Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-20-21 / 145. szám

MÉS MEGYEI HÍRLAP­MUVESZETEK- TÁRSADALOM 1992. június 20-21., szombat-vasárnap « Harmincnyolc év a katedrán Dr. Rell Lajos hírnevet szerzett a gimnáziumnak Széchényi Ferenc adománya „a drága hazának” A nemzet könyvtára Dr. Rell Lajos, a békéscsa­bai Rudolf Főgimnázium igazgató tanára 1874. októ­ber 14-én született Zoboron, evangélikus tanítócsalád­ban. Gimnáziumi tanulmá­nyait előbb a losonci, majd a szarvasi főgimnáziumban végezte, érettségi után egye­temi tanulmányait a Buda­pesti Tudományegyetem bölcsészeti karán. 1898-ban letette a doktori szigorlatot, 1901-ben megszerezte a böl­csé szkari tanári oklevelet magyar nyelv és irodalom, valamint latin nyelv szakon. Mint szegény evangélikus tanító árvája, tanulmányai ideje alatt létfenntartási gondokkal küszködött. Kolozsvárról jött Békés­csabára 1896/97-ben gyakorló tanárje­löltként Eötvös-kollégista volt. Gyakorló tanárként 1897/98-ban —- Gyulai Pál professzor ajánlásával — a ko­lozsvári református kollégi­umban kapott állást. A kollégi­umban tanárként nem marad­hatott, mert ahhoz át kellett volna térnie a református hitre, Rell nem volt hajlandó ezért ősei evangélikus hitét megta­gadni. Kolozsvártól elbúcsúzva két választási lehetősége volt: vagy a szarvasi, vagy a békés­csabai főgimnázium. A csaba­iak gyorsan igyekeztek meg­nyerni a fiatal tanárt és 1898. június 17-én meg is választot­ták magyar irodalom és latin nyelv tanárnak. Békéscsabán nem volt ismeretlen a „Rell” név, hiszen 1850—1852-ig Rell Pál volt Haán János olda­lán segédlelkész. így a fiatal tanár Csabán jó talajt nyert, 1901-ben megnősült, fele­ségül vette Koren lelkész leá­nyát, Jolánt, akivel 38 évig boldog házasságban, harmo­nikusan élt. 38 évet töltött Rell Lajos a békéscsabai evangélikus gim­názium katedráján, átélve azt az időszakot, amidőn az iskola algimnáziumból főgimnázi­um lett. A felsőbb osztályok­ban magyar nyelv és irodal­mat, az alsó osztályokban latin nyelvet tanított. Szigorúan megkövetelte diákjaitól, hogy beszédükben és írásukban ma­gyarok legyenek, példát muta­tott nekik az előadásaiban és tiszta magyarsággal írott mű­veiben. 1916. július 19-én emelték a gimnázium igazga­tói székébe, ahol 19 évet töl­tött. Igazgatása alatt élte a bé­késcsabai Rudolf Gimnázium a fénykorát. Kitűnő tanárokat biztosított az iskola számára, megszervezte a magas színvo­nalú tanítás elengedhetetlen tárgyi feltételeit. A gimnázi­um a megye vezető középisko­lája lett és országosan az evan­gélikus gimnáziumok között a budapesti „Fasori Gimnázi­um” mögött másodiknak em­legették. Az iskola falain túl a város közművelődésére is nagy gon­dot fordított. Békéscsaba vá­ros múzeuma—vagy ahogyan ő nevezte „Közművelődéshá­za” — egyike volt azon területnek, amelyen a legna­gyobb szeretettel és ügybuz­galommal működött..Nagy ér­tékű ősrégészeti és néprajzi anyagot gyűjtött össze. Mond­hatni, hogy a „Békésmegyei Múzeum Egyesület” bölcsője a csabai gimnáziumban rin­gott. Dr. Rell Lajos, midőn a múzeum igazgatója lett, a „Közművelődésháza” építé­sének az ügyét is felkarolta, és az 1914-ben el is készült. En­nek elkészültéig a gimnázium adott otthont a múzeumi gyűj­teményeknek. Ezért az önzet­len munkájáért semmi elisme­rést nem kapott a város kultu­rális vezetésétől. 19 évi igazgatósági mun­kássága után, 1935. szeptem­ber 1-jén vonult nyugalomba dr. Rell Lajos, saját kérésére. Ennek okát nemcsak a hosszú szolgálati idő miatti elfáradás­ban kell keresnünk, hanem ab­ban a nézeteltérésben is, amely az igazgató és az egy­házközség vezetősége között támadt főleg a tanári utánpót­lás kérdésében: az iskolát a kormányzóbizottság útján va­ló beavatkozás veszélyeztette. Nyugdíjas korában is részt vett Békéscsaba város társa­dalmi és politikai életében. Fe­leségének 1939-ben bekövet­kezett hirtelen halála súlyos csapásként érte. Munkakedvét hosszú időre elvesztette. 1944-ben, a város elleni légitá­madás után úgy határozott, hogy elhagyja Békéscsabát és egyik gyermekéhez Szek- szárdra költözött. 1952. április 3-án örökre lelépett a katedrá­ról. Dr. Rell Lajos igazgatói működését, eredményeit utód­ja, Pataki Sámuel az 1936/37. évi iskolai értesítőben így érté­kelte: „...mint igazgató, tekin­télyének súlyával átsegítette iskolánkat a háború és az azt követő nehéz idők megpróbál­tatásain, s tehetségével, fárad­hatatlan munkásságával naggyá fejlesztette.” Dr. Sonkoly Kálmán (Ifj. Rell Lajos kéziratban ren­delkezésre bocsátott életrajzi adatai alapján) Éppen százkilencven éve, hogy gróf Széchényi Ferenc egy felségfolyamodványban kérte az uralkodót, engedé­lyezné, hogy gyűjteményét, amelyet „több év során sok fáradsággal, gonddal és je­lentős kiadásokba merülve szereztem meg, a drága ha­zának, amelynek ölében mindezek összeszedésére al­kalmat és módot találtam, és a közhaszonnak, amelyre mindig törekedtem és törek­szem, szentelhessem.” A százkilencvenedik évfordu­ló nem kerek évforduló. Az Országos Széchényi Könyvtár mégis nagyszabású kiállítást rendezett az intézmény alapí­tásának és az alapító születésé­nek évfordulóján A nemzet könyvtára címmel. A könyvtár tevékenységét, történetét és féltett kincseit bemutató tárlat az év végéig látogatható a Bu­davári Palota F épületében. Széchényi Ferenc adomád nya, amely megvetette a könyvtár, a Nemzeti Múzeum és az Országos Képtár alapjait, mágneses erőteret hozott létre, magához vonzotta az ország­ban rejtőzködő értékeket. Nemzeti könyvtárunk ma fel­becsülhetetlen értékeket őriz: kéziratokat, régi nyomtatvá­nyokat, régi és új könyveket, folyóiratokat, térképeket, pla­kátokat. Vannak szakgyűjte­ményei a könyvtárnak, a szín­háztörténeti tár, a zeneműtár, könyvtártudományi szak- könyvtár, és korábban zárolt gyűjteményei, mint az ero­tikus művek 'vagy a politikai okokból nem tanulmányozha­tó munkák. Nem volt könnyű dolguk a kiállítás rendezőinek, midőn a kétmillió kötetes könyvgyűj­teményt be akarták mutatni a látogatóknak. Egyrészt azt a tevékenysé­get, amely a könyvtár alapítá­sa óta az intézmény falai kö­zött folyik, másrészt a legérté­kesebb kincseket. Nemzeti könyvtárunk fel­adatkörét már alapításakor meghatározták. Gyűjtemé- nyezésének köre azóta sem so­kat változott. Gyűjti a Széché­nyi Könyvtár a Magyarorszá­gon megjelent bármely nyel­ven írott műveket, a magyar nyelven bármely országban kiadott munkákat, a magyar szerzők által írott külföldön kiadott, nem magyar nyelvű műveket, és az idegen nyel­ven, külföldön megjelent ma­gyar vonatkozású nyomtatott, írott és más módon dokumen­tált műveket is. Láthatók a könyvtár ritka ' becses értékei, mint az 1473- ban megjelent Cronica Hunga- rorum, az első hazai nyomtat­vány, az 1700 ősnyomtatvány egyik legértékesebbje. Láthat­juk a Halotti Beszédet, és Má­tyás itt őrzött 32 Corvinája közül néhányat, a Himnuszt Kölcsey keze írásával. E könyvtár őrzi a magyar írók kiadásainak legteljesebb gyűj­teményét, Petőfi, Jókai művei­nek 600, illetve 3000 kiadását. Itt van Kossuth és Madách könyvtára és Liszt Ferenc, Er­kel, Kodály, Bartók számos zenei kézirata is. Három teremben 1802-től 1984-ig, az alapítástól a Buda­vári Palotába költözésig is­merhetjük meg a könyvtár tör­ténetét, gyűjteményeinek sok­féleségét, és a nemzeti könyv­tár funkciórendszerét és szol­gáltatásait. (MTI-Press) K. M. Egy oldal a 15. századi Kálmáncsehi Breviáriumból Az összefogás szellemében Francia közelmúlt - képeken Tizenhárom művész huszon­hat alkotása a Fonds national d’Art contemporain — francia művelődésügyi minisztérium kortárs művészeti alapjának — gyűjteményéből érkezett a Magyar Nemzeti Galériába. Tizenhárom művész, franciák és egy-egy olasz, román, gö­rög, magyar, német, török származású festő huszonhat nagyméretű vászna, plasztiká­ja, objektje. Mégis Francia közelmúlt a kiállítás címe. Mert noha soknemzetiségű, de Franciaországban élő, alkotó és francia szellemiségű művé­szek munkáiról van szó. Valamennyi műtárgy jel­legzetesen francia. Maga Beke László, a galéria művészettör­ténésze reprezentatív, bár né­mileg szubjektív válogatásnak tartja a kiállítás anyagát, ame­lyet éppen ő kutatott fel. Történt ugyanis, hogy Beke az 1970-esévek kezdetétől ku­tatta, tanulmányozta a most bemutatott művészek mun­Annette Messager: Dipty­chon a Mes Trophées soro­zatból (1987) kásságát Párizsban. A kapcso­lat két évtized alatt egyre bővült és intenzívebbé vált. S jelentős segítség érkezett már tavaly a franciáktól az első ke­let-európai művészeti vásár, a Budapest Art-Expo megren­dezéséhez is. Franciaországban intézmé­nyesen, kormányzati szinten foglalkoznak a nemzeti művé­szet gyűjtésével, bemutatásá­val, külföldi megismertetésé­vel. Ezt célozza a már említett FNAC, Fonds national d’Art contemporain, az AFAA, a francia külügyminisztérium művészeti programokat szer­vező irodája, a DAI és a DAP, azaz a művelődési minisztéri­um külügyi, illetve képzőmű­vészeti osztálya. E gyűjteményből nyílott al­kalom válogatni egy magyar- országi kiállításra. Amely tár­laton konceptuális és poszt­modem narratív és újrealista irányzatok, plakátképek, vásznak, objektek, világító szerkezetek és vegyes techni­kájú alkotások vannak jelen. Figyelemre méltó ez a kiál­lítás művészettörténeti vonat­kozásán kívül kultúrdiplomá- ciai szempontból is. Tanúsít­hatja, hogy egy nagy hagyo­mányokkal és lehetőségekkel rendelkező európai ország mi­lyen nagy gondot fordít a mű­vészettel való reprezentáció­ra, és miképp hangolja össze a feladat érdekében külügyi és művelődésügyi tevékenysé­gét. (MTI-Press) (kádár) Móricz Zsigmond halálának közelgő' ötvenedik évfordu­lójára országos eseménysorozattal készül a Móricz Zsig­mond Emlékbizottság. A Cseres Tibor elnökletével tartott ülésükön a munkacsoportok tájékoztatták egymást az előkészületekről. A nagy magyar író szellemiségének szol­gálatára felkért nyolcvan közéleti személyiségéhez or­szágszerte a kultúra számos munkása csatlakozik, köztük sok olyan névtelen ember, akiknek segítségével az emlék- bizottság nemzeti üggyé kívánja tenni az évfordulót. — Nem nekünk kell ébresz­tenünk Móriczot, hanem ő éb­reszthet mindnyájunkat magyar­ságra, hűségre, igazságra és a vi­lág tiszta látására—fogalmazták meg az ülésen. Az országos eseményeket Le­ányfalun, Budapesten és Nyír­egyházán szervezik. Leányfalun augusztus 24-étől 28-áig, a fővá­rosban szeptember 4-én, Nyír­egyházán pedig október 15-én lesznek a Móricz Zsigmond-em- léknapok. A leányfalui események kö­zéppontjában — mondta Réthei Prikkel Lajos ügyvezető elnök — a magyarországi irodalmi tár­saságok tanácskozása áll. A kon­ferencia célja: az irodalmi társa­ságok szövetségének létrehozá­sa. A Lakitelek Alapítvány támo­gatásával az emlékbizottság köz­leményeket kíván megjelentetni, amelyben a társaságok már júni­ustól kölcsönösen tájékoztathat­ják egymást tevékenységükről. A közlemények megjelentetése előtt valamennyi irodalmi társa­ságtól szándéknyilatkozatot kér­nek. A művészeti munkacsoport tevékenységéről Gergely Mi­hály elmondta: Rajki László szobrászművész elkészítette a Móricz-emlékérmet és a Kelet Népe szerkesztőség épületén el­helyezendő emléktábla tervét. A Fővárosi Főpolgármesteri Hiva­tal vállalta a bronz emléktábla előállítási költségeinek egy ré­szét. Külön csoport foglalkozik Móricz egész alakos szobrának felállításával. Költségét közada­kozásból később kívánják előte­remteni. Móricz Zsigmond szob­ra a Fővámház téri Dimitrov szo­bor helyére kerül majd. Varga Domokos a Kelet Népe emlékszám tervezett megjelente­téséről elmondta: a kiadványban első helyen áll majd Móricz Zsigmond megdöbbentő dolgo­zata az írás értelméről. Az emlék­szám főszerkesztője részletesen ismertette az egyszeri megjelen­tetésre tervezett kiadvány tartal­mát, amelyben helyet kapnak például írók körkérdésekre adott vallomásos nyilatkozatai Mó- riczról, benne lesz a Móricz Zsig­mond Társaság eddigi tevékeny­ségének ismertetője, közli az em­lékév kalauzát és Móricz művei­nek bibliográfiáját. A Móricz Zsigmond Emlékbi­zottság ülésén meghallgatták a munkacsoportok Czine Mihály társelnök tájékoztatóját a Leány­falun tartandó tudományos ülésszak előkészületeiről. Dr. Sin Edit, a Pest Megyei Múzeu­mok Igazgatóságának képvise­lője, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai a kihelye­zett Móricz-emlékkiállítás elő­készületeiről, Veres János, az emlékbizottság titkára pedig a várhatóan nagy létszámú ven­dégsereg elhelyezésének körül­ményeiről és költségeiről szólt. Hegedős Mária, a Magvető Könyvkiadó igazgatója, vala­mint dr. Püski Sándor a Móricz- évfordulóra tervezett kiadvá­nyokkal kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta az emlékbizottságot. Benke László

Next

/
Oldalképek
Tartalom