Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

-------------------------------------------------------------- KÖRKÉP --------------------­N yitott szívvel egymás felé 1992. július 27., hétfő © Szétnyílt a gázpalack Szombaton este 10 óra 3 perckor Kertészszigetre, a Dózsa György utca 11. számú házhoz riasztották a szeghalmi tűzoltó­kat. A folyosón elektromos áram okozott tüzet, mely során egy 11,5 kilogrammos pébégáz-palack felhasadt. A tűz — melyhez a karcagi és a püspökladányi tűzoltókat is riasztották — a gyors és eredményes beavatkozás ellenére is 95 ezer forint kárral járt. Péntek déltől lapzártáig 8 tüzet jeleztek a megye tűzoltóinak, s egy téves jelzést is kaptak. Lapzártakor egységeik éppen egy körösladányi szénakazaltűznél dolgoztak. Aláírásgyűjtés Eleken Hol épüljön a tornaterem? Megelőzni a baleseteket Igen sok baleset történt már a Békéscsaba—Mezőmegy er közötti útszakaszon. A békés­csabai önkormányzat a küzúti igazgatósággal közös beruhá­zásban kerékpárút építésébe kezdett. Új üzlet családi vállalkozásban Augusztus közepén új boltot nyit Körösnagyharsányban Karádi Zoltán helyi kereske­dő. A családi vállalkozásként üzemelő vegyes profilú bolt a település alapellátását javít­hatja. Olimpiai Kaszinó Elektroház Olimpiai Kaszinó elnevezéssel a Magyar Televí­zió olimpiai közvetítéseit néz­hetik meg az érdeklődők bár­mikor a békéscsabai ifjúsági ház aulájában. Táboroznak a cserkészek Egy háromhetes, ingyenes úszótanfolyam után a cserké­szek augusztus 10-e és 22-e között sátortáborozni mennek Aggtelektől 15 kilométerre, Szögligetre — tudtuk meg Szeblák Tamástól, a békéscsa­bai Szent László cserkészcsa­pat vezetőjétől. Velük megy a békéscsabai Márton Áron és a kétsopronyi Hont cserkészcsa­pat is. A körülbelül ötven gyer­meket (8—9 évestől a 18 esz­tendősig) három vezetője kísé­ri el. A Lottó Unió Kft. tájékoztatá­sa szerint a 30. játékhéten 3 313 974 leadott szelvény volt. Ez 169 027 979 schilling Ausztria lottó fogadási díjat jelent. Ausztria lottó nyere­ményösszeg egy nyerőosz­tályban: 58 589 782 schilling. Lottónyerőszámok : 9,12,16,18,22,45, a pót- számm 25. Joker nyerőszám: 400738 (MTI) Hétfőn, július 27-én új helyen, új köntösben fantasztikus árukínálattal megnyílt a Clemont! Cím: Békéscsaba, Wlassich sétány 3. és Jókai u. 10. Régi üzletünkben egységáron férfi- és gyermekruházat kiárusítása. (Jókai u. 14.) A Hungarotabak Rt. Békéscsabai Kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy a Hungarotabak Dohányértékesítő Részvénytársaság Kirendeltsége, 5600 Békéscsaba, Őszi u. 5. 2. lenyomatú bélyegzője elveszett. Használata július 23-ától érvénytelen. Közel harmincéves kapcsolat- teremtés után, június 27-én Budrióban írták alá a testvér- városi szerződést Mara Salsini és dr. Pocsay Gábor polgár- mesterek. Szombaton délelőtt Gyulán, a városháza díszter­mében ratifikálták az egyez­ményt. Az ünnepségen részt vett az 54 tagú budriói küldött­ség, köztük a város tanácsosai, a gyulai képviselő-testület tagjai, az érdeklődő gyulaiak. Dr. Pocsay Gábor polgármes­ter beszédében köszönetét mondott a két város korábbi vezetőinek s mindazoknak, (Folytatás az 1. oldalról) esetben éppen kapóra jött. így a jelzett napokra fokozott el­lenőrzést szerveztek komman­dósok bevonásával. Sőt a me­zőkovácsházi rendőrség is erősítést kapott a megyei kapi­tányság közreműködésével. — Az ellentét körülbelül másfél éve alakult ki a község­ben a nagyfokú munkanélküli­séggel, de ez nemcsak a cigá­Olteanu Júlia, a Magyarorszá­gi Románok Szövetsége okta­tási titkára példaértékűnek ne­vezte Kádár Péter országgyű­lési képviselő kezdeményezé­sét. A képviselő szombaton délelőtt a gyulai városházán tartott sajtótájékoztatón jelen­tette be projekt ötletét ro­mán—latin kulturális centrum létesítéséről Gyulán. Elmond­ta, levélben megkereste a gyu­lai és a megyei önkormányza­tot, a MRSZ-t, a művelődési és közoktatási minisztert, az Et­nikai Kisebbségi Hivatal veze­tőjét. A későbbiekben Habs­burg Ottó és Mihály román király segítségét is kéri, hisz a kezdeményezés a népek barát­ságát és a Közép-Kelet-Euró- pa csatlakozását szolgálja Európához. Kádár Péter felsőoktatási intézmény létrehozását kezde­ményezte. Hogy ez egyetemi fakultáció, önálló főiskola lesz-e, szakemberek döntik el a projekt kidolgozása során. Gyulát adottságai alkalmassá teszik erre. Egyrészt a város fekvése, „kapu”-helyzete, al­földi és hegyvidéki kultúrák, kereskedelmi útvonalak met­széspontjánál, másrészt az itt élő románság, a város erősödő olasz kapcsolatai, a készülő nemzetiségi törvény, Magyar- ország nemzetiségieket védő politikája szinte kínálják a le­hetőséget. A projekt nemzet­közi kulturális vagy kisebbsé­gi program forrásaiból finan­szírozható lenne, nem terhelné a város költségvetését. De ér­dekeit szolgálná, hisz az össz- nemzeti feladata a helybeliek igényeire épül. Az ötletben szerepel francia, olasz, spa­nyol szakok indítása, nemzet­akik következetesen munkál­kodtak a testvérvárosi kapcso­lat kialakításán. Egyre több olasz vállalkozó jelenik meg Gyulán és a térségben: a kap­csolat új dimenziója — a nyelvtanulást elősegítendő — a családok, a diákok utazása. A város alapítványon keresztül dotálja majd a gyerekek kiuta­zási költségeit. Az olasz és ma­gyar társaságok, klubok sokat tehetnek egymás kultúrájának megismeréséért. Mara Salsini hangsúlyozta: a harmincéves kapcsolat kiállta a politikai, gazdasági változások próbá­nyokra értendő — mondja Domsik Jánosné polgármester­asszony az akció végén. Sajnos Kevermes nem egy sűrűn ellen­őrzött terület, és 60 százalék feletti az idős korúak száma. Az önkormányzat gépkocsival, rá­dióval, üzemanyaggal segíti a rendőrség munkáját, de még több rendőr kellene, mert sajnos ez az egyetlen visszatartó erő— mondja szomorúan. — A levél­közi szintű gazdasági szak­képzés, menedzserképzés nyelvi programmal társulva. Román nyelven is folyhatna gazdasági szakképzés. Mind­ez a környékbeli vállalkozókat szélesebb kulturális, gazdasá­gi vérkeringésbe kapcsolná, ugyanakkor fokozná a latin Nyugat-Európa és a romániai román értelmiség érdeklődé­sét Gyula iránt. A várható ok­tatási cserék növelnék a város sokszor hangoztatott kulturá­lis centrum szerepének esélye­it. Olteanu Júlia a szövetség nevében köszönetét mondott a kezdeményezésért. Gyula a román nemzetiség székhelye, szíve, itt működnek a legfon­tosabb intézmények. A jelen­legi oktatási hálózatra épülő felsőfokú létesítmény terve ta­lálkozott elképzeléseikkel. Az MRSZ egyébként is román kulturális centrum kialakítását tervezi nagy könyvtárral, mú­zeummal. Erről már folytak tárgyalások a város polgár- mesterével, a román nagykö­vetséggel. A két létesítmény egymást kiegészítené egy olyan városban, ahol a magya­rok és a románok együttélése biztosított, a századok során kultúrájuk ötvöződött. A ma­gyarországi románság számá­ra nagyon fontos identitása megőrzésében a szakember- képzés: a tanító- és az óvónő­képzés azonban nem megol­dott, a békéscsabai tanítókép­ző főiskolán sem működik ro­mán kar. Ezért támogatásukról biztosította a képviselőt a saj­tótájékoztatón, ahol jelen volt Olteanu Florin, a Gyulai Ro­mánok Egyesülete vezetője is. Szőke Margit ját. S hogy a dokumentum ne csak hivatalos okmány legyen, abban a polgároké a vezető szerep. Béke és egyetértés uralkodjon ne csak a két or­szág, hanem az Uraitól a óce­ánig Európa minden népe kö­zött. A közös szándék: lélek- ' ben lebími azokat a határokat, amelyek megakadályozzák, hogy az emberek nyitott szív­vel forduljanak egymás felé. A két polgármester ismét megerősítette aláírásával: Gyula és Budrió a népek kö­zötti szabadság, testvériség, a társadalmi igazság elveit kö­vetve a népi diplomáciát erősí­ti, ideológiai és vallási irá­nyultságtól függetlenül az em­beriség civilizációs és demok­ratikus fejlődéséért. E törek­véseket szimbolizálták az ajándékok is: Lajos Ferenc grafikusművész Dante-rajzai, a budriói városháza kicsinyí­tett mása, végül az olasz népi hangszer, az okarina, melyet a vendégmuzsikusok meg is szólaltattak, és az ünneplő kö­zönség nagy tetszéssel foga­ben aláíróként szereplő cigány­bírót is megkérdeztük, de nem tudott a fenyegetésről. ígéretet tett, hogy segít a megelőzésben. A hétvége egyébként nyugod­tan telt —teszi még hozzá —, és az ultimátum lejártakor még nem volt rendbontás. Reméljük ezután sem lesz, de biztos, ami bizots, mi tovább folytatjuk az esti járőrözést. Kevesen tudtak róla Az elmúlt hétvégén ideiglene­sen ismét megnyitották Dombegyháznál a magyar— román határt. Szombaton és vasárnap mindkét országból sokan keltek útra, hogy meglá­togassák a túloldalon élő roko­naikat, barátaikat. Kisvarja- son (Variasul Mic) az átkelő­hely parancsnokától a követ­kező tájékoztatást kaptuk: — Erre az alkalomra a szomszédos átkelőhelyekről, a romániai Nagylakról és Var- sándról vezényeltek ide bennünket. A magyar kollé­gák rendkívül sokat segítettek, hogy zökkenőmentesen teljen el ez a két nap. Legközelebb a dombegyházi búcsú alkalmá­ból, augusztus 20-án, illetve 21-én tervezünk határnyitást. Az ideiglenes határátkelő magyar ügyeletese Tóth Mi­hály zászlós volt, aki három útlevélkezelő sorkatonával Lökösházáról érkezett: — Az első napon nem volt valami nagy forgalmunk — mondja. —- Talán mindkét or­szágban kevesen tudtak a ha­tárnyitásról. A tegnapi gyér forgalom számokban kifejez­ve a következő: 2003 fő lépte át a határt, hangsúlyozom, a ki- és belépők együttesen ennyien voltak. Mindössze 464 gépkocsi gördült itt át, s ez valóban nem sok. Mára meg­változott a helyzet, ennek egyik oka, hogy ma tartják a varjasi búcsút. Délig 1502 főt és 314 gépkocsit regisztrál­tunk. Estére tehát lényegesen jobb napot zárunk, mint teg­nap: a ki- és belépők száma meghaladja a 3 ezret... Az augusztus 20-ai határnyitásról még nem tudunk, de ha sor kerül rá, természetesen jövünk. Ménesi György Háromszor határozott Eleken a képviselő-testület, hol épül­jön fel a 30 millió forintos be­ruházás, a tornaterem. Az első döntés szerint a Hősök útján lévő önkormányzati tulajdonú szolgálati lakás helyére, a má­sodik szerint a lakás mögé, a harmadik döntés ugyanitt, de még beljebb, az iskolaudvart is érintő kertekbe helyezte az épületet. Ez a testületi határo­zat a július 20-ai ülésen szüle­tett. Másnap, mivel az új hely­szín nem váltott ki osztatlan lelkesedést, az eleki pártok, egyesületek megállapodtak az aláírásgyűjtés kezdeményezé­sében. Á lakosság véleménye alapján az MDF, MSZP, MSZMP, SZDSZ, Fidesz, a szociáldemokraták, az eleki cigányszervezet és a nagycsa­Paál Tamás, a Sarkad város című önkormányzati hetilap felelős szerkesztője lapunkból értesült a helyi újság körül ki­robbanó képviselő-testületi vitáról. Mivel az ominózus testületi ülésen betegsége mi­att nem tudott részt venni, s ott a vitában felszólalni, ezért ta­lálkozásunkkor a következő­képpen reagált az időközben tudomására jutott események­re: — A vitát értesülésem sze­rint a „Béralku rokoni előter­jesztéssel” című olvasói levél váltotta ki, amelynek megjele­néséért engem tettek felelőssé, s amely állítólag személyiségi jogokat sértő kifejezéseket tartalmaz. Nos, ez az olvasói levél reagálás volt Tóth Imre polgármester úr egy előző lap­számban megjelent írására. Bár a levél leközlésével nem értettem egyet, a demokrácia és a szólásszabadság érvé­ládosok egyesülete a helytelen döntés újratárgyalására kérik a képviselő-testületet. Javasla­tuk az első határozat végrehaj­tása, vagy a téesz által felaján­lott, a lökösházi úton lévő in­gatlanuk cseréje. Vagy más, hasonlóan pénzkímélő megol­dás. A népi kezdeményezés célja, hogy a falu képét meg­határozó és az egész falunak épülő létesítmény méltó, érté­kének megfelelő helyre kerül­jön. Tegnap a képviselő-testület nagy többsége előnyilatkoza- tot tett, miszerint a tornaterem építésének befejezése előtt le­bontják a Hősök útján a szol­gálati lakást. Ezzel nő az isko­la udvara és a falukép sem szenved csorbát. nyesülése értelmében a lapot felügyelő kuratórium (többsé­gi szavazattal) a közlés mellett döntött, így napvilágot látott az írás. Az ügyészségi feljelentés­sel kapcsolatban Paál Tamás így nyilatkozott: — Mélyen megdöbbentett a dolog. Ilyen formán a pol­gármester úr által leírtakat is ki kellene vizsgálni a megfe­lelő hatóságnak, mert a „Ni csak, ki beszél” című írásában „helyi sajtóklikkről” beszél. Vajon kiket ért ez alatt? A laphoz forduló sarkadi pogá- rokat vagy a kuratóriumot, amelyet a testület hozott lét­re!? Úgy érzem, a „felelős” szerkesztő és a lap egy politi­kai harcnak az ütközőpontja, amelynek feloldását az egy­más felé tett kompromisszu­mos lépésekben kellene ke­resni. M.M Sarakba szárítva Gyulai show-haj Péntek este is jól mulattak a gyulaiak a Végvári esték fergeteges programjainak,,ízlelgetése" közben. Ennek lát­tán a szervezőkarca is felragyoghatott. Például a Show Mix 48-é. Pedig, ha tudták volna... Illetve tudniuk is kellett: a vártól néhány száz méternyire, a szabadtéri színpadon három ■német dzsessz-zenekar tagjai megszégyenülve, a dühükkel és a sírással küszködve muzsikálnak. S közben mosolyognak, hogy legalább az a néhány odavetődött néző, hallgató önfeledten élvezhesse az errefelé oly ritkán hallha­tó, színvonalas dzsesszt. Ugyanis e rendezvény gazdája a Show Mix 48 volt. Tavaly októberben rögzítették a gronauiakkal a gyulai programot. Németes precizitással: nap, óra, perc. A műsor belépődíjas volt, ám a közönség—kellő reklám, a vár körüli ellenprogram vonzereje miatt—elkerülte őket. A gronauiak játéka Benkóék szívének is kedves lenne. S most mégis megbízhatatlanságunk, ügyetlenségünk, iizle- tietlen elüzletiesedésünk hírét viszik. Nagy show... Kiss A. János „Ne azt lássuk, ami eltaszít egymástól” — mondta Mara dott. Salsini TOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Szőke Margit Ultimátumot küldtek a cigányok H.M. Román-latin kulturális centrum Gyulán Sz. M. „BUTA EMBER MINDEN SZÓRA MA­GÁNKÍVÜL VAN.” (Hérakleitosz) Újságcsata szerkesztői székből nézve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom