továbbra is ellentmondá­(Tudósítónktól) Közel száz esztendeje, hogy Füzesgyarmaton is elindult a társadalmi önszerveződés: ol­vasókörök, egyletek, egye­sületek, körök, kaszinó és tor­naegylet stb. Mindig voltak olyan személyiségek, akik a közösségek élére állottak, a közösség zászlaját magasra tartották s tovább vitték, ki­emelkedő munkájukkal példát mutattak! Önszerveződésű kiscsopor­tok mindig élenjártak a falu fejlődésének előbbre vitelé­ben, nemcsak társadalmi-poli­sos a háziorvosok javadalma­zása, nem tudjuk jövőre mi­lyen feltételek között folytató­dik az egészségügyi rendszer- váltás. A szakorvosi és a kór­házi ellátás korszerűsítése újabb gondokat hoz a felszín­re. Aggasztó a társadalombiz­tosítás helyzete, hiszen a be­ígért vagyonfeltöltés még vá­rat magára. A költségvetés ter­vezete sem a dologi kiadások, sem pedig a bérek emelését nem tartalmazza. Egy kezdő orvos fizetése ma is 11—12 ezer forint, egy húsz éve folya­matosan három műszakban dolgozó nővér bruttó alapfize­tése nem haladja meg a 13 ezer forintot. Ami pedig a dologi kiadásokat illet? Csupán egyetlen tény: a gyógyszerek kórházi árának emelése eléri a 300 százalékot. Tizenkét olyan pontot találtunk a költ­ségvetési javaslatban, ame­lyekkel nem tudunk egyetérte- ni. ■—És mi a megoldás ? Ú jabb demonstráció, esetleg sztrájk? tikai, hanem gazdálkodást se­gítő vállalkozásokkal, teljesí­téssel is. Élenjártak a művelő­dés, azaz a műveltség meg­szerzésében, növelésében, és kitartóan fáradoztak mind­ezeknek a dolgoknak az anya­gi megteretmésében. A füzesgyarmati önkor­mányzat híven a múlthoz, a hagyományhoz segíti, támo­gatja a társadalmi önszervező­dést, például ebben az évben 1 millió 150 ezer forintot költ tömegsport, nemzetközi kap­csolatok, egyéb kiscsoportok támogatására! Igaz, ez az Ez utóbbi nem összeférhetet­len az orvosi esküvel? — A munkabeszüntetés csak ott és akkor tilos, ha az a betegek gyógyulását, ellátását veszélyezteti. A kórházakban, rendelőintézetekben nemcsak a gyógyító munkával közvet­lenül foglalkozók dolgoznak. Egyébként éppen a rendkívül alacsony bérezés miatt már most is nagy a nővérhiány, és van olyan kórházi osztály, ahol éppen emiatt kellett csök­kenteni az ágyak számát. — Elképzelhető, hogy pénz hiányában esetleg bezár egy kórház? — Á sokat emlegetett vész- tartalékok már végleg ki­merültek. Egyes önkormány­zati kórházak most is csak nagy erőfeszítések árán tudják a betegeket ellátni. Jövőre a kétkulcsos áfa bevezetésével tovább emelkednek a költsé­gek, ami a kisebb kórházakat kilátástalan helyzetbe hozza. összeg nem nagy, de úgy van­nak vele, mint a példabeszéd is mondja: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér...! Nekünk, kik ma élünk, jut­tatott a kegyetlen sors egy oly történelmi pillanatot, mely ne­héz feladatot, teendőt rótt re­ánk, jól meg kell tehát gondol­nunk, hogy mire fordítjuk az erőt! Nehéz feladat, de nemes misszió. Nem kétséges, hogy az önszerveződések új rügyek fakasztója, a jövendő formáló­ja— lehet! Borbíró Lajos A békéssámsoni képviselő- testület legutóbbi ülésén fog­lalkozott a vízmű üzemelteté­sével. Nem először tűzik napi­rendre ezt a témakört. Első al­kalommal a képviselők úgy határoztak, hogy hazahozzák és helyi tulajdonként üzemel­tetik a vízmüvet. Ésszerű meg­oldásnak látszott, hiszen alig 10 éves a rendszer, van 3 re­mek kútjuk, gondolták, hogy a lakosság terheit így talán mér­sékelhetik. A döntés óta napvilágot lá­tott miniszteri rendelet azon­ban olyan követelményeket támaszt az üzemeltetőkkel szemben (munkahelyterem­tés, működtető tőke stb.), amit a község nem tud felvállalni, így — egy nagy kanyarral — arra a megállapításra jutott a testület (más megoldás nem lévén), hogy a település 4 mil­lió 115 ezer forint értékű mű­ködtető vagyonnal belép a Bé­kés Megyei Vízművek Rész­vénytársaságába. A békéssámsoniak haladék évnek szánják a jövő eszten­dőt, addig gazdasági számítá­sokat végeztetnek az új feltéte­lek mellett történő önálló üze­meltetésre. Csete Ilona sz. M. Ferenczy Europress Híven a hagyományokhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom