Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

OROSHÁZA ES KORNYÉKÉ 1992. július 16., csütörtök • • Öregek egymás között Olyan 10—16-an járnak rendszeresen az idősek klubjába. A békés nyugdíjasévek során jólesik közösséghez tartozni, s a pusztaföldváriak jól is érzik itt magukat Vazallusok Nem tudunk elszakadni a gyökereinktől, s bárhogy próbáljuk a múlt közeli és távoli történéseit lerázni, nem sikerül. Nem sikerül megszabadulni a hűbéri rendszertől, attól az elvtől, hogy aki va­lamit tesz értünk, azt adományokkal va­zallusunkká tegyük. A politika számtalan ilyen példával szolgál. A választá­sok idején a mostani kormányzó párt—joggal—ócsárolta, hogy mindenhová párthű embereket tettek, és nem lehetett senkiből vezető, ha az MSZMP által felállítot kritériumnak nem felelt meg. De mit tesz a hatalom, mihelyt fordul a kocka, az elv újra életre kel. Szakmájukhoz értő emberek kerülnek háttérbe, mert nincs meg a tulipános tagkönyvük, s kerülnek helyükbe dadogás demagógok, akik ugyan semmi­hez sem értenek, de tagjai a kormányzó pártnak. Micsoda minőségi változás! Vörösből zöldet festeni. Megköszönni jól fizető állással a párthűséget, s bízni abban, hátha belejön új hivatása gyakorlásába. S ha mégse lesz a csatlós­ból jó igazgató, majd csak találnak helyette neki más pénzes beosztást, hisz megszolgálta pártjának, s e párt nem marad­hat adósa vazallusának. Ez lenne a demokrácia? L' Továbbra is együtt BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az oldalt írta és szer­kesztette Papp János. Telefon: (66) 27-844 és Csorvás 14. Emlékkiállítás Csorvás. — A kiváló karmes­terre, zeneszerzőre és zenész­re, Koter Istvánra emlékeznek Csorváson a zenekedvelők. Ebből az alkalomból július 26- án 20 órai kezdettel a csorvási fúvószenekar és a majorette - csoportja jubileumi hangver­senyt rendez. A műsorban fel­lép a fúvószenekar és a majo- rette-csoportja, valamint Ko­ter István tanítványai. A kon­cert előtt, 19 órakor Bencsik János Emlékezik meg a közös­ségi házban a zeneszerzőről és nyitja meg az emlékkiállítást. Szemétlerakás Orosháza. -— A város polgár- mesteri hivatala arra kéri a la­kosságot, hogy a háztartási és egyéb szemetet a Vásárhelyi úti szeméttelepre szállítsák ki, ahol egy köbméter mennyisé­gig díjtalanul lerakhatják. A környezetvédelem szem előtt tartása mellett fontos, hogy a szemetet az arra kijelölt sze­métlerakó helyekre szállítsák, ne dobálják széjjel, s ne rakják le tiltott helyen. Centrifuga Békéssámson. — Daraki Sán- dörné még a télen vásárolt egy centrifugát, amelyet csak rö­vid ideig tudott használni, mert meghibásodott a gép mo­torja. Hurcolászta Tótkomlós­ról Orosházára, hogy a jótállás reményében kedvezményesen megjavítsák, ám mindenütt el­zárkóztak ettől. Ki a felelős a két idős ember kálváriájáért? Zsidómúzeum Orosháza. — A zsidó egyház megnyitotta saját múzeumát, ahol csoportos látogatásokat is fogadnak. Jelentkezni lehet a Huba utca 8. szám alatt, vagy telefonon a (68) 12-860-as te­lefonszámon. Nyitó előadás Orosháza. — A Petőfi Műve­lődési Központ autóbuszt indít a Szegedi Szabadtéri Játékok július 24-ei előadására. A La- mancha lovagja című zenés já­ték kerül bemutatásra. Jelent­kezni a művelődési központ előadójánál lehet. Fradi-vacsora Csorvás. — A Fradi-rajongók július 25-én, szombaton 19 órakor a Rusz-féle sörkertben beszélgetésre hívják a bajnok­csapat illusztris képviselőit. A meghívott vendégek között lesz Havasi Mihály technikai vezető, Nyilasi Mihály vezető edző és ha minden sikerül, né­hány nagyobb név a Fradiból. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet készítette. Pusztaföldvár. — Még a vá­lasztások előtt döntött úgy a helyi tanács, hogy öregek ott­honát hoz létre. Erre legalkal­masabbnak a régi pártház lát­szott. A hosszas szervezőmun­ka, s a demokratikus választá­sok, a helyi önkormányzat döntése és anyagi támogatása után eldőlt, lesz Pusztaföldvá­ron idősek klubja, amely nap­közi otthonos formában mű­ködik. Németh Arpádné, a napközi otthon vezetője készségesen mutatja be a korszerű klubot, amelynek 10^—16 állandó vendége van. Ok itt is étkez­nek, s töltik el a nap jelentős részét. Komoly támogatást nyújtott a Búzakalász Terme­lőszövetkezet is, amely evő­eszközök vásárlásával és egyéb módon is hozzájárul az idősek kényelméhez. A klub- helyiségben van tévé, rádió, különböző társasjáték, a férfi­ak általában tévéznek, kár­tyáznak, a hölgyek varrnak, kézimunkáznak. — Közös programokat is szoktunk szervezni, kirándu­lást, természetjárást. A terme­lőszövetkezettel voltunk ha­társzemlén, jártunk Szabadkí­Csorvás. — Az egészségügy átalakításának első szakaszá­ban az orvosválasztás az, amely a lakosság feladata volt és lesz. Dr. Molnár Andrástól, Csorvás, Gerendás és Csa- nádapáca „kollegális vezető orvosá”-tól megtudhattuk, hogy nagy számban lezajlott az orvosválasztás sok problé­mát okozott a biztosítási kár­tyák átlagosan 10—15 száza­lékos hiányos kitöltése. Az or­vosok a kártyáért járó pénzt külön számlán kezelik az OTP-nél. Ezt az összeget rész­ben bérre, részben pedig a ren­delő felszerelésének korszerű­sítésére fordítják. Csorváson a volt körzeti orvosok úgy dön­töttek, hogy december 31-éig megmaradnak az önkormány­Orosháza. — Hazánk első gazdasági középiskolája 1922-ben alakult Orosházán, Felsőmezőgazdasági Iskola néven. Az akkori szakoktatás a polgáriskola épületében mű­ködött, mivel itt állt rendelke­zésre hatholdnyi földterület, amelyet a község adományo­zott a mezőgazdasági munka elsajátítása céljára. A kertgaz­dasági tanszék vezetőjének a szőlőgazdaság jó ismerőjét, az akkori földművelésügyi mi­niszter Szász József tanár urat bízta meg. Az ő áldozatos munkája és a tanítványok föld- szeretete sok eredményt ho­zott az akkori intézménynek. 1913-ban már Orosháza köz­ség 30 kateszteri hold földet engedett át részükre. Ettől kezdve a kertész-tanáron kívül állandó gazdasági tanár is dol­gozott az iskolánál. Később, 1922-ben pedig ténylegesen önállóan megalakult a Felső­mezőgazdasági Iskola a mai 1 - es számú iskola épületében. Az újabb államosítás idején, 1938-ban újabb fordulat kö­vetkezett be az orosházi mező- gazdasági oktatásban. A ko­rábbi iskolát mezőgazdasági középiskolává szervezték át. A hosszú gyökerekre vissza­nyúló Kossuth Lajos Mezőgaz­gyóson a kastélyparkban, megnéztük a tatársánci ősgye­pet. Megünnepeltük egymás névnapját, köszöntöttük a nő­ket nőnap és anyák napja al­kalmából. Kiss Éva tanárnő vezetésével kedves műsort is kaptak a hölgyek. Szoros az együttműködésünk a helyi nyugdíjasklubbal — tájékoz­tat Németh Arpádné. A tagok közül több a nő, mint a férfi, s az ide látogatók jelentős zat alkalmazásában. Ennek az az oka, hogy a közalkalmazot­ti törvény kedvezőbb feltételt biztosít számukra. — A társadalombiztosítás elfogadta a feltételeket és szer­ződést kötött az önkormány­zattal. Az orvosok és az önkor­mányzat között a szerződés a napokban kerül aláírásra. Több ok van, ami a privatizá­ció ellen szól. Az első, hogy nincsenek meg azok a hitel- kondíciók, amelyek lehetővé tennék a magánorvosi hálózat kiépülését. Az orvosok eddigi jövedelme viszont saját tőke felhalmozását nem tette lehe­tővé — tájékoztat dr. Molnár András. A doktor úr a „kártyapénzt” számítógép megvásárlására fordítja, hogy a betegek nyil­dasági Szakközépiskola most kiállította madártani gyűjtemé­nyét, amelyet a nagyközönség is megtekinthet a Szántó Ko­vács János Múzeumban. E gyűjtemény eredete visszanyú­lik a kezdetekhez, hiszen két kiváló madártani szakember, Juhász Balázs és Molnár Béla az 1900-as évek elején több ki­tömött madarat és szemléltető­eszközt is adományozott, ezzel is segítve a diákok nevelését. Molnár Béla nemcsak a polgári iskola tanára volt, hanem egy­ben neves hazai ornitológus is. része magányos, párja elhunyt. A családdal tartják a kapcsola­tot, s szívesen járnak a klubba. Az önkormányzat szeretné, ha a jelenlegi létszám 20—25-re emelkedhetne, mert így az álla­mi normatíva biztosíthatná a rentábilis üzemeltetést. Nyáron többnyire kevesen vannak, mert a falusi embert a jó idő, s az ezzel szorosan összefüggő kerti munka nem engedi csak úgy a tévé elé. vántartását, a kezelés folyama­tát és az adminisztrációs kötele­zettséget jobban figyelhesse, s ezeknek maximálisan eleget tudjon tenni. Az eddigi tapasz­talatok szerint mindenütt gon­dot okozott a törzskartonok ki­töltése, amelyhez belgyógyá­szati kivizsgálás és kórelőz- mény-felvétel szükséges, ami legalább 20 percet vesz igénybe betegenként. Emellett a napi betegellátást is zökkenőmente­sen el kell végezni. — Szerencsére a betegek megértőek és jó néven veszik az alapos vizsgálatot. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság egészségügyi állapotát a túltápláltság jel­lemzi. Az elkövetkező időben ezért a legnagyobb figyelmet az egészséges életmód kiala­kítására kell fordítani — mon­dotta zárszóként dr. Molnár András. A nádi rigó és a kakukk életéről 10 éves kutatása alatt számos új adatot gyűjtött, s ezzel is bőví­tette, illetve új alapokra helyez­te a hazai madártani irodalmat. „A kis kakukk” című filmjével a velencei nemzetközi filmbe­mutatón első díjat nyert. Az iskola által bemutatott madár- és fészekaljgyűjte­mény bemutatja nemcsak Orosháza, hanem Békés me­gye összes létező mada­rát, kezdve a legkisebb ökör­szemtől a legnagyobb parlagi sasig. Csorvás. — A településen is a legnagyobb feladat az egyet­len nagyüzem, a Csorvási Gazdák Mezőgazdasági Ter­melő és Értékesítő Szövetke­zet átalakulási folyamata. Már kora tavasszal a vagyonfelosz­tás elveit jóváhagyták, s az ak­kori közgyűlés határozatának megfelelően mintegy 370 mil­lió forint értékű vagyont osz­tottak fel a tagok és örököseik között. Ennek értelmében megszűnt a közös szövetkezeti tulajdon. Az értékek magántu­lajdonba mentek át. Egy-egy alapító tag üzletrésze megkö­zelíti az 1 millió forintot, de több százan rendelkeznek százezres üzletrészekkel. A tagok túlnyomó többsége az üzletrészét bent kívánja hagyni a szövetkezetnél. Mind­össze 35 személy nyilatkozott úgy, hogy 16 millió 595 ezer forint értékű együttes vagyonu­Pusztaföldvár. — Egyéves évfordulóját ünnepli a Bűn- megelőzési és Önvédelmi Csoport. Ebből az alkalomból Szűcs Szabó József elnök tar­tott beszámolót az eddig vég­zett munkáról, s tett jelentést az önkormányzatnak. Minden település igyekszik az általában kevés létszámban jelen lévő hivatásos rendőrök munkáját valamilyen módon segíteni. Ennek egyik formája a különböző nevű önkéntes, rendőri munkát segítő szerve­zetek. Legtöbbször a feladatuk a közigazgatási határ területén belül figyelőszolgálatok vég­rehajtása és a gyanús esetek jelzése a hatóság felé. Puszta­Nagyszénás. — Madarász Já­nost mindenki ismeri a faluban, de nem tudni már, hogy a zene­kedvelők vagy a papucsot vise­lők közül van-e több ismerőse. Korábban főállású zenészként dolgozott, majd másodállás­ban, felesége segítségével pa­pucskészítésre adta a fejét. — Annyira belejöttünk a pa­pucskészítésbe — idézi fel a múltat Madarász János —, hogy 1985 márciusában megalakítot­tuk a Fasarok- és Fapapucské­szítő Gmk.-t. Egy szalagfű­résszel indultunk, a többi mun­kát kézzel végeztük. Sohasem vettem fel hitelt, nem kértem kölcsön, ami jött, azt mindig anyagba vagy gépbe fektettem. Ma a vállakózás már kinőtte a kis műhelyt, új, korszerű gépte­kat ki szeretnék vinni. Az önálló gazdálkodást választók közül hat az aktív dolgozó és 29 a nyugdíjas. A kivitt vagyont kft.-kbe, betéti társaságba vagy egyéni vállalkozás formájában szeretnék működtetni. Az átalakulási törvény pon­tatlan értelmezése miatt 60 kívülálló is jelezte kiválási szándékát, de mivel nem ta­gok, nincs is honnan kiválni­uk. Úgy tűnik, hogy vagyon­tárgyak árverésére nem kerül majd sor. Az üzletérsz-tulaj- donosok csak vagyonjegyük értékesítése útján juthatnak majd pénzhez. Ä tagság bízik a jövőben, hiszi, hogy a nagyüzemi szövetkezeté a jö­vő, s a megmaradás. Számta­lan kárpótlásijegy-tulajdonos is jelezte, hogy földjét be sze­retné vinni a szövetkezetbe. Úgy látszik, hogy Csorváson nincs veszélyben a nagyüzem. földváron 837 alkalommal vett részt 23 személy, akik ön­ként vállalták a 3348 órai éj­szakai szolgálatot. A figyelőszolgálat során ér­tek el már eredményeket. Ta­valy nyáron az úgynevezett Hamzsek presszóban tetten ér­tek betörőket, az idén tavasszal a Borároson fogtak tolvajt és június elsején a Búzakalász Ter­melőszövetkezet területén si­került elfogni néhány betörőt. Lopusni János rendőr törzs- őrmester, körzeti megbízott kapcsolata kifogástalan az ön­kéntes szervezettel és úgy tű­nik, hogy e kapcsolat a község­nek hoz igazán kézzelfogható eredményt. remben, olasz technológiával készítik a lábbeliket. Sokfelé szállítanak, állami vállalatok­nak, kiskereskedőknek. Körül­belül 40 embernek adnak mun­kahelyet, és több bedolgozó kis­iparost foglalkoztatnak. — Tizenegyféle női, férfi- és gyermekpapucsot készítünk. Ma már a gazdasági munkakö­zösség szinte kizárólag csak a család tulajdonában áll. Sajnos vannak gondjaink is, bizonyta­lan a piac és az úgynevezett KGST-kereskedelem is rontja a becsületes gyártók és vállal­kozók termékeladási lehetősé­geit. De azért nem adjuk fel, bízunk, talán jövőre változnak a gazdálkodás körülményei — mondta befejezésül Madarász János. Orvosválasztás Ökörszem és társai A kiállítás egyik legszebb példánya, a parlagi sas Önvédelem Zenészből papucsos

Next

/
Oldalképek
Tartalom