Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám

1 ____________ SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1992. december 9., szerda | 0 / az Árpád Szállóban Szarvas város címere Az oldalt írta Papp János és Szenes János. Telefon: (66) 327-844 és Csorvás 14 Közmeghallgatás Békésszentandrás. — A kép- viselő-testiielt december 14- én, 15 órakor testületi ülést tart, amelynek témája a jövő évi költségvetés. Ezt követően 18 órakor közmeghallgatást tartanak, ahol a napirend ugyanez lesz, illetve válaszol­nak a lakosság kérdéseire. Testületi ülés Kondoros. — December 15- én, 14 órakor a falugyűlés anyagát vitatja meg a képvise­lő-testület, majd az általános iskola igazgatói megbízásáról döntenek. Tejutalvány Kardos. — Pontosan 88-an kaptak decemberben a 75 éven felüliek és a három éven aluli­ak tejutalványt az önkormány­zattól. Az utalványokat az ABC-ben lehet levásárolni. Emlékkiállítás Szarvas.—A Tessedik Sámu­el Múzeumban ez év végéig tart nyitva a Gyóni Géza em­lékkiállítás. A 75 évvel ezelőtt elhunyt költő egész pályafutá­sát felölelő tárlat anyagát ko­rabeli fotókból, könyvekből és újságokból állították össze. Uj orvos Örménykút — Ismét van or­vosa a településnek Búcsú Ti­bor jugoszláv általános orvos személyében, aki feleségével és két kislányával költözött be az új szolgálati lakásba. O látja el Csabaesűd egyes körzeteit is. Lakossági fórum Szarvas. — Dr. Demeter László polgármester és Lau- renczy Jenőné önkormányzati képviselők december 11 -én, 17 órakor a Vajda Péter Gim­názium nagytermében lakos­sági fórumot tartanak. Karácsonyi ajándék Békésszentandrás. — Az ön- kormányzat szinte erején felül támogatja a rászoruló családo­kat. Karácsonyra minden böl- csődés. óvodás, napközis, men- zás és kollégista diák 400 forint étkezési térítési díjat kap. Az esetleges elmaradásokat az ön- kormányzat magára vállalja. Ajándék vásárlásra az óvodának 15 ezer, a kollégiumnak 18 ezer forint jut. a Hunyadi János Álta­lános Iskola 20 tanulócsoportja osztályonként 3000 forint tá­mogatást kap. A hátrányos hely­zetű gyerekek és a nagycsalá­dok ezer forint értékű vásárlási utalványt vehetnek át a polgár­mesteri hivatalban. Még az is­kolai karácsonyfára való sza­loncukrot (30 kilogramm) az önkormányzat veszi. / Uj gazda Szarvas. — Valamikor az Ár­pád Szálló díszterme megyénk vendéglátó-ipari egységeinek egyik gyöngyszeme volt. Ma már lehullott a vakolat a mennyezetről, s alkalmi tartó-, háló védi meg a vendégek fejét a rájuk hulló mészdaraboktól. A külső képe sem igazi már az épületnek. Kitört neonfelirat, elkoszolódott külső vakolat kö­szönti az arra járót. Az idei év szeptemberétől, úgy tűnik, jobb idő vár majd az öreg épületre. Ben se Attila műszaki egyete­met végzett számítástechnikai mérnök bérbe vette az egész egységet szállodával, étterem­mel együtt. — Tényleg lepusztult ez az épület és varázsolni magam se tudok, de belül, amit lehetett, azt már megtettem. A 26 szobás szálloda külön fürdőszobával, 2, 3 és 4 ágyas szobákkal, régi Szarvas. — Szilágyi Mihály azon kevesek közé tartozik, akik az újrakezdési kölcsönt ki­használva és saját képességé­ben bízva a magánvállalkozók táborát gyarapítja. 1983-ban még csak arról ábrándozott, hogy valamilyen feldolgozó- üzemet épít, s ott hentes szak­májából adódóan féldisznót dolgoz fel felvágottnak, szalá­minak, egyéb szárazárunak. Az élet azonban úgy hozta, hogy eredeti tervétől elállt, mert 1991. május 15-én elnyerte a városi önkormányzat által meg­hirdetett kényszervágási pályá­zatot. — Ahhoz, hogy a kényszer- vágást magam végezhessem, meg kellett felelni a szigorú személyi és tárgyi feltételek­nek. Mindenekelőtt a kény­szervágás elvégzéséhez szük­séges vágóhíddal kellett ren­delkeznem. Nagy segítségem­re volt dr. Igriczy Lajos főor­vos, a Békés Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás szakembe­re. Az ő tervei alapján és szak­mai utasításait betartva készí­tettünk kivitelezési tervet. Nem ment könnyen, mert meg kellett felelni a környezetvé­dők. a Köjál, a technológiai folyamat és sok más szigorú előírásnak — idézi fel az előz­ményeket Szilágyi Mihály. A vágóhíd megfelel a legkor­szerűbb követelményeknek is, rendelkezik elektromos csiga­emelővel, 48 köbméteres hűtő­kamrával, amely legalább 10 darab vágott szarvasmarha táro­lására alkalmas, több hideg-me­leg vizes kifolyóval, külön zu­hanyozóval. állatorvosi szobá­val és mindenféle egészségügyi és műszaki berendezés megta­lálható itt, ami garanciája a mi­nőségi munkavégzésnek. Há­romféle vágást tudnak elvégez­ni: a bér-, a kényszer- és a tech­nológiai vágást 48 óra alatt 40—50 birkát. 15—20 sertést. Békésszentandrás. — Nincs könnyű helyzetben a helyi Tessedik Tsz. miként ezt Tóth István elnöktől megtudtuk. Még az átalakulás befejezésre vár. megválasztották az igaz­gatótanácsot. a felügyelő bi­zottságot pedig a közeljövő­ben fogják. Túl van a szövet­kezet a vagyonfelosztáson, s a kiválni szándékozók a tagság 1.47 százalékát teszik ki. A négy kiváló téesztaggal az egyezség megszületett, s egy berendezéssel, de tiszta környe­zetben várja az átutazó vendé­geket. Áraink elfogadhatóak. Például egy kétágyas szoba 1200 forintba kerül. —Hogyan kerül egy 25 éves számítástechnikai mérnök egy ilyen létesítmény élére? —Közel négy éven keresztül diszkósként és bálok szervező­jeként ismerkedtem meg az Ár­pád Szállóval, s szerettem meg a vendéglátást. Amikor a helyi áfész pályázatot hirdetett ki az üzemeltetésre, bérlőként jelent­keztem, s most megpróbálok önállóan, munkatársaimmal együtt újra valami mást csinál­ni, s szeretnénk feléleszteni az Árpád régi hímevét. Szállodai vendégek szinte csak az üdülési időben fordulnak meg nálunk, talán az étterem és a hétvégi színvonalas diszkó az, ami be­csábítja az itt élőket. 9—10 szarvasmarhát képesek levágni. — Sajnos az utóbbi időben csökkent az állattartó kedv, emelkednek az árak, s így nehe­zen jutunk utánpótláshoz. Még egy éve annyi sertés volt, hogy alig győztük, ma úgy kell keres­gélni. Talán csak szarvas- marhából van elegendő. Vala­mit enyhít a gondjainkon, hogy vállalatoktól, megszűnő tée- szektől nagyobb tételben tu­dunk egy-egy állományt felvá­sárolni — mondja a vállalkozó. A családi erővel és a vállal­család kérését nem tudta a szö­vetkezet teljesíteni. A többi megegyezés szerint ki vihette a kért eszközöket. A téeszben maradók új típu­sú szövetkezetté kívánnak át­alakulni. 159 aktív dolgozóról és 180 nyugdíjasról van szó. A termelőszövetkezet csak alap- tevékenységgel foglalkozik, sertéságazatukat két évvel ez­előtt a pestisjárvány miatt megszüntették, szarvasmar­ha-állományuk mintegy 600 —Meg lehet-e élni a diszkók szervezéséből? — Bevételeink nagyobb ré­szét valóban a hétvégi diszkó hozza, ám az éttermünk előfi­zetéses étkeztetése is jelentős. Mindig az árral manipulálunk, 70 forint az előfizetéses és 75 forintos a menüként kiszolgált ebéd. Szerintem ezek elfogad­ható árak. Számításaink sze­rint az idén már a befektetett kiadásaink megtérülnek, s megszűnik a ráfizetés. Ti­zennyolc munkatársam segít az üzemeltetésben, s az ő bérük eddig még nem került veszélybe. Terveim között szerepel, hogy a 7—24 óráig üzemelő bár mellett Kaisert és Goldot árusító színvonalas sö­rözőnk is idecsalogatja majd a vendégeket. Jelenleg a söröző belső kialakítását végezzük — mondta Bense Attila. kozói hitellel felépített vágóhíd a közvetlen hozzátartozókon túl mintegy tíz embernek ad mun­kát, és így állandó megélhetést. A piactéren olcsó húsboltot üze­meltet Szilágyi Mihály, ahol kedvező áron lehet kapni külön­féle húsokat. Például 201 forint a sertéshús mindenféle része, 149 forint a marhahús, amit ha a bolti árakhoz hasonlítunk, ak­kor nem kell külön bizonyítani az olcsóságukat. Ezen kívül ter­vezik, hogy Gyomaendrődön az Alkotmány Tsz volt húsboltjá­ban is hasonló jellegű üzletet nyitnak. Csupán annyi gondjuk van, hogy nem tudnak hozzá két szakképzett hentest találni. darabból áll. A baromfiágazat a termelőszövetkezeti tagok­nak ad vállalkozás jellegű munkahelyet. A szövetkezet­ben a feszültség óriási, adóssá­guk 25 millió forint. Ha a kár­pótlási jegyek nem hoznak a szövetkezet konyhájára, akkor nehezen kerülik el a felszámo­lást. A kárpótlásból föld nem marad vissza, mert 16 ezer aranykoronával kevesebbet tudtak kijelölni, mint amennyi­re igényt nyújtottak be a káro­sultak. Rajtuk már csak az Isten segíthet, mint ahogy a téeszelnök megfogalmazta. Magánvágóhíd Szilágyi Mihály vágóhídján a legkorszerűbb körülmények között naponta mintegy 10 szarvasmarhát vágnak le Átalakulás előtt Csendes beletörődés Szarvas város és a 44-es út mellett felfűzött települések mindegyikében a mezőgazda­ságfoglalkoztatja a munkaképes lakosság jelentős részét. Az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek jelentős része fel­számolás alatt áll. Ebből a tényből adódó­an többek felett a munkanélküliség demok- lészi kardja lebeg. Nem tudni, ki kerül az utcára, s azt sem, ki hogyan próbál önmagának munkahelyet teremteni. Nem jobb a helyzet az ipari szövetkezeteknél, vállala­toknál sem. A szövetkezeti törvény paragrafusainak külön­böző ismerete és nemegyszer öncélú kihasználása válsá­gos helyzetbe hozta a vagyonjeggyel rendelkezőket. Mind­egy, hogy belső vagy külső részvényese valaki a gazdálko­dó szerezetnek, vagyonához csak akkor férhet, ha a közgyűlés is úgy akarja. Nagyon sokan nem mernek egy szót sem szólni ha törvénytelenséget észlelnek, s ha szólni mernek, akkor sem merik nevüket adni, mert félnek a munkanélküliségtől, a vezetők haragjától. A csendes beletörődés és a névtelenségbe burkolózó ágálás egyaránt kudarcra ítéltetett. Meg teli tanulni mindenkinek, hogy véleményéhez önmagát kell adni még akkor is, ha ez kockázatos. A legtöbb pórul járt hiába esküdött némaságot, nem került sohasem jobb helyzetbe mint az, aki jártatta a száját. A munkanélküliség nem válogat és azt is utoléri, aki a főnök barátja. n , . R M Mw Ajándék Mexikóból Szarvas. — Kepenyes Pál, a Mexikóban élő szarvasi szüle­tésű szobrászművész családi kérésre szülővárosának aján­dékozott egy közel négy mé­ter magas, 2,5 tonnás háborús emlékművet. A fémből készült szellemalak azt a pil­lanatot érzékelteti, amikor az erőszakos halál pillanatában a háború áldozata elszakad az élettől. Eltűnik a térből, de ottmarad a képe a nemzedé­kek lelkében. Az elképzelések szerint az emlékműnek a jövő évi Hősök Napjára kell állnia a város egyik kiszemelt pontján. Min­den bizonnyal nemcsak a mű­vészetkedvelők örömére. Agrárklub Lakás célú támogatás Örménykút.— Az Agrár Ifjú­sági Kör egy volt szolgálati lakásban új otthonra talált. Az önkormányzat képviselő­testülete a fiatalok támogatá­sára 300 ezer forintot adott, s ebből az összegből újítják fel a régi épületet. Ebben található majd klubszoba, biliárdterem, tévé és egy minibüfé. A fiatalok jövőre éppen a klubbal szemben egy teniszpá­lyát szeretnének építeni. Mindkét beruházáshoz saját munkájukkal járulnak hozzá. Az ifjúsági kör fogja össze a faluban élő fiatalokat 14 éves kortól. Céljuk: szűkös lehető­ségeikhez mérten szeretnének kulturált elfoglaltságot terem­teni tagjaiknak. Örménykút.— A képviselő- testület hitellel segíti a lakásépí­tésre, -vásárlásra, -korszerűsí­tésre vállalkozókat. A rendelet szerint kamatmentes támoga­tást azok igényelhetnek, akik nem rendelkeznek önálló lakás­sal vagy felújításra szorul az otthonuk, illetve akik lakás célú törlesztésük visszafizetéséhez kémek anyagi segítséget. A visszatérítendő kamatmentes támogatás mértéke — építés és vásárlás esetén — 50—80 ezer forint, felújításkor, korszerűsí­téskor 30—50 ezer forint. Előnyben részesülnek azok, akik nagycsaládosok, a gyer­meküket egyedül nevelők, és akik önkormányzati tulajdonú telken kívánnak építkezni. Legújabb Csabaesűd.—Kevesen tudják, hogy a település hazánk első mintafalujaként jött létre. A Bu­dapesti Közlöny 1924. évi 254. számában a következő jelent meg: „A m. kir. belügyminisz­ter Békésszentandrás község­hez tartozó Csabaesűd puszta községi alakulását megengedte és jellegét szervezeti szempont­ból nagyközségi jellegben álla­pította meg”. Az engedély bir­tokában hosszas vita után a 44- es műút és a vasút közelében tervezték megépíteni a falut. A legújabb kori honfoglalás 1927. augusztus 19-én történt meg a házhelyek és a középületek he­lyének kimérésével. A Falusi Kislakásépítő Szövetkezet tá­mogatásával indult meg az épít­kezés. Az év végén már állt az első lakóépület. 1931-ben pedig felépült a három egymáshoz ha­sonló középület, a községháza, az iskola és a jegyző lakása. Szeptemberben már adta a vizet az artézi kút. A telkeken kivétel nélkül szoba-konyhás-kamrás épületek emelkedtek, rendes, gondozott, tiszta benyomást keltve. Az utcák szélesek, sza­kori falu A csahacsűdi _mintafahi" címere bályos elhelyezkedésűek, s mindegyikben vízlevezető árok húzódott. A lakosság zöme részmunkásként az uradalom­ban dolgozott, mintegy 40—50 pedig kubikustalicskájával jár­ta az országot. A falu felépült minden anyagi nehézség elle­nére. s több mint 60 éve egyre szépülő, bővülő formában tá­rulkozik az arra járó idegen sze­me elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom