Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
1992. október 8., csütörtök MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM Nyerjen egy Fordot! Kedves Olvasónk! Elindult lapunk újabb szenzációs nyereményakciója. Azok vehetnek részt a következő sorsoláson, akik 1992. október 1 -jétől kezdődően még ebben az évben legalább egy negyedévre előfizetik lapunkat, így az az olvasónk is szerencsés lehet, aki decemberben a jövő év három hónapjára fizeti elő a Békés Megyei Hírlapot. Kérjük, hogy az előfizetést igazoló szelvényt — még ha havonta fizetett elő, akkor is — levelezőlapra ragassza fel és küldje be címünkre (Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). Akik folyószámlán fizetik a díjat, a számla számát és a számlát kezelő pénzintézet nevét, címét írják fel a levelezőlapra. Ha részt kíván venni a sorsoláson, postán vagy személyesen január 10-éig juttassa el hozzánk a levelezőlapot! A sorsolásra 1993 januárjában kerül sor. A főnyeremény ezúttal a képen látható, egymillió forintot érő Ford Fiesta személygépkocsi. Ezen kívül további 500 ezer forint értékben kerülnek nyeremények kisorsolásra. Ha valaki meg akarja sokszorozni nyerési esélyét, szervezzen további előfizetőket családja, ismerősei, munkatársai, barátai körében. Ha például két előfizetőt szervez, még négyszer kerül a neve a szerencsekerékbe. Ha ötöt, akkor 25-ször, amennyiben tízet, úgy még 100-szor. Ehhez lapunkban külön megrendelőt fogunk Önöknek biztosítani. OLVASSON BENNÜNKET ÉS NYERJEN EGY FORDOT! Figyelje naponta a Békés Megyei Hírlapot! Magyar is készülhet újra a kozmoszba? Legkésőbb 2000-ben indul az űrbe a „Freedom Az amerikai űrkutatók legújabb elképzelései szerint legkésőbb 2000-ben elindul a „Freedom” (Szabadság) nevű űrállomás négyfős személyzettel — jelentette be McDonnel Douglas, az amerikai repülő- és űrhajógyártó konszern szóvivője abban a Los Angeles melletti kiállítóteremben, ahol az új űrállomás mérethű modelljét mutatják be a látogatóknak. Eszerint az űrjármű lakó- és munkahelyeit egy U-alakú hengerben helyezik el a hozzá tartozó, átlátszó, kupolás irányítóhelyiséggel együtt. Mint a szóvivő rámutatott: a négyfős legénység előreláthatólag 90— 120 napos váltásban követi egymást. Magának az űrállomásnak a tervezett élettartama 30 év. A NASA—az amerikai űrhajózási hivatal — a McDonnel Douglasen kívül még két vezető honi konzorciumot bízott meg a 30—40 milliárd dolláros „Freedom”-állomás elkészítésével, de 8 milliárd dollár értékben külföldi cégek is kaptak megrendeléseket. A Los Angeles melletti Huntington Beach-i, szigorúan őrzött McDonnel Douglas szerelőcsarnokban már elkészültek a majdnem 108 méter hosszú alumíniumváz első darabjai. Erre a vázra kerül fel az állomás összes többi alkotóeleme. A cég ezenkívül legyártotta a hajtómű prototípusát is, majd elküldte kipróbálásra White Sandsbe, Új-Mexikóba. Már 1984 óta szó van erről az új űrállomásról — amelyhez különben a japánok és az Európai Űrhajózási Hivatal is szeretné majdan hozzácsatlakoztatni saját kutatólaboratóriumát. De csak 1989 novemberében döntötték el végre, hogy megépítik, amikor Bush elnök felvázolta a nemzeti űrutazási programot. Az elképzelések szerint ennek része lenne az úgynevezett Űrfelfedező Kezdeményezés (Space Exploration Initative) — SEI) is, amelynek keretében megépül a Freedom-űrállomás. Erre támaszkodva térnének vissza a Holdra, sőt a Marsra is indulna legénységgel expedíció. Az Egyesület Államokban megoszlanak a vélemények, hogy szükség van-e ilyen hatalmas űrkutatási programra. Az egyik kongresszusi képviselő például egyenesen úgy fogalmazott, hogy „nagy költségvetési fekete lyuk keletkezett az űrben”. Ettől függetlenül az amerikai kongresszus eddig mindig megszavazta a kért összegeket. így volt ez most, szeptember 10-én is: az amerikai szenátus 63 igen és 34 ellenszavazattal az 1993-as költségvetési évre 2,1 milliárd dollárt hagyott jóvá a Freedom- űrállomás megépítésére. Magára a kivitelezésre a jelenlegi tervek szerint valószínűleg csak 1995 novemberében kerül sor. És az ezután következő négy évben összesen 296 tonna súlyú alkotóelemet szállítanak 17 űrkomputazás alatt az űrbe. Az elemeket aztán ott a helyszínen szerelik össze. A nagyságrendekre jellemző, hogy az űrállomásra 74 méter V hosszú, mozgatható napelemeket (melyek teljesítménye 56 ezer 250 watt), valamint egy, Kanadában készülő, távirányítású szervizrobotot is ráerősítenek. Ezután egy évvel lépik át az első űrhajósok az állomás „küszöbét”. A McDonnel Douglas konszern szakemberei szerint fel kell készülni arra a helyzetre, hogy az állomáson — amely csak egy 8,4 méter hosszú, 4,4 méter átmérőjű henger — zökkenőmentesen együtt élhessen egy népes, nemzetközi összetételű legénység, hiszen a tervek szerint különböző nemzetiségű és kultúrkörhöz tartozó űrhajósok fognak együtt dolgozni. Az európaiak között elvileg természetesen magyar is lehet. A konszern egy 14 tényezőre — nyelvre és menedzserstílusra is — kiterjedő vizsgálatot végeztet, és ennek eredményeit igyekszenek majd felhasználni a „multikultúrájú” legénység kiképzése során. A szóvivő ezzel kapcsolatban rámutatott: „Fogalmunk sincs, hogy ki kihez illik, csak azt tudjuk, hogy nem szabad lebecsülni a problémákat. Már ott kezdődik, hogy például a kínaiaknál a piros szín nem a veszélyre hívja fel a figyelmet, hanem kifejezetten kellemes érzéseket kelt. Aztán azt is figyelembe kell venni: vannak emberek, akik azt szeretik, ha egy menedzser dönt helyettük, mások ellenben ezt kifejezetten rosszul tűrik, és azt szeretik, ha a lényeges dolgokat egy egész embercsoport döntheti el.” Ferenczy Europress Magyar tudóslexikon Ki találta föl Ki találta föl a televíziót? — a kérdésre a rejtvényfejtésben járatos olvasó rávágja: természetesen egy magyar! A feltaláló nevén azonban már bizonyára gondolkodni kell. Nos, a helyes válasz: Mihály Dénes, aki 1923-ban adta be a telehor szabadalmát, amelyben a képtávíróhoz kapcsolódó képbontó és összerakó távolbalátó készülék működtetését írta le. Mihály Déneshez hasonlóan sok más világszerte híres, de eddig itthon kevésbé ismert magyar feltaláló neve olvasható egy új, most elkészült életrajzi lexikonban. A kötet főszerkesztője, Nagy Ferenc szerint nem volt könnyű eldönteni, hogy a természettudomány és a technika történetéből kiket is tekintsenek kiemelkedőnek. A válogatás során felvetődött az is, hogy magyar volt-e Mechwart András és John von Neumann (Neumann János)! Magyarnak azokat tekintették, akik annak tartották magukat. Mechwart András Ganz Abrahámhoz hasonlóan külföldön született, de tevékenysége szorosan kapcsolódott a technikatörténet magyar iskolájához, míg a budapesti születésű a televíziót? Neumann Amerikában szerzett kiemelkedő érdemeket a számítógép logikai tervezésében. Olvashatunk a kötetben a Nobel- díjas Richards Zsigmondy tevékenységéről is, aki nem nálunk született, nevelkedett és dolgozott, de édesapja révén magyar család Ausztriába szakadt ágából származott. Végre nemcsak a szűkén vett szakma ismerheti meg Almásy László nevét — Afrikához kötődő tevékenységét őrzi a kairói Al-Maza repülőtér és a sivatagban az Almásy-hegy —, és Haraszthy Ágostonéi is, akit halálának századik évfordulóján Kalifornia akkori kormányzója, az Egyesült Államok későbbi elnöke, Ronald Reagan a szőlőkultúra atyjának nevezett. Elő személyek nem szerepelnek az ismertetésben, attól a meggondolástól vezérelve, hogy az idő rostája majd elvégzi az életmű szubjektumoktól sem mentes értékelését. Örvendetes, hogy éppen a Magyarok III. Világkongresszusa előtt látott napvilágot a magyar tudósok életrajzi lexikoA Bahama-szigeteken készült felvétel nem idomítóról és idomítottakról szól. A játékos delfinek a felszín közelében játszanak a fürdó'zó'kkel feb
