Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

1992. augusztus 10., hétfő SPORT Európa focija? Mint többnyire... A szombat esti, a barcelonai Nou Camp stadionban sorra került labdarúgódöntőt Spa­nyolország nyerte, miután drámai csatában, az utosó pillanatban lőtt góllal 3—2- re nyert Lengyelország el­len. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Európa megőrizte egyeduralmát a kerek labda öt­karikás versenyeinek történe­tében. Az eddigi 17 olimpián ugyanis jobbára az öreg konti­nens futballistái vitték a prí­met, mindössze 1924-ben és 1928-ban nyert dél-amerikai gárda; mindkétszer Uruguay. A házigazda spanyolok arra lehettek büszkék a döntő előtt, hogy valamennyi találkozóju­kat megnyerték a 16-os döntő eddigi összecsapásai során, 11 góljukra egyetlen választ sem kaptak a riválisok részéről. Mindazonáltal az ibériai fut­ball messze nem lehetett elé­gedett a múlttal, hiszen csak 1920-ban verekedték magukat dobogóra a hazai fiatalok ak­kori elődei. Hetvenkét éve a spanyolok a belgákkal vívták a döntőt. Kikaptak, és ezüstér­met vettek át. A múltban tizenhárom alka­lommal esett meg, hogy euró­pai gárdák mérkőztek az aranyéremért. Ami a másik szombat esti döntőst illeti: Lengyelország 1972-ben, Münchenben szerzett olimpiai bajnoki címet, majd rá négy évre, 1976-ban, Montrealban újra arany mérkőzésen léptek gyepre képviselői. Azt a csatát elveszítették az NDK-val szemben. Minden (de leg­alábbis sok) jel utalt arra, hogy a Nou Camp-ban Spanyolor­szág nyer, azaz Vicente Miera (segítője a magyar Kubala László) vezető edző örvendhet igazán — kollégája, Janusz Wojcik mester ellenében. A döntő kimenetelétől füg­getlenül a magyar válogatott maradt minden idők futball- éremlistáján az éllovas, a ma­gyarok ugyanis három arany-, egy-egy ezüst- és bronzérmet szereztek. A barcelonai küz­delmeket mindazonáltal tisz­tes távolból Figyelte a selejte­zők során mindössze egy pon­tot szerző magyar legénység... * Az olimpai labdarúgótorna záróakkordjához tartozik, hogy a döntőn Joeao Havelang FIFA-elnök nem vett részt, s előzőleg visszautazott Zürich­be. Az előzmény: a FIFA 11 jegyet kért a döntőre a díszpá­holyba, s csak hármat kapott. A világszövetség elnöke már korábban is szóvá tette az olimpiákon, hogy méltatla­nul kezelik a labdarúgást, hol­ott mindig bebizonyosodik, hogy az igenis népszerű és hozzájárul a játékok sikeré­hez. A magyar mérleg: 11 arany— 12 ezüst—7 bronzérem A kajak négyes hölgyek nyerték „záró” aranyérmünket A meghatott Fábiánné Rozs­nyói Katalin, aki a négyest „kitalálta”, és ilyen csodálatos egységgé formálta: — Tizenöt éve ezért dolgo­zom, csodálatos nap a mai! Már a döntő előtt érezni lehetett jók lesznek a lányok. Október elejé­től készült így együtt ez a négyes, itt Castelldefelsben jutottunkfel a csúcsra—mondta az edzőnő, aki annak idején Mexikóban a sportág első női olimpiai kajak ezüstérmét szerezte. A férfi kajak négyesek 1000 méteres távján a szöuli címvé­dő magyar egység mindent megtett a sikerért, de a néme­tek gyorsabbak voltak, így a Gyulay, Csípés, Fidel, Abra- hám összetételű magyar né­gyes a második helyen vég­zett, s ezüstérmes lett az erős mezőnyben. Ezzel a világver­senyen hat éve tartó veretlen­ségi sorozata szakadt meg a világbajnok magyar kajak né­gyesnek. Ónodi Henrietta: 118-7811 A Porsche Hungária még májusban ajánlotta fel: a legered­ményesebb magyar sportolónak felajánl egy SEAT Toledo gépkocsit, amely az olimpia hivatalos autója is. A „spanyo­los” belső kialakítású, egyébként a Volswagen családhoz tartozó autót — melynek alaptípusa 1,4 millió forint s annak idején lapunkban is bemutattuk — telefonos szavazás útján lehet „elnyerni”. A telefonszámok ma reggel hat órától „élnek” s szerda délig hívhatók. Ónodi Henriettára, Békés­csaba tornász olimpai bajnokára a 118-7811-es telefonszá­mon lehet szavazatot leadni. Találkozunk Atlantában Látványos záróünnepség Barcelonában Tegnap késő este befejeződtek a 25. nyári olimpiai játékok. Akárcsak a nyitó -, a záróünnepséget is a Montjouic-hegyen lévő olimpai stadionban rendezték és ez is nagyon emlékezetes marad minden résztvevő számára, csakúgy, mint a tv-nézők millióinak. A hagyományokhoz híven, most is azzal búcsúztak a világ sportolói: találkozunk a legközelebbi játékokon. Vagyis Atlantá­ban. Schmitt Pál kitüntetése János Károly spanyol király vasárnap este Barcelonában, a királyi palotában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnökeinek és a Végrehajtó Bizottság több tagjának ünnepélyes külsőségek között kitüntetéseket adott át a XXV. nyári olimpiai játékok befejezése alkalmából. A tizenkét kitüntetett'között van dr. Schmitt Pál, a NOB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is, aki a Spanyol Becsületrendet kapta. A spanyol király a magyar sportvezetőnek az olimpiai mozgalom'fejlesztésében és a barcelonai versenyek előkészítésében kifejtett eredményes munkássága elismeréséül adományozta az „Order of Civil Me­rit” elnevezésű magas állami kitüntetést. Schmitt Pál tagja volt a NOB egyik bizottságának, amely a barcelonai olimpiai játékok résztvevőinek létszámáról hozott döntéseket, fontos határozato­kat. Gallov Rezső államtitkár, OTSH-elnök gyorsértékelése: Megérdemeljük a sportvilág elismerését Vasárnap a XXV. nyári olim­piai játékok befejezése alkal­mából Gallov Rezső államtit­kár, az OTSH elnöke Barcelo­nában nyilatkozatot adott az MTI-nek, értékelve a játéko­kat és a magyar sportolók sze­replését. — Megítélésem szerint és figyelembe véve mindazokat a nehézségeket, amellyel a ma­gyar verseny- és élsportnak szembe kellett néznie az utób­bi években, azt kell monda­nom: megérdemeljük a nem­zetközi sportvilág elismerését — kezdte a nyilatkozatát az állami vezető. Olimpiai kül­döttségünk barcelonai teljesít­ményének értékelése előtt hadd tegyem ehhez még hoz­zá, ami különösképpen mind­annyiunk megelégedésére szolgálhat: versenyzőink tisz­ta eszközökkel küzdöttek, ma­gatartásuk a sportpályákon és azokon kívül is alkalmas volt arra, hogy tovább erősítsék ha­zánk jó hírét a világban. — A teljesítményeket ille­tően: a XXV. nyári játékokra minden korábbinál kiegyenlí­tettebb mezőnyök voltak a jel­lemzőek, minden korábbit felülmúlt a résztvevő országok száma is. Ebben a mezőnyben lényegében a négy nagy — Egyesített Csapat, Egyesült Államok, Németország és Kí­na —, az ökölvívásban hét ara­nyat szerzett Kuba és a spa­nyolok, a hazai pálya maximá­lis előnyeit élvező házigazdák mögött az előkelő élmezőny­ben végeztünk az éremtáblá­zaton. Versenyzőink tehetsé­ge, szakembereinek átlagon felüli felkészültsége mellett egy olyan összehasonlítás is alátámasztja ezt, amelyet a ke­let-európai politikai rendszer- változást megért, volt szocia­lista országokkal kapcsolat­ban tehetünk. Az érmek, he­lyezések számából következ­tethető: amíg Magyarország képes volt megőrizni sportkul­túrája legnemesebb értékeit, ilyen mértékben legalábbis nem tudta ezt megtenni Romá­nia, Lengyelország, Csehszlo­vákia, s Bulgária sem, határo­zottan visszaestek a politikai rendszerváltozást követő sporttal kapcsolatos problé­mák következtében. — A korábbi önmagunkkal történő összevetés eredménye szinte alig hihető. Fel is kívá­nom hívni a figyelmet, el is kívánom oszlatni azt az esetle­ges illuzót, hogy lám, akkor minden rendben van. Valami­képpen ellentmondásos, de tény: az 1952. évi helsinki után aranyérmekben a barcelonai számunkra minden idők máso­dik legsikeresebb olimpiája. — All arany a résztvevő országok legalább 80 százalé­ka számára egyenesen irigy­lésre méltó. Nem is kifogásol­ni való, de tény: ebből az úszók, pontosan két messze ki­emelkedő világklasszisunk, Egerszegi Krisztina (3) és Dar- ny i Tamás (2) — ötöt nyert. — A kellemes és kellemet­len meglepetések szerencsére kiegyenlítették egymást. A sportlövők, öttusázók súly­emelők, vízi- és kézilabdázó­ink elmaradtak a várakozástól. Ezzel szemben nagyszerűen szerepeltek a cselgáncsozók, felülmúlták magukat a torná­szok, sőt, 12 pontjukkal még az ökölvívók is, jóllehet itt so­kan aranyat is vártak. A 7-5-4­3-2-1 -es nemhivatalos olimpi­ai pontszámítást alapul véve sportági sorrendünk: úszás 59, kajak-kenu 35, cselgáncs 23, vívás 20, birkózás 19, torna 16, ökölvívás 12. Az atlétika (8), az öttusa (7), a sportlövészet (6), a súlyemelés és a vízilabda (1-1) 10 pont alá esett, igaz, a pólóban 7 volt a maximum. Küldöttségünk 23 sportág­/ Erem- és ponttáblázat Vasárnap este a maratoni futással befejeződtek a XXV. nyári olimpiai játékok több mint két hétig tartó küzdelmei. Ezalatt 257 bajnoki cím talált gazdára, s a legeredményesebbek az Egyesített Csapat sportolói voltak. Magyarország a nyolcadik helyen végzett, ugyanannyi aranyérmet (11) szerezve, mint négy éve Szöulban, de hattal több ezüstöt, és eggyel több bronzot. A nem­hivatalos pontversenyben is az Egyesített Csapat lett az első, Magyarország a hetedik, két ponttal kevesebbet gyűjtve, mint 1988-ban, a dél-koreai fővárosban. Egyesített Csapat arany 45 ezüst 38 bronz 29 Egyesült Államok 37 34 37 Németország 33 21 28 Kína 16 22 16 Kuba 14 6 11 Spanyolország 13 7 2 Koreai Köztársaság 12 5 12 Magyarország 11 12 7 Franciaország 8 5 16 Ausztrália 7 9 11 Olaszország 6 5 ­8 Kanada 6 5 7 Nagy-Britannia 5 3 12 ban szerepelt, tizenegy tehát nem tudott pontot szerezni. Ezzel természetesen arra mu­tatnék rá, hogy esetleg szeré­nyebb létszámú is lehetett vol­na ezeknek a szövetségeknek a válogatott kerete. Továbbá a jövő építéséről sem szabad megfeledkeznünk, harmadjá­ra pedig Barcelona viszonylag közel fekszik hozzánk, és az itt-tartózkodást ráadásul a há­zigazdák fizették. Sokak szá­mára tehát hasznos, tanulsá­gos lehetőséget biztosítottunk nem túl magas áron. Mindezek ellenére tudom, az illetékes sportágak szakvezetői nyilván elgondolkodnak a „nullás” ta­pasztalatokon. — Az olimpia befejeződött, és szeretném re­ményemet kifejezni, hogy közvéleményünk elégedett, s a barcelonai eredmények meg­győzőek. A sport és testneve­lés — kultuÄnk lényegePré- sze. Méghozzá az az egészsé­ges alkotóeleme, amely a világ élvonalához tartozik, és messzehangzóan nemes csen­gést biztosít a mindannyiunk számára talán legfontosabb szónak — Magyarország. Büszkék lehetünk. Vigyáz­nunk kell rá, és ápolnunk kell nagyszerű hagyományainkat — fejezte be nyilatkozatát Gallov Rezső. Vízi­labdázóink hatodikok A nem magyar álmok szerint alakult vízilabdatoma befejező napján a Konrád-legénység Ausztrália legjobbjai ellen ug­rott vízbe, s a tét az ötödik hely volt. A tavalyi Perth-i világbaj­nokságon bronzérmes Sch­miedt Gáboréknak a döntetlen is elegendőnek ígérkezett a „kisdöntő” megnyeréséhez. Ám nem úgy indult, hogy itt magyar siker születik. Két ausztrál gól után ocsúdott az együttes, végül is Péter és Be­nedek „ikszre” hozta az első negyedet. Ehhez azonban az ismét bravúrokat bemutató Kuna kapus remeklése is kel­lett. A második hét percnek már a fele eltelt, amikor Pető- váry megtörte a gólcsendet, a kenguruföldiek válaszára pe­dig Benedek tett hathatós el­lenlépést. A túloldalnak volt ereje az egyenlítésre, Péternek pedig mersze, hogy a „kígyó­térről” belője az ausztrál kapu­ba a labdát, s ugyanezt tette Tóth Imre is (6—4f Hogy a végére is jusson valami „ma­gyaros”, a dudaszó pillanatá­ban csurgóit be Kuna kapujába az ötödik ausztrál gól... A har­madik negyedben a labdát me­gint a vetélytárs szerezte meg a ráúszásnál, s élt is az eséllyel. Aztán 7—6 már oda, de Bene­dek négyméteresből egyenlí­tett. Majd újraő, megint bünte­tő, és ismét döntetlen lett az állás (8—8). A befejező játék­rész első öt perce a tévedések vígjátéka alcímet is kaphatná, kölcsönösen annyit hibáztak a csapatok, még a legjobb hely­zeteket is elrontva. Aztán az ausztrálok találtak előbb rést az „omladozó” magyar védő­falban, és mivel felelet nem érkezett, tehát egyetlen gólt sem lőtt a válogatott, csak ve­reség lehetett a vége (8—9). Ezáltal Magyarország a barce­lonai olimpián a hatodik he­lyen fejezte be szereplését. Itthon történt: Hell veretlenül Az olimpia (és a hőség) miatt nem volt a legszerencsésebb itthon sporteseményt rendez­ni, így aztán minden dicséret megilleti azt a mintegy 600 elszánt szurkolót, akik vasár­nap délelőtt a salakmotoros nemzeti bajnokság zárófordu­lójára voltak kíváncsiak Gyu­lán. A részletekre még vissza­térünk, itt csak annyit, hogy a szegedi Hell Csaba győzött a maximális 15 ponttal, mögötte hárman értek el 13-13 pontot, a nyíregyházi Kovács Attila és Kovács Zsolt, valamint a mis­kolci Böszörményi. Sajnos egy súlyos sérülés is történt: a 16 éves miskolci Szatmári László lábtörést szenvedett. C. L. Barcelona’92 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Martin F'eldenkirchen ügyvezető igazgató és dr. Tóth Miklós kiadóvezető. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 27-844; főszerkesztő: (66) 26-057; telefax: (66) 21-401; kiadó: (66) 26-395. Telex: 83-312. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 245 forint, egy évre 2940 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross u. 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HL ISSN 12151068

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom