Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-09 / 290. szám
O , 1992. december 9., szerda HAZAI TÜKÖR 1 #%t 1 5g* „Evente csak a kamatra 6,5 millió forintot fizetünk” Fábián Mihály: Nagyapám marhakereskedő volt, édesapám fuvarosként kereste kenyerét FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kézimunka-szakkör A kaszaperi művelődési központ vezetése éves programjában nagy súlyt fektet arra, hogy a házban mindenki megtalálja a maga érdeklődési körének legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget. Ennek érdekében állították be állandó programként külön a gyermekeknek és külön a lányok, asszonyok részére a kézimunka-szakkört. Az eredeti motívumok alapján készített különféle tájjellegű kézimunkák fortéjait Agócs Ferencné szakkörvezető irányítása mellett minden hét első hétfő estéjén ismerhetik meg a résztvevők. Házassági évforduló Bensőséges hangulatú családi rendezvényre került sor a hétvégén Mezőkovácsházán a Farmer csárda éttermében. Az ünneplésre az adott okot, hogy éppen ötven évvel ezelőtt fogadott örök hűséget a reformátusko- vácsházán élő idősebb Szász Pál és felesége egymásnak, akik ma is boldogan elevenítik fel a régmúlt időket. A fél évszázados évfordulóról rokoni, családi körben emlékeztek meg, majd az ünnepi ebéd után az idős házaspárt 5 gyermeke, 14 unokája és egy dédunokája köszöntötte. Öltözködés ’92 Dr. Tuza Béla újságíró nyitja meg december 11 -én (pénteken) 16 órakor a békéscsabai Képcsarnokban azt a tervező ipar- művészeti kiállítást, amelyet a szervezők divatbemutatóval is egybekötöttek. A művészi tervezésű bőr, textil és kötött holmik valamint ékszerek kiállításának címe: Tetőtől talpig, avagy öltözködés ’92. Egy kerékpárral, egy szerszámos ládával és egy vízvezeték-szerelő szakmával kezdte vállalkozói pályafutását Fábián Mihály, az 580 tagot tömörítő Iposz Békési Szervezetének elnöke. Napjainkban elismert vállalkozó, olyan üzletember aki minden fillérét befekteti, megforgatja. — Nincsennek iskoláim, csupán nyolc általánost végeztem, s vízvezeték-szerelői mestervizsgáról van papírom — kezdi a beszélgetést a negyvenen alig túl lévő vállalkozó. Megfontoltan, széfjén, választékosán fejezi magát, logikus okfejtésekkel érvel. — Nálunk a vállalkozásnak családi gyökerei vannak: nagyapám marhakereskedő, édesapám egy, lovas fogattal dolgozó fuvarosként kereste kenyerét. Jómagam huszonhárom éve vagyok vállalkozó. Vízvezeték-szerelőként dolgoztam tizennyoc esztendőn át, majd családi vállalkozás keretében bővítettem vállakózásomat, bekapcsolódtam a nemzetközi fuvarozásba. Hitelből vettünk két Liaz pótkocsis szerelvényt, melyek már megkeresték önmagukat A közelmúltban a járműparkunkat egy Volvo kamionnal bővítettük, s azóta három géppel járjuk Európát. — A nyáron bővítette vállakózását... — Békésen megnyitottuk a Fábián Vas és Szerelvény Aruházat azon a helyen, ahol nagyapám régi parasztháza állt. Lebontottuk, s helyén nyolc hónap alatt felépítettük, majd berendeztük a minden igényt kielégítő áruházunkat— folytatja Fábián Mihály, s invitál, hogy nézzek körül birodalmában. Mi tagadás: a látvány lenyűgöző. Az áruház nem csak hazánkban, hanem Európa bármely nyugati szegletében megállná a helyét. Közben megtudom még, hogy az épület beruházási költségei csaknem 10 millió forintra rúgnak, áruval teli raktárkészletének értéke döngeti a 12 millió forintot. —A nyár végén nyitottunk, s már elértük azt a forgalmat, amit egyéves üzemelésre tűztünk célul. Felfedezték termékeinket, jönnek hozzánk vállalatok, vállalkozók, magánszemélyek egyaránt. Forgatjuk a pénzt, mert rá vagyunk szorítva, ugyanis amit lát, annak jelentős része hitelből valósult meg. Ha »hiszi, ha nem, évente csak kamatokra 6,5 millió forintot fizetünk. — Mennyire éri meg napjainkban Békésen vállalkozni? — A bankok nem vállalnak kockázatot, az egyre növekvő bürokráci pedig megköti a vállalkozni akarók kezét. Szerencsére nálunk, itt a városban vállalkozó barát bankszakember van a pénzintézet élén. — Sikeres vállalkozónak tartja magát? —Igen. Sok és kemény munkával küzdöttem fel magamat, értem el sikereimet. Nem vagyok iskolázott ember, ennek ellenére úgy érzem: van üzleti érzékem, bárkinek tárgyaló- partnere vagyok. Sokat tanultam, s tanulok, olvasok. A „tandíjat” magam vagy mások kárán, eredményén mérem le. — sz— Betlehemes 1629 Segély helyett földet osztanak Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy megalakult Békéscsabán a Jávor Pál Gyermekszínjátszó Társulat a 2. Számú Általános Iskolában. A társulat vezetőjével, Gál Zsuzsa tanárnővel beszélgettünk, milyen terveik vannak, mire készülnek a gyerekekkel. — Karácsony napján, szentestén a katolikus plébánia templomában Betlehemes 1629 címmel középkori misztériumjátékot adunk elő a másodikososztá- lyommal. Ok többségében tagjai a társulatnak. Ezt megelőzően az iskolai ünnepélyen a Csík- somlyói passióból fogunk részleteket előadni 60 fő közreműködésével. A teljes passió előadását is tervezzük a későbbiekben. —A betlehemes szövege, tartalma nem könnyű. Hogyan tud- nakezekagyerekekazonosulni a misztériumjáték gondolatával? — Valóban nem könnyű, de nagyon sokan járnak hittanra, így az alapvető bibliai fogalmakkal, tanításokkal tisztában vannak. Ezenkívül nagyon sokat beszélgetünk mi is erről a témáról. — Miből fedezik a kiadásaikat? — A kulturális bizottságtól kaptunk egy nagyobb összeget, s nagyon sokat segít a 2. sz. iskola és az ifiház, valamint a gyerekek szülei. M.K. „Ne halat, hanem hálót adjunk az embereknek!” — ez volt az alapgondolata annak „föld- programnak”, amelyet Szabó István mezőgyáni polgármester vetett fel a közelmúltban egy Sarkad térségi polgármester-találkozón. A földprogram lényege a következő: az önkormányzat adjon (a majdan) a tulajdonát képező földterületekből egy-egy parcellát, darabot ingyenes használatra a munka- nélkülivé vált családoknak, akik azon konyhakerti művelést folytathatnak saját szükségleteik kielégítésére. így a családok saját magukon segítenek anélkül, hogy a megalázó segélyekért sorba kellene állniuk. A földön pedig mindaddig gazdálkodhatnának, amíg a család szociális helyzete nem változik. A tervből hamarosan valóság lett, azaz a Népjóléti Minisztérium elismerően nyilatkozott a bihari elképzelésről, és kísérleti jelleggel 5 millió forintot utalt Sarkad és Mezőgyán településekre, hogy azok ebből a pénzből egy közhasznú társaságot állítsanak fel. A társaság feladata egyelőre mezőgazdasági gépek és vetőmagok felvásárlása lenne, amelyek kölcsönadásával segíthetnék a rászorult, önellátó gazdálkodásra berendezkedett földművelőket. A társaság segítené földhözjutáshoz a föld nélkülieket is. Amíg az állami tartalékföldek kijelölésére várni kell, addig a szövetkezetektől vagy a földtulajdonosoktól bérelve vagy azokkal valamilyen módon megegyezve kémének földet, s ezeket adnák tovább (ingyenesen!) a rászorultaknak. Később ez a társaság közös vágóhidat vagy darálómalmot is működtethetne, ezzel is segítve a velük kapcsolatban álló hátrányos helyzetűeket. Ebben a rendszerben elsősorban az önellátás a cél (a társaság is nonprofit jelleggel működne!), ám ha itt-ott mégis létrejönne egy kis felesleg, azt a társaság fejlesztésére vagy szociális célokra fordítanák. A földprogramot általában elismeréssel fogadta a sarkadi képviselő-testület, ám volt, aki aggódott: — A szándékot jónak tartom — nyilatkozta Totó István képviselő —, ám lesújtó, hogy ide jutottunk. Egy ország fejlettségi fokát az mutatja meg, hogy mennyien dolgoznak a mező- gazdaságban. Az Egyesült Államokban például 3 százalékos ez az arány, nálunk 16. Ezzel a földprogrammal félő, hogy még inkább növeljük ezt az arányt. Azt érjük el, hogy a gyerekek iskola helyett a földet fogják ásni, mert a szükség így hozza. A testület tudomásul vette a képviselő aggodalmát, ám mégis úgy döntött, ebben a gazdasági helyzetben nem volna szerencsés visszautasítani a Népjóléti Minisztérium felajánlását. Magyar Mária lèrjeszkedik a Jacobs Suchard Tovább terjeszkedik Magyar- országon a svájci Jacobs Suchard édesipari nagyvállallko- zás. A cég igazgatósága kedden közölte az MTI-vel, hogy két új, jelentős üzletet kötött: egyrészt megvásároltaa budapesti Csemege Édesipari Gyárat, másrészt megszerezte a Jacobs Suchard Budapest Kft. eddig nem Suchard-tulajdon- ban lévő részvényeit. A Jacobs 1990-ben jelent meg Magyarországon, miután 150 millió forintos alaptőkével és 50-50 százalékos tulajdonosi aránnyal vegyes vállalatot alapított közösen a Budapesti Édesipari Vállalattal. A gyár, amely kávét és Milka márkanevű csokoládét gyárt, 1991-ben kezdett termelni. Időközben az állami tulajdonú Édesipari Vállalatot privatizálták és az a német Stoll- werck tulajdonába került, s így a vegyes vállalatban a Jacobs és a Stollwerck tulajdonostárs lett. A Stollwerck most úgy döntött, hogy eladja az 50 százalékot képviselő részvényhányadot partnerének, ezzel a cég teljes egészében Suchard- tulajdonba került. Olvasóink írják Alkalmatlan vagy politikai tisztogatás elszenvedője? Bállá Béla, a békéscsabai SZDSZ szervezetének egyik tagja, a Békés Megyei Hírlap december 5-ei számában megkérdőjelezi Danes Lászlónak, az SZDSZ megyei szervezőjének alkalmasságát, támogatva munkaviszonyának megszüntetését. Szerintünk Balta Béla vezeti félre az olvasókat azzal, hogy a tényeket letagadja. Hiszen Danes László jó munkáját bizonyítandó még novemberben jutalmat is kapott, ha csak az nem írható fel a „rovására”, hogy a novemberi elnökválasztáskor Tölgyessy Pétert támogatta Pető Ivánnal szemben. Pető Iván megválasztása után, november 22-én döntött az SZDSZ egyik politikai döntéshozó testületé, az ügyvivő testület Danes László munkaviszonyának megszüntetéséről, és két nappal később tartott vizsgálat során próbáltak hiányosságokat keresni munkájában, hogy meg tudják indokolni felmondását. Mi más ez, ha nem politikai tisztogatás? Véleményünk szerint „bűnösök közt cinkos, aki hallgat ”. Mi úgy érezzük, nem hallgathatunk, amikor egy embert igazságtalanul meg akarnak hurcolni. Ezért fel kell emelnünk szavunkat Danes László mellett. Szaszák András, Dr. Oláry Gyuláné (az SZDSZ békéscsabai szervezetének tagjai) Jaminai kérés Nap mint nap igénybe veszem Békéscsaba egyetlen tömegközlekedési eszközét, az autóbuszt. Utastársaimmal tapasztaljuk, hogy a csúcsidőkben (reggel, délután és estefelé) a buszon „lapjával állnak” az emberek. Különösen a szerdai piaci reggeleken nagy a zsúfoltság, hiszen ekkor még az idősebbek is útrakelnek. Ezért bátorkodom megfogalmazni azt a kérésemet, mellyel több ismerősöm is egyetért: azok a kedves utasok (elsősorban középiskolás fiatalok), akik eddig délutánonként a jaminai járatokkal utaztak a Szabadság tér és a Vasútállomás között, ezután más buszokkal menjenek. Ajánlom pédául az 5V-t vagy a 19-est, a Petőfi ligettől a 7-est. A nyugdíjasoktól pedig azt kérem, hogy korábban, vagy pedig később, a délelőtt folyamán induljanak a piacra. Soraimat olvasva valószínűleg többen fel vannak háborodva, hiszen mindenkinek (aki a meghatározott feltételeket betartja!) joga van a közforgalmú személyszállítást igénybe venni. Ebben teljesen igazuk van, de én optimista vagyok, s hiszem, van még sokakban emberiesség. A kertvárosba nem járnak tízpercenként autóbuszok, pedig dolgozók, tanulók szép számmal laknak Erzsébethelyen is, és gyakran a lépcsőn utaznak, vagy nem férnek fel. Számítva megértésükre és támogató közreműködésükre marad tisztelettel: Szabó Tibor Hatalmat vagy irányítást? Egyesekben felvetődik a kérdés, hogy következő választáskor melyik párt fog hatalomra kerülni. Gondolkodó embert ez egyáltalán nem érdekli. Gondolkodó ember azt szeretné látni, hogy a még meglévő szakemberek vezető beosztásba kerüljenek. A jó vezető, aki beosztottaival emberségesen bánik, és tudásával jól irányít, kivívja beosztottai tiszteletét. A problémák megoldásának egyik kulcsa az lenne, ha mindenki alázatos lenne azok előtt, akik bölcsebbek nála. Ha a bölcsek alázatosak lennének a még bölcsebbek előtt és beosztottaikról mindenki legjobb tudása szerint gondoskodna. Ha mindenki végezheté azt, amit szeret, amihez ért. Talán alig van a Földön olyan társadalom, ahol a tudás és szeretet ötvöződése irányítana. Míg készen vannak Heinz Hermann Koelle német professzor világűrbe kilőhető naperőműveinek tervei, melynek kivitelezése annyiba kerülne, amennyit a Földön egy év alatt energiafeltárásra költenek, addig gazdasági érdekcsoportok, írott és íratlan hatalmak milliókat költenek ostobaságokra és milliókat vezetnek félre pozíciójuk védelmében. A hamis próféták úgy szoktak hatalomra kerülni, hogy az emberek elkeseredését kihasználva igazságot hirdetnek, majd később megint másképpen cselekszenek. A hatalmat azután személyi kultusz, majd rendőrállam követi, mely lázadáshoz, s a gazdaság összeomlásához vezet. Az igaz próféták úgy járnak, mint Jézus és az ő tanítványai, mint Mátéi olasz partizánvezér, vagy mint a Kennedy testvérek. A japán szamurájok életüket és vagyonukat tették /<?/ arra az ügyre, amit vállukra vettek. Meg is lehet nézni a technikájukat és a társadalmukat. A jó irányítás szelleme tette olyanná. Ifj. Salamon György, Békéscsaba Visszhang Tisztelt főszerkesztő úr! Kérem, engedje meg, hogy szerény észrevételt tegyek a Habsburg Ottóról megjelent írásához (Békés Megyei Hírlap, 1992. november 20., péntek, 2. oldal). Habsburg Ottó nem I. Ferenc József unokája, sőt nem is a dédunokája. Habsburg Ottó I. Ferenc József öccsének, Károly Lajos főhercegnek dédunokája. Tisztelettel arra kérem a főszerkesztő urat, hogy a történelmi hűség kedvéért szíveskedjék kedves lapomban, a Békés Megyei Hírlapban a helyreigazítást elrendelni. Nagrand József, Gádoros A kiigazítást köszönjük, olvasónknak igaza van. Habsburg Ottó családjáról egy ízben már magunk is írtunk, tudnunk kellett volna tehát, hogy a levélírónk által kifogásolt — egyébként a Ferenczy Europeresstől átvett — anyag tévesen nevezi Ferenc József unokájának Habsburg Ottót. (Szerkesztőség)
