Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-27 / 176. szám
O 1992. július 27., hétfő NAGYVILÁG * ^ àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÍBÜfPDüSZ Templom és politika? Kolozsvár új polgármestere betiltatott mindenfajta politikai tevékenységet a templomokban. A rendelet indoklása: „egyes papok mise közben politizálnak, s ez zavarja a szertartásokat és megbotránkoztatja a hívőket”. ♦ A hír rövid, de magáért beszél. Feltehetném a kérdést: — Hogyan fér meg a templomban a politika, s va jon milyen politikáról lehet szó? —, de azt hiszem lassan már teljesen felesleges, hisz úgyis tudjuk, mi lehet a háttérben. Mi mást takarhatna a politika szó, mint a magyarságtudatot, az összetartozás gyötrel- mesen szép megnyilvánulását egy-egy mise alkalmával. Mert ma már csupán a templomban adatik meg, hogy egy kicsit magyarnak érezhessék magukat, hogy eró't merítsenek a mindennapi élet nehézségeinek leküzdésére. M. K. Repedések a Palazzo Vecchio falain A firenzei hatóságok csütörtökön kiürítették a városháza, a XIV. századi Palazzo Vecchio egyes részeit, miután az épület falain több helyen repedések jelentek meg. Az illetékesek szerint nem fenyegeti közvetlen veszély az 1299 és 1314 közt Arnolfo di Cambio tervei szerint épült gótikus remekművet, de az épület állandó megfigyelésre szorul. Firenzei városi mérnökök a közelmúltban figyelmeztettek, hogy az Amo folyó partján naponta végighajtó félezernél is több autóbusz okozta talajmozgások veszélyeztetik a folyó és a Palazzo Vecchio közt található világhírű Uffizi Képtárat. Salzburgi fesztivál Thomas Klestil osztrák államfő vasárnap délelőtt hivatalosan megnyitotta a salzburgi ünnepi játékokat, majd beszédet mondott a dalai láma, aki szombat óta Ausztria vendége. Klestil elnök hangsúlyozta, hogy korunkban milyen nagy szükség van a szellem erejére és a kultúra hatalmára, mert ezek segítenek az elbátortalanodás és a rezignáltság leküzdésében. A határokon átlép» szolidaritás és bizalom szükségességéről beszélt, s megjegyezte: az a tiszta horizont, amely a kommunista diktatúrák összeomlása és a hidegháború vége nyomán jobb jövőt engedett remélni, most ismét sötétté vált A gyűlölet és a pusztítás, tömegek elűzése, a türelmetlenség, a környezet veszélyeztetése fenyeget Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Egyenló'tlen küzdelem Tüzérségi támadások Boszniában Szarajevóban vasárnapra virradóra ismét heves harcok voltak, a tüzérségi támadás és az orvlö- vészakciók következtében több tucat p»lgári személy életét vesztette. Szarajevói források szerint a két napig tartó viszonylagos nyugalmat azért követték újabb összecsapások, mert a boszniai szerb vezetés meggyőződhetett róla: a nyugati országok a korábbi fenyegetések ellenére nem indítanak katonai intervenciót Boszniában, hanem helyette átfogó Jugoszlá- via-értekezletet hívnak össze. A londoni konferéncia híre a délszláv köztársaságokat nem érte meglepetésként, mivel Douglas Hurd brit külügyminiszter egy hete már körvonalazta elképzeléseit az eddigi Jugoszlávia-értekezlet kiszélesítéséről. Slobodan Milosevic szerb elnök lemondott a közvetlen részvételről, helyette valószínűleg a kis jugoszláv föderáció vezetői képviselik majd a szerb érdekeket. Belg- rádban közvetve kilátásba helyezték a volt délszláv köztársaságok elismerését is, ha azok elismerik a kis-jugoszláv föderáció folytonosságát. A sebtében összehívott boszniai szerb „parlament” egyébként határozatot hozott arról, hogy meghúzzák a szerb terület határát, a vitás körzeteket még nem jelölik meg, de másutt egyértelműen meghatározzák a mesgyét. Ezek a határvonalak szerb etnikai határvonalat tükröznek a parlamenti döntés szerint, nem történelmi határokat. Szlovénia a katonai beavatkozás mellett A szlovén külügyminiszter és a nemzetvédelmi miniszter a ljubljanai kormány nevében szombaton állást foglalt amellett, hogy külső katonai beavatkozással vessenek véget a bosznia-hercegovinai konfliktusnak. Janez Jansa nemzetvédelmi miniszter kijelentette: „Szlovéniának nincs ellenvetése egy bosznia-hercegovinai katonai intervencióval szemben, hiszen tisztában van azzal, hogy csak ilyen lépéssel lehet véget vetni a fegyveres konfliktusnak és meghiúsítani azoknak a szándékát, akik kísérletet tesznek a köztársaságban élő muzulmánok kiirtására”. Jansa szerint a háború mielőbbi befejezése Szerbiának is érdekében állna, hiszen kikerülne a nemzetközi figyelem középpontjából. Sárga csillag helyett fehér kokárda? Az RMDSZ elnökségének nyilatkozata Hargita és Kovászna megye prefektusainak alaptalan és indokolatlan leváltására egyetlen magyarázat lehetséges, az, hogy magyar nemzetiségűek — hangsúlyozza az RMDSZ elnökségének nyilatkozata, amely a leghatározottabban tiltakozik a kormány eljárása ellen. Az RMDSZ elnökségének szombaton Brassóban tartott kibővített ülésén elfogadott nyilatkozat rámutat: a kormány döntése formális jogszerűsége ellenére kihívás és egyben p»litikai provokáció a két megye többségi lakosságával és általában a romániai magyar népességgel szemben. A sajtóértekezleten Domokos Géza kifejezte reményét, hogy a prefektusok ügye nem viszi tévútra a választási kampányt, és azt a nacionalista szélsőségesek nem használják fel fegyverként a választási küzdelemben. Az elnökség úgy döntött, hogy felhívást intéz Hargita és Kovászna megyei szervezetekhez, arra kérve őket, hogy tiltakozásuk jeleként ne a csütörtöki népgyűlések határozatában szereplő sárga csillagot tűzzék ki, hanem fehér kokárdát viseljenek. Mint Domokos Géza elmondta, javaslatukat a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből teszik, hozzátéve, hogy a fehér kokárda az erőszak- mentesség szimbóluma. A két prefektus elmozdításával kapcsolatban kiadott RMDSZ-nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kormány diszkriminatív döntésével megsértette az állampolgárok közötti megkülönböztetést tiltó alkotmánycikkelyek szellemét, kimutatva egyben azt, hogy nem bízik a magyar nemzetiségű állampolgárokban, és nem tartja őket alkalmasnak felelős közhivatali tisztségek betöltésére. Az intézkedés arra enged következtetni, hogy a kormánynak nincs bizalma az első demokratikusan megválasztott közigazgatásban, és szükségesnek tartja a centralizált és etnokratikus államhatalom erődemonstrációját. A két megye etnikai sajátosságától elvonatkoztatva olyan súlyos provokációk sorozatának teremtett lehetőséget, amelyek destabilizálhatják a helyhatósági választások nyomán kialakult közigazgatást. A nyilatkozat rámutat, hogy a kormány intézkedéseit az általános választások előtt politikai provakációkra is kiaknázhatják. Az RMDSZ elnöksége szerint a kormány megszegte azt az ígéretét, hogy választások tekintetében megőrzi semlegességét, és az etnikai kérdést közvetlenül a választási kampány előtt eszközként használja fel a hatalomért folyó harcban. A nyilatkozat sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány döntésének igazolására a román közigazgatás két világháború közötti gyakorlatára utal és nem az 1918. december l -jei«gyulafehérvári kiáltványra, amelyben az egyesült Románia képviselői fogadalmat tettek a kisebbségi sorsra jutott más nemzetiségű lakosságnak: Románia minden népének joga van az anyanyelvi oktatásra és a saját soraiból választott közigazgatásra. Kanadai levél Amerika Jelcin után Még nincs itt az uborkaszezon, még vannak izgalmak. Minden évben ilyenkor nagy viharok vannak Amerika-szerte, különösen az ország középső államaiban. A másik izgalom Borisz Jelcin volt. Oroszország első köztársasági elnöke, aki az USA-t látogatta, beszédet mondott az amerikai kongresszus és a szenátus tagjai előtt. Nagy lelkesedéssel fogadták. Percekig tapsoltak, kiabáltak és a nevét harsogták: Borisz, Borisz, Borisz! Az elmúlt szombaton a Moszkva melletti dácsájában az ABC televízió riportere megkérdezte Jelcint, hogy mit szól azokhoz a jelentésekhez, miszerint az előző amerikai útján részeg volt és call-girlöket fogadott a szállodai szobájában? Az elnök hirtelen felállt és 11 éves unokáját szólította, hogy játsszanak egy teniszmeccset. Aztán haragosan a riporterhez fordult és azt mondta: vége az interjúnak. A riporter egészen oda volt, majdnem hápogott (pedig egy amerikai riporterrel ez ritkán esik meg). Nem értette, hogy Jelcin elnök miért haragudott meg. Nem értette, hogy az elnöknek nem illik szemtelen kérdéseket feltenni. Pláne nem a felesége és a családja előtt. A kongresszus és a szenátorok előtt Jelcin kijelentette: „Nem szabad megengedni, hogy a történelem megismételje önmagát. Ezért a gazdasági és a politikai reformok az első helyen állnak Oroszországban. Meg kell mondjam, olyan nehézségek előtt állunk, amire nem számítottunk és ami azelőtt nem is jutott az eszünkbe.” John Warner szenátor a Jelcin beszéd után megjegyezte: Churchill eljött az USA-ba, hogy felhúzza a vasiiggönyt, Borisz Jelcin pedig fellibbentette azt ugyanazzal a bátorsággal és előrelátással. Megjegyzem, Mihail Gorbacsov Kaliforniában a Fulton egyetemen azt mondta, hogy ő távolította el a vasfüggönyt. Végső fokon olyan mindegy, hogy ki Iibbentette fel, Gorbacsov, Jelcin vagy Horn Gyula. Egy biztos, nincs vasfüggöny Nyugat- és Kelet-Európa között. És ahogy Jelcin elnök mondta: nem engedhetjük meg, hogy visszajöjjön a diktatúra. Nincs a Földön egy nép, akinek ártana a szabadság szele. Ez alól nincs kivétel. Wurfer Gyula Reménytelen ENSZ-iraki tárgyalások Eredménytelenül végződtek szombaton az ENSZ és Irak képviselői közötti újabb tárgyalások, és tovább csökkent a remény a megegyezésre. Irak ENSZ-nagykövetének az elmúlt 48 órában tett derűlátó nyilatkozatai a jelek szerint taktikázást, időhúzást szolgáltak. Bagdad vasárnapra „végleges” választ ígért, s Ekeus jelezte, hogy az ENSZ azt követően nem kíván hosszasan tovább tárgyalni. A világszervezet (és a nyugati nagyhatalmak) célja, hogy Irak dolgozni engedje az ENSZ ellenőreit, akiknek feladata az iraki fegyvergyártás felderítése. Bagdad fizikai erőszakkal is akadályozta az ellenőröket, s az elutazásuk óta eltelt napokat nyilván arra használta fel, hogy új helyeken rejtse el a tömegpusztító fegyver gyártásáról tanúskodó dokumentumokat. George Bush amerikai elnök szombaton behatóan tanácskozott kül- és katonapolitikai tanácsadóival a helyzetről, s a Fehár Ház közölte, hogy „minden lehetőség nyitott”. James Baker amerikai külügyminiszter, aki Manilában tárgyal, ugyancsak utalt arra, hogy katonai lépések következnek, amennyiben Irak nem tesz eleget maradéktalanul az ENSZ határozatainak. A várakozások szerint az amerikai, a brit és a francia légierő mérne csapásokat iraki katonai célpontokra. Meciar a magyar kisebbségről Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök rádiónyilatkozatában kemény hangon elítélte az „etnikai államhatárok” kitűzésére irányuló törekvéseket, és figyelmeztette Magyar- országot: ne akarja ellenőrizni a szlovák törvények szlovákiai betartását. Azzal kapcsolatban mondta mindezt, hogy Fóthy János, a Szlovák iában működő Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában kilátásba helyezte: mozgalma a magyar kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez fordulna támogatásért, ha az önálló Szlovákiában nem tartanák tiszteletben a magyar kisebbség jogait. A kisebbségi kérdés nem szlovák—magyar, hanem európai kérdés—mondta Meciar. A kormányfő szerint durván sérti Szlovákia szuverenitását, ha „néhány Szlovákiában élő magyar” azzal fenyegetőzik, hogy majd Magyarország fogja ellenőrizni a szlovák törvények betartását. A magyar kormány ehhez nem csatlakozhat a kétoldalú viszony negatív következményei nélkül — figyelmeztetett Vladimír Meciar. Mindennap feladhatja JtgJimmmm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173.
