Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
JL GAZDASÁG • 1992. október 8., csütörtök Az agrárkerekasztal levele Még egy ilyen év!... A Békés megyei agrárkerekasztal második összejövetelén — mint ahogyan megírtuk — egy levelet fogalmazott meg Kupa Mihály pénzügyminiszternek, a kormány gazdasági kabinetje elnökének. Az agrárkerekasztal résztvevői a következőket fogalmazták meg: „Tisztelt Miniszter Úr! Békés megyének, az ország éléskamrájának mezőgazdasága, az abból élni akarók, a jövő évi búzatermés biztosítása érdekében fordulunk Önhöz, a megye politikai pártjai és érdekvédelmi szervezeteiből alakult agrárkerekasztal képviseletében. Miniszter Úr! Méltányoljuk a kormányzat eddigi törekvéseit ágazatunk támogatására, de megkésettnek és elégtelennek tartjuk azokat. Tesszük ezt a kijelentést a vetni szándékozók (egyéni gazdák és nagyüzemek) terveinek és lehetőségeinek összevetése után, a fent hivatkozott támogatások megismerése birtokában. 1. Bizonnyal indokolható, de számunkra elfogadhatatlan (főleg a bankok továbbra is időhúzó, a hitelek folyósításától elzárkózó megatartása miatt) a 70%-os állami garancia. Követeljük a 100%-os garanciavállalást és a bankfelügyeleten keresztül az állami tulajdonosi jogokat érvényesítve a hozzáférhetőség teljes körű biztosítását. 2. Követeljük a 133/1992. (IX. 19.) Komi.-rendeletben meghirdetett 10000forintos hektáronkénti kedvezményes kamatozású hitel összegének 15 000forintra emelését, mert az közelíti meg a reálisan várható költségeket. 3. A kilátásba helyezett 1500forintos hektáronkénti támogatás bürokratikus feltételekhez szabása a régi időkre emlékeztet, e módszernek semmilyen komoly indoka nem lehet, késői hozzáférhetősége pedig alig ösztönöz. (Össze kell azt kapcsolni a hitelfelvétellel, s aki ahhoz hozzájut, automatikusan kapja meg a támogatást is. Az utólagosság csupán a hitelt nem igénylők esetében elfogadható, hiszen ők bizonnyal enélkül is elvetnek.) Meg kell találni a módját annak (a rendelet módosításának időigényessége miatt) mind a bankok, mind a termelők felé egy azonnali felhívásban tegyék mindezt közzé. A javasolt intézkedések természetesen csupán tűzoltó jellegűek. Az agrárágazat egyre mélyülő válságának megállítása rövid időn belül — legkésőbb 1993 elején — a reális helyzet alapos megismerését és ennek megfelelő átfogó intézkedéseket igényel. 1992-ben 42%-kal termett kevesebb búza az országban, mint 1991-ben. Az aszály mellett ebben d kormány felelőssége is benne van! Még egy ilyen év, és az ország olyan helyzetbe kerülhet, amely a nemzet számára megmagyarázhatatlan lesz. (Nem egy nagy malmunk már most keresi az őrölnivalót.) Felelős kormányzat nem engedheti ezt meg magának. Az FM nem képviseli megfelelően érdekeinket, ezért a kabinet, s személy szerint az Ön helyzetfelismerésében bízva kérjük azonnali hathatós intézkedését. Békés Megyei Agrárkerekasztal” Mérlegen a megye fontosabb kalászos gabonaféléinek 1992. évi termése (Előzetes adatok alapján) Gabonaféléket 250 ezer hektáron vetettek az idén a megye gazdaságai, az ország gabona- termő területének 9,4 százalékán, a megyék között a legnagyobb arányban. A búza, a kukorica és a zab országos vetés- területéből Békés megyében van, illetve volt a legtöbb 1992- ben. Sok évre visszamenőleg ez biztonsággal azt jelentette, hogy a várható termésmennyiség — a megye növénytermesztési színvonalát tekintve — jelentős mennyiséggel és részaránnyal gazdagítja az ország összes termését. 1992-ben a krónikus csapadékhiány és a légköri aszály együttes hatására —jelentős terméskiesésre lehetett számítani — a gabonafélék közül elsősorban a búza és a kukorica terméskilátásai romlottak legjobban. A kalászos gabonák közül az idén 33 ezer hektárral kisebb területről takarították be a gazdaságaink a termést, mint egy évvel korábban. A hektáronkénti átlagtermés 3,9 tonna volt, az előzőévinél 1,8 tonnával kevesebb. Az összes termés- mennyiség 326 ezer tonna, mely az 1991. évinek még a felét sem érte el. A megye búzatermesztésének produktuma 17 évvel ezelőtt volt hasonló az ideihez. Őszi árpából 30 százalékkal többet, tavaszi árpából viszont négyszer annyit vetettek a gazdaságok az idén, mint az előző évben. Összességében a megduplázódott árpaterület az egy évvel korábbinál mégis csak 51 százalékkal több árpát termett, ez hektáronkénti 3,5 tonnának felel meg. Zabból 4 ezer hektárral vetettek többet az előző évinél, s egyedül e növényféle átlaghozama növekedett 2,5 tonnáról 2,7 tonnára. Háztartás A kenyérpirítók A kenyérpirítók az első villamos háztartási készülékek közé sorolhatók, megjelenésüket tekintve. A kenyérpirítás a grillezés egyik változata, minthogy a kenyérpirításhoz nagy hőmérsékletű és intenzív hőhatásra van szükség. A kenyérpirítókat szerkezeti felépítésük szerint két fő csoportra osztják: nyitott és zárt rendszerű készülékek. Az egyszerűbbek a nyitott rendszerűek, ezek fűtőtestje középen helyezkedik el, a kenyeret a fűtőtest két oldalára csuklós ajtószerkezet rögzíti. A kenyér és a fűtőtest között lévő rács a fűtőtest érintését akadályozza meg. Szokásos teljesítményük 400—600 W. Egyes típusoknál az ajtó belső kiképzése olyan, hogy az ajtó lehajtása, majd ismételt visszazárása a kenyér megfordítását is megvalósítja, ahol a kenyér fordítása szükséges, hisz a fűtőtest elhelyezkedése miatt a kenyérszelet csak az egyik oldalon pirul. A kenyérpirítók korszerűbb változata a zárt rendszerű, időkapcsoló automatával ellátott készülék. A kenyér mindkét oldalán van fűtőtest. Egy vagy két szelet kenyér befogadására alkalmas kivitelben készülnek. Az időkapcsoló automata 2 és 6 perc között beállítható, s az idő elteltével a rugós kilincsszerkezet a kenyeret a fűtőtérből kiemeli, s a fűtés kikapcsol. Szokásos teljesítményük 800—1200 W. A kenyérpirítók műszaki jellemzői között nem csupán a fűtőtest teljesítménye, hanem felületi hőmérséklete is fontos tényező. A jó minőségű készülékeknél a csillám vagy mikanit fűtőtest felületi hőmérséklete meghaladja a 800 °C-ot, így biztosítja a grillező hatását. Egyes kenyérpirítókat a készülék tetejére felerősíthető, péksütemény melegítésére alkalmas kerettel is ellátnak. Az egy-két napos péksütemény a kenyérpirítóból felszálló meleg levegő hatására felfrissül, ropogóssá válik. . Török Miklós Hol vannak már azok az idolt, amikor a pirítóskenyér szerelmesei a tűzhely tetején készítették el kedvenc csemegéjüket. Az egész lakást átjárta az égett kenyér illata, s a megszenesedett ,,műalkotást” ki kellett dobni. A modern készülékeknél mindez a múlté. Képünk az Unvierzál Áruház Kft. műszaki osztályán készült fotó: lehoczky péter Aki Dallast akar Sarkadon Ami a jellegzetes szeszfőzde- „illat” mellett legelőször feltűnt, az egy kosárka dióval töltött aszalt szilva volt. — Kóstolja meg bátran! — biztatott Dobi Imre, a híres sar- kadi szeszfőzde tulajdonosa, amikor gazdaságában meglátogattuk. A hírek szerint ugyanis az éves szinten 20 milliós pénzforgalmú vállalkozást hamarosan új profillal gazdagítja majd a tulajdonos. Ezek egyike éppen a gyümölcsszárítás és -aszalás lesz. — Németországban egy szem dióval töltött aszalt szilva ára egy márki*— mesélte a vállalkozó. — Ebből kiindulva jutott eszembe, hogy miért ne próbálkozzam magam is hasonló profilbővítéssel. Gyönyörű amerikai nemesítésű Stanlei szilváim vannak, ami igen alkalmas erre a célra. Ez itt most egy próba-kosár — mutatott az imént említett szilvahalomra. A terveknek persze ez csak egy része. A szeszfőzés „rovására” Dobi Imre a sokkal egészségesebb gyümölcslé készítését is szeretné felvállalni: — ...Amit ugyanúgy bérmunkába is csinálnánk, mint a pálinkafőzést — magyarázta. Könyveket tett az asztalra, amelyek a gyümölcsök, zöldségek szárításával, tartósításával foglalkoznak. Mint elmondta, itt már nem elég az elgondolás, tanulni is muszáj. És egy vállalkozó ebben is csak önmagára számíthat. — A leghőbb vágyam azonban egy olyan családi gazdaság, mint amilyet péntekenként a Dallas című filmben szoktunk látni -— folytatta aztán. Ehhez persze föld kell, A szeszfőzdét már többen is szerették volna megvásárolni Dobi Imrétől. Legutoljára egy 30 millió forintos ajánlatot kapott, azonban — mint mondta —, a főzde nem eladó! FOTÓ: FAZEKAS FERENC nem is kevés. Véleménye szerint 4-6 hektáron gazdálkodni nosztalgia. O lényegesen nagyobb területen gazdálkodna, mint mondta, akár 100 hektáron is. — Sajnos azonban a földvisszaadás nagyon lassan halad — jelentette ki határozottan. — Talán még azt is megkockáztatom, hogy annak idején, a rendszerváltás kezdetén elmulasztottunk egy történelmi pillanatot. Akkor kellett volna önkényesen földet foglalni. Talán most nem itt tartanánk. Bevallom, én sem voltam elég erős egy ilyen akcióhoz, hiába álltam á helyi kisgazdapárt élén. S bár az elnökségről azóta lemondtam, a mundér becsülete kedvéért felvállaltam a földrendező bizottsági tagságot. Szerintem ez most egy nagyon komoly bizottság, amit sajnos, itt, Sarkadon nem vesznek elég komolyan a testületi tagok. Javasoltam, hogy a bizottság vezetőinek az önkormányzat ajánljon fel egy szerény tiszteletdíjat, hiszen elég sok zaklatásnak lesznek kitéve az elkövetkezendőkben, és hát ez nekik is munkaidő kiesés. A testület elutasította ezt a javaslatot. Dobi Imre ezután arról beszélt, hogy aki komolyan vette a rendszerváltást, az most sarokba szorult. — Az járt jól, akinek volt pénze. Bankba tette, és vígan él a kamatokból. Ám aki most szeretne elkezdeni pénzhez jutni, annak először be kell ruháznia valamibe. Igen ám, de mit ruházzon be? Hitelhez jutni csak óriási kamatok árán lehet, és innen már el is megy az ember kedve a vállalkozástól. Pedig a képlet egyszerű: termelés, értékesítés, tartalék- képzés, fejlesztés. Csakhát az első lépéshez eszközökre van szükség, ami pénzbe kerül... Dobi Imrének szerencséje volt. Az 1983 óta működő szeszfőzde meghozta az alaptőkét: — Ha meg is valósítom az álmom a nyugati típusú farm- gazdaságot illetően, a szeszfőzdét akkor sem adom fel. Sőt! Ez a vállalkozás a terveim szerint mindig is a központja marad a gazdaságnak. Szeretném, ha a gyerekeim, az unokáim is megtalálnák itt a számításukat. A feleségemmel nagyon sokat dolgoztunk, sok- szornapi 10—14 órát, de megérte. Nézzen szét! — s kezével a négyhektáros gazdaságra mutat. — Itt egy kis szilvaerdő, ott egy óriási géptároló, hamarosan belekerülnek a mezőgazdasági gépek, amelyekkel bérmunkát vállalok, ott pedig egy sertésól, amelyből már minden malacot lekötöttem, persze nem a húskombináton keresztül. Közvetlenül a vágóval tárgyaltam. így kiiktattam egy kereskedő céget, amelyben már úgyis annyit csalódtak a termelők. Utoljára a korrektség kerül szóba: — Tudja, én úgy vagyok, hogy nekem október 16-a az október 16-a. Egy termelőnél a korrektség tekintélyt ad. Véleményem szerint az ilyen becsületes vállalkozóknak szükségük van egy érdekvédelmi szervezetre, merthogy a pártokban már senki sem bízik. Arra gondoltam, hogy nekünk, Sarkad térségi vállalkozóknak még a tél folyamán meg kellene szerveznünk az érdekképviseletünket. Lét- fontosságú az összefogás, hiszen saját érdekeinkért rajtunk kívül senki sem fog harcolni. Kikísérve példákat is mond a legelső teendőkre: nem szabad megengedni, hogy túlságosan felemeljék a szeszadót, mert hiszen akkor nem lesz ember, akinek megérné fölszedni a szilvát a fa alól. Jó lenne megakadályozni a balkáni fekete kereskedelmet és felszámolni a zugfőzdéket is. — Ezek persze csak az én vállalkozásom problémái, de ehhez hasonló, megoldásra váró gondok minden termelőnél, vállalkozónál vannak, és együtt, egységesen fellépve könnyebb eredményeket elérni — vélekedett végül a beszélgetőpartnerem. Magyar Mária A háttérben látható géptárolót az idei holt szezonban építette a vállalkozó. A hozzá való tőkét a szeszfőzde termelte ki
