Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

Magyarországon így gyártják a betegeket? (3. oldal) Jobb mint az angol font Kár lenne elkótyavetyélni Ki nyeri a „tökjó” pólót? A sarkadiak lelkesen küldték szavazataikat a gimnáziumi diákoldalukért. Hogy ki lesz az Ungor butik nyertese, az június 12-én 14 órakor derül ki. (5. ol­dal) Hűtógépek Milyen hűtőszekrényt vá­lasszunk és hogyan gondoskod­junk róla. Ehhez nyújtunk taná­csot lapunkban. (7. oldal) A gyanúsított megszólalt a börtönben A mai naptól: „Feri, ne ölj meg!” Döbbenetes gyilkosság híre rázta meg Gyula és a megye közvéleményét március végén. Egy kiegyensúlyozott, látszólag harmonikus családi életet élő, művelt zenetanár, A. Ferenc meggyilkolta feleségét, majd feldarabolta a holttestet. Először elhíresztelte, hogy felesége eltűnt, ám amikor a szörnyű gyilkosság lelki terhét már nem tudta tovább cipelni, öngyilkos­ságot kísérelt meg, majd beis­merő vallomást tett. A. Ferenc letartóztatásban várja a tárgya­lást és az ítéletet. Vallomását, amely fényt derít a gyilkosság előzményeire és részleteire, ed­dig csak a rendőrségi jegyző­könyvek őrizték. De A. Ferenc most megszólal a nyilvánosság előtt is. Munkatársunknak, Béla Valinak mondta el mi vezetett a tragédiához, mi történt azon a szörnyű reggelen, amikor meg­fojtotta, majd feldarabolta köz- tiszteletben álló feleségét. Elbe­széléséből arra is választ ka­punk, miért adta fel magát a rendőrségen. Béla Vali vele ké­szített négyórás beszélgetésé­nek címe: Feri, ne ölj meg! Az írást a mai naptól olvashatják lapunkban! Sokan azt hiszik, hogy az OTP-nél kamatozik a kárpótlási jegy — hallottuk dr. Gondos Jó­zseftől, a megyei kárpótlási hi­vatal vezetőjétől, aki a félreérté­sek elkerülése végett az alábbi információkat adta lapunknak. A páncélszekrényekben őr­zött, és sok igénylő által még ki nem vett jegyek—márciusi kel­tezésű határozatok is vannak még — után az OTP nem fizet külön kamatot. Ami viszont igaz: a törvény hatályba lépése Rebesgetik, hogy a gázszol­gáltató vállalatok (vidékünkön a DÉGÁZ) ez év júliusának elejé­től százszázalékos tulajdonú ál­lami részvénytársasággá alakul­nak át. Ám nincs megállj utána sem, mert ezt követően a részvé­nyek 30-32 százalékát külföldi befektetők részére kívánják ér­tékesíteni. Privatizálás amúgy magyar módra... Az utóbbi tíz esztendőben az országban több ezer kilométer gázhálózat épült a lakosság, a helyi tanács, a közüzemi fo­gyasztók „hathatós” közremű­ködésével. Megyénk sem kivé­tel ez alól. Az így megépültek (is) állami tulajdonba, illetve gázszolgáltatói kezelésbe kerül­tek. Az önkormányzati törvény 1990-ben olyan lehetőséget biz­tosított, hogy településen belül a helyi, a több települést összekö­tő gázhálózat pedig a megyei önkormányzat kezelésébe, illet­ve tulajdonába kerül. A törvény végrehajtására kiadtak egy úgy­nevezett átadási törvényt, ám ebből a gázhálózat és az áram- szolgálat-hálózat átadása kima­radt. Azaz, jogilag ma is az állam tulajdonát képezik a gáz­hálózatok. De ha az állam a há­óta (1991. augusztus 10.) a kár­pótlásijegy kamatozik. Jelenleg egy ezer forintos jegy 11 ezer 780 forintot ér. Az a bizonyos színes, dombornyomásos, fém­szálas papirocska (jól értesültek tudni vélik, hogy az angol fontot könnyebb hamisítani, mint a magyar kárpótlási jegyet) tehát sokkal értékesebb, mint azt az átlagember gondolná. Érdemes megfontolni, hogy megéri-e el­kótyavetyélni? (esete) lózatot kiárusítja, nincs jogi biz­tosíték arra, hogy azok, akik an­nak idején kisebb-nagyobb összeget beleöltek a bevezetés­re, sőt saját maguk is részt vettek #z építésében, valaha is tulajdo­nukhoz jussanak. (Nem beszél­ve arról, hogy eddig is a „saját” vezetéken vételezett gázból a gázszolgáltató vállalat jutott nyereséghez.) Magyarán, a privatizáció úgy történik, hogy abból sem a la­kosságnak, sem a helyi önkor­mányzatnak anyagi haszna nincs, s ebben a formában nem is lehet... Pedig az önkormányzatok­nak igenis lenne lehetőségük ar­ra, hogy az ő tulajdonukba kerüljenek a gázvezetékek, illet­ve közvetve a lakosság zsebébe folyjon be az anyagi haszon. így az állampolgárok sem érezhet- nék kisemmizve magukat. Elvi­leg ugyan létezik bizonyos nye­reség (15-20 százalék?), de ez jóval kevesebb, mintha valóban az önkormányzaté lenne a gáz­szolgáltatás. A legjobb példa minderre az, ami Szentgotthár- don történt a közelmúltban. Az óriási vihart kavart ügy minden valószínűséggel az önkormány­zat és a lakosság „győzelmével” ér véget. Sz. Cs. Privatizáció teljes gázzal Fotó: Lehoczky Péter Pünkösd üzenete A szószéken dr. Harmati Béla püspök Piros bársony az oltárterítő, piros a liturgia színe ezen a va­sárnapon a keresztény egyházak templomaiban, lévén pünkösd napja, amikor a Szentlélek eljö­vetelét és az egyház megalapítá­sát ünnepük a hívők. Az idei pünkösdvasárnap különösen emlékezetes marad a megye- székhely evangélikus gyüleke­zete számára, mert a tegnap dél­előtti istentiszteleten, a békés­csabai evangélikus nagytemp­lomban dr. Harmati Béla püspök látta el a szószéki szolgálatot, és igehirdetését közvetítette a Ma­gyar Televízió. Hazánk legna­gyobb evangélikus templomá­ban, ahol csaknem 3500 az ülő­hely, zsúfolásig telt minden pad­sor a Szentlélek Isten eljövetele, s a virágzás, a megújulás kora nyári ünnepén. A virágdíszben álló oltár előtt a liturgiát Tá- borszky László esperes, püs­pökhelyettes, Kovács Pál igaz­gató lelkész, Aradi András és Kutyej Pál lelkészek végezték, az orgonát Gáncs Aladár szólal­tatta meg, a három énekkart pe­dig Sutyinszki János karnagy vezette. A szószékről dr. Harmati Bé­la mindenekelőtt felolvasta a Bibliából az ünnepre rendelt igét; János evangéliumából a következőket: „Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.” Igehirdetésében az ünnepi üzenet tartalmát bontotta ki az evangélikus egyházi méltóság. Beszélt arról, hogy az idézett igének, és ezen keresztül pün­kösd ünnepének kettős a mon­danivalója. Egyfelől: Isten nincs kőhöz, épülethez, nincs tradíci­ókhoz, liturgiákhoz, sőt az egy­házhoz sincs kötve, hanem — (Folytatás a3. oldalon) Kilométeres sorok a határátkelőknél Gyakorlatilag megteltek a magyar—román határátkelők — mondta a Határőrség szóvi­vője vasárnap délben. Több ki­lométeres sor áll a nagylaki és a gyulai átkelőnél. Viszonylag gyorsabb a kilépés az ártándi határállomáson, mindössze egy órát vesz igénybe. A kialakult torlódások mie­lőbbi megszüntetése érdekében motoros rendőrök segítik a vára­kozókat Nagylakon és Gyulán: felvezetik a várakozó személy- gépkocsit, tájékoztatják a gép­kocsivezetőket és utasokat a le­hetséges elkerülő útvonalakról — mondta Zubek János. Az utazóknak a tompái és a röszkei határátkelőket javasol­ják, ahol rövid idő alatt biztosít­ják a személygépjárművek, va­lamint a tranzitárut szállító — tehát amelynek nem Kis-Jugo­szlávia a végcélja—teherautók, kamionok kilépését. Zubek Já­nos ismételten felhívta a figyel­met : aki teheti, kerülje el a nagy­laki és a gyulai határátkelőhe­lyeket. ### Az esti órákban felhívtuk az Orosházi Határőr Igazgatósá­got, ahol Zsamai Imre alezre­destől megtudtuk: a délihez ké­pest tovább nőttek a sorok, a nagylaki átkelőnél a személy- gépkocsik már 12 órát kénytele­nek várakozni. Többségében hazafelé igyekvő román utazók várnak, hogy átjuthassanak, va­lamint a nyári szabadságra haza­igyekvő vendégmunkások, leg­inkább törökök. A gyulai hatá­rátkelőnél a személyforgalom várakozása mintegy 5 óra, a te­herforgalomé 6,5-7 óra. A kami­onokat a közlekedési rendőrök parkolóhelyekre kalauzolják, így szervezettebben, ütemesen araszolnak előre a teherjármű- vek. T. I. A kutyarúgás megoldás? Az egyik megyei szintű érdekképviseleti szövetség küldött- értekezletén vettem részt a napokban. A jelenlévők köréről elég csak ennyit tudni: a nagy átalakulás őket sem hagyta érintet­lenül, a bőrükön érzik, hogy semmi sem mehet úgy, mint eddig. Amit munkával, áldozatvállalással elértek, azt a jövőben — minden valószínűség szerint — „csak” pénzzel, számukra elérhetetlenül sok pénzzel lehet fenntartani, élvezni. A vitában az egyik tagegyesület küldötte bejelentette: ők bizony nemso­kára kilépnek, mert az érdekvédelmi szövetség nem ért el semmit, tehát nem csinál semmit. Ők tehát kilépnek és olyan kamaraszerű szervezetet próbálnak létrehozni, ami majd min­den elvárásukat teljesíti. Áz egyik küldött nem titkolt szomorú­sággal jegyezte meg a szünetben: „olyanok vagyunk, mint azok a hajdani, egyszeri parasztemberek, akiket az új hatalom kipa- terolt a portájukról. Végső kétségbeesésükben először egymás­ba kötöttek, ökölre mentek, majd hazamenvén megrugdosták a kutyájukat. Más hatalmuk nem lévén... Pedig, ha összefogtak volna, akkor a közös fellépéssel járó minimális esélyük meg­marad. Látja, most eljátszuk a régi történetet. Ahelyett, hogy arról vitáznánk, hogy milyen értelmes megoldások lehetsége­sek. Hátha nekünk sikerülne és akkor nem kellene 20—30—50 évenként megrugdossuk a kutyáinkat... Lovász Sándor Dr. Horváth Balázs, a sportért felelős tárca nélküli miniszter átadja elismerő díját Körösi Jenő szakosztályvezetőnek a sike­res rendezésért. Képes beszámolónk a mezőkovácsházi military minősítőlovas versenyről a 14. oldalon F°tó: Lehoczky Péter Tv-cse reakció és videomagnó-vásár az Elektrohózban! Televíziót 64-féle típusból, videót 18-féle típusból választhat. Egyes típusokra — mint például Siemens, Samsung, Waltham, Funai—több ezer forintos engedményt adunk! Régi televízióját, típustól és kortól függően beszámítjuk a vételárba. Előleg befizetése nélkül részletre is vásárolhat. Ne feledje: 10 000 Ft-onként ajándéksorsjeayet adunk! Főnyeremény: 1 db Daihatsu 1,3 Charade Sedan injektoros gépkocsi és még 49 értékes nyeremény. Mi készülünk az ön fogadósára, győződjön meg róla. Elektroház, Békéscsaba, Baross U. 10. Telefon: 25-588.

Next

/
Oldalképek
Tartalom