Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17-18 / 246. szám

1992. október 17-18., szombat-vasárnap HA7\1TÜKÖR 1 ÜËË BÉKÉS MEGYEI HÍRIAP Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljá­rás, felszámolási vagy végel­számolási eljárás folyik el­lenük. Az alábbiakban olvas­hatják — a Heti Csődértesítő alapján — az újabb listát. Csődeljárások: Csabai Húsker Kereskedelmi és Élelmiszeripari Szövetkezeti Rt., Békéscsaba; Póló Textil­ipari Kft., Gyomaendrőd. Felszámolási eljárások: Békéscsabai Konzervgyár, Bé­késcsaba; Span Fémforgácsoló és Kereskedelmi Kft., Oroshá­za; Stábul ári us Lovas-turiszti­kai, Lovassport és K. Kft., Vész­tő; Szenátor Közlekedési és Ke­reskedelmi Kft., Békéscsaba. Végelszámolási eljárások: Mekka Fuvarozási Bt., Szabad- kígyós; Unior Ruti Butik Kft., Orosháza. Megszűnik a Beszélő? A megszűnés veszélye fenyege­ti a Beszélőt—írja e heti számá­ban a liberális szellemiségű he­tilap. Kőszeg Ferenc főszerkesztő az MTI érdeklődésére pénteken elmondta: igen labilissá vált a lapot kiadó AB-Beszélő Kultu­rális Alapítvány pénzügyi hely­zete. A hetilap 16 ezer példány­ban jelenik meg, s ennek előállí­tási költsége több mint félmillió forint. Az általában eladott 12 ezer példány árából pedig csak az említett összeg fele folyik be. A hiányzó pénzt szponzoroktól kapják. Ezek közül a Soros Ala­pítvány évi 3 millióval támogat­ja a Beszélő kiadását, de nem ez az alapítvány a legnagyobb tá­mogató. Kőszeg Ferenc azt is elmond­ta, hogy az SZDSZ-től még so­ha nem kértek anyagi támoga­tás, igaz, információja szerint a pártnak nincs is pénze ahhoz, hogy megmentse a lapot. A Sluis & Groot Méhkeréken Október 21 -én 17 órakor a Sluis & Groot Magyarország Kft. ter­mékbemutatóval egybekötött előadást tart a méhkeréki műve­lődési házban a kígyóuborkával és a paradicsommal foglalkozó kistermelők számára. Az előa­dások a paradicsomtermelés jö­vőjéről, az alacsony költségű kígyóuborka-termesztés ez évi sikereiről, az óriási hónaposre­tekről és az exportminőségű paprikáról szólnak. A helyszí­nen mód nyílik szakmai konzul­tációra és vetőmagvásárlásra is. Irodaépület eladó! TSZKER Békéscsabai Részvénytársaság eladásra felkínálja Deák u. 11. szám alatti ingatlanát, mely alkalmas családi ház, vállalkozásoknak irodaépület, üzleti vállalkozás kialakítására. A főépület alapterülete 517 m2 + udvari garázs és fűthető tárolóhelyek. ÉRDEKLŐDNI: A HELYSZÍNEN VAGY A 322-377-ES HÍVÓSZÁMON. Kinek kell az oszmán diktatúra? Tamás Gáspár Miklós elérkezettnek látja a pillanatot Az SZDSZ különbözik minden más politikai párttól. Sokkal nagyobb kohéziós erő tartja össze. Legendás vezetői vannak, a rajongások és az ellenszenvek erősebbek, mint más szerve­zetben. Ezeket a szavakat Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti képviselője, a párt országos tanácsának elnöke, a liberális konzervatív unió szóvivője mondta a napokban, amikor megyénkben járt. Talán nem túlzás: ma már az ő személyét is körülöleli egy legenda. A politikus a Szabad, demokrata esték vendége volt szerdán, előtte lapunkat tisztelte meg néhány gondolatával. — Mostanában újra sokat be­szélünk az SZDSZ-ről, hiszen küldöttgyűlés előtt áü a párt. Megvonható-e valamiféle mérleg a Tölgyessy-féle egy esztenrőről? — Az SZDSZ még Töl- gyessy Péter elnökké választá­sa előtt elég nehéz helyzetbe került, több okból is. Magyar- országon senki nincs hozzá­szokva a demokratikus politi­ka különféle viszontagságai­hoz, például az ellenzéki hely­zethez. Az SZDSZ-ben bízó választók és a tagok olyan eredményeket, sikereket, be­folyást vártak volna a párttól, amelyeket ellenzéki pozíció­ból lehetetlen elérni. A párt­tagság más karakterű volt a rendszerváltás idején. Az SZDSZ volt a rendszerváltás fal törő kosa. Nagyon sokan — akik a négy igenes népszava­zás és a választási kampány idején csatlakoztak hozzánk — nem tartják élethivatásuk­nak, hogy kerületi meg helyi csoportgyűlésekre járjanak. A harmadik tényező pedig az, hogy—miután az első demok­ratikusan megválasztott kor­mány tevékenysége égy nagy csőd — minden politikai párt­nak csökkent az ázsiója. Vég­eredményben a tagság rend­kívül elégedetlen volt a párt­tal, elkeseredettségét és harag­ját valamiképpen ki akarta fe­jezni, ezért megbüntette veze­tőit. A jelenlegi vezetőség nyilván attól tartott, hogy a pártegység veszélybe kerül­het, s passzivitásba burkoló­zott. Nekünk nagyon sokba került ez az egy év. — Magyarán: ma rosszabb helyzetben van az SZDSZ, mint egy éve? — Azt hiszem, nem egy év­re kellene visszatekintenünk, ez igazságtalan lenne Töl- gyessyvel szemben. Úgy más­fél éve indult meg a hanyatlás. Most már eléggé ismerjük egymást, itt az ideje, hogy olyan emberek kerüljenek a vezetőségbe, akik vonzák a választókat. — Kik vonzák a választó­kat? — Wekler Ferenc, Kuncze Gábor, Büki Dorottya, Kóródi Mária, Rózsa Edit. Egyébként meg kell, hogy mondjam, a nők rendkívül jó politikusok; az SZDSZ-ben jó néhány ijfú hölgyet ismerek, akik a jövő jelentős személyiségei lehet­itek. Nem árt a politikában egy kis háziasszony kodás... Ránk fér... Sok őrült férfira... De ko­molyra fordítva a szót: itt a pillanat, hogy az SZDSZ ü- gyeit rendbe hozzuk, vélemé­nyem szerint ennek sikerülnie is kell. Elsősorban olyan veze­tők kellenek a párt élére, akik alapvetően a külvilágban szer­zett tekintélyükre támaszkod­nak. —- Ezek szerint a mostani küldöttgyűlés vízválasztó lesz? — Igen, feltétlenül. Kará­csonyra fel kell állnia egy megerősödött, megnyugodott pártnak. —Az ön véleménye szerint a Charta-tüntetés gyökeresen megváltoztatta a belpolitikai helyzetet Magyarországon. Nem túlzás ez egy kicsit? Ne felejtsük el: a másik oldalon is „A független közszolgálati médiákért körömszakadtáig ragaszkodunk” FOTÓ: FAZEKAS FERENC volt egy tüntetés, megmaradt, sőt pattanásig feszült a média­vita, nem fújt visszavonulót a Csurka-féle vonal. A köznapi ember nem érzi a gyökeres vál­tozást. — Ez mind igaz, de sokkal fontosabb dologról van itt szó. A Csurka tanulmány, de ko­rábban a Kónya dolgozat is azt bizonyította, hogy van egy de­mokratikus rendszer, amit tá­madnak. Ki támadja? A kor­mánypárt. Fèszegeti a kerete­ket, olyan hagyományos keleti típusú uralom bevezetésére tö­rekszik, amelyet magam elvi­selhetetlennek tartanék. A Charta-tüntetés hangulati vál­tozást jelentett — mellesleg lOOezres tömeg jelent meg—, bizonyítva, hogy van egy tá­bor, amely nem hajlandó meg­ijedni, félni, s úgy gondolja, a legfontosabb nemzeti törek­vés a szabadság megóvása. A szabadság megóvása pedig nem egy tartalmatlan frázis. Nem csak azt jelenti, hogy a rádió és a televízió valóban független média legyen. —Lehet-egyáltalán ? — Ehhez körömszakadtáig ragaszkodni fogunk. A kor­mány nyilván mindent, elkö­vet, hogy kijátssza a dolgokat. A „műholdas űrcsurka” jelzi, hogy semmitől sem riad vissza. Az is bizonyossá vált, hogy a törvényes garanciák előtt nem lehet személyi vál­toztatásokat végrehajtani. A kormány tehát kénytelen lesz elfogadni egy valamilyen mérvű függetlenséget. De mi­től kell még megóvnunk a sza­badságot? Magyarországon kezd kialakulni egy olyan rendszer, amelyben a politikai hatalom által támogatott em­berek gyakorlatilag ingyen megszereznek hatalmas válla­latokat; «banktanácsokban, részvénytársaságok felügyelő bizottságaiban politikai kine­vezettek ülnek; ahol privatizá­ciónak nevezik a demokrati­kus állam ellenőrzése alól ki­vont és pártklikkek befolyása alá helyezett, de továbbra is állami jellegű vállalatokat, amelyekben nem érvényesül a beszámoltathatóság és az alapvető liberális elv, a ma­gángazdaság primátusa. Ez egy Iliescu-féle rendszer felé mutat, ami a magyar állampol­gároknak nem rokonszenves, gazdaságilag kedvezőtlen, új­ra gúzsba köti az embereket és veszélyezteti a már elért de­mokratikus eredményeket. Hall az ember egyet s mást Békés megyéről is. Amilyen szerepet Zsíros Géza Békés megyében játszik, az példája annak a fajta államberendez­kedésnek, amit mi nem óhaj­tunk. Megígérhetjük, Juhász Pál nem fogja azt tenni, amit Zsíros Géza, ha liberális kor­mánya lesz Magyarországnak. A gazdaságban egyfajta osz­mán viszonyok jönnek létre, az a fajta hivatali szerkezet, ahol a főnökökhöz fűződő sze­mélyes lojalitás a jogszabá­lyok ellenében az igazi meg­határozó elv. Ki szereti ezt Magyarországon? ! — A napokban a Magyar Hírlapban megjelent egy cikk az ön tollából ,,A pillanat elér­kezett” címmel. Ebben megha­tározó szerepet szán a nyitás politikájának. Nyitás jobbra és balra, a magyar demokrá­cia tábora felé. — Világosan megmond­tam, hogy a kormánypártok egykori és mai támogatói kö­zött is vannak igazi demokra­ták, és részt kell venniük egy következő kormány megalko­tásában. Nyilvánvalóan az el­lentétek mélyek, és nem gon­dolom, hogy aki két évvel ez­előtt a kereszténydemokraták­ra vagy az MDF-re szavazott, most ránk voksol. A kiábrán­dult MDF-, KDNP-, kisgazda szavazóknak meg kell találni­uk az új formákat, amellyel egy valódi demokrácia táborá­ba kerülhetnek, saját politikai ízlésük megtartásával. — Ebben a válsághelyzet­ben nem volna tanácsos—szi­gorúan kölcsönösségi alapon — a kormánypártok felé is nyitni? — A kormánypártok jelen­legi vezetői felé nincs mit nyit­ni. Teljesen lejáratták magu­kat, képtelenek megváltozni. Nagyon sajnálom, hogy így van, de ezt tapasztalom. Azok felé kell nyitni, akik tudomá­sul vették, hogy az Antall Jó­zsef vezette politikai tábor re­ménytelen eset, s nem kíván­nak egyfajta puha oszmán dik­tatúrát. Nem tudom, mit kelle­ne tenniük, nem az én dolgom megnevezni. — On tehát elérkezettnek látja a pillanatot, hogy a de­mokráciát féltők hallassák a hangjukat. Ugyanakkor azt mondja, a hivatalok, vállala­tok, fontos pozíciók élén — csakúgy, mint a pártállam ide­jén —a kormánypártok embe­rei állnak. Nem kései ébredés ez a pillanat? — A lényeg nem itt rejtőzik. Nem tartom hibának azt sem, ha fontos pozíciókat azok töl­tenek be, akik 1985-ben, ha törvényesen kerültek a helyükre, ha tehetségük sze­rint válogatták ki őket, tisztes­séges üzlet élén tisztességes- hasznot hoznak az ország szá­mára. Nem kell tavaszi nagy- takarítást végezni 1994-ben. Elhatároztuk, hogy a választá­sok előtt közzéteszünk egy lis­tát, amelyen nevek helyett tör­vények szerepelnek. Meg­mondjuk, melyeket szeretjük, s melyeket nem. Ezt tehát nem olyan lista, amit az ÁVÜ hu­mánpolitikai listája, amelynek alapján az MDF kijelöli, kik azok, akik potenciálisan veze­tő tisztségre alkalmasak. Ezt a fajta éretlenséget meg kell ál­lítani, s ezért gondoltam, hogy elérkezett a pillanat. A mai helyzetben a demokratikus alapelvekben való egyetértés elég ahhoz, hogy valaki szem­be forduljon a kormánnyal. A Charta-tüntetés éppen ezt az egyétértést demonstrálta döb­benetesen meggyőző erővel. László Erzsébet Visszhang „Ez így, ebben a formában...” Bródy Jánosról, SZDSZ-ről, politikáról Szokatlan interjút olvastam a lap október 14-ei számában Bródy Jánossal, diákkorom egyik kedvencével. Szokatlan volt az írás — mondom —, mert bár a népszerű „tini” szövegeivel és egész életvitelével mindig is politizált, nemigen emlékszem, hogy ■ennyire direkt módon megnyilatkozott volna konkrét politikai kérdésben. Az ok nyilvánvaló: közeledik az SZDSZ küldöttgyű­lése, és Bródy, mint nagyon sokan mások, aggodalommal figye­li, hogy a legnagyobb ellenzéki párt képes-e alternatívát felmu­tatni a jelenlegi kormányzattal szemben. Ebből a szempontból sem mindegy, hogy milyen erők vezetik a pártot. Az indokot tehát megértem, az általa elmondottakat viszont fenntartással fogadom. Az SZDSZ jövőjét taglaló rész néhány állításával meg egyenesen vitatkozni kényszerülök. Jól tudom, hogy a művészélet egész embert kíván, rengeteg elfoglaltsággal, utazgatással, fellépéssel jár. Ilyen formán a napi politika árnya­latnyi változásainak nyomon követése szinte lehetetlen. Mégis azt gondolom, ha egy ilyen elfoglalt ember valamely párt múltjáról, jelenéről, jövőjéről nyilatkozik, célszerű több figyel­met szentelni az eseményeknek. Ebben az esetben nem kerül a riportba olyan állítás, melynek valóságtartalma erősen vitatható. Bródy azt mondja, hogy a tavalyi küldöttgyűlés (Tölgyessy megválasztása) következtében az SZDSZ népszerűsége megle­hetősen csökkent. Nem mondom, hogy a dologban nincs igazság, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint valóban kimutat­ható 2 százalékos csökkenés. De feltétlenül meg kell említeni azt, hogy az SZDSZ tetszési indexe Tölgyessy elnökségéig a választásokon elért huszonegynéhány százalékról 9-re fogyat­kozott. Ezen időszak döntő részében pedig éppen az jelenítette meg a párt politikáját a frakció élén, aki jelenleg Tölgyessy vetélytársa az elnöki posztért folyó küzdelemben... Bródy szerint ugyancsak a tavalyi küldöttgyűlés következmé­nye, hogy a párt nemigen tudja mit akar. Ezzel kapcsolatban a politikát nálamnál jobbaTi ismerő Orbán Viktorral értek egyet, aki szerint az SZDSZ vezetése kétpólusú, nem tudja az ember, hogy milyen ügyben kihez forduljon. Ez pedig annak az eredmé­nye, hogy a párt meghatározó egyéniségei nem kívántak részt venni a formális vezetésben, politikai súlyuknál fogva azonban véleményük jelenleg is az SZDSZ szellemiségének megjelenítő- jeként értékeltetik. Az a kijelentés, hogy az SZDSZ vezetése nem tudta a párt által képviselt értékeket hatásosan működtetni, számomra éppúgy értelmezhetetlen, mint az alkotmányos rend védelmezőiként megjelölt ellenzéki pártok (Fidesz—SZDSZ—MSZP) „meg­újult liberális koalíciója”. Bródy a vele készült interjúban az SZDSZ elnökválasztási kampányával kapcsolatosan is állást foglalt. Ez nem lenne baj. Sőt egyik mondatával, nevezetesen, hogy az SZDSZ-nek olyan elnöke legyen, aki a párton kívüliekkel a legnagyobb valószínű­séggel megtalálja a hangot, teljes szívemből egyet értek. Hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a támogatóit elvesztő kormánykoa­líció mellett létezzen erő, mely az ország igazi problémáinak megoldására képes cselekvési programot felmutatni. De az már baj, ha kívülállóként a tények elengedhetetlen átgondolása, értékelése és kellő ismerete nélkül kíván valaki e folyamatra hatással lenni.'.Baj ez főként akkor, ha mindezt egy sokak által nagyrabecsült művészember teszi. Úgy gondolom, Bródy Jánosnak nincs és nem is lehet pontos információja az SZDSZ belső helyzetéről. Ezen ismeretek hiá­nyában kialakított véleményét (de leginkább nevét és népszerű­ségét) a párt elnökválasztási kampányának céljaira felhasználni lehet, csak nem biztos, hogy rendjén való... Dancs László Vállalkozók, kereskedők részére MEGVÉTELRE AJÁNLJUK ALÁBBI ÜZLETEINKET: — 24 sz. Napsugár étterem, Békéscsaba Vili. (Gerla), Marx tér 6. — 20. sz. Élelmiszerbolt, Telekgerendás, Kossuth u. 30. — Újkígyós, Petőfi u. 43. sz. alatti ingatlan. — 103. sz. Élelmiszerbolt, Újkígyós, Iskola u. 5. — 121. sz. Gazdabolt, Újkígyós, Gyulai út 30. — 111.. sz. Vas-műszaki bolt, Újkígyós, Kossuth u. 32. — 11. sz. Ruhaház, Békéscsaba, Andrássy út 79—81. — Varroda, Szabakígyós, Major 35. — 124. sz. Élelmiszerbolt, Szabadkígyós, Újkígyósi u. 82. ÉRDEKLŐDNI: Romvári Andrásnénál a (66) 356-204-es telefonon a szabadkígyósi és újkígyósi üzletekről, Kvasz Mátyásnál a (66) 324-644-es telefonon a többi üzletről. Üzletkötőket, üzleti partnereket keresünk: tollfeldolgozó és bélfeldolgozó üzemeink üzemeltetéséhez. ÉRDEKLŐDNI: Szlancsik Pálné főkönyvelőnél, telefon (66) 324-644/23-as mellék. A fenti üzleteknél, az üzemeknél egyéb konstrukciók is számításba jöhetnek. A vételi ajánlatokat (az összeg, a fizetés módja és határideje, fizetési garancia megadásával) és egyéb ajánlatokat kérjük írásban eljuttatni 1992. október 26-áig a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ (Békéscsaba, Lázár u. 1.) elnöke részére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom