Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
1992. december 2., szerda TÉNY-KÉPEK iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kisgazda szívvel országért, városért Interjú Pásztor Gyula országgyűlési képviselővel Amikor a múlt héten interjút kértünk Pásztor Gyulától, azt kérte, várjuk meg a hétvégi kisgazdarendezvényeket. Megvártuk. Újabb találkozásunkkor önkéntelenül is adódott a kérdés: most hogyan látja a Független Kisgazdapárt helyzetét? — Azt gondoltam, hogy a 36-os frakció országos nagygyűlésén és a Torgyán József által szervezett nagyválasztmányon valami közeledés történik a párton belüli irányzatok között. Most már ismerem mindkét nagygyűlés, nagyválasztmány határozatát, az ott történteket, és sajnálattal kell megállapítanom, hogy nem történt lényeges közeledés, továbbra is megmaradtak a szárnyak. Nem szerencsés dolog a vidéki lakosság erejét — ami végül is a kisgazdapártban csúcsosodik ki — így megosztani. — Mi lehet a megoldás? Kevesebb, mint másfél év múlva választás lesz, és ha a jogi helyzet addig nem változik, akkor csak a Tor- gyán-féle szárny lesz jogosult képviselőjelölteket állítani. — Igen, a bíróság megállapította, hogy Torgyán József a párt elnöke, természetesen a Németh Béla vezette szárny pert indított, ennek a kimenetele még kétséges. Remélem, hogy a felgyorsult események alatt a józan ész kerekedik felül, és mégis csak rájönnek az emberek, hogy bizonyos közeledésnek lennie kell. Mindkét szárnyon belül találhatók olyan erők, amelyekben megvan a közeledési lehetőség és talán van esély arra, hogy ezeket a most széthúzó embereket megint egy közös zászló alá terelje. — A bíróság nem politikai kérdésben ítélkezett, csak tényszerűen megállapította, hogy a cégbíróságon Torgyán József van bejegyezve, mint pártelnök. Hogyan lehet elérni, hogy ne az őneve legyen bejegyezve, hanem valaki másé? — Van egy bírósági út, de ahhoz bizonyítani kellene, hogy az a nagyválasztmány, amelyen Torgyán urat elnökké választották, nem volt legitim. A másik út, ha a nagyválasztmány leváltaná posztjáról az elnök urat vagy ő lemondana. De ők most a párt alkotmányát úgy módosították, hogy szinte bebetonozták az elnököt a következő választást követő hat hónapig. Addig se leváltani, se felfüggeszteni nem lehet. Nem éppen a legdemokratikusabb határozat volt ez az alkotmánymódosítás. — Elképzelhető, hogy új pártot alapítanak a 36-ok? —» Nem hiszem. De erről nem tudok nyilatkozni, mert nincs frakció-döntés. Én személy Pásztor Gyula: „A 36-ok nem kívánnak új pártot alapítani” szerint új párt alapításának sem a lehetőségét, sem az értelmét nem látom. — Ön másfél évig volt az FKGP parlamenti frakcióvezetője. Önként vált me g ettől a poszttól vagy leváltották? — Nem kényszerített rá senki, sokakat megdöbbentett, hogy nem vállaltam tovább. Másfél év alatt, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy rengeteget dolgoztam, s ez azért meglátszott a frakció munkáján. Sok eredményt értünk el. De végül is én egyéni választókerületből jutottam a parlamentbe, s több időt kell fordítanom az enyéimre. Úgy érzem, hogy ezt a feladatot is sikerrel oldottam meg, még a frakcióvezetés mellett is. Nagyon sok olyan dolgot sikerült a .választókerületnek kiharcolni, ami a korábbi évtizedekben nem jött össze. Először az infrastruktúrát kellett rendbe tenni a városban, hogy egyáltalán lehessen számítani beruházókra és arra, hogy egy kicsit megpezsdüljön a gazdasági élet. Nagyon szerencsétlen helyzetben volt és van is Békés, de ha jövőre elkészül az új telefon- központ, akkor végeztünk az alapok lerakásával, amire lehet majd építkezni. Valami meg fog mozdulni Békésen, és ezt az emberek meg is fogják érezni. Várom a segítségüket, tanácsukat, útmutatásukat, s annak megfelelően próbálok továbbra is dolgozni. S. A. Egy diplomatikus diplomata Angliából Belekóstolt a csabai életbe és kolbászba Dánielt lenyűgözte a belvárosi iskola tanulóinak angol tudása FOTÓ: FAZEKAS FERENC Egy hónapig volt Békéscsaba vendége Daniel Fearn, aki az elkövetkező három évben a budapesti brit nagykövetség politikai osztályán másodtitkári beosztásban dolgozik majd. Dánieltől — aki roppant nehéz nyelvnek tartja a magyart, de ennek ellenére már jól beszéli — azt kérdeztük először, miként került a diplomácia berkeibe. — A Cambridge-i Egyetem történelem szakán végeztem, majd Amerikában, Houston városában folytattam tanulmányaimat —- kezdte. — Ezután bankban dolgoztam Spanyolországban, majd 1991- ben változtattam és Londonban, a külügyminisztériumban helyezkedtem el. Mivel édesapám diplomataként dolgozott Magyar- országon is, négy-öt éves koromban már jártam az önök országában. Ezért is örültem, hogy a brit külügyminisztériumban engedélyezték, hogy itt dolgozhassak. — Úgy tudom, Magyarországra érkezvén szinte mindjárt Békéscsabára vezetett az útja. — A békéscsabai városháza és a nagykövetség között nagyon jó a kapcsolat, így a hazájukkal való ismerkedést, a nyelv gyakorlását Békéscsabán kezdhettem el. Nagyon sok intézményt, vállalatot, iskolát látogattam meg és kedves, barátságos embereket ismertem meg. Külön kiemelném a Belvárosi Általános Iskolában látott angol órát, ahol a gyerekek tudása és magabiztossága lenyűgöző volt. Természetesen a csabai kolbász kóstolását sem hagytam ki, egyszerűen csodálatos az íze. A rövid beszélgetés során meggyőződhettünk arról, hogy Dániel már igazi diplom'ata erényeket csillogtat. Elhalmoz bennünket dicséretekkel és a negatívumokról — pedig biztosan ilyet is tapasztalt — egy szót sem ejt. így nem csalatkoztunk akkor sem, amikor a politikáról kérdeztük. Csak annyit sikerült „kiszedni” belőle ugyanis, hogy a magyar politikai élet fontos időszakának tartja a választásokat megelőző hónapokat. Mi ez, ha nem egy diplomata diplomatikus válasza? (Nyemcsok) Egy földárverés hullámverése Gyulán a közelmúltban egy tanyatulajdonos jogaira való hivatkozással elnapolták a Munkácsy tsz egyik földterületére kiírt árverést. Az eljárás felkavarta a kedélyeket, ezért dr. Göndös Józseftől, a Békés Megyei Kárrendezési Hivatal elnökétől megtudakoltuk, hogy mi állt a döntés hátterében? , — Egy kormányrendelet biztosítja valamennyi, kárpótlásra jogosult tanyatulajdonosnak, hogy tanyája mellett elővételi jogával élhessen. Az említett gyulai tanyatulajdonos hivatalomtól már régebben megkapta kárpótlási jegyeit, a III. kárpótlási törvény alapján járó banki letéti igazolása azonban még nem érkezett meg. Kétségtelen tény, hogy ezen körülmény csak a tanyatulajdonos tanyája körüli táblára hiúsította meg az árverést. A többi tábla, illetve földrészlet árverezését a szakmai s politikai körökben az utóbbi időben sokat vitatott 30 százalékos szabály betartása akadályozta meg. A jogszabály szerint az árverés akkor tűzhető ki, ha a hivatal a gazdálkodó szervezetnek megküldött ösz- szesítésben megjelölt aranykoronaérték 30 százalékának megfelelő mértékű kárpótlási igényt jogerősen elbírálta. —Ez nem volt meg? — A gyulai Munkácsy Tsz esetében ez annak okán sem egyszerű, mert az 1992. február 14-ei kiértesítésben ez 73 ezer aranykorona volt, melynek a tsz különböző okokból — 20—30 aranykoronás szövetkezeti földalap képzése, természetvédelmi terület kijelölése és más okok miatt — nem tudott eleget tenni. Emiatt a tsz kárpótlási földalap kije- ólölési kötelezettsége májusban 46 ezer aranykoronára módosult. Ez utóbbihoz viszonyítva bőven megvolt az árverés kitűzésekor a 30 százalékos elbírálási arány, az előbbi bázishoz képest viszont nem. Álláspontom szerint a helyes viszonyítási alap a 46 ezer 600 aranykorona, hiszen ennyi kerülhet árverésre. A jogszabály szó szerinti szövegéből kiindulva a februári kiértesítésben szereplő 73 ezer aranykorona az irányadó. Úgy döntöttem, hogy bármennyire sajnálatos is, kisebb érdeksérelem következik be az árverés elhalasztásával, mintha később a törvényességi felügyelet az árverést megsemmisíti. Ötven-hatvan új tulajdonos reménye, elképzelése, időközi beruházása, költségei válnának semmivé. — Ilyen esetek mögött hajlamosak az emberek ügyeskedéseket sejteni. — Az árverések kezdetekor a sajtónyilvánosságot felhasználva, de falugyűléseken is nagy nyomatékkai hangsúlyoztam, hogy Békés megye kárpótlási földalapjának forgalmi értéke már most legalább 70—80 milliárd forint, amely 3—5 év alatt várhatóan duplájára emelkedik. Ez nemcsak a kisstílű szerencsevadászok és bizonytalan egziszten- ciájú gazdasági befektetők figyelmét irányítja a termőföld felé, hanem attól sokkal gátlástalanabb és kíméletlenebb erőkét is. Ennek elejét venni, ha kell gátat szabni etikai eszközökkel az adott település közvéleménye és önkormányzata tud, hiszen a jog erejével már csak a bíróság élhet, de még az ő kelléktára sem igazán hatékony. — Gyulán felszántottak, bevetettek egy jókora földrészletet, ha minden igaz, megfelelő engedélyek nélkül. — A törvény igen komoly jogkörrel ruházta fel az önkormányzatok földrendező bizottságait. Sőt, valószínűleg egy napirenden lévő törvény- módosítást követően hatósági jogkört kapnak. Ez év július 8- át követően a földrendező bizottságok teljesen önállóan és a kárrendezési hivataltól függetlenül adhatják használatba azokat a földrészleteket, amelyeket a gazdálkodó szervezet október 31 -étől nem tud vagy nem akar megművelni. Ebben a földrendező bizottságot csak az előbb említett törvény köti, s az őt megválasztó önkormányzat képviselő-testületének felel. Következésképp Gyulán a képviselő-testület jogosult és köteles saját földrendező bizottságát beszámoltatni arról, hogy kinek és milyen jogcímen adott földet ideiglenes használatra. — A tsz levélben tudatta Önökkel az esetet. — Hivatalunk az illegális földfoglalóval szemben sem járhat el. Ráadásul nem kaptuk meg a tsz hivatkozott levelét, de ha megkaptuk volna.is, birtokháborítás miatt államigazgatási eljárást a gyulai jegyző előtt kezdeményezhet a tsz. A tsz-től egy más ügyben kapott levél végén valóban található egy bejelentés arról, hogy licitálás nélkül vettek művelésbe táblákat, de a jogszerűtlenségre nincs utalás. Több irányú munkánk legjelentősebb fázisának tartjuk az árverések törvényességének biztosítását, az eljárási szabályok betartását. Erre kényszerültünk Gyulán november 19-én, s nagyon sajnálom, hogy ez nem mindenki szándékával találkozott — mondotta végezetül dr. Göndös József. Kiss A. János Az extra biológiai ismeretekkel a diák nyer Egyedülálló kezdeményezés a Rózsában A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban már évek óta hagyomány, hogy a biológia tantárgyhoz kapcsolódó előadássorozatot szerveznek dr. Zsilinszky Tibor tanár vezetésével. Neves előadókat hívnak meg a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemről, a szegedi József Attila Tudományegyetemről és az ugyancsak szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemről. Ezen előadások célja, hogy segítsék a diákokat egyetemi, főiskolai felvételire készülésükben, extra információkat adjanak, bővítsék ismereteiket, felkeltsék az érdeklődést a biológia iránt és továbbképzést nyújtsanak a pedagógusoknak is. Az iskola nyitottságát mutatja, hogy békéscsabai és környékbeli középiskolákból, valamint általános iskolákból is érkeznek diákok, tanárok. Az önkormányzat pedig anyagilag segíti ezt a kezdeményezést. Legutóbb dr. Király Katalin, a SZOTE anatómiai intézetének tanára látogatott a Rózsába, és a központi idegrendszer felépítéséről, működéséről, a limbikus rendszerről — a lelki élet központja — tartott előadást. Előtte néhány gondolatát elmondta az előadás- sorozatról: — A dél-magyarországi területen egyedülálló a Rózsa Ferenc Gimnázium ezen kezdeményezése — kezdte. — Biztos vagyok abban, hogy ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az innen biológiával továbbtanuló diákok még a favorizált szegedi gimnáziumokból jövőkkel szemben is kiválóan megállják a helyüket. Ehhez hozzájárul a társtudományok — kémia, fizika — magas színvonalú oktatása is. A biológia iránt fogékony tanulókat szinte csalogatja a tudomány, kíváncsiak a friss kutatási eredményekre. Dr. Zsilinszky Tibor annyit tett hozzá, hogy a városnak továbbra is élnie kell ezzel a lehetőséggel, mert ennek nyertese a diák. A közelmúltban például akadt olyan osztály a Rózsában, ahonnan 16- an mentek tovább a biológia tantárggyal. Az előadásokon kívül is tartják a kapcsolatot az egyetemekkel, melyek oktatási segédeszközökkel — metszetekkel, fotókkal — segítik munkájukat. Ebben a tanévben egyébként 10 előadást szerveznek. A következőre januárban kerül sor, ahol is dr. Varga Zoltán egyetemi tanár a fajok kialakulásáról, a földtörténeti korokról tart előadást. (Ny. L) Dr. Király Katalin és dr. Zsilinszky Tibor az érdeklődők körében fotó: fazekas ferenc
