Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20-21 / 145. szám
MÉS MEGYEI HÍRLAPMUVESZETEK- TÁRSADALOM 1992. június 20-21., szombat-vasárnap « Harmincnyolc év a katedrán Dr. Rell Lajos hírnevet szerzett a gimnáziumnak Széchényi Ferenc adománya „a drága hazának” A nemzet könyvtára Dr. Rell Lajos, a békéscsabai Rudolf Főgimnázium igazgató tanára 1874. október 14-én született Zoboron, evangélikus tanítócsaládban. Gimnáziumi tanulmányait előbb a losonci, majd a szarvasi főgimnáziumban végezte, érettségi után egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán. 1898-ban letette a doktori szigorlatot, 1901-ben megszerezte a bölcsé szkari tanári oklevelet magyar nyelv és irodalom, valamint latin nyelv szakon. Mint szegény evangélikus tanító árvája, tanulmányai ideje alatt létfenntartási gondokkal küszködött. Kolozsvárról jött Békéscsabára 1896/97-ben gyakorló tanárjelöltként Eötvös-kollégista volt. Gyakorló tanárként 1897/98-ban —- Gyulai Pál professzor ajánlásával — a kolozsvári református kollégiumban kapott állást. A kollégiumban tanárként nem maradhatott, mert ahhoz át kellett volna térnie a református hitre, Rell nem volt hajlandó ezért ősei evangélikus hitét megtagadni. Kolozsvártól elbúcsúzva két választási lehetősége volt: vagy a szarvasi, vagy a békéscsabai főgimnázium. A csabaiak gyorsan igyekeztek megnyerni a fiatal tanárt és 1898. június 17-én meg is választották magyar irodalom és latin nyelv tanárnak. Békéscsabán nem volt ismeretlen a „Rell” név, hiszen 1850—1852-ig Rell Pál volt Haán János oldalán segédlelkész. így a fiatal tanár Csabán jó talajt nyert, 1901-ben megnősült, feleségül vette Koren lelkész leányát, Jolánt, akivel 38 évig boldog házasságban, harmonikusan élt. 38 évet töltött Rell Lajos a békéscsabai evangélikus gimnázium katedráján, átélve azt az időszakot, amidőn az iskola algimnáziumból főgimnázium lett. A felsőbb osztályokban magyar nyelv és irodalmat, az alsó osztályokban latin nyelvet tanított. Szigorúan megkövetelte diákjaitól, hogy beszédükben és írásukban magyarok legyenek, példát mutatott nekik az előadásaiban és tiszta magyarsággal írott műveiben. 1916. július 19-én emelték a gimnázium igazgatói székébe, ahol 19 évet töltött. Igazgatása alatt élte a békéscsabai Rudolf Gimnázium a fénykorát. Kitűnő tanárokat biztosított az iskola számára, megszervezte a magas színvonalú tanítás elengedhetetlen tárgyi feltételeit. A gimnázium a megye vezető középiskolája lett és országosan az evangélikus gimnáziumok között a budapesti „Fasori Gimnázium” mögött másodiknak emlegették. Az iskola falain túl a város közművelődésére is nagy gondot fordított. Békéscsaba város múzeuma—vagy ahogyan ő nevezte „Közművelődésháza” — egyike volt azon területnek, amelyen a legnagyobb szeretettel és ügybuzgalommal működött..Nagy értékű ősrégészeti és néprajzi anyagot gyűjtött össze. Mondhatni, hogy a „Békésmegyei Múzeum Egyesület” bölcsője a csabai gimnáziumban ringott. Dr. Rell Lajos, midőn a múzeum igazgatója lett, a „Közművelődésháza” építésének az ügyét is felkarolta, és az 1914-ben el is készült. Ennek elkészültéig a gimnázium adott otthont a múzeumi gyűjteményeknek. Ezért az önzetlen munkájáért semmi elismerést nem kapott a város kulturális vezetésétől. 19 évi igazgatósági munkássága után, 1935. szeptember 1-jén vonult nyugalomba dr. Rell Lajos, saját kérésére. Ennek okát nemcsak a hosszú szolgálati idő miatti elfáradásban kell keresnünk, hanem abban a nézeteltérésben is, amely az igazgató és az egyházközség vezetősége között támadt főleg a tanári utánpótlás kérdésében: az iskolát a kormányzóbizottság útján való beavatkozás veszélyeztette. Nyugdíjas korában is részt vett Békéscsaba város társadalmi és politikai életében. Feleségének 1939-ben bekövetkezett hirtelen halála súlyos csapásként érte. Munkakedvét hosszú időre elvesztette. 1944-ben, a város elleni légitámadás után úgy határozott, hogy elhagyja Békéscsabát és egyik gyermekéhez Szek- szárdra költözött. 1952. április 3-án örökre lelépett a katedráról. Dr. Rell Lajos igazgatói működését, eredményeit utódja, Pataki Sámuel az 1936/37. évi iskolai értesítőben így értékelte: „...mint igazgató, tekintélyének súlyával átsegítette iskolánkat a háború és az azt követő nehéz idők megpróbáltatásain, s tehetségével, fáradhatatlan munkásságával naggyá fejlesztette.” Dr. Sonkoly Kálmán (Ifj. Rell Lajos kéziratban rendelkezésre bocsátott életrajzi adatai alapján) Éppen százkilencven éve, hogy gróf Széchényi Ferenc egy felségfolyamodványban kérte az uralkodót, engedélyezné, hogy gyűjteményét, amelyet „több év során sok fáradsággal, gonddal és jelentős kiadásokba merülve szereztem meg, a drága hazának, amelynek ölében mindezek összeszedésére alkalmat és módot találtam, és a közhaszonnak, amelyre mindig törekedtem és törekszem, szentelhessem.” A százkilencvenedik évforduló nem kerek évforduló. Az Országos Széchényi Könyvtár mégis nagyszabású kiállítást rendezett az intézmény alapításának és az alapító születésének évfordulóján A nemzet könyvtára címmel. A könyvtár tevékenységét, történetét és féltett kincseit bemutató tárlat az év végéig látogatható a Budavári Palota F épületében. Széchényi Ferenc adomád nya, amely megvetette a könyvtár, a Nemzeti Múzeum és az Országos Képtár alapjait, mágneses erőteret hozott létre, magához vonzotta az országban rejtőzködő értékeket. Nemzeti könyvtárunk ma felbecsülhetetlen értékeket őriz: kéziratokat, régi nyomtatványokat, régi és új könyveket, folyóiratokat, térképeket, plakátokat. Vannak szakgyűjteményei a könyvtárnak, a színháztörténeti tár, a zeneműtár, könyvtártudományi szak- könyvtár, és korábban zárolt gyűjteményei, mint az erotikus művek 'vagy a politikai okokból nem tanulmányozható munkák. Nem volt könnyű dolguk a kiállítás rendezőinek, midőn a kétmillió kötetes könyvgyűjteményt be akarták mutatni a látogatóknak. Egyrészt azt a tevékenységet, amely a könyvtár alapítása óta az intézmény falai között folyik, másrészt a legértékesebb kincseket. Nemzeti könyvtárunk feladatkörét már alapításakor meghatározták. Gyűjtemé- nyezésének köre azóta sem sokat változott. Gyűjti a Széchényi Könyvtár a Magyarországon megjelent bármely nyelven írott műveket, a magyar nyelven bármely országban kiadott munkákat, a magyar szerzők által írott külföldön kiadott, nem magyar nyelvű műveket, és az idegen nyelven, külföldön megjelent magyar vonatkozású nyomtatott, írott és más módon dokumentált műveket is. Láthatók a könyvtár ritka ' becses értékei, mint az 1473- ban megjelent Cronica Hunga- rorum, az első hazai nyomtatvány, az 1700 ősnyomtatvány egyik legértékesebbje. Láthatjuk a Halotti Beszédet, és Mátyás itt őrzött 32 Corvinája közül néhányat, a Himnuszt Kölcsey keze írásával. E könyvtár őrzi a magyar írók kiadásainak legteljesebb gyűjteményét, Petőfi, Jókai műveinek 600, illetve 3000 kiadását. Itt van Kossuth és Madách könyvtára és Liszt Ferenc, Erkel, Kodály, Bartók számos zenei kézirata is. Három teremben 1802-től 1984-ig, az alapítástól a Budavári Palotába költözésig ismerhetjük meg a könyvtár történetét, gyűjteményeinek sokféleségét, és a nemzeti könyvtár funkciórendszerét és szolgáltatásait. (MTI-Press) K. M. Egy oldal a 15. századi Kálmáncsehi Breviáriumból Az összefogás szellemében Francia közelmúlt - képeken Tizenhárom művész huszonhat alkotása a Fonds national d’Art contemporain — francia művelődésügyi minisztérium kortárs művészeti alapjának — gyűjteményéből érkezett a Magyar Nemzeti Galériába. Tizenhárom művész, franciák és egy-egy olasz, román, görög, magyar, német, török származású festő huszonhat nagyméretű vászna, plasztikája, objektje. Mégis Francia közelmúlt a kiállítás címe. Mert noha soknemzetiségű, de Franciaországban élő, alkotó és francia szellemiségű művészek munkáiról van szó. Valamennyi műtárgy jellegzetesen francia. Maga Beke László, a galéria művészettörténésze reprezentatív, bár némileg szubjektív válogatásnak tartja a kiállítás anyagát, amelyet éppen ő kutatott fel. Történt ugyanis, hogy Beke az 1970-esévek kezdetétől kutatta, tanulmányozta a most bemutatott művészek munAnnette Messager: Diptychon a Mes Trophées sorozatból (1987) kásságát Párizsban. A kapcsolat két évtized alatt egyre bővült és intenzívebbé vált. S jelentős segítség érkezett már tavaly a franciáktól az első kelet-európai művészeti vásár, a Budapest Art-Expo megrendezéséhez is. Franciaországban intézményesen, kormányzati szinten foglalkoznak a nemzeti művészet gyűjtésével, bemutatásával, külföldi megismertetésével. Ezt célozza a már említett FNAC, Fonds national d’Art contemporain, az AFAA, a francia külügyminisztérium művészeti programokat szervező irodája, a DAI és a DAP, azaz a művelődési minisztérium külügyi, illetve képzőművészeti osztálya. E gyűjteményből nyílott alkalom válogatni egy magyar- országi kiállításra. Amely tárlaton konceptuális és posztmodem narratív és újrealista irányzatok, plakátképek, vásznak, objektek, világító szerkezetek és vegyes technikájú alkotások vannak jelen. Figyelemre méltó ez a kiállítás művészettörténeti vonatkozásán kívül kultúrdiplomá- ciai szempontból is. Tanúsíthatja, hogy egy nagy hagyományokkal és lehetőségekkel rendelkező európai ország milyen nagy gondot fordít a művészettel való reprezentációra, és miképp hangolja össze a feladat érdekében külügyi és művelődésügyi tevékenységét. (MTI-Press) (kádár) Móricz Zsigmond halálának közelgő' ötvenedik évfordulójára országos eseménysorozattal készül a Móricz Zsigmond Emlékbizottság. A Cseres Tibor elnökletével tartott ülésükön a munkacsoportok tájékoztatták egymást az előkészületekről. A nagy magyar író szellemiségének szolgálatára felkért nyolcvan közéleti személyiségéhez országszerte a kultúra számos munkása csatlakozik, köztük sok olyan névtelen ember, akiknek segítségével az emlék- bizottság nemzeti üggyé kívánja tenni az évfordulót. — Nem nekünk kell ébresztenünk Móriczot, hanem ő ébreszthet mindnyájunkat magyarságra, hűségre, igazságra és a világ tiszta látására—fogalmazták meg az ülésen. Az országos eseményeket Leányfalun, Budapesten és Nyíregyházán szervezik. Leányfalun augusztus 24-étől 28-áig, a fővárosban szeptember 4-én, Nyíregyházán pedig október 15-én lesznek a Móricz Zsigmond-em- léknapok. A leányfalui események középpontjában — mondta Réthei Prikkel Lajos ügyvezető elnök — a magyarországi irodalmi társaságok tanácskozása áll. A konferencia célja: az irodalmi társaságok szövetségének létrehozása. A Lakitelek Alapítvány támogatásával az emlékbizottság közleményeket kíván megjelentetni, amelyben a társaságok már júniustól kölcsönösen tájékoztathatják egymást tevékenységükről. A közlemények megjelentetése előtt valamennyi irodalmi társaságtól szándéknyilatkozatot kérnek. A művészeti munkacsoport tevékenységéről Gergely Mihály elmondta: Rajki László szobrászművész elkészítette a Móricz-emlékérmet és a Kelet Népe szerkesztőség épületén elhelyezendő emléktábla tervét. A Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal vállalta a bronz emléktábla előállítási költségeinek egy részét. Külön csoport foglalkozik Móricz egész alakos szobrának felállításával. Költségét közadakozásból később kívánják előteremteni. Móricz Zsigmond szobra a Fővámház téri Dimitrov szobor helyére kerül majd. Varga Domokos a Kelet Népe emlékszám tervezett megjelentetéséről elmondta: a kiadványban első helyen áll majd Móricz Zsigmond megdöbbentő dolgozata az írás értelméről. Az emlékszám főszerkesztője részletesen ismertette az egyszeri megjelentetésre tervezett kiadvány tartalmát, amelyben helyet kapnak például írók körkérdésekre adott vallomásos nyilatkozatai Mó- riczról, benne lesz a Móricz Zsigmond Társaság eddigi tevékenységének ismertetője, közli az emlékév kalauzát és Móricz műveinek bibliográfiáját. A Móricz Zsigmond Emlékbizottság ülésén meghallgatták a munkacsoportok Czine Mihály társelnök tájékoztatóját a Leányfalun tartandó tudományos ülésszak előkészületeiről. Dr. Sin Edit, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának képviselője, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai a kihelyezett Móricz-emlékkiállítás előkészületeiről, Veres János, az emlékbizottság titkára pedig a várhatóan nagy létszámú vendégsereg elhelyezésének körülményeiről és költségeiről szólt. Hegedős Mária, a Magvető Könyvkiadó igazgatója, valamint dr. Püski Sándor a Móricz- évfordulóra tervezett kiadványokkal kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta az emlékbizottságot. Benke László
