Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

fcflEKES MEGYEI HIRLAp­KÖRKÉP 1992. június 3., szerda M5-folytatás Folynak az előkészületek az M5-ÖS autópálya koncesszióba adását célzó versenytárgyalás megrendezésére. A 2000 dollá­rért árusított pályázati okmá­nyokból eddig kilenc kelt el. Ez­zel párhuzamosan az Autópálya Igazgatóság folyamatosan szer­zi be az M5-ÖS továbbépítésé­hez szükséges hatósági hozzájá­rulásokat. A Békés megyeiek számára oly fontos bács-kiskun megyei szakaszra már megvan az engedély, a csongrádi sza­kaszra pedig várhatóan a közeli hetekben adják ki az engedélye­zési okmányokat. A többi már az építőkön múlik. Képviselői fogadóóra Pelcsinszki Boleszláv or­szággyűlési képviselő Bucsán, a polgármesteri hivatalban június 4-én, csütörtökön 17 órától fo­gadóórát tart, majd beszámol parlamenti munkájáról. Az urgai fogoly Krasznahorkai László József Attila-díjas író új könyvét, amely Az urgai fogoly címmel jelent meg, Keresztury Tibor irodalomtörténész mutatja be Gyulán, a Mogyoróssy Könyv­tárban. A közönségtalálkozó a - szerzővel június 3-án, ma 18 órakor kezdődik az ünnepi könyvhét rendezvényeként. Játszottak a tűzoltókkal Látványos bemutatóval és vi­dám játékokkal kedveskedtek a gyulai tűzoltók vasárnap a város gyermekeinek. A tűzoltási be­mutató után nemcsak a kocsik kipróbálására nyílt lehetőség, hanem mókás vetélkedésre is. A vállalkozó kedvű gyerekek töm- lőgurításban, célbalövésben, mini vízilabdában mérhették össze tudásukat, sőt eközben még a 300 ajándék valamelyikét is megnyerhették. A félezernyi gyerek jókedvűen és a jövő évi találkozó reményében búcsú­zott a tűzoltóktól. Maszekpatika a belvárosban Békéscsabai városoldalun­kon hírt adtunk egy újabb ma­gánpatika nyitásáról. Olvasóink érdeklődésére közöljük, hogy a Korzó térrel szemben, a Med- nyánszky u. 2. szám alatt keres­sék az új gyógyszertárat. Kalászos fajtabemutató A KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt., valamint a csorvási gazdák Mezőgazdasági Termelő és Ér­tékesítő Szövetkezet és a telek- gerendási Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet kalászos vetőmag tanácskozást és őszibúza fajta- bemutatót rendez Csorváson, ma 10 órakor. Megnyitó beszé­det mond Dénes István tsz-el- nök, előadást tart dr. Bodnár Emil. Parkettparádé Szombaton táncversenyt ren­deznek Mezőkovácsházán a művelődési központban, Antali Zoltán tánctanár vezetésével. A délelőtt 10 órakor kezdődő, im­már 13. alkalommal meghirde­tett parkettparádén nyolc tánc­klub 127 versenyzője lép fel két korcsoportban, E és D osztály­ban. Emelkednek a nyugdíjak Lombikbébi, te drága! A Kaáli Nőgyógyászati Am­buláns Intézet megnyitásának alkalmából sajtótájékoztatóra kaptunk meghívást a főváros­ból. Dr. Kaáli Nagy Géza pro­fesszor, az intézet New Yorkban élő elnök vezérigazgatója már korábban nyilatkozott lapunk­nak. ‘— Professzor úr! 1986 no­vemberében sikerült Önnel tele­fonon beszélnem abból az alka­lomból, hogy egy szenzációs ta­lálmányának hírét röpítette vi­lággá a televízió. Ez pedig egy készülék, amely megakadályoz­za a nem kívánt terhességet. Most személyesen is megismer­hetem Önt egy másik esemény apropójából. Budapesten, az Is­tenhegyi úton megnyílt a Kaáli Intézet, ahol befekvés nélkül lombikbébi beültetésére vállal­koznak. Beszélne erről részlete­sebben? — Ön is tudja, a gyermekte- lenség olyan probléma, amelyet nagyon nehéz annak megérte­nie, akinek gyermekei vannak, hiszen a legtöbb ember termé­szetesnek tekinti a gyermekál­dást, számukra inkább a nem kívánt terhesség megelőzése, mint a gyermektelenség okoz problémát. Az intézet alapvető­en a pozitív családtervezést kí­vánja szolgálni. Elsősorban az in vitro fertilizáció (művi meg­termékenyítés) végzésére készült fel. Ennek ambuláns végzése a világ fejlett országai­ban már rutineljárásnak számít. — A módszer alkalmazása nem olcsó. Ha jól tudom 100 ezer forintba kerül a kezelés. — Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban 7-8000 dollárt fizet­nek a páciensek, Németország­ban ez 4000 dollár, míg Auszt­riában 3000 dollárt jelent. Lát­hatja, hogy nemzetközi össze­hasonlításban Magyarországon az elképzelhető legalacsonyabb árat állapították meg. Természe­tesen az intézet alapítói tisztá­ban vannak azzal, hogy sokak számára sajnos még ez a kedve­ző ár is megfizethetetlen. — Van-e lehetőség arra, hogy a társadalombiztosítás is hozzájáruljon a kezeléshez? — Folynak a tárgyalások. Ott tartunk, hogy elvi hozzájárulá­sát adták a szolgáltatás részbeni finanszírozásához. A végleges szerződés megkötéséig az in vit­ro fertilizációs kezelést igény­lők egyedi kérelemmel fordul­hatnak a társadalombiztosítás­hoz. — Hány beteget tudnak egy­szerrefogadni? — Hetente húszat. Ez évente ezer pacienst jelent. — Professzor úr, Önnek szo­ros Békés megyei kötődése van... — így igaz. 1943-ban Gyulán születtem, Sarkadon jártam álta­lános iskolába, majd családom Orosházára került, ahol a gim­náziumot végeztem el. A szege­di egyetemen doktoráltam 1968-ban. Azonnal az Egyesült Államokba kerültem, azóta is ott dolgozom. Jelenleg az Albert Einstein egyetem szülész-nő­gyógyász professzora vagyok. Nagy örömömre szolgál, hogy a mostani intézet megnyitására eljött az orosházi kórház igazga­tója is. Örülök, hogy a Békés Megyei Hírlap ismét megkere­sett. Kérem, hogy lapja hasábja­in tolmácsolja személyes üd­vözletemet mindenkinek Békés megyében. Béla Vali Az Országgyűlés kedden folytatta, majd lezárta a részle­tes vitát a munkavállalói résztu­lajdonosi programról. A Költ­ségvetési Bizottság támogatja azokat a módosító indítványo­kat, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók részlegeket vá­sároljanak meg az adott üzem­ből. Áz Országgyűlés folytatta a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitá­ját. A hozzászólók többsége nem annyira a törvényjavaslat elemeivel foglalkozott, hanem újfent az MTV elnökének bi­zottsági meghaljgatása körüli pártellentétek kerültek felszín­re. Annyi azonban egyértelmű­vé vált: sarkalatos pontok tekin­tetében — mint amilyen a köz- szolgálati intézmények felügye­lete, valamint a Rádió és Televí­zió Hivatal (RTH) elnökének ki­nevezése — továbbra sincs kmonszenzus a kormánypártok és az ellenzék között. A képviselők elfogadták a köztársasági elnök tiszjeletdíjá- ról szóló törvényjavaslatot. A koncesszióval összefüggésben módosítottak a vízügyi és egyes közlekedési törvényeket, tör­vényerejű rendeleteket. Végezetül az Országgyűlés elfogadta a sajátjogú nyugdíjak emeléséről szóló határozatot. Intézet Budapesten, az Istenhegyei úton. Sok, eddig reményte­lenül gyermeket váró szülőben felcsillanhat a remény... Zsíros kontra Gergátz Kérdésnek álcázva beszámoltatta Gergátz Elemér földművelésügyi minisztert a kisgazdák 35-ös frakciója. Megbízásukból Zsíros Géza, megyénk képviselője öt kérdést tett fel, amelyek átfogták mezőgazdasá­gunk egészét. Az ez évi őszi búza vetésére tulajdonukba vehetik-e azok a parasztok a földjüket, akik arra igényt tartottak? A tagi tulajdonban lévő termő­földet az egyénileg gazdálkodni akarók a termény betakarítása után vagy akár azonnal megkaphatják — válaszolt a miniszter —. a fórum és a szövetkezetek földalapokat kijelölő döntése után. A kárpótlási igé­nyek kielégítése több időt vesz igénybe, de a kormány úgy határozott, hogy felgyorsítja a folyamatot. Azon dolgoznak, hogy az érvényes jogi kereteken belül a valóban gazdálkodni akarók igényének teljesítését előrehozzák. Arra is lehetőség lesz, hogy a gazdálkodni tudó és akaró kárpótlásra jogosultak a kárpótlási árverések megkezdéséig is ingye­nes használat alapján hozzájussanak a szükséges vetésterülethez. A kárpótlási törvény, a földtörvény, a jelzálogtörvény és az agráripari rendtartás ez év őszétől megadja a mezőgazdaságnak a kellő működési kereteket. A miniszter válaszából megtudtuk még, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szaktanácsokkal, gazdálkodási modellek kidolgozásával segítséget kíván nyújtani az új szervezeteknek és az egyéni gazdaságok­nak. 1992. elsőnégy hónapjában több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk és kevesebbet importáltunk, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Míg 1991 első félévében 46 J milliárd forint hitelt helyeztek ki az ágazatba, ez az adat ez év április végéig 11,1 milliárd. , Európa meghódítása a cél A Kner nyer? Mint már hírül adtuk lapunk hasábjain, a COFINEC cég által vezetett befektetői csoport megvette a Kner Nyomda Részvény- társaság részvényeinek 85 százalékát. Rengeteg kérdés merült fel a privatizáció során a dolgozók­ban, ezért tegnap munkásgyűlést hívtak össze. A COFINEC képviseletében a Magyarországról elszármazott Stephen Fráter tartott tájékoztatást. Zsúfolásig megtelt a kultúrte­rem — szinte mindenki kíváncsi volt a jövőjét illető aktuális kér­désekre. A vendég először be­mutatta néhány szóban a COFI- NEC-et. A cég Európa egyik legnagyobb csoportosulása, 100 ezer alkalmazottal. Tizenöt iparágban érdekeltek, évente 14 milliárd dolláros forgalmat bo­nyolítanak. AKnerésakecskeméti Petőfi Nyomda megvételével az a cél­juk, hogy Európa egyik legna­gyobb és legversenyképesebb csomagolóarfyag-gyártóját hoz­zák létre. Stephen Fráter szerint erre minden esély megvan. Az előadó azt is elmondta, hogy ezentúl a békéscsabai gyár igaz­gatótanácsához tartozik. Az el­ső lépések között a következő­ket említette: 200 millió forintos alaptőkeemelés, 10 százalékos tulajdoncsomag biztosítása a dolgozók számára, azonnali 20 százalékos fizetésemelés, amit még további 20 százalékkal nö­velnek az év végéig. („Lévén, az egyik legjobb vállalat, a legjob­ban fizetett dolgozóknak kell lenniük.”) A Petőfi Nyomdának két esz­tendeje a vezető részvényesei, eddig 40 millió dollárnyi pénz­ügyi forrást hoztak a számukra. Ugyanezt megígérte a csabaiak­nak is. Az üzletember szerint „élvezzük az amerikai kor­mánynak és a nyugati pénzügyi világnak a bizalmát.” Balog Miklós, a nyomda ve­zérigazgatója annyival egészí­tette ki az előtte szóló szavait, hogy a privatizálás szükségsze­rű volt, hiszen tőkeinjekció, új piacok kellenek a fennmaradás­hoz. Az egyik dolgozó kérdésére az üzletember újból ígéretet tett, hogy 1 évig egyetlen elbocsátás sem lesz a cégnél, s a későbbiek­ben is törekszenek arra, hogy minél kevesebb embert tegye­nek az utcára. Egy másik kérdés a könyvnyomtatás jövőjét fe­szegette. Stephen Fráter vála­szából kiderült, hogy a nagy ha­gyománnyal rendelkező könyv- nyomtatást mindenképpen fenn kívánják tartani, ám a részletek kidolgozása még hátra van. Szigeti Csaba Öntözőgép — támogatással A kormány legutóbbi döntése alapján 400 millió forintot különítet­tek el arra, hogy a társasági, illetve a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó gazdálkodók öntözőgépek és berendezések vásárlásához 40 szá­zalékos arányú beruházási támoga­tást vehessenek igénybe. A gazdál­kodónak árajánlatokat kell kérnie a forgalmazóktól, ezek birtokában előzetes kalkulációt és néhány soros kérelmet kell benyújtania a területi­leg illetékes megyei Földművelésü­gyi Hivatalhoz, ahol kiadjáka támo­gatási határozatot. Ennek birtoká­ban a gazdálkodó megvásárolhatja az öntözőgépet. A gép üzembehelye­zését követően azonnal kérheti a be­szerzési ár 40 százalékának megfele­lő összegű beruházási támogatást az Adóelszámolási Irodától. Ennek cí­me: 1113 Budapest XIII. kerület Ma­darász utca 5/a. (MTI) A 4-8. Számú Általános Iskola ma ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ünnepélyes köszöntőt a városi önkormányzat ré­széről Pap János polgármester mondott, s a centenárium alkal­mából Békéscsaba címerével ékesített zászlót ajándékozott az iskolának, mely ezentúl a Szent László Utcai Általános Iskola nevet viseli majd. Az igazgatónő, Szilágyi Olivérné a Szarvasi úti épület történetéről, a bővítésről és a jelen iskolájáról beszélt. Ezt követően azok a pedagógusok részesültek jutalomban, akik az évek során kiemelkedő munkájukkal, áldozatos nevelésükkel hozzájárultak az iskola nevének öregbítéséhez. Az ünnepélyes megemlékezést a gyerekek önfeledt színjátéka követte Fotó: Lehoczky Péter „Németes” diákok Mezőberényben A házigazdák mellett Moson­magyaróvár, Nagykálló, Buda­pest, Miskolc és Gyönk német kéttannyelvű iskoláinak diákjai vettek részt azon a fesztiválon, melyet tavalyi „kitalálása” után már másodjára rendeztek meg a napokban Mezőberényben. Az 500-nál is több résztvevő a diákok által szervezett háromna­pos „buli” során többek között sportversenyeken, éjszakai futó­versenyen mérhette össze erejét, origami műhelyben serényke­dett, egy francia tréningnek mon­dott személyiségfejlesztő prog­ramban vett részt. Volt táncház, diszkó, de több zenekar is fellé­pett. A helyiek Rút Szenvedély Diákszínpada nagy sikerrel ját­szotta el Dürrenmatt Fizikusok című darabját. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte Deutsch Ta­más látogatását. A találkozó ötlete a herényi diákok fejéből pattant ki, s sze­retnék, ha évente más-más isko­la vállalkozna megrendezésére a jövőben. Ha ez valahol mégis megakadna, a herényiek szíve­sen szerveznék meg az újabb találkozót is — hallottuk az egyik diákszervezőtől, Lovas Adrienntől. Sokat segítettek a támogatók is: a mezőkovácsházi Pannonli- ver, a Gyulai Húskombinát, kö­töttárugyár, áfész, a Fidesz me­gyei szervezete, a Schweppes forgalmazója, a VE-GA, a Mező- hegyesi Cukorgyár, a Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Vállalat, a Máltai Szeretetszolgálat és a Hungária Biztosító. A Békés Tourist egy velencei utat sorsolt ki a diákok között. Mint megtud­tuk Horváczi Edit, egy moson­magyaróvári másodikos kislány készülődhet az álmok városába. K.A.J. „...BECSTELEN­SÉG ÉS ERŐSZAK KÉTÉLŰ FEGYVER: NÉHA SÚLYOSAB­BAN SEBZIK MEG A HOZZÁJUK FOLYA­MODÓT, MINT AZ ELLENSÉGET.” (Emily Bronte) Sarokba szorítva Horrorcsiga Nincs mese, világsikert ho­zó filmötletem nem várhat to­vább. A gyilkos méhek, vé­rengző cápák, öldöklő mada­rak után a vászonra varázso­lom a szadista éticsigákat. Különösen aktuális ez, hiszen a magyar közélet lassan túlha­ladja horrorra hegyezett fan­táziám. Itt is fáradhatatlan pu­hatestűek, gerinc nélkül szüle­tettek araszolnak előre. Ok vad vágtatásként élik meg las­sú vonaglásukat, s büszkén és fékevesztetten ballagnak. Az eltérés a normálistól csak annyi, hogy ezek a lények min­den útjukba kerülő tárgyon és emberen keresztülmásznak, s nyáluk maró nyomokat hagy a testen. A csigatempó lehetősé­get ad arra is, hogy alaposan kiélvezzék a szerencsétlenek­nek okozott kínokat. — Talán nem voltak mindig ilyenek — védem őket. Lehet, hogy csak elmeszesedett házu­kat, sosemvolt gerincüket, biz­tos egzisztenciájukat féltik annyira, hogy ölni képesek ér­te. Lassan, módszeresen és ke­gyetlenül. Úgy, ahogy csak egy gátlástalan alsóbb rendű fajta képes a csigolyások kö­zött. Az egészben csak az a szo­morú, hogy ez nem egy bör- leszk, fekete humorparádé, s még csak nem is egy horrorko­média, hanem a valóság. Kőhalmi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom