Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám

1992. október 14., szerda HAZAI TÜKÖR A személyiség- fejlesztésről A Békés Megyei Könyvtárban október 19-én előadás-, illetve foglalkozássorozat indul. A kreatív személyiségfejlesztés lehetőségei és korlátái cím­mel, Jung komplex lélektaná­nak pedagógiai vonatkozásai alapján. Október 19-én, 15 órakor Békéscsabán, a játszó­teremben találkozhatnak az érdeklődők Ranschburg Ág­nes pszichológussal. Az első előadás címe: „Ami belőlünk hiányzik — és amit másokra vetítünk...” ElőkészítőaJATE-n A Szegedi JATE Ságvári End­re Gyakorló Gimnáziuma a jö­vő tanévben is indít matemati­ka—fizika speciális tantervű osztályokat tehetséges nyolca­dikos tanulók részére. Ez a majd 20 éve eredményesen működő osztály országos beis­kolázású — elsősorban a Dél- Alföldről érkeznek diákok, köztük Békés megyéből is. A speciális matematika-fizika tantervű osztályba a gimnázi­um most előkészítő szakköri foglalkozásokat szervez. Az első foglalkozás időpontja 1992. október 16. (péntek) 15 óra. Helye az iskola díszterme: Szeged, Szentháromság u. 2. Gyulai segítség a pilismaróti iskolának A súlyosan megrongálódott pi­lismaróti általános iskola támo­gatására a Gyulai Húskombinát vállalja, hogy tizenöt napon át termékeit ingyen adja az intéz­ménynek. Az iskola diákjainak étkeztetéséhez szükséges tőke­húst, vörösárut, töltelék- és szá­raztermékeket ajánlja föl támo­gatásként a Gyulai Húskombi­nát. E tettével a gyulai cég segí­teni akarja az áldozatvállaló szülőket és önkormányzatot, akik példamutató gyorsasággal igyekeznek helyrehozni a gyúj­togatás okozta kárt. Az Embernevelés meglepetése „Pironkodva köszöntjük Önt e régen várt alkalomból, hogy újra mégjelenhettünk. Sajnos, nem először fordul elő, hogy igen nagy késéssel jut el la­punk az olvasókhoz...” — ol­vashatjuk a Kemény Gábor Is­kolaszövetség „Emberneve­lés” című legfrissebb folyóira­tának előszavában. A még ja­nuárban elkészült kéziratok (anyagi okok miatt!) ugyanis csak a napokban kerülhettek ki a nyomdából. A folyóirat egyik legérdekesebb írása a Sarkadon, Szentlőrincen és Kaposvárott folyó középisko­lai kísérlet összevetése. A há­rom iskolaigazgató interjúját tartalmazó írás címe: Együtt könnyebb (lehetne)?. A hosszú ideig nem jelentkező Embernevelés meglepetése pedig egy csaknem 100 olda­las melléklet, amely tartal­mazza az 1990-ben oly nagy port kavart kővágószőlősi is­kolaigazgató menesztésével kapcsolatos összes dokumen­tumot. A ROK és a tanárok Az elmúlt tanév egyik legfon­tosabb tanügyi vitája a nemze­ti alaptanterv tervezete és a közoktatási törvény, melynek leginkább támadott fejezete a területi oktatási központok (TOK) létrehozásáról szóló rész volt. A pedagógustársa­dalom szinte egyöntetűen el­utasította. Legfőbb érvük, az volt, hogy elvész az iskolák nem is olyan régen megszer­zett önállósága. A tervezet nem is került az Országgyűlés elé, s úgy tűnt, a dolog elaludt. A közelmúltban azonban megjelent egy pályázat, amely vezetőket keres a szep­tember 1-jétől létrehozandó regionális oktatási központok élére. Arról, hogy miért emel­ték ki a törvénytervezetből és miért miniszteri rendelettel valósítják meg, Szűcs Miklós főosztályvezetőt kérdeztük, aki Békéscsabán tartott elő­adást. — Nem a közoktatási tör­vény alapján hoztuk most lét­re, hanem az önkormányzati hatásköri törvény alapján. Ezen intézményhálózat létre­hozása egyszerű alapítólevél­lel történt, amely alapítóleve­let a miniszter hatáskörébe ad­ta a törvény. Az ellenőrzési rendszer vé­leményünk és elvárásaink szerint a legkiválóbb szakér­tőkből állna össze. A ROK mellett pedagógusokból vá­lasztott testület is műkö­dik, amely véleményezi a re­gionális oktatási központok által hozott szakvéleménye­ket. Tehát együtt lesz a szak­ma és együtt lesz az állam- igazgatás. A ténylegesen megbízott szakértők a legkiválóbb peda­gógusok, igazgatók, illetve oktatási szakemberek lesz­nek. —=■ Azt mondta, hogy lesz egy választott szakértői testület. Tagjait a pedagógu­sok maguk közül választják. Meglehetősen formálisnak tű­nik ez a választás: három me­gyében hogyan választják ki a legjobbakat maguk közül? — A választás feltételeit nem a minisztériumnak, ha­nem a szakmai érdekképvise­leteknek kell kialakítani. A választás módját pedig nem lehet központilag meghatá­rozni. — Nagyon tetszetős az az elv, hogy gyakorló pedagógu­sokat bíznak meg szakértői feladatokkal. Csakhogy eze­ket a feladatokat alkalmi meg­bízásokkal rettenetesen nehéz megoldani. Néhány gyakorla­ti kérdés: ki helyettesíti a szak­értő tanárt? Ki fedezi a helyet­tesítés költségeit? Ki fizeti az utazás költségeit? Egyálta­lán: ki vállal majd ilyen fel­adatot? — A szakértői névsorba va­ló bekerülésnek szakmai fel­tételei lesznek. Lesznek olyan szakértők, akiket évekig nem fognak felkérni, ha olyan típu­sú probléma, amihez értenek, nem keletkezik. Lesznek olyanok, akiket gyakran fog­lalkoztatni fognak. — Szegedről fognak mene­dzselni három megyét. Hon­nan tudják Szegeden, hogy például Ecsegfalván mi törté­nik? — Ebben a szakértői név­jegyzékben nem csak szegedi pedagógusok lesznek, hanem a három megye pedagógusai is. Nagy valószínűséggel azt fogják felkérni, aki az adott területnek kiváló ismerője. — A pedagógiai intézetek ezeket a feladatokat a me­gyékben 1990-ig jól, rosszul ellátták. Miért nem ezekre a már meglévő szervezetekre építettek? — Itt arról van szó, hogy a megyének megszűntek azok a jogosítványai, amelyek alap­ján korábban a megyei peda­gógiai intézetek ezekbe a fel­adatokba beleszólhattak. Szét kell választani az igaz­gatási, állami irányítási fel­adatot a szakmai szolgáltatás­tól. A minisztérium irányító tevékenységéhez kapcsolódó rendszer maga a ROK, a szak­mai szolgáltatás marad me­gyei önkormányzati feladat­nak, amit megvalósíthatnak bármilyen szervezeti formá­ban. —Előadásában azzal nyug­tatta a pedagógusokat, hogy ezek a ROK-ok nem lesznek felettesei sem az iskoláknak, sem a pedagógusoknak. — A ROK-ok csak szakvé­leményt fognak alkotni, ame­lyet nyilvánosságra kötelesek hozni. Az önkormányzatok eldönthetik, hogy e vélemé­nyeket milyen mértékben ve­szik figyelembe. Kutas Ferenc Olvasóink írják Cigány sors?! Kedves ifjú Salamon György! Nagy megértéssel és együttérzéssel olvastam Cigánysors című olvasói levélét a megyei hírlapban. Mennyire igaza van! Engedje meg, hogy néhány saját tapasztalatommal is alátámasszam megál­lapításait. A legsúlyosabb gondja a magyar cigányságnak a magyar lakosságba a „még régebbi átkosban” betáplált nacionalista tölte­tű, melldöngetőmagyarságú cigányellenesség. Aztán jött a „köze­lebbi átkos”, amikor is egyszerűen hatalmi szóval parancsoltak megálljt a cigányellenes hangulat nyilvános megjelenésének. Senki sem tagadhatja, hogy nem keveset tettek az „átkosban", hogy a lehetőségekhez mérten kiemeljék a cigányságot a „putriéletből”. Mégis, a hatalomnak akkor jóval többet kellett volna tennie, hogy a propaganda hatékonyabban segítse a közhangulat átformálását a cigányetnikum megítélésében. Bedőltek annak a semmivel sem bizonyítható tévhitnek, miszerint „amiről nem beszélünk, az nincs is”. Van és volt is a „hamu alatt”, mint azt ön is megállapítja levelében. Abban is igaza van, hogy a cigányság is többet tehetne saját gyermekei tudati formálásáért, de önmaga képzéséért is, hogy ne legyen a cigányság a társadalom „salakja”, hogy ne csak az „aljamunka" végzésére tartsák őt alkalmasnak. Nem tudom vigasz- e az ön számára, hogy a cigányellenesség mellett megjelentek új előítéletek, mint pl. a fundamentalista mocskos kommunista, a judeo-bolsevista plutokrata (ezek állítólag a liberálisok lenné­nek! ?). Úgyhogy a cigányság az előítéleteket illetően nincs egyedül. Ha ehhez még hozzáveszem az antiszemita megnyilvánulásokat, majdnem teljes a kép. Nem tudna senki meggyőzni arról, hogy a magyar társadalomnak ma a cigányság a legfőbb gondja, amikor azzal riogatják a magyarokat, hogy a cigányság „szaporasága miatt” rövidesen túlsúlyba jut számarányafolytán, és kezébe veszi a hatalmat. Kezébe venné? Akarná? Erezne hozzá tehetséget is? Abszurd dolgok ezek, realitásukat semmi sem bizonyítja. Tudja kedves Salamon úr, azért azon el kellene az egész társada­lomnak gondolkodni, miért van az, hogy ha egy Kiss vagy Kovács részeges, garázda, agresszív, könnyen napirendre térnek felette, de ha ugyanezt cigány teszi, rögtön az egész etnikumra vonatkoztatják, mondván: ilyenek a cigányok. Én úgy gondolom, hogy a magyar társadalomnak ma az a legnagyobb gondja, hogyan tegye rendbe gazdaságát, hogy emberhez méltó életet tudjon minden tagjának biztosítani, hogy enyhüljön a nyomor szintje. Èzek a rasszista és más töltetű előítéletek csak arra jók, hogy eltereljék az emberek figyel­mét az őket keményen szorongató gondokról, hogy—gondolván— ezzel is csökkenteni lehet a társadalomban egyre halmozódó feszült­séget. Végül még egy gondolat: ha nincs fajra, nemre, elviekre, világné­zetre való tekintet nélküli társadalmi megbékélés, nem sok esélyünk lehet, hogy rövidesen eljussunk a hőn áhított Európába! Szívélyesen üdvözlöm és bátorítom önt, kedves ifjú Salamon Györgyi Metlicsák István, Békéscsaba „Tájkép csata után” De nem mindegy, milyen körül­mények között. Elterjedt a van­dalizmus a vonatokon is. Nem beszélve a különböző tartozé­kok elsajátításáról. Megkér­deztük a békéscsabai vasútállo­máson Deheleán Sándort, aki a kocsik műszaki állapotáért és részbeni tisztításáért felelős. —Mit tudnak tenni a vandá­lok ellen, milyen rendszabályo­kat érvényesíthetnek a renitens utasokkal szemben ? —Sajnos csak a tettenérés se­gít. Ilyenkor rendőrt hívunk. De nem mernek tanúskodni az em­berek. Gyakori a függönylopás, a csomagtartó értékesíthető ré­szeinek eltulajdonítása, FOTÓ: FAZEKAS FERENC — A károk milyen nagyság­rendűek? — Legutóbb a Szeged felől, Orosházán keresztül jött leszere­lő katonák körülbelül 67 ezer fo­rintos kárt okoztak a MAV-nak. De egy-egy nagyobb focicsapat és az Előre mérkőzése alkalmá­val is nagy a szurkolók általi ron­gálás. — A higiénia betartásával is nagy gondok vannak... — Általában a hosszabb tá­von közlekedő vonatok a legko­szosabbak. Mert nincs idő kita­karítani a menetidő miatt. Mi na­ponta legalább egyszer takarít­juk, fertőtlenítjük a kocsikat. Aranyi Erzsébet m^vtNYtK AZ ALÁBBI HELYEKEN JEGYEZHETŐK: 1. PANNONBRÓKER, 1134 Bp. XIII., Lehel u. 12. Tel 120-92 2 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. kijelölt fiókjaiban 3. Országos Takarékpénztár Értékpapír Ügynökség Rí., 1051 Bp V.. Vigyázó F u 6 CÉGÜNK ALAPTŐKE-EMELÉST HAJT VÉORE. RÉSZVÉNYJEOY7É3 fORmAjAbani Aj 1000 Ft NÉVÉRTÉKŰ RÉSZVÉNYEK AZ ALÁBBI JOGOKAT ÉS ELŐNYÖKET TARTALMAZZA:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom