Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25-26 / 175. szám
„A felnőttek furcsák néha” Kérdés: irányíthatom-e gyermekemet, hogy barátkozzon barátom gyerekével? Válaszul Ingrid Sjastrand versét citálom. Címe: A felnőttek furcsák néha. A felnőnek furcsák néha. Azt hiszik, elég összeterelni két „alkalmas korú" gyereket, és a két gyerek automatikusan jó haver lesz. Szeretném összeterelni papát találomra egy „alkalmas korú” bácsival és megnézni, összehaverkod- -nak-e, biztosan nem akarnak engem se többé összeterelni Ulla-Gullával például. Sokkal szívesebben játszom Lill-Párával, pedig Lill-Pára kis tökmag, de ugyanazt szereti és ugyanazt utálja, mint én — Ulla-Gullát például. Kérdés: miért nehéz a kamasz gyereket felvilágosítani? — kérdezték a héten. Válaszul Haim Ginott Szülők és gyermekek c. művéből ezt a részletet közöljük: Sok szülő azt hiszi, hogy a szexuális nevelés beszélgetésből áll. „Egy szép napon” a szülő félrevonja a serdülőkor küszöbén álló gyermekét, és elmondja neki „az élet tényeit”. Ha fiú, figyelmezteti a nemi betegségekkel járó veszélyekre, és ha lány elmondja, hogy ha nem vigyáz teherbe eshet. A szexuális nevelés azonban ennél sokkal előbb kezdődik. A szülők érzékisége. — A szexuális nevelés azzal kezdődik, hogy a szülők hogyan viszonyulnak saját érzékiségükhöz. Szeretik-e testük látványát, szagát és tapintását, vagy úgy gondolják, hogy mindebben van valami durva, ízléstelen? Élvezik-e egymás meztelenségét, vagy becsukják a szemüket és összekapják ruházatukat szégyenükben? Éreznek-e valamilyen idegenkedést a saját vagy a partnerük szexuális tevékenységével kapcsolatban, vagy elismerik azt? Minek látják egymást: a másikkal nem törődő parazitának, vagy a mogosz- tott gyönyör csodálatos kezdeményezőjének? Bármik legyenek is a szülők ki nem mondott érzései, a gyerekek megértik azokat még akkor is, ha a szülők kimondott szavai kismadarakról, méhecskékről, vagy nárciszokról szólnak is. Ezért olyan nehéz pontosan megmondani a szülőknek, mit is válaszoljanak gyerekeik szexuális jellegű kérdéseikre. Először a saját, a témakörrel kapcsolatos zavarukat kell felismerniük, saját aggodalmaikat és szégyenkezésüket kell módosítaniuk. Dr. Jakubecz Sándor LELKI LEVELEK# „Csak flört” Ha jól értem a levelét, annak indult, és lett belőle óriási szerelem! Csakhogy maga férjes asszony, gyermeke van, és amikor flörtölni kezdett, ezt akkor is tudta. És most itt áll fülig szerelmesen, hánykolódva a családja és az imádott férfi között, mert ugye, a családját sem szeretné elveszíteni, de a nagy O-re is úgy vigyáz, mint a szeme fényére. Tudja, hogy mi nem tetszik a levelében? Az, hogy most keresi-kaparja össze a bizonyítékokat, hogy milyen rossz férje van. Ráadásul állítólag a férje még nem is sejt semmit! — Mit tegyek? — kérdezi. Azt, hogy meggondolatlan és felelőtlen volt, ugyebár, tisztáztuk, a többire pedig úgy mondják: vagy széna, vagy szalma! Csakhogy ma- gácska „mindent” akar! És ez nem megy, legföljebb egy ideig. Ott a férje, a kisfia: a férje, akire mondhat minden rosszat, de azt nem, hogy megcsalta, vagy ő is flörtölt volna. Tudom, hogy kegyetlenül nehéz, de ezúttal „császármetszést” ajánlok: mondja meg az imá- dottnak, hogy nem csinálja tovább! Ismerje be, hogy felelőtlen volt, és békességgel engedje vissza a családjához: szép volt, jó volt, de elég volt... „Anyós” „Anyósommal lakunk, mivel korán özvegyen maradt, és mi — a fiatal pár — ezzel a ténnyel megbékélve, egyszerre belecsöppentünk sok mindenjóba. Az övé, illetve a »miénk« lett minden, megoldódott a lakás, a bútor, még az apóstól örökölt kocsi is. Nem is volt baj az első években, de most a fiatal anyós szeme egyszerre kinyílt, és nagyra lát! Margóval — a lányával — együtt azon vettük észre, hogy a családban ő lett a kapitány, legalábbis az szeretne lenni. Újabban éket ver közénk, és észrevettem, hogy uszítja ellenem a feleségemet, főképpen azzal, hogy miattam nincs gyerekünk, és egy ilyen férfival, aki még egy gyerek összehozására sem képes, élni sem érdemes. Hát nem borzasztó?” De az! És ha a felesége nem szereti igazán magát, és nem áll Ön mellett, még inkább az lesz. Hogy is mondjam: ára van mindennek! Erre — gondolom — már mindketten rájöttek, bár azért a kása nem olyan forró, mivel a papa halála után a vagyon fele a nejét illeti, mint örököst, így nem kell attól tartania, hogy a „szép” anyós — ahogy írja — az utcára rakja magukat, ha nem úgy lesz minden, amint ő akarja. Kérjenek jogi tanácsot! Jöjjenek tisztába a vagyoni helyzetükkel, és szépen állítsák le a tűzről pattant mamát, maga pedig — amíg nem késő — beszéljen meg mindent őszintén a feleségével, nehogy az anyósa valóban kettejük közé álljon. Próbáljanak meg önállóbb életet élni: lakni, étkezni, a pénzt beosztani! Eddig ugyanis az anyósa tálcán tett mindent maguk elé, és mint írja, a neje jóformán még főzni sem tud. Miután ketten „egy nevezőn vannak”, szépen, kedvesen a mamával beszéljék meg, hogy fordítani szeretnének a szekerük rúdján, maguk is nagyobb részt vállalnak ezután a fáradságból, a munkából, de a jogokból is. Remélem, még idejekorán ébredtek fel, és jót tesz majd a házasságuknak is a változás. Gyerekügyben pedig forduljanak majd szakorvoshoz, és ne kössenek mindent az anyós orrára, viszont ne is használják ki! Ugye, érti? Uranus CSALÁD - OTTHON 1992. július 25-26., szombat-vasárnap Illem és jómodor Tilalmak és engedmények a terített asztalnál Jasper Nemzeti Park, Alberta Állam, Kanada: a mamájától elkóborló fekete medvebocs megszagolja a pitypangot, mielőtt megkóstolná mti-fotó Az állatoknak lelke van A viselkedési kódexek egyik legterjedelmesebb fejezetét a kulturált étkezés szabályai alkotják. Mert évszázadok óta élnek, változnak és gyarapodnak a táplálkozás ritmusai — olyannyira, hogy a rossz nyelvek szerint' aki a terített asztal melletti viselkedés minden kívánalmának eleget akar tenni, igencsak éhen marad... Az evés illemszabályainak erdejében azonban biztos tájékozódási pontot jelent a több mint egy évszázada megfogalmazott — s Kalocsa Rózsa egykori illemtanász által papírra vetett — aranyszabály: „Az étkezés, ha az éhség csillapítására szolgál is, történjék oly módon, hogy másoknak, ha látják, ne múljék el az étvágya”. Aki ezt az alapvetést szem előtt tartja, nagyobb vétség bűnébe nem esik. Ami a vétséget illeti: sok a bizonytalanság akörül, hogy mely étkek fogyaszthatok evőeszköz közbeiktatása nélkül. Nos, a régi szép időkhöz képest, amikor eleink még csak saját „ötágú villájukra” voltak utalva, alaposan leszűkült a kör. Általában kézi segítséggel ehetjük a különféle gyümölcsöket, de például az őszibarackhoz, a sárga- és görögdinnyéhez kés is, villa is szükségeltetik. Mellőzhetjük az evőeszközöket a szendvics, Sajttal töltött uborka Hozzávalók (2 személynek): 6 közepes uborka, 1 kis fej hagyma, 1 paprika, 5 dkg főtt sonka, 10 dkg tejszínes sajtkrém, 3 evőkanál tej, 5 dkg reszelt sajt (Pannónia), bors, petrezselyem. Az uborkákat megmossuk, meghámozzuk és hosszában félbevágjuk. Belső magházát a főtt kukorica, az apró teasütemény, a pogácsa és a fánk bekebelezésekor, sőt a virslievés alkalmával is, de csak akkor, ha mustár vagy torma a „kísérő”, mert ha valamilyen mártással tálalják, a kézbefogás már illetlenségnek számít. A szárnyasok különféle testrészeit szüléink illemkódexe szerint még nyugodtan lehetett kézi segédlettel enni, de újabban nem. Egyetlen kivétel, ha a ház asszonya a combcsont végét alufóliába csavarva tálalja. Szalvétát evés után és ivás előtt illendő használni. Ez utóbbi szabályt már csak azért is érdemes követni, mert így a kiürülő poharakon nem éktelenkedik ott a zsíros-rúzsos szájlenyomat. Egy másik étkezési „segédeszközzel”, a fog- piszkálóval viszont fenntartásai vannak az ízléses táplálkozás szabályalkotóinak. Mivel minden komplett terített asztalon ott vannak a hegyes végű kis piszkafák, használatuk nem tilos — de nem is gusztusos. Akkor sem, ha egyik kezünkkel takarjuk a fogközök tisztogatásának műveletét. Ezért azt ajánlák, hogy aki teheti, mellőzze használatát, míg alapos fogmosással eltávolíthatja az ételmaradékokat.-SZÓMAFerenczy Europress eltávolítjuk és félretesszük. A főtt sonkát kockákra vágjuk. A sajtkrémet tejjel elkeverjük és a megtisztított és feldarabolt hagymát, paprikát és sonkadarabokat borssal fűszerezzük, majd az uborkába töltjük. Reszelt sajttal megszórjuk. Egy tepsibe 2 dl vizet teszünk és beletesszük a töltöttuborka- darabokat. Előmelegített sütőben fél óra hosszat sütjük. Apróra vágott petrezselyemmel a tetejét megszórjuk. Az emberiséget foglalkoztató számos kérdés közül kipipálhatunk egyet. Bejuthatnak-e az állatok a Paradicsomba? „Igen, merthogy nekik is van lelkűk” — állítja Mario Canciani, az egyik római templom plébánosa, természetesen elméleti megfontolásból. Véleményét a La Repubblica idézi abból az alkalomból, hogy több jeles személyiség részvétele mellett bemutatták Jean Prieur könyvét, a címe: Az állatoknak van lelke. A tanulmány érvei nem ismeretesek. A lap azonban utal a nem kevésbé fontos kérdésre: egyáltalán miért érdemlik meg az állatok, hogy a Paradicsomba jussanak? „Azért, mert létük során keresztény erkölcsről tesznek tanúbizonyságot.” Például a kutyák segítik az embert, vigasztalják a gazdit, melegítik. aki fázik és nem egy öngyilkosjelöltet hoztak vissza az életbe. A sor bizonyára folytatható, bár némi zavart okozhat a postások véleménye, akik közismerten utálják a kutyákat, közülük nem egy lelketlen dögnek nevezi a Paradicsom várományosát. De hát senki sem tökéletes, még az állat sem. S ezt is Canciani atyától tudhatja meg, aki olvasta a Noé bárkájában című könyvét, amelyben megírta, hogy a középkorban a kor szokásai szerint büntették a renitens állatokat, ha kellett, még ördögűzésnek is alávetették. Az egyik kolostorban egyenesen kiközösítették a legyeket, amiért erőszakos módon molesztálták a szerzeteseket. A legnagyobb árat azonban egy szamár fizette: felakasztották, amiért kiitta a szenteltvizet. A múltban élnek? Azt tartja a közhiedelem, hogy az idős emberek sokkal jobban emlékeznek a régmúltban, fiatal korukban történt eseményekre, mint azokra, amelyek pár órával vagy nappal azelőtt zajlottak le. A múltban élnek, szokták rájuk mondani. Angol kutatók kísérletileg bizonyították, hogy ez a vélemény téves. Idős emberek két csoportját vizsgálták. Az egyikben olyan személyek voltak, akik öregotthonokban, felügyelet alatt éltek, a másikba tartozók pedig önállóan, függetlenül. Életkoruk, intelligenciaszintjük egyébként közel azonos volt. Azt tapasztalták, hogy az első csoport tagjai sokkal több múltbeli emléküket idézték fel, mint akik Önállóan éltek. A „szelektív emlékezet” magyarázata egyszerűen az — állítják a kísérletet végző pszichológusok —, hogy a felügyeletre, gondozásra szoruló embereket már nem kötik le a napi problémák, napjaik egyhangúan, eseménytelenül telnek, ezért sokkal többet folgalkoznak a múlttal, mint azok, akik még jobban elfoglalják magukat a mindennapok dolgaival. Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 500 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. A július 11—12-ei rejtvény megfejtése: Adjon egy felest nyugtatónak, hogy ne remeg- ien a kezem műtét közben. Cegléd, Szabó Zsuzsanna, Békés, Tagai Ká- rolyné, Gyula. A július 13-ai rejtvény megfejtése: Itt van szükség valakire, aki megjavítja a mérleget? Nyertesek: Hegyesi László, Békéscsaba, Herter Márton, Mezőberény, Molnár Imréné, Kötegyán, Szalai Angelika, Dévaványa, Terhes Istvánné. Örménykút.
