Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
Én is köpönyegforgató vagyok — Olvasóink leveleiből válogattunk (12. oldal) 1992. JÚLIUS 6., HÉTFŐ Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 158. SZÁM „A 25 éves fiamat szájba lőtték a szerbek...” fotó: fazekas ferenc A békéscsabai táborba még jöhetnek menekültek Kitaszítottak A trianoni békeszerződés A trianoni békeszerződés, amely felrajzolta Európa XX. századi térképét, máig foglalkoztatja az embereket. A békeszerződés értelmében — amelyet 1920. június 4-én írtak alá Párizsban — Magyarország területének kétharmadát, lakosságának több mint felét vesztette el. Területe 282 ezer négyzetkilométerről 92 ezer kilométerre, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Amikor a dokumentum kizárólag tényszerű közlésére vállalkozunk, az olvasó érdeklődését akarjuk kielégíteni. A terjedelmes szöveget két részletben jelentetjük meg, az elsőt ma, a másikat július 13-án, ugyancsak hétfőn, a lapból kiemelhető, külön kezelhető formában. A románoknak nem sietős Helybenjárás a Balkán kapujában Hogyan dönt Diana? A hercegnő még mindig bizonytalan, hogy váljon-e férjétől, gyermekei apjától, Károly walesi herceg trónörököstől, vagy hazafias kötelességből vállalja az együttélés látszatának fenntartását. Károly mindenesetre biztosította feleségét, hogy szívéhez már nem áll közel régi szeretője. (2. oldal) Amerikai falu Szabadkígyóson Közel a helyi vasútállomáshoz, valamint a megyeszékhelyre vezető úthoz, tehát kedvező helyen, tíz hektárnyi területen 15—20 család számára jellegzetes amerikai stílusú házat építenek fel amerikai-magyar beruházásban, előregyártott hazai alapanyagokból. (3. oldal) Sok a szúnyog Az idei szúnyoginvázió rontja a Szentendrei Nyár programjának művészeti élvezetét, az esti előadásokon felhőkben támadó szúnyograjok a színpadi szereplőket és a nézőket egyaránt zavarják. A szúnyogirtás viszont a korábbi évek gyakorlatával ellentétben nem állami, hanem helyi feladat, az önkormányzat költségének terhére rendelik meg a munkát. A napokban a szentendrei Duna-parti területeket, úgynevezett meleg-, ködös eljárással szúnyogtalaníthatják, az éjszakai leszálló légmozgást kihasználva gázolajba kevert vegyszert permeteznek ki. A Dunakanyar más településein, a többi között Visegrádon, Nagymaroson, Vácott a kevésbé hatásos, de a környezetet jobban kímélő helikopteres vegyszerezést választják, amit a szezonban ötször kellene megismételni — kéthetes időközönként —, ám pénz hiányában a legtöbb helyen mindössze kétszer-háromszor tartanak légi szúnyoggyérítést. (MTI) Menekülthullám lepte el ismét Magyarországot — (a volt) — Jugoszlávia eseményei ezúttal Bosznia-Hercegovina népét űzték messze hazájától. A békéscsabai menekülttábornak is „jutott” az üldözöttekből, 190-en érkeztek szombaton 11 órakor a megyeszékhelyre. (Kelebiánál lépték át a határt pénteken éjfélkor.) Horváth Gergelytől, a megbízott igazgatótól megtudtuk, hogy 60 gyermek, 61 nő és 69 férfi érkezett a táborba. Öt hónapos csecsemő ugyanúgy megtalálható a menekültek között, mint 80 éves idős ember, állapotos fiatalasszony. — Felkészültünk, az ellá- • tással semmi probléma — mondta az állomás vezetője. — Jelenleg nincs telt ház, tudunk még fogadni menekülteket. Ha szükséges, bővítjük is a tábort. Sok segítséget kapunk a különböző szervezetektől, egyházaktól — szükség is van rá. Ezeknek az embereknek egyik pillanatról a másikra kellett elindulniuk, azt hozták magukkal, ami éppen rajtuk volt. Sokan a közvetlen életveszélytől szabadultak meg. Legtöbben Zvorniból, egy bosnyák városkából érkeztek. Nagyon feszültek, nehezen oldódnak fel... Erről mi magunk is meggyőződhettünk, amikor közelebb mentünk egy ácsorgó, cigarettázó csoporthoz. A kezdeti tartózkodás után viszont kinyíltak, őszintén szóltak átélt borzalmaikról. Egy idős asszony például arról mesélt, hogy 25 éves fiának minden szó és indoklás nélkül a szájába lőttek a szerb tartalékosok. Az utcán mindenkit összeszednek, akit csak tudnak, s lelövik, agyonverik őket. Zvorni város majd minden férfi lakosát három hónapja koncentrációs táborba vitték... Miért? Mert nem szerbek, mert muzulmánok... Az egyik menekült tanúja volt annak, hogy a szerbek markolóval kiástak egy nagy gödröt, meggyilkoltak 30 embert, majd bekotorták őket a nagy üregbe. Sokuk rokona, ismerőse tűnt el. Lehet, hogy éppen így? Zvorni 75 százaléka a háború kitöréséig muzulmán volt, mára csak szerbek élnek ott. Tankokkal körülvették a várost — kényszerítették a lakosokat, hogy hagyják el hazájukat. Nem volt ellenállás, a bosnyák hadsereg fegyvereit hátrahagyva menekült a sokszoros túlerőben lévő szerbek elől. Egy 23 éves fiatalember Koszovón volt katona, védte a szerbeket, Jugoszláviát — még a „nagy” harcok előtt. Most menekülnie kellett egész családjával, csöppnyi gyermekével — a szerbek elől. Kihajtották lakásából, elvették kulcsait. Szabadkára vitték őket, itt sátrakban és a földön aludtak, naponta egy szelet kenyeret, s néhány kanál főzeléket kaptak. Kétezer menekült várt útlevélre a szabadkai táborban, legtöbben Ausztriába szerettek volna utazni, de csak Magyarországig jutottak. Az osztrákokra nem haragszanak, „biztos nincs már hely” — mondják. A magyaroknak pedig nagvon-nagyon hálásak, hogy befogadták őket, lehetőséget adtak a túlélésre. Félnek, de biztosak benne: nemsokára véget érnek a borzalmak, haza mehetnek szeretett szülőföldjükre. Sokan már legszívesebben indulnának... Szigeti Csaba — Őrültek háza van itt ilyenkor —mutat a több kilométeres sorra Csontos Zoltán határőr főtörzsőrmester a gyulai határátkelő helynél. — A legtöbben Németországban dolgozó törökök, illetve román hontalanok. Most vannak a szabadságolások —ezért a nagy invázió. De mindenképpen szerepe van a jugoszláviai eseményeknek. —Mit jelent az, hogy román hontalanok? — Külföldön élő románok, akik még nem kapták meg például a svéd vagy német állam- polgárságot. Konzuli útlevéllel közlekedhetnek csak. —Mennyi a várakozási idő? — A kamionoknak hat, a személyautóknak körülbel hét óra — itt a határnál. —A hosszú vár okozások miatt voltak problémák? — Türelmetlenek az emberek, kisebb összezördülések voltak. Tóth Lajos rendőrőmagy a következő információkat adta: — A külföldi rendszámú autókat, kamionokat nem engedjük be Gyulára, eltereljük a gerlai, pósteleki útra, Kétegy- háza irányába, ott kell várakozniuk. Ennek ellenére igen sokan bejutottak, s csak duz- zasztják a sort. A pósteleki úton már több mint három órája egyetlen autó sem mozdult előre egy métert sem. Türelmetlenek az autósok, idegesek a rendőrök, izzadnak a határőrök... A román oldal pedig? Nyugodt, türelmes. Ügy vannak vele, ők ráérnek... Ibrony — kinek? Vallottunk, de hibásan Sz. Cs. A török és román invázió miatt 7 órát kellett várakozni a határnál, de az már örülhetett, aki legalább addig eljutott... FOTÓ: FAZEKAS FERENC Olimpiai arany, plusz többszörös nyerési esély az Elektroházban! Ha valaki híres tudósemberek sorsával, tudomány és hatalom kibékíthetetlen összeütközéseivel akar elmélyülten foglalkozni, bőven talál példákat a világirodalomban. A legtöbb nemzet történelmében, költészetében fellelhető a tudásban, gondolkodásmódban korát messze megelőző, a népet felvilágosítani szándékozó egyéniség, akit előbb-utóbb nem néznek jó szemmel az uralkodó körök. Legutóbb a Gyulai Várszínház előadásában, Páskándi Géza Tornyot választok című színművében kelt életre a tragikus, magyar tudóssors, Apáczai Csere János alakjában. A teológia doktora, az első magyar enciklopédia alkotója nyugat-európai tanulmányait befejezve visszatért elmaradott hazájába, Erdélybe, hogy tanárként szolgáljon. Nagy fájdalmat okozott ApáczaI s inak az „álomkórság, tiszta meggondolatlanság, szamár tunyaság”, amit tapasztalt; a tudatlanság, az elfásult lelkiismeret, a vakság és az a tény, hogy a magyarok „minden műipari dologban” idegen segítségre szorulnak. Bár diákjai rajongtak érte, a tömegekhez mégsem jutott el szava, a népet nem tudta I felemelni. Még a felvilágosult fejedelem sem értette meg, hatalmát féltette, megfenyegette. Mintha a hatalomnak nem lenne érdeke a szellem virágzása... Erre mondják, hogy a történelem ismétli önmagát? Hogy nincs új a Nap alatt? Niedzielsky Katalin A személyi jövedelemadó bevallások elkeszitesenek határideje március 20-a volt. Az idei tapasztalatok gyors értékeléséről lapunk április első napjaiban jelentetett meg írást. A napokban az APEH befejezte az adatok teljes körű feldolgozását. A Békés megyei adózók idei „teljesítményéről”, illetve egyéb aktuális kérdésekről Nóvéné dr. Mátrai Ágnest, az APEH megyei igazgatóságának adóügyi igazgatóhelyettesét kérdeztük. — Mi változott 1992-ben az előző években megszokottakhoz képest? — A nemzetgazdaságban bekövetkezett változások miatt jelentősen megváltozott az adóalanyok köre, illetve az adózók összetétele. Sokkal többen adóztak 1992-ben, mint egy évvel korábban. Országos szinten hatvan százalékkal, szám szerint 45 ezerre nőtt a mérleget benyújtó nagy- vállalkozások; 65 százalékkal, 41 ezerre ugrott a vagyonkimutatást készítő kisebb vállalkozások száma. Immáron 1 millió 650 ezer ember adott be személyi jövedelemadó bevallást, 360 ezerrel több, mint tavaly. Megyénkben 50 százalékos a növekedés. — Ilyen arányú változást nem lehet csak a makrogazdasági összetevőkkel magyarázni. — Az szja-bevallások ug- (Folytatása3. oldalon) Vásárlóinknak most 14 karátos aranyláncot ajándékozunk minden sg SAMSUNG televízióhoz, videomagnóhoz. A plusz: ajándéksorsjegyet adunk Önnek 10 000 Ft-onkénti vásárlás után, amivel év végéig folyamatosan • minden héten pénteken újra és újra televíziót nyerhet. Év végén pedig megnyerheti a fősorsolás 50 értékes nyereményének egyikét. Főnyeremény egy Daihatsu Charade Sedan injektoros, katalizátoros extra gépkocsi. LEGYEN A NYERTESEK KÖZÖTTI ELEKTROHÁZ, Békéscsaba, Baross u. 10. Nyitva tartás: 9— 19 óráig hétfőtől péntekig, 9— 14 óráig szombaton. * Telefon: 25-588.
