Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

1992. július 16., csütörtök HAZAI TÜKÖR „Kártyaparti” Annak is ingyenes az ellátás, aki még nem választott háziorvost Állami támogatás a falusi turizmusnak Több mint 1000 faluból pá­lyázhatnak szeptember 1-jéig állami támogatásra mindazok, akik a falusi-tanyai vendégfo­gadás feltételeit kívánják megteremteni a jövőben. Az állami támogatás mértéke, amelyet a modernizálás költ­ségeinek fedezésére lehet igénybevenni: 30 száaalékos. Ezt az elmaradt területek fejlesztéséről és a munka­helyteremtést szolgáló terület- fejlesztési támogatásról in­tézkedő, a múlt hónap közepén megjelent kormányrendelet tette lehetővé. Jelenleg e tevékenységi for­ma 10 ágyig és évi 300 ezer forint bruttó bevételig szemé­lyi jövedelemadó mentes, ki­véve: az üdülő- és gyógyhe­lyeket. Ehhez csatlakozik az a pályázat útján most elnyerhető segítség, amelyet a kormány biztosít a kijelölt települések­nek. További anyagi forrást biztosíthat az ilyen célokat szolgáló világbanki hitel, amelyre minden településről lehet pályázni. Beléptünk a második félévbe — ingyen ezentúl csak érvé­nyes betegbiztosítási kártya felmutatásával vehetjük igénybe a felnőtt- és a gyer­mekorvosi ellátást. Érdemes tehát az állandóan magunknál hordott igazolványok közé be­tenni a kis kartonlapot—felté­ve, ha érvényes. A nyugdíjasok — mint is­meretes — eleve érvényes kár­tyát kaptak kézhez, az aktív dolgozóknak viszont munka­helyükön, a munkanélküli-se­gélyen levőknek a munkaügyi központban, a hajléktalanok­nak és a szociálisan rászorul­taknak a helyi polgármesteri hivatalokban kellett (kell) le- pecsételtetniük a biztosítási lapocskát. Ugyanezeken a he­lyeken érvényesítik az érintet­tekkel egy háztartásban élő el­tartottak ingyenes ellátásra jo­gosító kártyáját is. Fontos tudnivaló, hogy — évrényes kártya birtokában — a nyaralóknak, üdülőknek, azaz az otthonuktól hosszabb- rövidebb időt távol töltőknek sem kell fizetniük az orvosi ellátásért és a társadalombiz­tosítás terhére természetesen kedvezményesen válthatják ki az orvos által felírt gyógysze­reket. (Szükség esetén a men­tők igénybevételére, sürgőssé­gi baleseti ellátásra továbbra is minden rászoruló ingyen jogo­sult — akár van, akár nincs biztosítási kártyája.) Sokan úgy tudták, hogy júli­us elsejével lejár a háziorvos választásának határideje. A társadalombiztosítás illetéke­se ezt cáfolta, mondván, hogy a szabad orvosválasztás nem­csak az orvos személyére, ha­nem a választás időpontjára is vonatkozik. Fölmerül azon­ban a kérdés: akkor is ingye­nes-e az ellátás, ha valaki csak később választ háziorvost, de most szorul kezelésre. — Az ellátás ilyen esetek­ben is ingyenes — válaszolta munkatársunk kérdésére dr. Balogh Sándor, a Népjóléti Minisztérium helyettes főosz­tályvezetője. A biztosítási kár­tyát persze oda kell adni az orvosnak, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az illető egy­szeriben háziorvosunk lett; a lapocskát a beteg a szükséges adminisztráció után vissza­kapja, a döntés joga és lehető­sége tehát továbbra is kezében van. — Azt azonban talán nem árt megismételni: a mielőbbi választás nemcsak az orvos­nak, hanem a paciensnek is érdeke. Kettőjük szorosabb kapcsolata ugyanis azt jelenti, hogy az orvos közvetlenül és teljesebben megismerheti a hozzá forduló egészségi álla­potát, s ez eleve jobb feltétele­ket jelent a gyógyításhoz. Ferenczy Europress Schwinnék száz éve a kerékpárgyártásban Volt Magyarországon koráb­ban is kerékpárgyártás — va­lamikor a húszas években vett Weiss Manfréd Puch licencet. Akkor csepeli munkásnak len­ni azt (is) jelentette, hogy a gyártási művelet majd mind­egyik fázisához érteni kellett — aztán később politikai be­zártságunk sugalmazta az au- tarkiát, a majd minden alkat­rész gyártását egy-egy termék­nél. Kialakult Csepelen egy kerékpárgyártásban kiművelt mérnök- és munkásgárda. Ez játszott döntő szerepet akkor, amikor a csepeliek ki­fulladva a honi lehetetlensé­gektől, külföldön, Ameriká­ban kerestek partnert a nyolc­vanas évek közepén. A Schwinn családi vállalkozás volt az, aki úgy látta, hogy gyárépületet mindenhol fel lehet gyorsan húzni, gépeket is lehet bárhová szállítani, de a gyakorlottsághoz, az értő ke- fékpárgyártáshoz hagyomány, tapasztalat kell. Ezt találták meg Csepelen. Schwinnék ép­pen száz éve gyártanak kétke­rekűt. Nem is rosszat, hiszen a minőségi kerékpárpiac nyolc­van százalékát tudhatják ma­gukénak az US A-ban. Schwinnék hoztak maguk­kal know-howt, amitől egy ke­rékpárra azt mondják, hogy jó kiállású, elegáns, vagy hogy valósággal sugározza a gyor­saságot mindazzal, amivel hatást kelt; egyszóval a kiné­zet — az bizony számokkal leírható vázgeometria. Addig Csepelen a forrasztás volt az uralkodó technológia a kerék­párépítésben. A jó és könnyű hegyi kerékpár azonban he­gesztéssel, méghozzá különle­ges wolfram elektródás, TIG elnevezésű hegesztéssel készül. Ezt is adaptálták a cse­peliek. Terveikben fontos lett a küllem is: az új amerikai— magyar vegyes vállalat meg­vásárolt egy jó festési eljárást. Piaci stratégiájukat hegyi ke­rékpárra építették. Vezértípus lett a Woodland, amely a jobb minőséget kívánta bemutatni, mint messziről jött, csak nevükben mountain-bike-ok. Testvére, a Bakony, olcsóblj, mint gondolnák, a silány tá­vol-keleti árut igyekszik ki­szorítani. Az itthon készített kerékpárok fele külföldre kerül, ott sem kell megtagadniuk származásukat, rajtuk a Made in Hungary felirat. (Ne felejtüsk, a Schwinn a minőségi kerék­párpiac vezetője odakint.) Az itthon maradottak a honi kétkerekűek mintegy a felét teszik ki évente. Ötszázan ke­resik kenyerüket Csepelen ke­rékpárgyártással. Nem is tehe­tik rosszul, hiszen típustól füg­gően a csepeliek saját munká­jukra igencsak nyújtott garan­ciát adnak. Ez vázra és villára — a kötelező egy évvel szem­ben — öt, illetve tíz év. Olvasóink írják Kik azok a ha talomát mentők? Csurkának, Torgyánnak egy a hangja, amikor a kommunista hatalomátmentőkről szónokolnak. Érdemes ezt a szlogent nagyí­tó alá tenni. Tényleg kommunistákról lenne szó? Egyesek azt mondják, hogy az MSZMP-nek 800 ezer kommu­nista tagja volt. Ki kell ábrándítanom az ezt komolyan gondoló honfitársaimat, itt csak 800 ezer tagról és nem marxistáról van szó. Többé-kevésbé marxistának mondható az a körülbelül 80 ezer ember, aki a két párt valamelyikében megmaradt (ne sértődjék meg az MSZP, nem állítom, hogy ők a szó klasszikus értelmében vett marxisták lennének). Azok, akikről Csurka úr beszél, nem voltak marxisták. Ok annak a nómenklatúrának voltak a tagjai, akik a munkásosztály nevében, rá hivatkozva gyakorolták saját hatalmukat, kábítottak és gazdagodtak. Konjunktúralovagok ők, akiknek csak egyetlen filozófiájuk volt és van: a hatalom holdudvarában, ahhoz elvte­lenül dörgölődzve ma jól, holnap még jobban élni. Ezt tették a Kádár-éra alatt, ezt teszik ma is. Szóval maradjunk abban, hogy ezek nem voltak kommunisták, ilyen értelemben alaptalan ez az állítás. Azt mondják az angolok, hogy úriember biztosra nem fogad. Én mégis fogadást ajánlok az MDF-nek: ha netán elvesztik a ’94-es választásokat, amire esélyük is van, ezek az emberek virágkertészekből ornitológusok lesznek és liliomszeretetük madárimádattá változik. Ha nem az SZDSZ nyeri a választásokat, akkor valami mássá változnak, de hogy változni fognak—saját előnyükre — az olyan biztos, mint kétszer kettő egyenlő néggyel. Metlicsák István, Békéscsaba ^Hazádnak rendületlenül légy híve oh, magyar” Walter Lord: A Titanic pusztulása 54. Az „elsüllyeszthetetlen” Tita- nicoi a belfasti Harland és Wolff hajógyárban bocsátot­ták vízre, 1911. május 1-én. Ezután tíz hónapig tartottak a belső szerelési munkálatok és a berendezés. A Titanic 1912. április 2-án indult el próbaút- jára és 3-án érkezett Sout- hamptonba. Egy héttel később indult első átkelésére, New- Yorkba. Az utazás főbb ada­tai: 1912.április 10. Déli 12 óra: A hajó kifut a southamptoni kikötőből. Haj­szál híján összeütközik a New York nevű amerikai óceánjáró­val. Este 7 óra: Cherbourg-ban utasokat vesz föl. Este 9 óra: Elhagyja Cher- bourg-t, az írországi Queens­town (ma Cobh) felé. 1912. április 11. Délután 12.30: Horgonyt vet Queenstownban, utasokat (főként kivándorlókat) és pos­tát vesz fel. A személyzet egy tagja, egy fűtő dezertál. Délután 2 óra: Kifut Queenstownból New York fe­lé, 1316 utassal és 891 fő sze­mélyzettel. 1912. április 14. A Caronia jeget jelez az északi szélesség 42°, nyugati hosszúság 49—51° területen. Du. 1 óra 42 perc: A Baltic jeget jelent az északi szélesség 41° 5U, nyugati hosszúság 49° 52" területen. 1 óra 45 perc: Az Amerika jéjyelentése: északi szélesség 41 27', nyugati hosszúság 50° 8'. Este 7 óra: a hőmérséklet 43° (F), vagyis 6,1 °C. 7 óra 30 perc: a hőmérséklet 39° (F), vagyis 3,8 °C. 7 óra 30 perc: a Californian jeget jelent az északi szélesség 42° 3'-nél. 9 óra (este): a hőmérséklet 33° (F), alig fagypont alatt. 9 óra 30perc (este): Lightol- ler második tiszt figyelmezteti a hajóácsot és a gépházat, ügyeljenek a friss víztartalék­ra, nehogy befagyjanak a tartá­lyok, az árbockosarat jég­ügyeletre utasítja. 9 óra 40 perc: a Mesaba jeget jelent az északi szélesség 42°—41° 25', nyugati hosszúság 49°—50° 30' területén. 10 óra este: a hőmérséklet 32° (F). 10 óra 30 perc: a tengervíz hőmérséklete 31°-ra süllyedt, fagypont alá. 11 óra (este): a Californian jégveszélyt jelez, de megsza­kad az adás, mielőtt pontos helymeghatározást adna. 11 óra 40 perc (este): a hajó összeütközik a jégheggyel, az északi szélesség 41° 46', nyu­gati hosszúság 50° 14'-nél. 1912. április.15. 12 óra 5 perc: kiadják a pa­rancsot, hogy tegyék szabaddá a mentőcsónakokat és sora­koztassák fel az utasokat és a teljes személyzetet. 12 óra 15 perc: az első se­gélykérő rádiójelzések. 12 óra 45 perc: fellövik az első rakétát. 12 óra 45 perc: leeresztik az első, a 7-es számú mentőcsó­nakot. 1 óra 40 perc: fellövik az utolsó rakétát. 2 óra 5 perc: leeresztik az utolsó csónakot (D összecsuk­ható mentőcsónak). 2 óra 10 perc: az utolsó rádi­ójelzés. 2 óra 18 perc: kialszik az elektromos világítás. 2 óra 20 perc: a hajó elsüllyed. 3 óra 30 perc: a csónakok észlelik a Carpathia rakétáit. 4 óra 10 perc: a Carpathia felveszi az első mentőcsóna­kot (a 2-est). 8 óra 30 perc: beérkezik az utolsó mentőcsónak (a 12-es). 8 óra 50 perc: a Carpathia 705 túlélővel elindul New York felé. Ennyit a tényekről. Ezen­kívül rengeteg a titokzatos mozzanat. Talán sohasem ve­tődött még fel annyi megvála­szolhatatlan kérdés, mint a Ti­tanic esetében. Példák: Hány emberélet pusztult el? Egyes források szerint 1635. Az amerikai kong­resszusi vizsgáló bizottság szerint 1517. A Brit Kereske­delmi Kamara összesítő ada­ta: 1503. A brit vizsgáló bi­zottság végeredménye: 1490. A legvalószínűbbnek a Brit Kereskedelmi Kamara Adata látszik, nem számítva J. Coffy kazánfűtőt, aki Queenstown­ban dezertált. Milyen volt a túlélők nemek szerinti és társadalmi megosz­lása? A Sphere című angol hetilap ezeket a szomorú adatokat táb­lázatba foglalta. A halottak, illetve a túlélők számaránya az egyes hajóosztályokon a kö­vetkező volt a lap szerint: Első osztályú utasok: életét vesztette 115 férfi, 5 nő, 1 gyermek; . megmenekült 58 férfi, 139 nő, 5 gyermek. Másodosztályú utasok: életét vesztette 147 férfi, 15 nő; megmenekült 13 férfi, 78 nő, 24 gyermek. Fedélközi utasok: életét vesztette 399 férfi, 81 nő, 53 gyermek; megmenekült 55 férfi, 98 nő, 25 gyermek. Legénység: életét vesztette 686 férfi, 2 nő; megmenekült 189 férfi, 21 nő. Összesen elpusztult 1347 férfi, 103 nő, 54 gyermek. Összesen megmenekült 315 férfi, 336 nő, 54 gyermek. (Folytatjuk) Hány emberélet pusztult el? Egyes források szerint 1635. Az amerikai kongresszusi vizsgá­ló bizottság szerint 1517. A Brit Kereskedelmi Kamara összesítő adata: 1503. A brit vizsgáló bizottság végeredménye: 1490. A legvalószí­nűbbnek a Brit Kereskedelmi Kamara Adata látszik, nem számítva J. Coffy kazánfűtőt, aki Queenstownban dezertált. A zsadányi templomkertben lévő kopjafa az erdélyi testvér­falu, Erdőfüle ajándéka GILA KÁROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom