Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-11 / 189. szám

Kín, szabadság vagy bojkott — Miért döntésképtelen a szeghalmi képviselő-testület? (3. oldal) A székelykapu Békéscsaba testvérvárosának, Széfelyi»dv|irhely polgármesterének ajándéka, melyet Ko- \ ács La jos Udvarhelyi ács készített és helyez el a Széchenyi- llgetflél g| ■■ # V FOTÓ: t.KHOCZKY PÉTER, Eladható a telefon? Számtalan hirdetésben olvas­hatjuk: telefonos lakás eladó. Sokan úgy vélik, értéknövelő a lakásukba bekötött telefon, s ezt beszámítják az eladási árba is. Pedig olyasmit adnak el, ami nem az övéké... (4. oldal) Ha megnyílik a határ A Battonya térségében élők egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: vajon a határnyitás következményeként nem fog- e romlani a közrend, a közbiz­tonság? (5. oldal) / Áremelések A búza árdrágulását a malom­ipar várhatóan már a közeljö­vőben megkísérli érvényesíte­ni saját áraiban is. A többlet- költségeket tekintve átlagosan mintegy 17-18 százalékos ár­emelés reális a malomipari ter­mékeknél a szakma illetékese szerint. Elkerülhetetlennek ítéli a hús árának emelését a húsipari vállalkozásokat Tömörítő szö­vetség. A felvásárlási és ener­giaárak, valamint a bérköltsé­gek növekedése, a magas ban­ki kamatok indokolják ezt. Mit kell tudnunk a földadó kötelezettségről? Mit kell tudnunk a földadó kö­telezettségről? címmel holna­pi lapunkban tájékoztatást közlünk Ráfi Péter, az APEH Békés Megyei Igazgatósága osztályvezetőjének tollából. Olvasóink a földadó-fizetési kötelezettség szinte vala­mennyi kérdéséről megtalál­ják a választ a 11. oldalon megjelenő cikkben. Fegyver a kárpit alatt Felforr az ember agyvize eb­ben a forróságban, hallom a panaszkodókat, de nem is cso­da. Ilyen hosszú forró nyarunk évtizedek óta nem volt. Úgy tűnik azonban vannak közöttünk éberek és fegyelme­zettek, akik nem hagyják befo­lyásolni gondolkodásukat a fránya melegtől. Történt ugyanis a hét végén a gyulai határátkelőhelynél, hogy Románia felől bedöcö­gött egy Opel Kadett gépkocsi és annak utasai belépésre je­lentkeztek. A gépkocsi tulaj­donosa, egy osztrák állampol­gár, (amúgy török anyanyel­vű) török állampolgárságú testvérével, egy ismeretlen tö­rökkel és annak lengyel barát­nőjével igyekezett Ausztriába. Sín Ish’án határőr észrevette, hogy az ismeretlen török egy olyan német útlevelet ad át, amelyben fényképcsere tör­tént. Jelentette Szegedi András főtörzsőrmesternek, aki úgy döntött, hogy a kocsit és utasa­it szigorított ellenőrzésben ré­szesítik. Az ellenőrzésbe be­vonták Andruska Imre pénz­ügyőrt is. Az alapos vizsgáló­dás során a gépkocsi csomag­terében a kárpit és az oldalle­mez között egy rongyba csa­vart fegyvert találtak, benne egy töltött tárat nyolc éles lő­szerrel. Kihallgatása során az oszt­rák állampolgár elmondta, hogy Temesváron találkozott a fiatal párral, akik arra hivat­koztak, hogy elromlott a gép­kocsijuk, s ezért kérték a test­vérpárt, vigyék el őket Bécsbe. Nem tudott arról, hogy a török hamis útlevéllel rendelkezik. A fegyverre vonatkozóan elő­adta, hogy az a felesége tulaj­dona, aki fegyvertartási enge­déllyel rendelkezik. Neki ugyan nincs rá engedélye, de magával hozta, mert azt hal­lotta, Romániában olyan álla­potok uralkodnak, hogy jobb ha fegyvert tart magánál. A spanyol típusú, 7,65 mil­liméter kaliberű önvédelmi fegyvert a rendőrség lefoglal­ta. A hamis útlevéllel rendel­kező törököt nem engedték be hazánk területére. Ahogyan azt Dávid Károly határőr alez­redestől megtudtuk, a Btk. 263. paragrafus 2 bekezdése alapján lőfegyver lőszerrel történő visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt az oszt­rák állampolgár ellen feljelen­tést tettek. A rendőrség a fegyvert el­kobozta, az ügyészség pedig gyorsított eljárással megro­vásban részesítette az osztrák törököt. B. V. Élősködők A lakótelepi panelház egyik kis lakásában egyedül élő hölgy—úgy 30 és 60 között — fő ismertető jele, hogy néki jogai vannak. Ez a tény önmagában még nem zavarná a szomszédokat. Az viszont a legjámborabbat is kihozza a sodrából, hogy a szóban forgó lakótárs havonta áztatja el szennyvízzel az alatta lakót, hogy a szesztől vidáman mókázó vendégei „megbarkácsolják” a liftet, hogy az egész ház képtelen megszabadulni a csótányoktól, mert... Mert a hölgy — az alkoholnak nagy barátja — nem hajlandó beengedni a csótányirtókat, nem hajlandó meg­javíttatni a WC-jét, de azt a szerelőt sem engedi be, akit a kárvallott alsó szomszéd végső elkeseredésében kihív. No és nem hajlandó rendesen fizetni a vizet, a gázt, a közös költségeket — miből is fizetné a mai szeszesitalárak mellett? A lépcsőházbeli szomszédok persze kénytelen­kelletlen megszólítják, esetleg becsengetnek hozzá a le­pusztult, büdös lakásba, de sorra megkapják a magukét: „mi a fene köze hozzá, ez az én lakásom, és nekem jogaim vannak!” Ugye, ismerős a helyzet? Tapasztalatból vagy hallo­másból, de egyre többen tudnának hasonló „jószomszédo­kat” — és egyáltalán, hasonló nagyhangú „jóembereket” említeni. Akik eleve nem is szándékoznak tekintettel lenni másokra. Akik fütyülnek írott és íratlan törvényekre, tisztességre, akikkel szemben sokszor a hatóság is tehetet­len, akik magabiztosan vágják oda: nekik „jogaik van­nak”. A törvényt és embertársait tisztelő, az inkább éhező, de fizetési kötelezettségeit teljesítő becsületes állampolgár pedig védtelen és kiszolgáltatott... T. I. Shakespeare-sorozat a Gyulai Várszínházban Most Macbeth, jövőre Hamlet Tavaly Antonius és Kleopátrával kezdődött a gyulai Shakes­peare-sorozat, csütörtöktől a Macbeth című tragédiát, jövő- re a Hamletet láthatjuk a Várszínházban. A szerző történel­mi krónikák alapján alkotta meg királydrámáit, így született a Macbeth is, a Lear meg az Antonius és Kleopatra közötti korszakában. Sík Ferenc rendezővel egy hétvégi próba után beszélgettünk. —Miért a Macbeth ? — Amikor elhatároztuk, hogy Shakespeare-sorozattal igyekszünk kedveskedni a kö­zönségnek, amely ezekben a nehéz időkben sem hagyott el bennünket, azért gondoltunk Shakespeare-re, mert ez az an­gol drámaíró egyszerre nép­szerű és jelenti a színházcsiná- lás csúcsát. A helyszín üvölt a Macbeth, a III. Richard, a Hamlet után, tervezzük a Lear királyt és A vihart. A Macbeth talán a legtömörebb tragédia, és mint minden Shakespeare- mű, természetesen politikai dráma. A mi zászlónkra pedig azt írtuk, hogy ez politizáló, politikus, közéleti színház, ab­ban az értelemben, hogy egyetemes nemzeti érdekek megvalósulásáért politizá­lunk. Tetten érhető például a Macbethben is, hogy melyik jelenet milyen napi politikai esemény igazolására vagy ki­gúnyolására született, hogy éppen az uralomra lépő ház­nak „benyal” Shakespeare egyszerűen azért, hogy a tá­mogatást továbbra is kapja. De a jelenet emberi viszonylatai 400 év után is abszolút élőek és maiak. — Csak a politika, a politi­kus szó mára meglehetősen el­kopott, fertőződött, nem kevés negatív töltetet kapott. S a po­litizáló színház gyakran nem a maradandó értéket képviseli. (Folytatás a 3. oldalon ) Első egy sarkadi asszisztens A XI. Országos Gyógyszertári Asszisztens vándorserlegver- senyen a sarkadi 14/66-os gyógyszertár munkatársa, Dalmadi Emőné ért el első he­lyezést példamutatóan jól elő­adott, szemléltetett pályamun­kájával. A téma a gyógyszerek és gyógytermékek szerepe az infarktus megelőzésében. Ezzel ismét a Békés megye­iek nyerték el a rendezés jogát, de azt most átengedték a máso­dik helyezett Heves megyei­eknek. Zárszavában Csuka Ferenc, a gyógyszerészeti dolgozók szakszervezetének elnök-tit­kára védnökséget vállalt a gyógyszertár-asszisztensi szakcsoport felett és alapít­vány létesítését javasolta a vándorserlegversenyek továb­bi rendezésének biztosítására. A győztes Dalmadiné jog­gal boldog: — 32 éve dolgo­zom gyógyszertárban — mondja. — A mindennapi munkám mellett érdeklődöm az ilyenfajta tudományos jel­legű ténykedések iránt, s most is támogatott, segített a gyógy­szertárvezetőm, Remeczky Istvánné és más szakmabeliek is. Az aktuális témákat nem nehéz felfedezni, csak figyelni kell a betegekre. 1981-től min­den versenyen pályázom, ed­dig voltam országos 3., 4., de első még nem. Sokat tanulunk egymástól, de igen jó lenne az elhangzott előadásokat össze­gyűjtve kiadni. A sikernek örülök, a hely­zetünk bizonytalansága vi­szont nyugtalanít. Két és fél éve húzódik a vita az asszisz­tens szakma létjogosultságá­ról a gyógyszertári hálózat pri­vatizációja kapcsán. Beteg ember mindig lesz, úgy érzem a gyógyszerészek mellett szükség van ránk is. Bede Zsóka Dolgozik a földrendezési bizottság A földrendezési bizottságok feladata, hogy a kárpótlási hi­vatallal karöltve munkálkod­janak a kárpótlásra jogosultak igényeinek a kielégítésén. Ütemezni szeretnék a föld­területek árverését. Céljuk, hogy a kárpótlást igénylőkkel megkössék az egyezséget a kormány által meghatározott aranykoronánkénti 1000 fo­rint értékben. Azoknak a föl­deknek a megműveléséről is gondoskodniuk kell, amelye­ket a gazdálkodó szervek nem tudnak művelni. A törvény ér­telmében az ilyen területeket 1 évre ingyenes használatba is lehet adni a kárpótlásra jogo­sultaknak. Maczák János, Békéscsaba Megyei Jogú Város Földren­dezési Bizottságának elnöke tájékoztatta lapunkat, hogy Békéscsabán is megalakult a bizottság és megkezdte mun­káját. Az érdekeltek felvilágo­sításért Békéscsabán a Szent István tér 10. szám alatti első emeleti irodahelyiségükbe mehetnek. Az ügyintézők reg­gel 8-tól délután 16 óra 30-ig várják az érdeklődőket. Au­gusztus 24-étől minden mun­kanapon 16-tól 18 óráig a föld- rendezési bizottsági tagok va­lamelyike nyújt részletes tájé­koztatást. Augusztus 24-én 17 órára Békéscsabán az ifjúsági ház nagytermébe hívja a föld- rendezési bizottság mindazo­kat, akik Békéscsabán igé­nyelnek földet. A Szabadság, a Csabatáj, a Május 1. és a mező­megyeri Béke Termelőszövet­kezet vagy a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság földjeire igényt tartók itt beszélik meg az egyezség részleteit és a földrendezés menetét. Szep­tember elején még egy tájé­koztatót ismertetnek lapunk segítségével az érdekelteknek. Hétfő reggelig Békéscsa­bán 523-an nyújtottak be föld­igénylést, amelyet folyamato­san összesítenek. Kérik a bé­késcsabai polgárokat, hogy ne csak egy termelőszövetkeze­tet jelöljenek meg a földigény- lés.nél, mert ppldául a Szabad­ság Termelőszövetkezetben már alig van föld. B.Zs. Belvárosi eladó lakások Békéscsabán Andrássy út—Munkácsy u. sarok — 89 m2 (III. emelet + tetőtér) 2 + 2 szoba — egyedi gázfűtés — téglaépület — szociálpolitikai támogatás és kedvezményes hitel adható. Eladási ár: 2 550 000 Ft. Andrássy út 29—33. — 64 m2 (III. emelet) — 3 szobás, egyedi gázfűtés. Eladási ár: 1 550 000 Ft. Mednyánszky u. 2. III. emelet — 40 m2, egy szoba + étkező — egyedi gázfűtés — téglaépület. Eladási ár: 1 150 000 Ft. Dózsa György út 8.1. emelet, 1991. évben az Év otthona pályázaton I. díjat nyert lakás. — 57 m21 + 2 fél szoba — egyedi gázfűtés — téglaépület. Eladási ár: 1 600 000 Ft. Bizományosi értékesítés: Sürgősen eladó házrész önálló telekkel Békéscsaba, Madách u. 36. sz. alatt. 78 m2-es, 3 szoba, összkomfortos lakás, plusz hozzá tartozó 65 m2-es műhely és 200 m2 önálló kert. Eladási ár: 1 500 000 Ft, esetleg részletfizetéssel. Jelentkezés: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971.

Next

/
Oldalképek
Tartalom