Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám

Békéscsaba címere Az oldalt szerkesztette: Nyemcsok László. Telefon: (66)327-844. Kő a „Kútban” Doboz. — Átadták a Kút utcá­ban azt a 600 méternyi kövesu- tat, amely 3,5 millió forintból épült meg. Ugyanakkor 1400 méter hosszú járdát is építenek a település főutcáján és egyes kapcsolódó mellékutcákban. Folyamatban van 50 közmű­vesített telek kialakítása is a községben. Téridő-koncert Békéscsaba. — Október 9-én, pénteken este 10 órakor a bu­dapesti Téridő együttes tart koncertet az ifjúsági ház Ifi Casinójában. Földárverés Telekgerendás. — Az első földárverésre kerül sor a te­lepülés művelődési házában október 15-én, csütörtökön 9 órakor, amikoris a téesz három tábláját bocsátják licitre. Az építészetről Békéscsaba. — A környezet­barát építészetről tart előadást Csete György építész október 14-én 15 órai kezdettel a me­gyei könyvtár földszinti elő­adótermében. Aszfaltburkolat Szabadkígy ós. — A település három utcájában, a József At­tila, a Tessedik és a Dózsa György utcában készültek el az utak aszfaltburkolatával. Az idén több útépítést nem ter­veznek. Kacor király Békéscsaba. — Kacor király története elevenedik meg a Napsugár bábegyüttes előadá­sában október 10-én 15 órától a megyei könyvtár játszóter­mében. Fogadóóra Szabadkígyós.—A szabadkí- gyósi földrendező bizottság a helyi művelődési házban foga­dóórát tart kedden és pénteken 19 órai kezdettel. Török Ádám és a R.A.B.B. Békéscsaba. — Holnap este fél 10-kor Török Ádám és a R.A.B.B. ad koncertet a Na­rancs Klubban. A szupercsa­pat tagjai: Török Ádám, a le­gendás Mini együttes alapítója és vezetője, Závodi János és Köves Miklós, a két rockle­genda a Piramisból. Zsoldos Tamás basszusgitáros és Muck Ferenc, az év zenésze. Az oldalt írta: Béla Vali, László Erzsébet, Nyem­csok László és Szőke Margit Fotó: Lehoczky Péter. BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE „Miért ne próbálnánk meg?” Ragyogó vevőfogó a Szilvi 1992. október 8., csütörtök o Blahut Jánosné szeret a Szilviben vásárolni Idősek hullámhosszán Milyen jó, hogy kitalálták a nagymamá­kat és a nagypapákat — mondta lelke­sen barátom kisfia, amikor sok-sok édességgel megpakolva hazatért a na- gyiéktól. A kisgyerek természetesen a csokit, a cukorkát, azaz a szeretet tárgyi jeleit helyezte előtérbe és talán még nem is sejti, hogy a nagyszülőknek ő a szemefénye, egész nap legszívesebben vele lennének, a nyugdíjaséveiket őaranyozza be. Persze a kisunoka nem mindig „ér rá” és sokaknak több ok miatt az ilyen együttlét öröme nem is adatik meg. Számos idős embert a magány gyötör, nem találnak olyan hasonkorú társakat, akikkel az élet dolgairól, gondjaikról, örömükről beszélgethetnének, közösen kikapcsolódhatná­nak. Éppen ezért töltött el örömmel a gerlai nyugdíjasklub tagjának, Veszelka Andrásáénak a levele, aki arról szá­molt be, hogy a helyi szociális otthon gondozónője, Zlovsz- ki Pálné mennyire szívén viseli az idősek sorsát. Nemrégi­ben is olyan programot szervezett Megyeriné és Kissné segítségével nekik—írta-—, ahol Csehszlovákiából érke­zett társaikkal nézhettek meg egy nekik szervezett műsort, közös ebéden beszélgethettek. Veszelkáné szólt arról is, hogy a fiatalok mindenhol szeretettel, türelemmel viseltettek irántuk, amiért a nyilvá­nosság előtt is szeretne köszönetét mondani. Hiszen az időseknek manapság már egy-két jó szó, egy-egy mosoly is boldogságot okozhat. Ez a példa mutatja, hogy bár valóban rohanó világban élünk, de azért egy-két pillanatra megállhatunk és odafi­gyelhetünk a nyugdíjasokra, az elesettekre, a magányos idősekre is. És ilyenkor talán még magunk is elhisszük, hogy „emberből” vagyunk. i, . . , .. A pénz számolva, a művelődés (verve?) jó Van Békéscsabán a Tessedik utca elején egy kis ABC. Szilvi a neve. Ahhoz képest, hogy há­rom hónapja nyitották meg a boltot, viszonylag jó forgalmat bonyolít le. — Ön szerint miért? — kez­dem a beszélgetést az eladóval, Szombati Mariannái. —Azt gondolom, elsősorban azért, mert tetszik a vásárlók­nak, hogy van egy kis könyv, amibe beírjuk a vásárolt tételek árát, s tudják, hogy évente két­szer ennek két százalékát majd levásárolhatják. — Honnan az ötlet—kérde­zem a családi vállalkozás egyik tagjától, Bálint Zoltántól. — Jól emlékszem arra, hogy nagymamám ilyen kiskönyvvel a kezében indult vásárolni an­nak idején még a Hangya bolt­jaiba. Egyfajta kötődés volt ez az üzlethez. Gondoltuk, mi hár­man testvérek, akik ennek a boltnak tulajdonosai vagyunk, hogy miért ne próbálnánk meg? Hát így kezdődött. Azok, akik nálunk vásárolnak évente két­szer, július 1-je és 15-e között, valamint december 1-je és 15-e között levásárolhatják annak az összegnek a két százalékát, amelyet nálunk hagytak.-— Hányán veszik igénybe ezt a szolgáltatást? — Kétszáz kiskönyvet ad­tunk el, újabbakat kell ren­delnünk. Fiatalasszony pakol a kerék­párján lévő kosárba. Arról fag­gatom, milyennek tartja ezt a fajta vásárlási formát. Az utóbbi időben nyilván so­kan felfigyeltek arra, hogy az Andrássy út—Kazinczy utca kereszteződésben meglehető­sen nagy területen felbontot­ták az útburkolatot, ami kelle­metlen a környéken lakók, az Tavaly ünnepelte fennállásá­nak 15. évfordulóját a Rábai Táncegyüttes, az idén volt 45 éves a Balassi. Az ünnepi fé­nyek után hogyan telnek mos­tanában a hétköznapok?—ke­restük fel a kérdéssel Mlinár Pál koreográfust. A békéscsabai néptáncmoz­galom nem panaszkodhat, hisz nem csökkent a táncolni vá­gyók tábora — tudtuk meg. Sőt... Szeptemberben új gyer­mektáncegyüttes szervező­dött, a Hétpróbás. A 2. Számú Általános Iskolában ez évben néptánctagozat indult. Ugyan­csak ebben az iskolában, a zsolnais osztályokban tovább — Ragyogó vevőfogó — mondja mosolyogva és már ke­rekezik is tovább... Kerekes bevásárlókocsival jár a boltba Blahut Jánosné; — Nekem ez a bolt van a legközelebb, szeretek is idejár­ni. Tényleg minden megvan, arra járók, a közlekedők szá­mára. Ám mint Regös László­tól, a Dégáz békéscsabai üzemigazgatóságának szol­gáltatási osztályvezetőjétől megtudtuk, a vállalat sincs irigylésre méltó helyzetben. folyik a néptáncoktatás. Vál­tozatlanul működik óvodás kortól a néptánciskola és dol­goznak a „kis rábaisok” is. Ti­zenegy csoport, mintegy 300 ember — számolta össze a néptáncosok népét Mlinár Pál. A lehetőségek azonban nem többek: a városi és a megyei önkormányzat támogatása az 1989. évivel egyenlő. Ennek is örülnek, mert nem kellett a megszűnés sorsára jutni. Ugyanakkor ruhagond van, a minimumra csökkentették az együttes mellett dolgozó szak­emberek számát, a zenekar sem teljes... A legnagyobb fájdalom ami egy háztartásba szükséges. Van töltelék-, vegyi áru és élel­miszer. Kedvesek az eladók. Jó ötlet volt ez a kis könyvecske is, engem a régi időkre emlékeztet, hiszen jártunk a földműves-szö­vetkezeti boltokba és ott is beír­ták, amit vásároltunk... — Hosszú beruházási mun­kálatokba fogtunk az idén — mondja az osztályvezető —, amely 15 millió forintba kerül a vállalatnak.'— Ami a konk­rét helyszínt érinti, egy 26 éves, gyakran meghibásodó acélvezetéket kell kicse­rélnünk, ráadásul sűrűn köz­művesített szakaszról van szó, lassan haladunk. Terveink szerint az első ütemben idén a Kazinczy utcában az ÁEV épülete mögötti lakótelepen is kicseréljük a vezetékeket, jö­vőre pedig folytatjuk, egészen a Szarvasi útig. Sok bonyodal­mat okoz ez a hatalmas beru­házás, de öröm és megnyugta­tó benne, hogy sokkal bizton­ságosabb és színvonalasabb lesz a szolgáltatásunk. Rövi­desen, egy-két héten belül a Kötöttárugyár mögött lakók értesítést kapnak, mert vala­mennyi lakásban el kell zár­nunk a gázórákat. Ezúttal is kéijük a lakók türelmét, és azt. hogy feltétlenül maradjanak otthon a megadott időpontban. mégis: míg külföldön tapsol­nak a Balassinak, a megye egyre kevésbé érdeklődik folklórszínházuk iránt. Pedig a Kárpát-medence táncait, ze­néjét, viseletét felölelő műsor ingyen van, szolgálat a megyei támogatásért. Bemutatnák klubban, tornateremben, bár­hol, már zsebkendőnyi hely­igényű összeállítást is készí­tettek... Várják őket az ola­szok, a japánok, táncolnak a Jókai Színházban A szuzai menyegzőben. Ez a fényeseb­bik oldal. Az árnyékosabbik pedig: a magyarok igazából nem kíváncsiak a magyar folk­lórra. Nos, a megyebeli meg­hívásokért tenné össze a kezét Mlinár Pál. Tizedik vándorgyűlésükre készülnek a magyar népmű­velők nagy érdeklődés köze­pette — hallottuk Békéscsa­bán, a Tégla Közösségi Ház­ban megtartott megyei kon­zultációs napon. A bajai ta­nácskozás a művelődési há­zak helyét keresi a ma és a közeljövő társadalmi, gazda­sági, jogi viszonyai között. Határainkon túlról a nagyobb nincsből is lehet tanulni, vélik a népművelők egyesülete me­gyei szervezetének vezetői, ezért tapasztalatcsere-látoga­tást terveznek novemberben a romániai megyeszékhelyre, Besztercére és a környező fal­vakba. Megyénkben még mindig dolgoznak szakkép­zetlen népművelők: a megyei művelődési központ tanfolya­mot szervez számukra. Olya­noknak is ajánlják, akik részt vesznek településük közéleté­nek alakításában. Következésképpen a köz- művelődés eme intézményei nem olyan poszt-sztálinista képződmények, mint ahogyan hallani lehetett róluk. Békés­ben igazából nem kérdőjelez­ték meg létük szükségességét, hisz művelődési házat egyet sem zártak be. Sőt, a kiste­lepülések szakemberei az ön- kormányzatok segítőkész Békéscsaba baleseti statiszti­káját minden évben igyekszik „szinten tartani” egy veszé­lyes közlekedési csomópont, a Szarvasi út—Kazinczy utca kereszteződés. Lapunkban többször szerepelt már a hír, hogy közlekedési jelzőlámpák felszerelését tervezik, ám mindeddig semmi sem történt az ügyben. Mikor számíthat­nak a közlekedők a jelzőlám­pák felállítására? — kérdeztük Bánfi Ádámot, a városüzemel­tetési iroda vezetőjét. — Valóban hosszú ideje be­szélünk arról, mennyire fontos lenne jelzőlámpákat állítani a Szarvasi út kereszteződésébe hozzáállásáról számoltak be. A helyi egyesületek is körülöttük szerveződnek, önállóságuk inkább kihívás a szakmának. A művelődési igény elpusztíthatatlan, mint a közösségi élet iránti vágy. A középkorúak is mozdulnak, a számukra valamilyen min­dennapi életben jól kamatoz­tatható tanfolyamot (szakmai átképzés, gazdálkodás) indí­tanak. A kistelepülés népmű­velőit leginkább az aggasztja most: ki veszi át a téesz fel­bomlása után a mecénás sze­repét? Szinte hihetetlen, de a városi művelődési központok nagyobb gondban vannak. A pénzhiány enyhítésére sok helyütt jó szélesre kény­szerülnek tárni a kapukat a kereskedelem előtt. A befolyt pénz annyit jelent, hogy nem kell egészen bezárniuk a köz- művelődés előtt. A városi népművelő ma inkább pénzt számol és nem művelődési közösségeket szervez. Persze, ahány ház, annyi szokás — mert van önkormányzat, ahol megkérdezik az igazgatót, tud-e fizetni munkatársainak tizenharmadik havi bért, és van ahol törheti az igazgató a fejét, miből őrzi meg a kultu­rális értékeket. Sőt, miből fi­zeti ki a rezsit. —válaszolt az irodavezető. — Úgy tűnik, ebben az évben si­kerül az anyagi fedezetet is megteremteni a beruházásra. Az elképzelések szerint 20— 24 millió forintba kerülne, amelyet a város és a közúti igazgatóság fedezne. Meg is állapodtunk a közúti igazgató­sággal, ily módon még ebben az évben megkezdődhetnek a munkálatok. A város 7 milliót, a közúti igazgatóság pedig 2 millió forintot ad az indulás­hoz. Mint az összeg nagyságá­ból kiderül, nem kis beruhá­zásról van szó, így várhatóan hosszabb időt vesz igénybe a jelzőlámpák felállítása. Gáz új vezetéken A gázvezetékek kicserélésével sokkal biztonságosabb és minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatást ígér a Dégáz • • „Osszetenném a kezemet...” Jelzőlámpák a Szarvasi úton

Next

/
Oldalképek
Tartalom