Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

MS MEGYEI HÍRLAP K& Az MSZP a közmegegyezésről Közmegegyezés szükséges a gazdasági növekedés feltéte­leinek megteremtéséhez, va­lamint az ezt szolgáló cselek­vési programhoz — hangsú­lyozta Horn Gyula pártelnök szombaton az MSZP országos választmányának tagjai előtt. Az elnök szólt a csütörtöki tüntetésről, amely — ahogy fogalmazott — egyértelműen kifejezte a demokrácia és a radikalizmus híveinek arányát Magyarországon. Nyelvtanítás másképpen Angliában jártak nyelvgya­korlaton áprilisban a gyulai kertészeti szakközépiskola és a 2-es számú általános iskola tanulói, ahol a kenti angol nyelvet oktató iskola vendégei volnak. Az iskola igazgatója, Barry Colyer úr tart nyelvi tré­ninget október 2-án 14.30 óra­kor Gyulán a 2-es iskola Szent István út 29. szám alatti épüle­tében. A rendkívül érdekesnek ígérkező tréningen minden ér­deklődő nyelvtanár résztvevő­ként hallhat az angol nyelvtan sajátos szerkezeteiről. Ufó-kongresszus Az ózdi székhelyű RYUFOR hálózat és alapítvány szerve­zésében szeptember 25—27. között lezajlott tanácskozáson mintegy 150 hazai és külföldi ufó-kutató, amatőr és hivatá­sos természettudós, a témával foglalkozó író, újságíró vett részt. A vasárnap zárult ren­dezvényen az érdeklődők 16 előadáson ismerkedhettek az ufókutatás legújabb eredmé­nyeivel. Azonosítják az áldozatokat Vasárnap estig még nem si­került befejezni az agárdi buszbaleset áldozatainak azo­nosítását. Mint ismeretes, szombaton 16.45-kor Agár- don, a vasúti átjáróban egy Mercedes busz összeütközött az arra haladó mozdonnyal. A baleset következtében 16-an meghaltak. Tegnap Magyar- országra érkezett a német rendőrség speciális csoportjá­nak három szakértője. Ausztria lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatá­sa szerint az Ausztria Lottó 39. játékhetén a lottószelvények száma 2 095 461 darab volt. A lottó fogadási díj 94 906 948 schilling. A nyereményösszeg az első nyerőosztályban 14236042 schilling. A nyerőszámok: 12,19,21, 22,25,27, a pótszám 28. A joker fogadási díj 21 776 835 schilling. A nyere­ményösszeg első nyerőosz­tályban 4 355 367 schilling. A jokerszám: 430696. „HA MINDAZOKAT ELÍTÉLNÉ AZ ISTE­NI SZIGOR, AKIK ELKERÜLTÉK A FÖLDI BÜNTE­TÉST, VAGY NA­GYON RITKA LEN­NE AZ EMBER A FÖLDÖN, VAGY EGYÁLTALÁN NEM LENNE.” (Lactantius) KÖRKÉP 1992. szeptember 28., hétfő o Az ország minden részéből több mint kétezren jöttek el Póstelekre, a nagycsaládosok ötödik találkozójára. Felvételünk az ünnepélyes megnyitón készült. FOTÓ: FAZEKAS FERENC Nagycsaládosok Pósteleken (Folytatás az 1. oldalról) ségszerűségét vitatta. A szak- szervezet nem fogadja el a ter­vezett kétkulcsos áfát, leg­alább néhány alapvető élelmi­szernek nullkulcsosnak kell maradnia. Dr. Brüchner Hu­ba, a Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a család, a gyermekne­velés közhasznúnak, közcélú­nak minősüljön. A főállású anyaság lehetősége egyre konkrétabbá válik. Molnár György úgy vélte, a szociális törvénytervezet jó, mert a he­lyi szociálpolitikához megad­ja a fogódzókat. Sok kérdés hangzott el a fórumon, a vá­laszadók a bőség zavarával küzdöttek, ugyanígy a nagy- családosok a programokéval. Mint egy mártélyi apuka mondta, ennyi minden elég lett volna két napra is... (Szőke) Vasárnap Más ember ilyenkor húsleves delelőjén az unokáit sétáltatja. S vannak, akik hajnal négy óta várnak a határon. Mennének Al­bániába, Törökországba, Görögországba és Iránba is. Elsősorban azért, mert a jugó határ praktikus okokból zárva van. In­gerült kamionosok, munkanélküli csem­pészlegények élik a határt. A kamionosok azért bosszankodnak, mert immáron 14 órája, vagy van aki 20 órája itt vesztegel. A kis csempészlegény meg azért, mert a 60 kiló vegetája megint megbukott. Próbálko­zik a következő váltásnál, hátha bejön. A forgalom látszólag nagy. Én magam, aki Törökországon ke­resztül, Görögországon át Albániába igyekszem, valahol egy kicsit szomorú va­gyok, mert jóllehet, Európába igyekszünk, de keletről nézvést bonyolultabb a helyzet, és bizton állítom, hogy nem az itt dolgozók felelősek ezért, hanem a lehetetlen törvé­nyek, amelyek 30 kiló vegetáltak, 20 liter benzinnek útját állják, pedig hát ha mélyen belegondolunk, ebben semmi kivetnivaló nem lehet. Istennek hála, nem vagyok egy Kupa Mihály. De azon morfondálok immáron 16 órája, várva a romániai kamionos beenge­désre, hogy vajon vámrendelkezéseinken kellene-e változtatni? SzABÓ pÁL Miklós Tartozni valahová —E gondolat jegyében nyitot­ta meg István Anna, a Magyar- országi Szlovákok Szövetsége alelnöke a Békés megyei szlo­vákok találkozóját Kétsop- ronyban. A vendéglátókon kívül jöttek amatőr művészeti csoportok Tótkomlósról, Bé­késcsabáról, Telekgerendás­ról, Kondorosról, Örménykút- ról, Szarvasról és érdeklődők még több településről. A me­gyét átfogó első szlovák kultu­rális napon részt vett dr. Voj- techz Kesely, a Cseh és Szlo­vák Köztársaság nagykövetsé­gének első titkára is. Több mint félezren hallgat­ták a megnyitót az iskola udva­rán. A szlovákság létezik, itt akar élni, mint eddig békes­ségben és nyugalomban. Az elődök megtartották, átadták kultúrájukat, nyelvüket. A maiak magyar szívvel is érez­nek, magyarországi szlovákok akarnak maradni, amelyhez itthonról és Szlovákiából se­gítséget várnak. Önmagukban keresik a megtartó erőt, ehhez a szövetség kínál összetarto­zást a hétköznapokon és az ün­nepeken. •Ének, zene, tánc, kiállítá­sok, író-olvasó találkozó a tót- komlósi Juraj Dolnozemsky- vel, bográcsos menü és tánc­ház múlatta a napot Kétsop- ronyban. A községházán egy fórumon a nemzetiségi létet alapvetően érintő oktatásról volt szó. Elkezdődött a nemze­tiségi tantervek felülvizsgála­ta. A reformra minisztériumi javaslat készült, a kormány el­fogadta, de a feladatokra nincs pénz. Az országos szakintéz­ményekben nincs szlovák re­ferens, kevés a pedagógus. Bár a két kormány között 1991 óta húzódik a kulturális megálla­podás, az ösztöndíjasokat mindkét fél támogatja. Sajnos nem elég diák él vele. Sz.M. A népfőiskolák a nemzet főiskolái Szombaton Szeghalmon foly­tatta munkáját a Hortobágy Akadémia Sinka István Népfő­iskolája. A Magyar Szellemi Védegylet és a Péter András Gimnázium által szervezett rendezvény második napjának első előadója Tóth Albert or­szággyűlési képviselő volt, aki az Alföld-programról tartott ér: dekes, diaképekkel illusztrált tájékoztatót. A jelenlévőket jó néhány leggel lepte meg, töb­bek között megtudtuk, hogy Al­földünk a legtökéletesebb euró­pai síkság, itt található a világ legnagyobb humuszvagyona, de azt is, hogy ez a legfelszán- tottabb, legátalakítottabb táj. Utalt Széchenyi István „Tisza­völgy rendezése” című munká­jára, megismételve azt, hogy az Alföld-ügy nemzeti sorskérdés. Egy kérdésre válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelgő világkiállításra érke­zők az Alföld érdekeit fogják elsősorban keresni, mint érin­tetlen szépséget, és erre tájegy­ségenkénti pályázatokkal kell felkészülni. Dr. Szabó Ferenc a Sárrét történetéről tartott előadást, kiemelve a Körösök vízrende­zésének és a vasút megépítésé­nek fontosságát. Azt is el­mondta, hogy ez a vidék az őskortól kezdve folyamatosan lakott volt. Miklya Jenő számba vette a régió szellemi '.hagyatékát, többekről — Sinka István, Szabó Pál — részletesebben is szólt. Balogh Ferentz utalt Sinka Istvánnal és Féja Gézá­val kapcsolatos feltáró munká­jára. Molnár M. Eszter Féja Gézáról, Áchim L. Andrásról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről, Kovács Imréről és a kevéssé ismert Papp Zsigmondról tar­tott előadást. A másfél napos rendezvény Sándor András zárszavával ért véget, aki hangsúlyozta az ilyen jellegű rendezvények fontosságát, kiemelve, hogy a népfőiskolák a nemzet főisko­lái. Gila Károly Voksolás a demokrácia jegyében Román szavazóhely Gyulán Senki sem nézte tegnap Gyu­lán csodabogárnak a városházi román szavazóhelyiséget. Itt a nemzetiségek együttélése mindig is természetes volt. A városháza szélesre tárt két- szárnyú kapuján a házasság- kötő terembe vitt a román ál­lampolgárok útja: itt lehetett szavazni. Útközben a minta­ként kitett szavazólapok szemügyre vételével a fülkébe lépő már pontosan tudhatta: hogyan szavazhat (igaz, csak románul olvashattunk erről). Délután negyed négy körül kértünk tájékoztatást Mircea Has úrtól, a budapesti román nagykövetség konzuljától, az öttagú szavazatszedő bizott­ság elnökétől. (A hatodik és a hetedik tag nem érkezett meg Gyulára.) — Eddig 480-an jöttek sza­vazni, a zárásig ez felmehet ezerre is — mondta. — A gyu­lai polgármesteri hivatalnak — s mindenekelőtt dr. Lúczi Józsefnek—köszönettel tarto­zunk, a minden tekintetben ki­fogástalan feltételek megte­remtéséért. Éppen hazaindult dolgavé- gezetlenül — útleveléért — egy házaspár. Félreértették a meglehet pontatlan sajtóköz­leményt: Magyarországon szerzett jogosítványukkal jöt­tek szavazni. — Minden olyan okmányt elfogadtunk, melyet román ha­tóságok állítottak ki — adott magyarázatot a konzul. — Volt itt egy fiú délelőtt, aki az érettsé­gi bizonyítványával igazolta magát, s természetesen szavaz­hatott. Kocsik József, az RMDSZ aradi titkára — akit pártja or­szágos központja delegált a bi­zottságba — egy másik példát hozott: 0 — Volt, aki a cipészmesteri vizsgabizonyítványával szer­zettjogot a szavazásra. Kocsik úr elmondta, hogy külföldön mindenki a bukares­ti listára szavazhatott, az ott fel nem használt szavazatokat pe­dig a pártok bármely romániai jelöltjüknek odaadhatják. O is hálával szólt a gyulaiak segít­ségéről, majd hozzátette: — Kevesebb szavazóra szá­mítottunk. Szegedről például két bérelt busszal jöttek sza­vazni. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a szavazáson 86 párt versen­gett a választópolgárok kegye­iért. (Aradon „csak” 35.) — Kilenckor zárunk, s utá­na holnap délig is eltarthat a szavazatok összeszámlálása — avatott be munkájukba Ko­csik úr. — A jegyzőkönyv el­készültével az anyagot rendőri kísérettel szállítjuk a budapes­ti román nagykövetségre. Amit láttunk Gyulán, teljes­séggel megfelelt a demokrati­kus világ szavazási gyakorla­tának: a szavazás törvényes, nyitott és megértő légkörben zajlott. K. A.J. *** A szavazás lezárásakor ka­pott információink szerint tegnap Gyulán 527 román ál­lampolgár adta le szavaza­tát. Világkiállítási nagyberuházás Balatoni nemzeti park az északi parton Nemzeti park lesz a tervek sze­rint 1995-re a tó északi partvi­dékének mintegy 36 ezer hek­tárnyi területe. így erőtelje­sebb védelmet kapnak a meg­maradt természeti értékek. A park egyébként éppenúgy mozaik-rendszerű lesz, mint amilyen a kiskunsági, vagy a hortobágyi. Felöleli, össze­fogja mindazokat az erdőket, réteket, vizes, mocsaras te­rületeket, amelyek érintet­lenül megmaradtak. Sarakba szárítva Potyka patrónus Bizonyára önök is nézték szombaton a televízió politikai show-műsorát, a Hőmérőt. A téma (skinheadjelenség) érdekelt, ezért ültem a képernyő elé. A hallottak és a látottak azoban letaglóztak. Babaarcú, pisze orrú tizenévesek a magukflegmaságá- val, melldöngető magyarságukkal vívták ki megdöbbené­semet. Beszéltek öntörvényről, ellenszenvről, emberekről, akik nem tudnak beilleszkedni a társadalmunkba; kifejtet­ték problémamegoldó elképzeléseiket. S mindehhez talál­tak egy patron üst, Potyka bácsit, aki—ha nem is fővezér— bevallása szerint patrónusuk, ideológusuk, sőt, ifjúsági felelősük a srácoknak. Nem tartja kis kollektíváját fasisz­tának, inkább e jelzőkkel illette a csapatot:,.Konzervatív gondolkodású magyar fiatalok”. A butaságból, politikai vitakultúrából nyilvánosan elégtelenre vizsgázottpatrónust Fodor Gábor,.meszelte” le. A veszélyes társadalmi jelenség kapcsán mondta az alábbiakat az országgyűlési képviselő: —Nem attól fasiszta valaki, mert annak nevezik. Ezek a fiúk észre sem veszik, hogy milyen eszmék szolgálatába állítják őket. A műsor láttán bizonyára sok szülő „lelkiismeretiJáz- görbéje” emelkedett meg, hisz a felelősség az övéké. És ne feledjék, az országban egyre több a Potyka patrónus... Csete Ilona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom