Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

KÖRKÉP 1992. szeptember 2., szerda O Politikai fórum Gyomaendrődön szeptember 3-án a háziipari szövetkezet épületében politikai fórumot tart a Politikai Foglyok Szö­vetsége. A rendezvényen gaz­dasági kérdésekre, a privatizá­cióval kapcsolatos teendőkre adnak választ a meghívott vendégek, közöttük ország- gyűlési képviselők; Lévai Ist­ván, a Pofosz megyei elnöke és dr. Bányász Vince. Holnap klubnap Az Apport kft. vállalkozói klub­jának soron következő ülésén az őszi rendezvénysorozatot be­szélik meg a klubtagok. Ugyan­itt bemutatkozik Karikó József- né, a Generali Biztosító területi igazgatója, aki szervezete szol­gáltatásait ajánlja a résztvevők figyelmébe. A rendezvény he­lye: Békéscsaba, Garzon Szál­ló, ideje 17 óra. Fotókiállítás az ’50-es évekből A Békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban emlékkiállí­tással tisztelegnek Berekméri Zoltán fotóművésznek emléke előtt. A művész 30 éves koráig Békéscsabán élt. Később a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum fotósa volt, s a Magyar Fotóművészeti Szövetség alapítói közé tarto­zik. A kiállítás, amely szeptem­ber 4-én, pénteken 16 órakor nyílik a múzeum nagytermé­ben, a művész az ötvenes évekről készített fotóit öleli fel. A szakértők szerint ennek a komák a leghitelesebb fotó­anyaga kerül Békés megye kö­zönsége elé. Az 1988-ban el­hunyt mester 120 fotója 1985- ben Budapesten az Ernst Mú­zeumban már látható volt. Be­rekméri Zoltán munkássága elismeréseként számos nem­zetközi és hazai díjat kapott. A kiállítást Váradi Zoltán fotó­művész rendezi. Fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő fogadóórát tart 1992. szeptem­ber 4-én, pénteken 14-től 15 óráig az SZDSZ irodaházában Békéscsabán, a Kiss E. u. 8/1. szám alatt. Megszűnik a Tevan könyvesbolt Korábban 50 százalékkal, júli­us 1 -je óta 90 százalékkal érté­kelték le a könyveket a Tevan könyvesboltban. A felszámo­lás alá kerülő üzletben csak az idén megjelent kiadványokért kell az eredeti árat fizetni. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak eddig körülbelül 60 üzlete került árverésre — csak kevésben árulnak tovább­ra is könyveket —, s a Tevan is erre a sorsra jut. Sajnos a priva­tizálás várhatóan Békés me­gyét is hátrányosan érinti — tudtuk meg Boros Hajnalka üzletvezetőtől —, mert me­gyénk általános iskolái egy- harmadának a tankönyvellátá­sát ez az üzlet biztosította a medgyesegyházi, a mezőhe- gyesi, a vésztői és a szarvasi könyvesboltok segítségével. Ezek közül a vésztői és a csa­bai Kulich-lakótelepen lévő kisüzlet már elkelt. A Tevan arról volt híres, hogy ritkaság- számba menő kiadványokat is lehetett benne kapni, de most közbeszólt a privatizáció. Ta­lán ez a kultúra arcul csapása? Szabó Tibor / Építészeti tanácsadó a szarvasi Arbocoopnál Csete György erdőtemplomában (Folytatás az 1. oldalról) lenül Opusztaszeren is kaptam munkát. — Gyakran hivatkozol a v é­letlenre, de ugye itt másról is szó van? — Igen, egy meghívásos tervpályázatot írtak ki tavaly az év elején. Szegedi és kecs­keméti kollégákat kértek föl, egyedül én voltam pesti. A megadott téma az ember és az erdő, illetve az ember és a fa kapcsolata volt. Ennek bemu­tatására kellett tervezni egy épületet, pontosabban egy ki- áhítási termet; vagyis múze­umépületet. — Hogyan sikerült legjobb­nak lenni? — Azért nyertem, mert ^i- csi egységekből raktam össze. Ez szakaszolható, amikor el­fogy a pénz, abba lehet hagyni, majd újrakezdeni. A többi kol­léga egyetlen komplexumként fogta fel a feladatot, egy nyolcszáz négyzetméteres épületet gondolt megépíteni, ami nem tette volna lehetővé, hogy ez a munka egyáltalán elkezdődjék. Most pedig az el­ső ütemnél vagyunk... — Lám, mennyi minden múlik egy jó ötleten! — Nagyon sok mindent így kellene fölfogni, szerintem még a családiház-építést is, lé­pésről lépésre haladni, mivel abba nem lehet belerokkanni. Ez az államra éppúgy vonat­kozik, mint a családokra. Ha Ma: Szent Istvánra emlékezik a világ (Folytatás az 1. oldalrólj házak. De az igazi kibontako­zást az hozza majd, amikor a két váradi magyar püspök mel­lett nyilvánosan megjelennek a görögkatolikus és görögke­leti román püspökök is. —Ón bízik ebben ? — Feltétlenül. Azoknak a falaknak, amelyeket a közép­európai népek és keresztények közé a történelem felhúzott, le kell omolniuk. Mi egymásra vagyunk utalva, és bár­mennyire tagadjuk, múltunk ezer szállal kapcsolódik egy­máshoz. Az esztergomi prímá­sok között például több szlo­vák származású volt. De fel­idézhetjük azt a tényt is, hogy az első szlovák nyelvű köny­veket Pázmány Péter készít­tette. Román példa is van az ellenségeskedés nélküli közös múltra: az első román nyelvű könyvet Pesten nyomták. Mindezzel csak azt akartam nyomatékosítani, hogy új Juli- anus barátok kellenek. Olya­nok, akik nem csak az őshazát kutatják, hanem a szomszéd népekkel való közös múlt gyö­kereit is feltárják és készek népeink közeledésén munkál­kodni. Számomra és minden katolikus hívő számára ez a szeptember másodiki Szent István-nap legfontosabb üze­nete- Árpás i Zoltán „...KI BÁTOR ÉS SERÉNY, ERŐSEB­BÉ AZ ISTENSÉG IS AZT TESZI.” (Euripidész) az ember egyszer akar valami nagyot megcsinálni, óriási a kockázat, és ott ólálkodik min­dig körülötte a bukás lehetősé­ge. A tervezett 12 egységből most kettő látható, az egyik az erdők (erdeink) temploma, ahol a fának — mint építőa­nyagnak — könnyed és ele­gáns felhasználását mutatjuk be. Azt, hogyan lehet viszony­lag kevés fával nagy teret, ku- polatomyokat építeni. El­készül a 11-ből egy kupola is, az első múzeumegység. Ebben időszaki kiállítás kap helyet. Azt mutatja be, az egyes föld­részeken hány magyar él. Hogy jön össze a 15 milliós lélekszám Amerikától Auszt­ráliáig? Ennek mottója: a ma­gyarságot, sok magyar embert, mint a fák leveleit sodorta a történelem vihara ide, oda, amoda. Tehát a fa szimboliku­san ebben is jelen van. A temp­lom belsejét pedig honfoglalás kori életfamotívumok díszítik. A templomban is lesz egy idő­szakos kiállítás, Csete Ildikó iparművész templomi zászlói ugyancsak a témához igazod­nak. Kolléganője, a kitűnő tex­tilművész Jámbomé Balog Tünde pedig egy kis képsoro­zatot készít batiktechnikával. A különböző fatípusokat úgy ábrázolja, mintha azok embe­rek lennének. A fűzfát egy fér­fi, a nyírfát egy nő jeleníti meg. Tehát az ember és a fa kapcsolata ebben az esetben költői módon jelenik meg. Rájár a rúd a szeghalmi tűzol­tókra. Nem elég, hogy mosta­nában napi 3-5 esetben riaszt­ják őket, a keddi napon még a szerencse is elpártolt tőlük. Déltájban vonultak ki Bihar- ugrára, ahol a falu szélén égett a legelő. A tűz már a falut fenyegette, amikor a helyi tsz egyik traktorosa elébeszántott és a tűzoltók megérkezéséig megállította. Kora délután úgy tűnt, véget ért az oltás, ám a viharossá váló szél újra és újra lángra lobbantotta a csontszá­raz füvet. Ráadásul a helyszínre igye­kezve Zsadány előtt egy másik tűzoltókocsi karambolozott, egy lovaskocsit lökött meg, sze­1987. október 29-én ittasan okozott halálos balesetet dr. Kovács Gábor gyulai fogor­vos. De ki tudja ki vagy mi szólt sorsának alakulásába, lé­nyeg az, hogy még ma sem töltötte le büntetését. Csak emlékeztetjük az olvasóinkat, hogy dr. Kovács Gábor bűn­ügyében 1988. szeptember 1- jén (tegnap volt négy eszten­deje) hirdetett először ítéletet a Gyulai Városi Bíróság, ami- koris 3 év 8 hónapi börtönbün­tetésre ítélték, 3 évre eltiltot­ták a közügyektől és 5 eszten­dőre a járművezetéstől. A me­gyei bíróság fellebbezés foly­tán ezt az ítéletet 2 év 8 hónap­ra változtatta, a közügyektől eltiltást pedig 2 évre enyhítet­te. Megállapították, hogy a börtönbüntetés közkegyelem folytán egyharmadával csök­kent. Tegnap délután Gyulán, a megyei bíróságon dr. Baur Pé­ter tanácsvezető bíró tárgyalta — Az organikus vagy élő építészet az, amelyik a ma­gyarországi irányzatok közül világszerte ismertté vált. En­nek kezdetekor három nevet emlegettek: Makovecz Imre, Kerényi József és Csete György. Mi a lényege ennek az építészeti irányzatnak? — Igazodás a természethez. Az épületeket a tájhoz próbá­lom igazítani. A fák általában kerekdedek vagy elliptikusak. A jegenye toronyszerű. A templom tornyai így a jege­nyékhez hasonlítanak. A ku­pola pedig olyan formájú, mint egy szomorú fűz. A múzeumi egységek is olyanok. A temp­lomra zöld színű burkolatot te­szek, hogy még színeiben is megpróbáljon a fákhoz iga­zodni, de lesz benne egy kis sárga és vörös szín is. Nem­csak a tavasznak és a nyárnak a színeit, hanem az ősz szín­pompáját is felidézze... Na­gyon szerényen... Az ember nem tud olyan szinten alkotni, mint ahogy egy fa megalkotja önmagát. Mi csak közelíteni tudunk. — A régmúlt hogyan van jelen alkotásaiban? — Őseink több ezer éves technikáját használtam fel, amelyet annak idején az íjké­szítő magyar eleink már is­mertek. Ez a hajlítás és a feszí­tés technikája. Ez az ősrégi módszer ma is tökéletesen mű­ködik. Bálint Gyula György rencsére csak annyira, hogy a lovak ijedtükben az útmenti árokba rántották a kocsit. Ko­moly sérülés nem történt. Biharugra alatt én is a tűzzel birkózók segítségére siettem, néhány falubelivel együtt ta­postuk a zsarátnokot. Hamaro­san erősítés is érkezett, a köze­li major dolgozói lapáttal, fa­ágakkal próbálták megakadá­lyozni, hogy a tűz az út másik oldalán lévő kukoricásba át­csapjon, miközben a tomboló szélben látni is alig lehetett valamit. Amikor eljöttem, a helyiek és a tűzoltók együttes erőfeszítése eredményeként a tüzet megfékezték. Gila Károly a gázoló fogorvos büntetés­végrehajtási kegyelmi kérel­mét. Az elítélt immár sokad­szor hivatkozik arra, hogy gyermekét egyedül neveli és gyógyíthatatlan betegségben szenved. Az orvosszakértői vélemény szerint azonban dr. Kovács Gábor nem szenved gyógyíthatatlan betegségben. A becsatolt iratok, beadvá­nyok, orvosi vélemények is­mertetése több mint másfél órát vett igénybe. Lényegében az elítélt és védője ugyanazok­kal érvelt, amelyeket a bíróság már az ítélet meghozatalánál figyelembe vett. À kérdés eldöntéséhez tár­suló szóbeli védelmi és ügyé­szi indítványra, sem a bírói döntésre nem kerülhetett teg­nap délután sor, mert a hivatali munkaidő lejárta miatt dr. Ba­ur Péter a tárgyalást elnapolta és a folytatás időpontját szep­tember 9-én 8 óra 30 percre tűzte ki. B.V. Nincs végleges döntés a gázoló fogorvos bűnügyében Közelkép a tűzvonalból Jön-e az ombudsman? Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló tör­vénytervezet szerint ez a köztiszteletben álló személyiség, a nép ügyvédje kívül áll majd a három tradicionális hatalmi ágon. Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot és az országgyűlési képviselők kétharmados többsége hat évre választja meg. A tegnap megkezdett általános vitában az MSZP vezér­szónoka Yastagh Pál Békés megyei képviselő' volt. A szocia­lista párt támogatja az új jogvédő' intézmény bevezetését, de a törvény alapkoncepciójával sok ponton vitába szállnak. Megítélésük szerint ez a biztos nem csak az állampolgárok számára szolgáló rendkívüli jogorvoslati fórum, hanem az Országgyűlés, a közigazgatás és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzés új intézménye is, de ez nem jelenik meg a szöveg­ben. Nem világos, hogy ez az új jogintézmény hogyan illesz­kedik a már meglévőkhöz, számos átfedésre nyílik ugyanis alkalom. Nem lenne szerencsés, ha konkuráló hatáskörök jönnének létre. Ha a bírák és az ügyészek közül nem jelölhető állampolgári biztos, akkor lesz-e ember Magyarországon, aki megfelel majd az összes összeférhetetlenségi szabály­nak? S akad-e egyáltalán olyan személy ma Magyarországon, akit a köztársasági elnök jelöl és a parlament többsége megválaszt? — teszi hozzá a tudósító. S.Á. „A magyar demokrácia jövőjéről van szó” Kádár Péter Csurkáról Az Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen Ma­gyar Csoportja Csurka István parlamenti képviselőnek a „Néhány gondolat...” című ta­nulmányával kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. Elítélik a tanulmányban megjelent torz helyzetképet és hamis megoldási javaslatokat, hi­szen a XX. század legször­nyűbb történelmi tragédiáit hasonló ideológiai alapvetés előzte meg. Felhívják az or­szág minden polgárát, hogy utasítsák vissza közösen és ha­tározottan az efféle ordas esz­méket, ne hagyják, hogy ha­mis próféták veszélybe sodor­ják az ország békéjét, az átala­kulás sikerét, jövőnket. Az egyik aláírót, Kádár Péter gyu­lai képviselőt (SZDSZ) a nyi­latkozat . keletkezéséről kér­deztük. — Az volt a benyomásunk, hogy ha most nem szólalunk meg, akkor máskor nem lesz jogunk. Ez az a helyzet, ami­kor már nem lehet hallgatni. Korábban, kisebb lélegzetű és kisebb jelentőségű gyújtogató írásokkal szemben nem léptünk föl, de ez már olyan nehéz tüzérség, amivel szem­be kell fordulni. Itt végül is nem zsidókérdésről van szó, nem csupán hagymázas lázál­mokról van szó, hanem a ma­gyar demokrácia jövőjéről. Ez egy olyan ügy, amiért mindent latba kell vetni. — Az aláírók között négy MDF-es képviselő is van, Gyurkó János, Mészáros Pé­ter, Somogyi Tamás és Szent - ágothai János. Nehéz volt őket meggyőzni? — Egyáltalán nem. Ok azok közé tartoznak, akik a nevük­höz híven valóban magyar de­mokraták. A legtermészete­sebbnek tartom a részükről, hogy egy ilyen dokumentumot aláírnak. SlMONFFY Sarotcfa sztirífva Hiányzó százasok Egyik kisvárosunkban nagy felháborodást váltott ki a szülők és a gyermekek körében, hogy a település egyetlen teniszpályáját ezentúl csak akkor vehetik igénybe a spor­tolni vágyók, ha előbb leguberálják a használati díjat. Hogy ez sok-e vagy kevés, az attól függ, honnan nézzük. A pálya tulajdonosa, egy nagyvállalat, 100 forintot kér óránként,,szolgáltatásaiért". A családok többségének ez az ár megfizethetetlenül magas, a vállalatnak viszont meg se kottyan, úgyszólván jelképes. Az eset jól példázza amit eddig is tudtunk: olyan dolgok is pénzbe kerülnek, amelyekért nálunk eddig nem nagyon volt szokás fizetni. Az egészségügy, az oktatás, a sport pénzbe (de még milyen sok pénzbe!) kerül. S ahol sok pénzzel bánnak, ott könnyű egyeseknek kísértésbe esni. Itt van mindjárt a magyar úszók, .bőkezű” menedzsere, a ki tudja, hol bujkáló Zemplényi György. De nem arat osztatlan sikert Bobby Fischernek és Borisz Szpaszkijnak a szerbiai vállalkozása sem. Nekem mégsem a két ügy kapcsán közszájon forgóforint és dollármilliók fájnak. Hanem azok az óránkénti száza­sok! Ménesi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom