Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
Békéscsaba címere Az oldalt szerkesztette: Nyemcsok László. Telefon: (66)327-844. Kő a „Kútban” Doboz. — Átadták a Kút utcában azt a 600 méternyi kövesu- tat, amely 3,5 millió forintból épült meg. Ugyanakkor 1400 méter hosszú járdát is építenek a település főutcáján és egyes kapcsolódó mellékutcákban. Folyamatban van 50 közművesített telek kialakítása is a községben. Téridő-koncert Békéscsaba. — Október 9-én, pénteken este 10 órakor a budapesti Téridő együttes tart koncertet az ifjúsági ház Ifi Casinójában. Földárverés Telekgerendás. — Az első földárverésre kerül sor a település művelődési házában október 15-én, csütörtökön 9 órakor, amikoris a téesz három tábláját bocsátják licitre. Az építészetről Békéscsaba. — A környezetbarát építészetről tart előadást Csete György építész október 14-én 15 órai kezdettel a megyei könyvtár földszinti előadótermében. Aszfaltburkolat Szabadkígy ós. — A település három utcájában, a József Attila, a Tessedik és a Dózsa György utcában készültek el az utak aszfaltburkolatával. Az idén több útépítést nem terveznek. Kacor király Békéscsaba. — Kacor király története elevenedik meg a Napsugár bábegyüttes előadásában október 10-én 15 órától a megyei könyvtár játszótermében. Fogadóóra Szabadkígyós.—A szabadkí- gyósi földrendező bizottság a helyi művelődési házban fogadóórát tart kedden és pénteken 19 órai kezdettel. Török Ádám és a R.A.B.B. Békéscsaba. — Holnap este fél 10-kor Török Ádám és a R.A.B.B. ad koncertet a Narancs Klubban. A szupercsapat tagjai: Török Ádám, a legendás Mini együttes alapítója és vezetője, Závodi János és Köves Miklós, a két rocklegenda a Piramisból. Zsoldos Tamás basszusgitáros és Muck Ferenc, az év zenésze. Az oldalt írta: Béla Vali, László Erzsébet, Nyemcsok László és Szőke Margit Fotó: Lehoczky Péter. BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE „Miért ne próbálnánk meg?” Ragyogó vevőfogó a Szilvi 1992. október 8., csütörtök o Blahut Jánosné szeret a Szilviben vásárolni Idősek hullámhosszán Milyen jó, hogy kitalálták a nagymamákat és a nagypapákat — mondta lelkesen barátom kisfia, amikor sok-sok édességgel megpakolva hazatért a na- gyiéktól. A kisgyerek természetesen a csokit, a cukorkát, azaz a szeretet tárgyi jeleit helyezte előtérbe és talán még nem is sejti, hogy a nagyszülőknek ő a szemefénye, egész nap legszívesebben vele lennének, a nyugdíjaséveiket őaranyozza be. Persze a kisunoka nem mindig „ér rá” és sokaknak több ok miatt az ilyen együttlét öröme nem is adatik meg. Számos idős embert a magány gyötör, nem találnak olyan hasonkorú társakat, akikkel az élet dolgairól, gondjaikról, örömükről beszélgethetnének, közösen kikapcsolódhatnának. Éppen ezért töltött el örömmel a gerlai nyugdíjasklub tagjának, Veszelka Andrásáénak a levele, aki arról számolt be, hogy a helyi szociális otthon gondozónője, Zlovsz- ki Pálné mennyire szívén viseli az idősek sorsát. Nemrégiben is olyan programot szervezett Megyeriné és Kissné segítségével nekik—írta-—, ahol Csehszlovákiából érkezett társaikkal nézhettek meg egy nekik szervezett műsort, közös ebéden beszélgethettek. Veszelkáné szólt arról is, hogy a fiatalok mindenhol szeretettel, türelemmel viseltettek irántuk, amiért a nyilvánosság előtt is szeretne köszönetét mondani. Hiszen az időseknek manapság már egy-két jó szó, egy-egy mosoly is boldogságot okozhat. Ez a példa mutatja, hogy bár valóban rohanó világban élünk, de azért egy-két pillanatra megállhatunk és odafigyelhetünk a nyugdíjasokra, az elesettekre, a magányos idősekre is. És ilyenkor talán még magunk is elhisszük, hogy „emberből” vagyunk. i, . . , .. A pénz számolva, a művelődés (verve?) jó Van Békéscsabán a Tessedik utca elején egy kis ABC. Szilvi a neve. Ahhoz képest, hogy három hónapja nyitották meg a boltot, viszonylag jó forgalmat bonyolít le. — Ön szerint miért? — kezdem a beszélgetést az eladóval, Szombati Mariannái. —Azt gondolom, elsősorban azért, mert tetszik a vásárlóknak, hogy van egy kis könyv, amibe beírjuk a vásárolt tételek árát, s tudják, hogy évente kétszer ennek két százalékát majd levásárolhatják. — Honnan az ötlet—kérdezem a családi vállalkozás egyik tagjától, Bálint Zoltántól. — Jól emlékszem arra, hogy nagymamám ilyen kiskönyvvel a kezében indult vásárolni annak idején még a Hangya boltjaiba. Egyfajta kötődés volt ez az üzlethez. Gondoltuk, mi hárman testvérek, akik ennek a boltnak tulajdonosai vagyunk, hogy miért ne próbálnánk meg? Hát így kezdődött. Azok, akik nálunk vásárolnak évente kétszer, július 1-je és 15-e között, valamint december 1-je és 15-e között levásárolhatják annak az összegnek a két százalékát, amelyet nálunk hagytak.-— Hányán veszik igénybe ezt a szolgáltatást? — Kétszáz kiskönyvet adtunk el, újabbakat kell rendelnünk. Fiatalasszony pakol a kerékpárján lévő kosárba. Arról faggatom, milyennek tartja ezt a fajta vásárlási formát. Az utóbbi időben nyilván sokan felfigyeltek arra, hogy az Andrássy út—Kazinczy utca kereszteződésben meglehetősen nagy területen felbontották az útburkolatot, ami kellemetlen a környéken lakók, az Tavaly ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a Rábai Táncegyüttes, az idén volt 45 éves a Balassi. Az ünnepi fények után hogyan telnek mostanában a hétköznapok?—kerestük fel a kérdéssel Mlinár Pál koreográfust. A békéscsabai néptáncmozgalom nem panaszkodhat, hisz nem csökkent a táncolni vágyók tábora — tudtuk meg. Sőt... Szeptemberben új gyermektáncegyüttes szerveződött, a Hétpróbás. A 2. Számú Általános Iskolában ez évben néptánctagozat indult. Ugyancsak ebben az iskolában, a zsolnais osztályokban tovább — Ragyogó vevőfogó — mondja mosolyogva és már kerekezik is tovább... Kerekes bevásárlókocsival jár a boltba Blahut Jánosné; — Nekem ez a bolt van a legközelebb, szeretek is idejárni. Tényleg minden megvan, arra járók, a közlekedők számára. Ám mint Regös Lászlótól, a Dégáz békéscsabai üzemigazgatóságának szolgáltatási osztályvezetőjétől megtudtuk, a vállalat sincs irigylésre méltó helyzetben. folyik a néptáncoktatás. Változatlanul működik óvodás kortól a néptánciskola és dolgoznak a „kis rábaisok” is. Tizenegy csoport, mintegy 300 ember — számolta össze a néptáncosok népét Mlinár Pál. A lehetőségek azonban nem többek: a városi és a megyei önkormányzat támogatása az 1989. évivel egyenlő. Ennek is örülnek, mert nem kellett a megszűnés sorsára jutni. Ugyanakkor ruhagond van, a minimumra csökkentették az együttes mellett dolgozó szakemberek számát, a zenekar sem teljes... A legnagyobb fájdalom ami egy háztartásba szükséges. Van töltelék-, vegyi áru és élelmiszer. Kedvesek az eladók. Jó ötlet volt ez a kis könyvecske is, engem a régi időkre emlékeztet, hiszen jártunk a földműves-szövetkezeti boltokba és ott is beírták, amit vásároltunk... — Hosszú beruházási munkálatokba fogtunk az idén — mondja az osztályvezető —, amely 15 millió forintba kerül a vállalatnak.'— Ami a konkrét helyszínt érinti, egy 26 éves, gyakran meghibásodó acélvezetéket kell kicserélnünk, ráadásul sűrűn közművesített szakaszról van szó, lassan haladunk. Terveink szerint az első ütemben idén a Kazinczy utcában az ÁEV épülete mögötti lakótelepen is kicseréljük a vezetékeket, jövőre pedig folytatjuk, egészen a Szarvasi útig. Sok bonyodalmat okoz ez a hatalmas beruházás, de öröm és megnyugtató benne, hogy sokkal biztonságosabb és színvonalasabb lesz a szolgáltatásunk. Rövidesen, egy-két héten belül a Kötöttárugyár mögött lakók értesítést kapnak, mert valamennyi lakásban el kell zárnunk a gázórákat. Ezúttal is kéijük a lakók türelmét, és azt. hogy feltétlenül maradjanak otthon a megadott időpontban. mégis: míg külföldön tapsolnak a Balassinak, a megye egyre kevésbé érdeklődik folklórszínházuk iránt. Pedig a Kárpát-medence táncait, zenéjét, viseletét felölelő műsor ingyen van, szolgálat a megyei támogatásért. Bemutatnák klubban, tornateremben, bárhol, már zsebkendőnyi helyigényű összeállítást is készítettek... Várják őket az olaszok, a japánok, táncolnak a Jókai Színházban A szuzai menyegzőben. Ez a fényesebbik oldal. Az árnyékosabbik pedig: a magyarok igazából nem kíváncsiak a magyar folklórra. Nos, a megyebeli meghívásokért tenné össze a kezét Mlinár Pál. Tizedik vándorgyűlésükre készülnek a magyar népművelők nagy érdeklődés közepette — hallottuk Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban megtartott megyei konzultációs napon. A bajai tanácskozás a művelődési házak helyét keresi a ma és a közeljövő társadalmi, gazdasági, jogi viszonyai között. Határainkon túlról a nagyobb nincsből is lehet tanulni, vélik a népművelők egyesülete megyei szervezetének vezetői, ezért tapasztalatcsere-látogatást terveznek novemberben a romániai megyeszékhelyre, Besztercére és a környező falvakba. Megyénkben még mindig dolgoznak szakképzetlen népművelők: a megyei művelődési központ tanfolyamot szervez számukra. Olyanoknak is ajánlják, akik részt vesznek településük közéletének alakításában. Következésképpen a köz- művelődés eme intézményei nem olyan poszt-sztálinista képződmények, mint ahogyan hallani lehetett róluk. Békésben igazából nem kérdőjelezték meg létük szükségességét, hisz művelődési házat egyet sem zártak be. Sőt, a kistelepülések szakemberei az ön- kormányzatok segítőkész Békéscsaba baleseti statisztikáját minden évben igyekszik „szinten tartani” egy veszélyes közlekedési csomópont, a Szarvasi út—Kazinczy utca kereszteződés. Lapunkban többször szerepelt már a hír, hogy közlekedési jelzőlámpák felszerelését tervezik, ám mindeddig semmi sem történt az ügyben. Mikor számíthatnak a közlekedők a jelzőlámpák felállítására? — kérdeztük Bánfi Ádámot, a városüzemeltetési iroda vezetőjét. — Valóban hosszú ideje beszélünk arról, mennyire fontos lenne jelzőlámpákat állítani a Szarvasi út kereszteződésébe hozzáállásáról számoltak be. A helyi egyesületek is körülöttük szerveződnek, önállóságuk inkább kihívás a szakmának. A művelődési igény elpusztíthatatlan, mint a közösségi élet iránti vágy. A középkorúak is mozdulnak, a számukra valamilyen mindennapi életben jól kamatoztatható tanfolyamot (szakmai átképzés, gazdálkodás) indítanak. A kistelepülés népművelőit leginkább az aggasztja most: ki veszi át a téesz felbomlása után a mecénás szerepét? Szinte hihetetlen, de a városi művelődési központok nagyobb gondban vannak. A pénzhiány enyhítésére sok helyütt jó szélesre kényszerülnek tárni a kapukat a kereskedelem előtt. A befolyt pénz annyit jelent, hogy nem kell egészen bezárniuk a köz- művelődés előtt. A városi népművelő ma inkább pénzt számol és nem művelődési közösségeket szervez. Persze, ahány ház, annyi szokás — mert van önkormányzat, ahol megkérdezik az igazgatót, tud-e fizetni munkatársainak tizenharmadik havi bért, és van ahol törheti az igazgató a fejét, miből őrzi meg a kulturális értékeket. Sőt, miből fizeti ki a rezsit. —válaszolt az irodavezető. — Úgy tűnik, ebben az évben sikerül az anyagi fedezetet is megteremteni a beruházásra. Az elképzelések szerint 20— 24 millió forintba kerülne, amelyet a város és a közúti igazgatóság fedezne. Meg is állapodtunk a közúti igazgatósággal, ily módon még ebben az évben megkezdődhetnek a munkálatok. A város 7 milliót, a közúti igazgatóság pedig 2 millió forintot ad az induláshoz. Mint az összeg nagyságából kiderül, nem kis beruházásról van szó, így várhatóan hosszabb időt vesz igénybe a jelzőlámpák felállítása. Gáz új vezetéken A gázvezetékek kicserélésével sokkal biztonságosabb és minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatást ígér a Dégáz • • „Osszetenném a kezemet...” Jelzőlámpák a Szarvasi úton
