Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04-05 / 157. szám

KÖRKÉP 1992. julius 4-5., szombat-vasarnap O Helyzetjelentés Sarkad és Battonya környékéről Határnyitás átkelő nélkül? / Göncz Árpád: Üzenet a szövetkezeteknek A magyar szövetkezeti mozgalom átalakulásának és egy­ben magújulásának napjait éljük. Afogyasztási és a terme­lő' típusú szövetkezetek három és fél milliós tagsága az eddig tapasztaltak szerint ragaszkodik a mozgalomhoz, elkötelezett híve a szövetkezeti gondolatnak, vállalja an­nak értékeit, s kész cselekedni is a szövetkezeti mozgalom társadalmi-gazdasági tekintélyének megőrzéséért. A mozgalom nehéz, pusztulással fenyegető időszakot vészelt át. Egyszerre volt eszköze és áldozata a magyar politikai közélet küzdelmeinek, melyek gyakorta formáltak jelképet belőle—a pártállam évtizedek,,kolhoz-jelképét” —, mit sem törődve azzal, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom maga is megsínylette azokat az évtizedeket, részben pedig a legnehezebb időszakokban is a demokrá­cia őrzője maradt, átmentve a civil társadalom szervező- dés-csíráit jelenünkbe. A politikai előítéletek és a mester­ségesen szított bizalmatlanság kereszttüzében azonban mind egyértelműbbé vált, hogy mind afogyasztási, mind a termelőszövetkezetek elpusztíthatatlanok, mert több milli­ós tagság védi őket. A Magyar Köztársaság elnökeként — és magánember­ként is — örülök annak, hogy a szövetkezeti tagság józan­sága szétfoszlatta a politikai lázálmokat és egyben világo­san megmutatta: az időtálló értékek átmentésével együtt ragaszkodnak a különböző szövetkezeti formákhoz, cél­ként csak a megújításukat fogadják el, de nem a szétzúzá­sukat. Őszintén örülök annak is, hogy afogyasztási szövet­kezetek már túljutottak az átmenet nehézségein és megta­lálták— mindinkább megtalálják — helyüket a társadal­mi-gazdasági életünkben. Kívánom, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom meg­erősödve kerüljön ki tulajdon rendszerváltásának viharai­ból és mind gazdasági súlyát, mind társadalmi szerepét tekintve, nemzetünk jövőjének erős pillére legyen. Ha én ezt a klubról elmesélem... Döntés nincs— csúszás lesz Ki végzi el a belső rekonstruk­ciót a Békés Megyei Jókai Színházban? — volt a témája a tegnap délelőtti összejövetel­nek a megyeházán. Az ügyben már egyszer döntöttek, de jogi problémák miatt újra ki kellett írni a pályázatot. Döntés most sem született, csupán az újabb versenytárgyalás időpontjá­ban egyeztek meg a résztve­vők. Ennek következménye természetesen, hogy a színház évadkezdése csúszni fog. Volt hadifoglyok, figyelem! A Szovjetunióban volt hadi­foglyok, illetve a már elhuny­tak özvegyeinek kárpótlását törvény szabályozza. Megje­lent a törvénnyel kapcsolatos kormányrendelet is — mondta a szerkesztőségünket felkere­ső Kovács György, a Volt Ha­difoglyok Békés Megyei Szer­vezetének elnöke, majd hoz­zátette: — Az érintetteket, akik minderről bővebbet sze­retnének tudni, július 7-én (kedden) délelőtt 10 órakor Békéscsabán, az Andrássy út 12. szám alatt tájékoztatja a megyei szervezet. Tábor a kastélyparkban Július 6-a és 11-e között 14. alkalommal rendezik meg a geszti kastély parkjában a tér­ségi életmódtábort — értesí­tett bennünket Hevesi József, a Békés Megyei Képviselő- testület Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Bizottságának titká­ra. A tábort Gulyás Szabó Gé­za vezeti. Negyedik ütem A medgyesegyházi tornate­rem beruházása negyedik üte­mének befejezésére a napok­ban kötötték meg a fővállalko­zási szerződést a békéscsabai Korintosz Beruházásszervező Kft.-vel. A szerződés tartalma szerint a hátralévő munkák kö­zött szerepel a szociális épületrész felépítése, annak külső-belső vakolása, hőszi­getelése, a központi fűtés és egyéb technológiai szerelés meghatározott részének el­végzése. A szerződés fontos kitétele a késedelem esetére meghatározott napi 5000 fo­rint kötbér, amely az esetleges nem teljesítés esetén a fővál­lalkozót terheli. A „Hármak” színháza Három ország színtársulata összefogott: a lodzi ’77 Szín­ház, a bmói Janacsek Akadé­mia és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei. Három (lengyel, cseh és ma­gyar) rendező alkotta Don Quijote ’92 című előadásukkal két alkalommal lépnek a kö­zönség elé. Ez a nemzetközi produkció a Gyulai Várszín­ház előadásaihoz kapcsolódik, július 6-án és 7-én este fél 9- kor látható a vár előtti téren. Ugyanezeken a napokon egyébként utcaszínház lesz az egész városban, szintén a „Hármak” produkciója. (Folytatás az 1. oldalról) rópai színvonalú átkelő kiépí­tése. Ami a határátkelő elnevezé­sét illeti, arról csupán annyit mondott a polgármester, hogy mivel a névhasználatot sem­milyenjogszabály nem szabá­lyozza, ezért ebben a kérdés­ben az érintett településeknek kell megegyezniük. * * *­A korábbi magyar—román kormányközi megállapodás értelmében Battonya város önkormányzata már hónapok­kal ezelőtt elkezdte a fel­készülést a határ megnyitásá­ra. Még tavaly, az ideiglenes Semmelweis-napi ünnepséget tartottak tegnap délután Gyu­lán, a Pándy Kálmán megyei kórház rendelőintézetének au­lájában. Dr. Csaba István fő­orvos beszédében a nagy előd­re emlékezett, aki nem tudós, gyógyító orvos akart lenni. Semmelweis fölfedezése örök érvényű, példája törvényt szab az egészségügyben dolgozók­nak. — Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk az egészségügyi tevékenység számlaszerű, összegszerű Vége. A Nagy Sándor József laktanya tegnap délután — egyelőre képletesen — bezár­ta kapuit. A 69. Köröstáj Rá­dióelektronikai Zavaró Zász­lóalj befejezte Békéscsabán helyőrségbeni tevékenységét — Kiskunfélegyházára költö­zik, ahol elektronikai harcez­redet kívánnak létrehozni. Persze ez nem jelenti azt, hogy egyik pillanatról a másikra üresen hagyják a laktanyát, őr­ség egészen addig lesz, amíg a Magyar Honvédség el nem ad­ja tulajdonát (melyet valószí­A talányos címet korántsem a hatáskeltés miatt fabrikáltuk; csupán Di-Ga ’92-névre ke­resztelték az autódiagnoszti­kával és garázsberendzések bemutatásával és forgalmazá­sával is foglalkozó első orszá­gos szakvásárt a közelmúltban Győrben. Ezen — mint az au­tójavítók és -kereskedők or­szágos szövetségének elnök­ségi tagja — hivatalosan is je­len volt Kertész János békés­csabai autószerelő mester. Ta­pasztalatairól mondta: — Már sok helyütt hangoz­tattam, hogy aki a szakmával lépést akar tartani, minden al­kalmat ki kell használnia isme­reteinek gyarapítására. Győr­ben 50 kiállító volt jelen, szá­mos érdekes előadás hangzott el, de talán a legfontosabb, hogy az 1930-ban alakult hol­land autójavítók és -kereske­dők világszövetségben is tiszt­séget betöltő képviselője beje­lentette: hazánkat, elsőnek a volt szocialista országok közül, felvették a társult tagok közé, s egy év múlva New York­ban rendes tagokká válhatunk. Nem csupán szépen mutató gesztusról van szó, amit jelez, hogy máris felajánlottak 10 határnyitások időszakában ki­helyezték azokat a közúti jel­zőtáblákat, amelyek a Tornyá­ra, illetve az Aradra vivő utat mutatják. Ennél azonban sok­kal lényegesebb volt az önkor­mányzatnak az az intézkedé­se, hogy az idei költségvetés­ből 12 millió forintot különí­tett el a határátkelőhely meg­építésére. Ebből az összegből már elkészült az a 120 négy­zetméteres beton alaplap, amelyre rövidesen rákerülhet egy ideiglenes jelleggel elhe­lyezett konténerépület. Meg­történt az átkelőhely közmű­vesítése is: az elektromos, a megjelenítésével — mondta dr. Csaba István. — A jelzés, úgy gondolom, nem nekünk szól, hanem a társadalomnak. A társadalomnak, amelynek éveken keresztül úgymond a nyakába voltunk ültetve, mint nem termelő ágazat, eskünk és lelkiismeretünk által kiszol­gáltatva. A társadalom, mint beteg ember, szintén kiszol­gáltatottnak érezhette magát. Ez a helyzet tarthatatlan, ideje, hogy elfoglaljuk legálisan is méltó helyünket. Miközben az egészségügy nűleg az önkormányzat fog megvenni). Egyébként nem marad Békéscsaba helyőrség nélkül, a Dugovics laktanya továbbra is üzemelni fog. A tegnapi helyőrségváltást (diszlokációt) megelőző utol­só sorakozón előbb a díszpa­rancsot olvasták fel, majd Nagy László ezredes, lakta­nyaparancsnok mondott be­szédet. Az alakulat történeté­ről, a költözés szükségszerűsé­géről szólt, végül befejezett­nek nyilvánította a zászlóalj békéscsabai tevékenységét. ezer guident egy honi bázis kialakításához, ez valószínű­leg Győrben lesz. És kaptunk egy autóvillamossági szerelés oktatásához hasznosítható csomagtervet, amit máris je­leztem a békéscsabai 611-es számú szakmunkásképzőnek, s amelynek vezetőivel a jövő hé­ten máris tárgyalunk arról, hogy ősztől miként lehetne ezt a képzésben hasznosítani. Mindent megteszek annak érdekében, hogy a második „ajaksz” -bázis nálunk, de leg­alábbis a Tiszántúlon legyen. Mondom mindezt azért is, mert a naponta szaporodó ma még többségében idősebb, de egyre inkább fiatalodó autóparkból a drága kocsikat aligha fogják tulajdonosaik bármelyik mű­helybe bevinni. Márpedig azt szeretné a szervezet, hogy mi­nél többen ismerjék meg a kor­szerű javítási technológiát, a szakma művelői rendelekezze- nek célszerszámokkal, szak- irodalommal. Ősszel szeretnék megalakí­tani Békéscsabán az autójaví­tók és -kereskedők megyei szervezetét is, amelynek rész­leteiről Kertész Jánosnál lehet érdeklődni. F. I. víz- és a telefonhálózatot úgy építette ki az önkormányzat, hogy azok alkalmasak legye­nek a végleges határárkelő épületeinek ellátására is. A helybeli lakosság a közeli határnyitás biztos jeleként ér­tékeli, hogy számos vállalko­zó (benzinkutas, kereskedő) szeretne Battonyán területet vásárolni a Romániába vezető út mellett. Egyébként péntek délig a helyi önkormányzat még sem­milyen konkrét információval nem rendelkezett az aradi tár­gyalásról, illetve annak követ­kezményeiről. versenyhelyzet előtt áll, a régi­óban harcot kell folytatni az egyenlő és jobb feltételekért. Ezért különösen fontos az itte­niek összefogása. A változó világban felértékelődött az a gyógyító munkahely és foglal­kozás, amely a szenvedő em­beren segít. Az ünnepségen dr. Kander Zoltán orvos-igazgató főorvo­si, adjunktusi kinevezéseket, törzsgárda-kitüntetéseket adott át. Jutalomban részesül­tek a kórház sokszoros véradói is. SzőkeMarcit Halál a bányatóban Tegnap megyénkben megtörtént az idei fürdő- szezon első' tragédiája. Gyula külterületén egy elhagyott bányatóban fürdött a gyulai, 24 éves D. R„ amikor — ismeret­len okokból — elmerült és megfulladt. A holttest felkutatását a rendőrség a tűzoltók bevonásával és könnyűbúvárok segítsé­gével tegnap a késő dél­utáni órákban még nagy erőkkel folytatta. Pedagógus művészek a Dürerben — Ha művészet nem lenne, megszakadna a világ szíve — idézte a mondást tegnap dél­után Gyulán, a Dürer Terem­ben a megnyitón Korkos Jenő festőművész, az úgyneveztt pedagógus művésztelep veze­tője. A telep tavaly vette fel egykori vezetője, Marsovszky Endre festőművész nevét, s az alkotókedvű rajztanárok im­már 26. éve találnak otthonra Gyulán. A telep július 17-én zárul, munkájában az ország számtalan városából, települé­séről érkezett 21 alkotó vesz részt, sőt a romániai testvérvá­rosból, Csíkszeredából is vár­nak vendégművészt. A félidő­ben rendezett kiállításhoz fest­ményeket, grafikákat, szobro­kat, tűzzománc alkotásokat láthatnak az érdeklődők július 15-éig. Újdonság, hogy az idén a telep résztvevői egy- egy alkotásukat itt. hagyják a városban. Korkos Jenő elisme­rését fejezte ki a gyulai ötlet előtt: olyan, ez idáig egyedülálló múzeumot nyit­nának, amely a rajztanárok munkáit mutatná be. Sz. M. „A TÜRELEM ROZSÁT TEREM. EGYEBET NEM.” (Karinthy Frigyes) Fiatal pár „esett be” a békés­csabai Garzon Szálló éttermé­be. Azért volt a sietség, mert az Apport Kft. vállalkozói klubja akkor már fél órája megkezdte programját. A fiatalember — Zsilák Pál vállalkozó — igye­kezett „kimenteni” magát: „Most érkeztem haza Auszt­riából, egyenesen ide jöttem” — mondta. Éppen Süli Ferencnek, a me­gyei társadalombiztosítási igaz­gatóság ellenőrzési osztálya ve­zetőjének — aki 36 éve dolgo­zik a hivatalban, 22 éve jelenle­gi beosztásában — vitaindítójá­ra toppant be, A Nagy Téma fölött jó kis beszélgetés kereke­dett, mely során szinte minden fontos elhangzott, amit egyéni vállalkozóknak, kisebb na­gyobb vállalkozásoknak a tár­sadalombiztosításról tudni ér­demes. Az előadó hírét hozta egy gyakorlatias társadalom­biztosítási útmutató füzetnek, melyet az igazgatóság a PM közreműködésével ad ki. A „kisokos” már nyomdában van. Süli Ferenc külön is szólt a 2 millió 695 ezer—év végére 2,8 millió — nyugdíjas sorsáról, társadalombiztosítási helyzeté­ről. Az est másik vendége Pap János, Békéscsaba polgár- mestere volt, aki az önkor­mányzat vállalkozási tevé­kenységéről, a közgyűlés és a polgármesteri hivatal vállal­kozásokkal kapcsolatos állás­pontjáról tájékoztatta a klub tagjait. A „vállalkozói kar” és a polgármester ezt követően két-három órás, heves vitába keveredett egymással. A programban helyet kapott az orosházi Tibeka Papucs- és Cipőüzem termékbemutatója is, melynek kalauza Havanesák Pál üzemvezető volt. K. A. J. Sarokba szorítva Allergia Nem tudom, ki hogy van veié. •én kifejezetten allergiás vagyok az olyan helyzetekre, amikor beszélgetek valaki­vel, de közben szól a rádió vagy a tévé. Ilyesmi akkor fordul elő velünk, ha vendégségbe érkezünk vagy betérünk egy szórakozóhelyre. Jó, jó, az előbbi esetben a házigazda illendőségből halkabbra állítja a készüléket, s úgy tesz, mintha figyelne ránk, mintha valóban fontosak lennénk neki. A videós-parabolaantennás lebufok többségében ennek még a látszatát is elkerülik. A pultos tátott szájjal mered a képernyőre, a pincér állandóan a nyakát tekerge­ti, vagy egyszerűen csak elnéz a fejünk fölött. Nap mint nap átérezve önnön kicsinységünket, elgon­dolkozhatunk a jelenségen. Amikor az a mondás járta, hogy „a falnak is füle van”, akkor célszerű volt bekapcsolt, felhangosított rádió mellett kommunikálni. De ma!? Ma, amikor köztudomásúan semmi okunk nincs a félelemre, ez bizony—enyhén szólva is—illetlenség. Ámbár fene tudja. Manapság riportalanyaim egyre gyakrabban ráböknek a kismagnóra. „Ez most nincs be­kapcsolva, ugye” — kérdezik. S én megértem: ők is allergiásak. Sőt! Gyanítom, allergiánk közös okokra ve­zethető vissza. „Nem akarom elveszíteni az állásomat egy újságcikk miatt” — hangzik az indoklás. Vagyis a nagy igazságok kimondását egyre többen tartják ismét kockáza­tosnak. Ami kimondható, arra meg úgyis tudunk figyelni, ha közben elnézünk egymás feje fölött. Ménesi György M.M. — M.Gy. Ünnepelt a megyei kórház „Ballag a katona...” Mit segít a Di-Ga?

Next

/
Oldalképek
Tartalom