Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-17-18 / 246. szám
1992. október 17-18., szombat-vasárnap 0 KEP ÍSmes megyei hírlap hétvégi magazinja Mondták... Az biztos, hogy a magyar polgárnak jövőre nem a valuta jelenti majd a legfőbb problémát. Azt feltételezem, hogy ez a bizonyos valutakeret az újságírók által feltett tíz kérdésben mindig benne lesz, de az ország közpolgárait elsősorban nem ez foglalkoztatja. Hiszem viszont, hogy szavatolni lehet a forint konvertálhatóságát és hogy a pénzhez jutás technikai gondjaj csökkennek. (Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke) A Stollwerck úgy nyilatkozott, hogy a magyar csokoládéipar 50 évvel maradt el az európai gyártási és minőségi mércétől. És ő csak tudja, hiszen a magyar csokoládéipar egyik megalapítója volt. (Bóc Imre közgazdász, újságíró) Nem állítom, hogy korábbi funkcionáriusok vagy válalla- toknál működő káderek néhány milliót ne tudtak volna kikanya- rítani az állami vagyonból, de ezek a pénzek vagy bankszámlákon parkolnak, vagy kicsiny vállalkozásokban fekszenek, jelentőségük elhanyagolható. (Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének elnöke) Én örömest elhiszem Béres Erikának, hogy fölfedezte az igazit, de hát azt ő is lássa be, hogy az országban nem fogy annyi intimbetét, mint ahányszor a képernyőről megosztotta már velünk fölfedezésének titkát. S fedezzen már föl egyszer némán suhanó autót, nyelvén olvadó gyorspudingot, pezsgő zamatú üdítőitalt, fél kiló friss rózsakrumplit, egy fürt nagy szemű, déloszi szőlőt. Vagy legalább vacsoraidőben egy vöröslő balatoni naplementét a kéklő tampon helyett. (Szántó Péter újságíró) Békési tallózó Szarvason a rendszerváltozás következétes végigvitelében a temető stratégiai fontosságú ellenőrző pont. A temető kapuján túlra ugyanis csak az juthat, aki nem a monopolhelyzetben lévő, „kommunista” temetkezési vállalat szolgáltatásait veszi igénybe, hanem az egyházközség presbiterei, egy sírásó és egy jogtanácsos által alapított betéti társaságét, amelyet irigylésre méltó jó ízléssel INRI néven jegyeztek be a cégbíróságon. Ha nem, hát nem lesz temetés, a gyászolók maguk áshatják a sírt, homokot a közeli tüzépről lehet venni —igazít útba a sírásó bététu- lajdonos... Pikó András (Élet és Irodalom) Fürkésző Kozma Ferenc neve szinte elválaszthatatlan Mezőhegyestől. Úgy őrzik, ápolják emlékét, mintha ott született volna. Nem csoda, hiszen a kiegyezés utáni évtizedekben a hazai ló- tenyésztés felelőse volt, s így sokat köszönhet neki a város. Talán kevesen tudják róla, hogy honvéd huszárként részt- vett a szabadságharcban. A vereség után bujdosott, majd Ba- racskán élt földművelésből. Akkor választott jelmondata máig időszerű: „Spes alit agri- colas” — a földműves éltetője a remény. Jelinek Lajos tusrajza Halló! Beszélgessünk! — Halló, B. Sajti Emese vagyok a megyei Hírlaptól. Otthon van a felesége? — Nem, még dolgozik. — Ismeri a .Málló!” sorozatunkat? — Őszintén szólva nem. — Azért hajlandó lenne beszélgetni velem néhány percet az állatokról? Úgy, hogy az a lapban is megjelenik. — Nem nagyon érek rá, dolgozom, de vágjunk bele. —Mit szól ahhoz, ha valaki a lakótelepi lakásában állatot tart? — Állatkínzásnak tartom. Az állatot sajnálom, akit bekényszerítenek egy nem neki való, szűk helyre. — Önök sosem tartottak állatot? Ha vannak gyerekeik, biztosan szerettek volna... — Ilyen kicsi, kétszobás lakótelepi lakásban nem engedhettük meg magunknak. —A házban csak tart valaki állatot... — Vannak kutyák, engem nem zavar, a gazda problémája. — Ha lenne kertes családi házuk, milyen állatot tartana? — Talán kutyát. De ahhoz előbb kellene egy családi ház. — Említette a beszélgetésünk elején, hogy dolgozik. Mivel foglalkozik így munkaidő után, este? — Maszek cégnek dolgozom geodétaként, s nálunk nincs olyan, hogy munkaidő. Közműfelméréseket, földkiméréseket csinálunk. Most éppen egy térképen dolgozom. — Mondta, kicsi a lakásuk. Hogy fér el benne egy dolgozó- szoba is? — A hálószobában. —Elárulná, hány éves? — Harmincöt. — Akkor még valóban várnia kell annak a kutyának a kertes házra. Köszönöm, hogy beszélgetett velem. „Szeresd a művészetet és vigyázz rá, — ezzel saját életedet nemesíted!” E bejegyzés írója: Ruzicskay György festőművész KÍNáLÓ „Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl; / ...fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,/ Amint időben, térben távozik;... A jól ismert sorok költőjére emlékezik a szerző abból az alkalomból, hogy „Száztíz esztendeje, 1882. október 22- én a múzsák földjén leállt egy szívverés, megszűnt egy élet,...” Ugye, felismerték őt, Nagyszalonta legnagyobb fiát? Lapozzanak hát a 6. oldalra, olvassák főhajtással a száztizedik nekrológot. „Több mint 33 évig volt, két éve nincs. Hetente megjelent, és a színház, a film, a zene világával foglalkozott, kulisszái mögé engedett bepillantást...” Egy évkönyvvel ismerkedhetnek meg olvasóink, ha egyet lapoznak. „— Miszlay István hazai rendező. Hogy került Temesvárra?” Megtudhatják Olvasóink a 7. oldalon, miként az is kiderül az írásból, hogy mit jelent a Temesvári Csiky Gergely Színház társulatának a magyarországi turné, s hogy miért éppen a Buborékokat játsszák most. „A történet egy reménytelenségre ítélt, tiltott szerelmi kapcsolatot mesél el. Hőse a 15 éves európai kislány és a 28 éves gazdag kínai fiatalember.” Bővebbet a 9. oldalon, „Első szenvedély, utolsó szerelem” címmel”! „A tévébetegség elhatalmasodásával párhuzamosan egyre kevesebb idő jut a gyerekek fejlődése szempontjából fontos tevékenységekre.” Szülők, figyelem! Szánjanak pár percet a 10. oldalon arra az írásra, aminek a címe: gyerekek a tévé fogságában. {? ■ — .......................^ D ísznövény '92 kiállítás és vásár október 19—30-áig mindennap 8—18 óráig Békéscsaba, Andrássy út 79—81. szám alatt. Különleges eternit virágtartó . edények, örökzöldek, díszfák, cserjék, selyemvirágok. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk PLA TÁN DÍSZFAISKOLA ÉS A VIRÁ G- ÉS KERTÉSZBOLT. Társaságok, vállalatok, magánszemélyek figyelem! Vagyonőr és önálló ügyviteli képzés indul háromhónapos elméleti és gyakorlati oktatás keretében. Cím: TREZOR Vagyonbiztonsági Gm, Békéscsaba, Mednyánszky u. 19. Telefon: (66) 325-431. Jelentkezni lehet: 1992. október 20-áig. fehéren A hullámhossz Fényes tanácskozás a Parlament alsóházi termében. Előkelő vendégek Európa több országából. Főleg üzletemberek és főleg németek. A cél: megnyerni őket magyarországi befektetésekre. A szervezők igazán kitesznek magukért: lenyűgöző környezet (kell-e bizonygatni?), elegáns meghívó, kitüntető figyelmesség, szinkrontolmácsolás, fogadás, és Európa egyik legrangosabb lapjának aznapi száma, magyar melléklettel. Minden külsőség együtt áll tehát ahhoz, hogy akik iderepültek, kellemesen érezzék magukat. Már csak jó felszólalások, meggyőző érvek kellenének arra, hogy ide aztán igazán érdemes, ide aztán nagyon megéri, ide aztán feltétlenül érdemes — tőkét hozni. A remények kezdenek megcsappanni, amikor kiderül, hogy magyar részről se bankelnök, se minisztériumi államtitkár, se nagyvállalati vezérigazgató. Csak egy sokadik kormányhivatalnok. Kínos, több mint kínos. Felszólalása sem reménykeltőbb. Arról beszél, hogy a nyugat nem hagyhatja magára Magyarországot. Különben is nézzenek a térképre. Nézzék meg, hol fekszik hazánk. Azt sem lenne szabad elfelejteniük, hogy mi tettük a legtöbbet a keleteurópai rendszerek összeomlásáért. A harmadik világháborút nyertük meg a nyugatnak úgy, hogy egy puskalövésébe sem került. Kézenfekvő a kérés: jöjjenek, hozzanak pénzt, ruházzanak be Magyarországon. Nézem a vendégek arcát. A külföldiekét, üzletemberekét és újságírókét. Szájhúzogatással és gúnyos mosollyal nyugtázzák az elhangzottakat. Kimondatlanul is üzennek: nem egy hullámhosszon vagyunk. Tessék végre tudomásul venni, hogy politikai teljesítményekért nem fizetnek. A piacgazdaság más törvények szerint működik — Európában. Egy mentségünk van: mi még csak készülünk oda. Amíg megérkezünk, megtanulhatjuk. Lesz rá időnk elég. Árpási Zoltán
