Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25-26 / 175. szám

0 1992. július 25-26., szombat-vasárnap CSALAD - OTTHON iRÉKÉS megyei hírlap Gazdaképzés a ^rékes megyei hírlap -ban 4. Lanpunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap délutánonként je­lentkező gazdaképző sorozat anyagának ál­lattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos. Zárt állattartó épületek levegőminősége Eg$s}»ten tfctítígfeé2Bör5áKhagy levegőhöz jutnak. Nem mind­egy, milyen levegőhöz! Egy­aránt fontos ez termelési, állat­egészségügyi, de közegész­ségügyi szempontból is. A zárt levegő minőségét leginkább az egy légtérben élő állatok száma és az istálló típu­sa, üzemelési módja határozza meg. Ezektől függ ugyanis az állatok által termelt hő, pára és a kilélegzett szén-dioxid mennyisége, valamint az ezzel kapcsolatos munkafolyama­tok: fűtés, szellőztetés, etetés, takarítás, trágyaeltávolítás. A levegő fontos szerepet játszik az állat életfolyamataiban. Hatással van ez egészségi állapotára, következésképp egész termelésére. Ezek a tényezők: a levegő áMnÉérráhteígy 3p6ö08rtniiuaj összetétele, szennyezettsége, mozgása. Természetesen az istállóle­vegő minőségét az épületjel­lemzők és a külső levegővi­szonyok is befolyásolják. Az istállónak akkor jó a klímája, ha az állat a többlethőjét le tudja adni (ha melege van), de nem kényszerül fölösleges hő­termelésre sem (ha fázik), s a levegő minősége is jó (ammó­nia, szén-dioxid, por, kóroko­zók stb. a határértékeken belül vannak). A hőmérsékletigény faj, faj­ta, kor és termelés szerint válto­zik, ezért helyesebb egy hőmér­sékleti zónáról beszélni, amely­nek határértékeit az állat még termeléscsökkenés nélkül elvi­seli. Ezek a következők: tehén­istálló 8—15 °C, borjúnevelő 15—20 °C, növendék- és hízó­marha-istálló 5—15 °C, koca­szállás 10—15 °C, sertésfiazta- tó, malacfészek 26—32 °C, sertésfiaztató, istálló 12—16 °C, süldőszállás 16—22 °C, hizlalda 12—16 °C, tojóház 12—16 °C, naposcsibe mű­anyag alatt 32—36 °C, napos­csibe csak teremfűtéskor 32— 34 °C (a hőmérésklet hetente 2 °C-kal csökkenhet), naposliba műanyag alatt 32 °C, naposli­ba csak teremfűtéskor 30—32 °C (a hőmérséklet egyhetes korig naponta 2—2 °C-kal csökkenhet), juh 1 hónapos korig 15—25 °C, juh 1 hóna­pos kor után 12—16 °C, na­posnyúl 25—30 °C, felnőtt nyúl 15—20 °C. Az istállólevegő nedves­ségtartalma (páratartalma) va­lamennyi állatfajnál 60—80 százalék legyen, baromfiistál- lókban inkább az alsó értékhez közelítsen. Ez relatív páratar­talmat jelent. A páratartalom értéke a hőmérséklettel együtt jelentős: például 20 °C-on már kedvezőtlen, légzési, keringé­si problémákat okozhat. A hi­deg, páradús levegő légző­szervi betegségekre hajlamo­sít. Dr. Böő István Génszabályozással szarvatlan lesz? Ausztrál és amerikai tudósok megtalálták azt a gént, amely meghatározza, hogy az adott szarvasmarhának szarvas, vagy szarvatlan utódja születik-e. A Reuter jelentése szerint a felfe­dezésjelentőségét az adja, hogy a szarvatlan marhák nem sebe- sítenék meg egymást szállítás közben, s így magasabb áron lehetne eladni őket. Már eddig is léteztek szarvatlan marhák, azonban a felfedezés lehetővé teszi, hogy a fajtakeresztezés segítségével olyan bikák szülessenek, amelyeknek ga­rantáltan szarvnélküli utódjaik születnek majd. A C-vitamin új „varázslatai” Aki a C-vitamint csak a meg­fázások elleni védelemként szedi, alábecsüli az aszkor- binsav tényleges értékét. Egy vizsgálat, amelyet az ameri­kai kormány megbízásából 11 348 főn végeztek el, bebizo­nyította: azok a férfiak, akik naponta 300-400 milligramm C-vitamint szednek, átlago­san 6 évvel tovább élhetnek, mint azok, akik naponta keve­sebb, mint 50 milligramm C- vitaminhoz jutnak. A férfiaknál kiderült: ha mindennap körülbelül 400 milligramm C-vitamint vesz­nek be, akkor 45 százalékkal redukálják egy esetleges szív­roham kockázatát, annak a ve­szélye pedig, hogy idő előtt meghalhatnak, 42 százalékkal csökken. A nők viszont 25 százalékkal csökkenthetik a szívinfarktus kockázatát és 1 évvel hosszabbítják meg az életüket a C-vitamin fogyasz­tásával. De a C-vitamin még többet tud: növeli a szívbetegségekre használt gyógyszerek hatását és megfelelő adagolásban (több száz milligramm napon­ta) védhet bizonyos rákbeteg­ségek ellen is. A kutatóknak már csak ab­ban tér el a véleményük, hogy a C-vitamint milyen formá­ban szedjük. Az egyik csoport a tablettákra szavaz, mivel ésszerűen lehet adagolni és nem függ az étkezéstől. Má­sok viszont a természetes C- vitamint, tehát a zöldségeket és a gyümölcsöt részesítik előnyben, egyszerűen azért, mert ezerszer jobb az íze, te­hát a páciensek szívesen fo­gyasztják. pgg A lányok, a lányok, a lányok angyalok... A férfiak meg ördögök? — Rosszabbak! —Kottázni kellett volna ahogy mondta. Miért ez a rettentő indulat? — Majd maga is megtudná, ha annyi mindenen ment volna keresztül, mint én! — Ennyire rossz volt a há­zassága? — Totálkáros lettem, s az a disznó tehet róla. — Hát nem egy őrült nagy- szerelemmel kezdődött? — De, csakhogy... Ha nem veszi el a szerelem az eszemet, akkor én is észreveszem amit a szüleim jól láttak, hogy ez az ember egy csirkefogó, meg minden. — Persze ezt hiába mond­ták, ugye? — Jobb lett volna, ha egy szót se szólnak, mert minél jobban ellenezték, én annál in­kább imádtam. Majd szabá­lyosan megszöktem otthonról. — Meddig tartott a nagy- boldogság? —Nem sokáig, aztán inni és kurvázni kezdett. —A gyerek sem kötötte le? —A gyerek?! Az kérem sír, tisztába kell tenni, etetni rend­szeresen stb. Ó egy puszit adott neki és már otthon sem volt. És ez így ment folyton folyvást, csak enni járt haza. Hát lehetett ezt tovább bírni?! *** — Miért lennének ördö­gök? Higyjen nekem, most le­szek ötvenéves, van már ta­pasztalatom. Hamarabb teszik tönkre a nők a férfiakat, mint fordítva. — Nem túljó ez a vélemény? —Mért lenne, ha ez az igaz­ság. A legtöbb lányt elnevelik. Az anyák most is férjet akarnak fogat­ni velük, s ezért min­dent bevetnek. A másik módszer meg az ultramodern: csi­náljon az a lány amit akar. — Node, mit akarnak lányok? —Boldogságot. — Mióta világ a világ, minden ember erre törekedett. Nem? — Dehogynem! És ez is a normális. — Mégse sikerül mindenkinek. Mi­ért? — Ki tudja? Ta­lán túl sokat várnak egymástól... Talán rosszul választa­nak... Talán tartó­san szegények, s az bizony nem használ a szerelemnek, bár­ki bármit is mond... Talán a megértés hi­ányzik... —Személy szerint mit tart a férfiakról? —Nőés férfi: egy kutya. Mindkét nemben mindenféle ember akad. Nekem eddig két jó férjem volt. s egy pár kelle­mes barátom. Csak jót mondhatok a fér­fiakról. Gondolom ők is rólam, hisz az ilyesmi kölcsönös. — Jaj. ne nevetessen! A lá­nyok angyalok? A férfiak meg ördögök? Hát ennyire öreg még Horgászoknak A részletes szolunáris táblázat 1992. augusztus—szeptember Ugye meglehetősen férfias? a 21 évemmel nem vagyok. Sem szentimentális, bár nem képzelné, hány évfolyamtár­sam az. Fiúk is, lánvok is. —Hát akkor nézzük roman­tika nélkül, milyenek is azok a fiúk? — Szemetek és rendesek. Jóképűek és csúnyák. Okosok és buták. Képmuta­tók és őszinték. Mondjam még? Akár a lányok. — És ennyire vegytisztán? — O, bár úgy len­ne! Akkor egyszerű volna a világ. De ke­verednek a dolgok, ebből is, abból is áll össze az ember. Tudja, hogy Maug­ham mit írt az egyik könyvében? Azt, hogy különös az em­beri lélek, mert a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz is megfér benne. Ha nem is mindennapi jelenség az ilyen személy, meg a fele­fele arány, a kisebb keveredés sem hasz­nál a szerelemnek. —: Szerintem már az sem, há valaki ilyen józanul nézi a világot. Legalább hasznát veszi? Nem, nem... Nem is lehet, hisz valami ősi ösztön munkál az emberben, ha szerelmes lesz. Ezért nincs magya­rázat arra, hogy va­laki miért pont azt szereti, akit szeret. Csak! S ha rossz vé­ge lesz, átkozódnak mindketten. Hiszen csak deréktól lefele vagyunk mások, egyébként nagyon is egyformák. Vass Márta Dá­tum AUGUSZTUS SZEPTEMBER 1. ■ 4-14 ■ 4-15 2. ■ 1 4-15 • 4-16 3. X 4-15 = 4-18 4. • 4-16 = 5-20 5. = 5-16 • 10-16 ***&*,1' ‘ -2 * 10-16 X 4-9 7, X 4-15 X 4-16 8. X 4-16 X 12-18 9, X 12-18 X 13-19 10. • 13-19 • 10-18 11. • 10-18 • 11-19 12. ar 11-19 X 13-19 ' 13. X 13-19 — 14. —­— 15. — = 4-10 16. = 4-9 = 5-11 17. = 4-10 X 5-14 J8. # 5-14 X 4-14 19. = 4-14 ... . 11-20 20. 11-20 • 12-20 21. 12-20 — 13-21 22. • 13-21 X 13-20 23. 14-20 — 12-20 24. X 15-19 • 14-21 25. = 13-20 • 16-21 26. • 12-20 ' SS 12-20 27. — 10-19 • 12-21 28. • 4-13 ■ 4-8 29. ■ 4-8 ■ 4-9 30. ■ 4-9 ■ 4-10 31. ■ 4-14 r". V'L •- - • JelmagjaráxtUz Az ábrák a halak kapokedztének intenzitását mutatják, a számok pedig azt a napi idászakot, amikor legtöbb kapásra számíiha t útik ■ Legjobb fogás • Jó fogás = Közepes fogás a hóid Állásai: X Érdemes próbálkozni jói TfcUHOLO 14. ELSÓ NEGYED 7. AUG SZÉP 13. 12. 5. 3. — Rossz horgásznap ÚJHOLD 29. UTOLSÓ NEGYED 22. 29. 28 21. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom