Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

Q 1992. június 8., hétfő NAGYVILÁG HlgfFPLDsZ Szegény Diana Diana hercegnő a nyolc­vanas évek elején ötször kí­sérelt meg öngyilkosságot a brit trónörökössel kötött há­zassága ellenére — állítja „Diana — az ő valódi törté­nete” című új könyvében Andrew Morton. A könyvet a Sunday Times című brit lap főszerkesztője, Andrew Neil mutatta be a brit Sky News televízó híradójában abból az alkalomból, hogy az újság folytatásokban közli majd a regényt. % % Szinte hihetetlen. Az an­gol trónörökös felesége sokszoros öngyilkosjelölt. Magyarországon legin­kább a nélkülözés, a kilá- tástalanság, nem egyszer a nyomor taszítja az embe­reket ilyen esztelen csele­kedetre. Diana hercegnőre még ezek után sem mond­hatjuk, hogy szegény. Magyarország különleges helyzetben Olaszország kész anyagi se­gítséget nyújtani Magyaror­szágnak a volt Jugoszláviából érkezett menekültek ellátására — jelentette ki Martonyi János külügyminisztériumi államtit­kár, aki az elmúlt napokban megbeszéléseket folytatott Ró­mában az olasz külügyminiszté­rium és a menekültügyi hivatal illetékes vezetőivel. A megbeszéléseken több té­ma merült fel, elsősorban a Szer­bia ellen elrendelt ENSZ-tilal- mak kérdése — mondta el az államtitkár az MTI tudósítójá­nak. Martonyi tájékoztatta Bru­no Bottait, az olasz külügymi­nisztérium főtitkárát arról, ho­gyan alkalmazza Magyarország a tilalmakat, s hangsúlyozta azt a különleges helyzetet, amit Magyarország számára a Vajda­ságban élő magyar kisebbség je­lent. A BT-határozatnak a diplo­máciai képviseleti létszám szintjére vonatkozó pontját Ma­gyarország — a Visegrádi Hár­mak között történt egyeztetéssel — úgy értelmezi, hogy az a lét­szám csökkentésére vonatko­zik, nem a képviselet szintjére — mondta még el, hozzátéve azt is, hogy a belgrádi magyar nagy­követ ettől függetlenül hamaro­san hazatér, és valószínűleg nem küldenek ki utódot egyelő­re a helyére. A menekülteket illetően Mar­tonyi támogatást kért a jelenleg Magyarországon tartózkodó 70- 80 ezer személy ellátásához. Olasz részről ezt megértéssel fo­gadták, miután az olasz kor­mányzat azt a politikát alakította ki, hogy inkább a határain kívül segít a menekültek ellátásában, elkerülendő a nagyobb mértékű beáramlást. „Nekünk Magyar- országon minden volt Jugoszlá­viából menekülőt be kell fogad­nunk kivétel nélkül, de ehhez segítségre van szükségünk. Olaszország támogatást ígért, s azt is, hogy eljár az EK illetékes fórumain anyagi támogatásért Magyarország számára” — kö­zölte. Rióban szembefordulnak az USA-val Zsákutcában Zsákutcába jutottak a tárgya­lások Moldova és a belőle kisza­kadni vágyó orosz kisebbség között, amely nemrégiben önál­ló államnak nyilvánította a Dnyeszter-folyó bal partján fek­vő területet — jelentette ki Konsztantyin Oboroc, a moldo­vai tárgyalóbizottság vezetője. Moldova egyébként továbbra is négyoldalú, orosz—ukrán— román—moldovai tárgyaláso­kon szeretne megoldást találni a válságra. Emellett rövidesen újabb megbeszélésekre kerül a Moldovában állomásozó orosz csapatok kivonásáról is Moszk­va és Chisinau között. A béke megteremtése A világbéke megteremtésén fáradozó nyugati szövetség szo­rosságát hangsúlyozta az ameri­kai elnök és a brit miniszterel­nök Camp David-i találkozóján, amelyet az 1944-es normandiai partraszállás évordulóján ren­deztek meg — közölte az AFP, a Reuter és a UPI. A vasárnap estig tartó megbeszéléseken a jugoszláviai kérdés, kereskedel­mi témák és a riói környezetvé­delmi csúcstalálkozó kerültek szóba. Határmódosítások nem kizárva! Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szerint nem ki­zárt, hogy a jövőben még módo­sulhatnak Oroszország és a volt Szovjetunió európai utódálla­mai közötti határok. A politikus a párizsi Le Monde című lap hétvégi számában megjelent nyilatkozatában beszélt erről, hangsúlyozva, hogy a Független Államok Közösségének eszmé­je is egyelőre még alakulóban van. Az AFP jelentése szerint Kozirev nyilatkozatában a Krím-félsziget státusának eset­leges változása kapcsán rámuta­tott: egyáltalán nem zárható ki „területi változás a világnak eb­ben a részében” — elutasította viszont a fegyveres erő alkalma­zásának lehetőségét, amely, vé­leménye szerint, a jugoszláviai­hoz hasonló vérontás kockáza­tával járna. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Japán, Kanada és az Európai Közösség nyíltan szembefordul az Egyesült Államokkal és aláír­ja a riói környezetvédelmi világ- konferencia egyik fő okmányát, amely a bioszféra sokszínűségé­nek megőrzéséről szól—közöl­ték a brazil nagyvárosban az érintett országok szóvivői. Wa­shington a szerződéstől az ame­rikai biotechnológiai ipar érde­keit látja veszélyeztetve s Bush elnök — egyedüliként a gazda­sági nagyhatalmak vezetői közül — nem hajlandó ellátni kézjegyével a dokumentumot. Ä vitatott dokumentumot egyébként máris folyamatosan írják alá a részvevők: eddig 12 állam képviselője látta el kézje­gyével s több tucatnyi jelezte, hogy a jövő héten készül az alá­írásra. Többek között a világsztár filmszínészből lett állatbarát, Brigitte Bardot is megkapta azt a környezetvédelmi díjat, ame­lyet ÉNSZ-illetékesek adtak át a Rio de Janeiró-i ökológiai csúcstalálkozó szünetében, szombaton —jelentette a UPI. Az elismerést az ENSZ Kör­nyezetvédelmi Programjának (UNEP) vezetője, Mostafa Tói­ba adta át Bardot-n kívül még 73 embernek, illetőleg szervezet­Csaknem harminc százazék- kal estek vissza — 41,5 milliárd dollárt tettek ki—a múlt évben a japán vállalatok külföldi befek­tetései — ez derül ki a tokiói pénzügyminisztérium adatai­ból. A szigetországi cégek keve­sebb telephelyet létesítettek kül­földön, részben, mert a globális beruházási klíma nem kedvezett a terjeszkedésnek, részben pe­dig mert Japánban is nehezeb­ben jutottak a cégek újabb pénz­Június közepétől tilos szeszes italt bev inniük Finnország terüle­tére azoknak a turistáknak, akik három napnál rövidebb időt tölte­nek az északi államban. Az intéz­kedést, amely június 15-én lép életbe, azzal a nem titkolt szán­dékkal hozta a finn egészségügyi nek. Az egykori szexszimbólum az állatvédelem ösztönzéséért részesült a Global 500 nevű díj­ban. Bardot az átvételkor beje­lentette, hogy jelenleg a veszé­lyeztetett fajok védelmezésén fáradozik, és a munkájának tá­mogatására szolgáló alapít­ványt abból a pénzből finanszí­rozza, amelyet nemrégiben ka­pott eladott tengerparti nyaraló­jáért. A díjazottak között volt egyébként egy wisconsini egye­temi rádió, egy holland kerékpá­roscsapat és egy kínai sertéste­nyésztő-telep is. Mihail Gorbacsov volt szov­jet államfő beleegyezett, hogy egy új környezetvédelmi szer­vezet, a Nemzetközi Zöldke­reszt vezetője legyen, és mind­járt föl is szólította a Nyugatot, hogy segélyezzék a rászoruló­kat a környezetszennyezés visszafogása érdekében. Gorba­csov az AP szerint Moszkvából Rio de Janeiróba küldött levelé­ben értesítette a szervezetet, hogy elfogadta a megbízatást. Az egykori államfő szerint az egész világ jövője függ attól, hogy sikerül-e megtisztítani a volt Szovjetunió, különöskép­pen Oroszország területét a szennyezésektől. forrásokhoz. Ennek oka a tőke­piac válságában, a konjunktúra lassulásában rejlik. Legfőképp az Eszak-Amerikába irányuló befektetések estek vissza — 45.3 százalékkal —, Európába 34.4 százalékkal, Ázsiába pedig 15,8 százalékkal kevesebb ja­pán tőke áramlott. Legfőképp az elektronikai ipart érintette a vál­tozás, közel hatvan százalékkal mérséklődtek a külföldi befek­tetések. minisztérium, hogy gátat vessen a szomszédos Észtországból és Oroszországból származó, a finn feketepiacot elárasztó szeszözön- nek. A behozatali szigorítás nem vonatkozik az Észak-Európából és az Európai Közösség államai­ból érkező turistákra. Mindennap feladhatja J&MPMMEMMhirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173. Japán visszakozz Piát nem engednek be Hirosimái katasztrófa előtt Kelet-Európa? A szarajevói Tito laktanya kiürítésével befejeződött a jugo­szláv csapatok kivonása Bosznia- Hercegovinából — állítja a szö­vetségi hadsereg vezérkari tábor­noka, Dragoljub Simonovic köz­leményében, amelyet a Belgrád- hoz közelálló Tanjug hírügynök­ség hozott nyilvánosságra. A kommüniké szerint a korábban bosnyák blokád alatt állt lakta­nyából kivont 1230 személy visszaérkezett Kis-Jugoszláviá­ba. Szerb fegyveresek vasárnap reggel a hajnali viszonylagos nyugalom után ismét tűz alá vet­ték Szarajevó belvárosát, miután az éjszaka nagy része is heves lövöldözéssel telt. Találat ért két kórházat és lángokban áll a Tito laktanya. Különösen súlyos ká­rok keletkeztek az óvárosban, a kormányzati negyedben és a pá­lyaudvar környékén. Szarajevó jelentős részén nincs áram- é* vízszolgáltatás. Az éjszaka harcok voltak a Sza­rajevótól 130 kilométerre délnyu­gatra fekvő Capljina térségében és Bosznia északi részén, Tuzla, Kladanj és Maglaj környékén is, valamint a horvátországi körze­tekben, és az adriai kikötőváros, Dubrovnik körül is. Kisebb összetűzések voltak Sibenik, il­letve Károlyváros és Sisak kör­nyékén. Több százan tüntettek szombat délután a belgrádi orosz nagykövetség előtt, amiért Oroszország csatlakozott a Szer­biát és Montenegrót sújtó nem­zetközi embargóhoz. A fölvonu­lók szerint ugyanis a „hivatalos orosz politika ellentétes a nép akaratával”. Hasonló tüntetés volt Újvidéken is. Elfogadták szombaton az érin­tett felek a Vöröskereszt Nemzet­közi Bizottságának Bosznia-Her­cegovinára vonatkozó akcióter­vét, és ezzel lehetővé vált, hogy a szervezet rövidesen visszatérjen a háborútól sújtott volt jugoszláv köztársaságba — jelentette a Reuter és az AFP. A Vöröskereszt május 27-én vonta ki 26 képvise­lőjét Boszniából, amikor az erős ágyúzásban elesett egyik tagja is. A hirosimaihoz hasonló kör­nyezeti katasztrófa fenyegeti Délkelet- és Közép-Európát, ha a háború következtében megsérül a tuzlai vegyipari komplexum Bosznia-Hercegovinában ;— véli egy nemzetközi alapítvány. A ve­szélyre az International Peace and Crisis Management nevű alapít­vány levélben hívta föl a Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcstalálkozó résztvevőinek, valamint a volt szovjet köztársa­ságok elnökeinek figyelmét. A vegyiművekben bekövetkező esetleges szivárgás az alapítvány szerint több tízezer embert gyil­kolhat meg, további százezreknél egészségkárosodást okozhat, többszáz kilométeres körzetben. Feri, ne ölj meg! 1. A sors fintora — gyilkossá váltam! Döbbenetes gyilkosság híre rázta meg Gyula és a megye közvéleményét március végén. Egy ki­egyensúlyozott, látszólag harmonikus családi éle­tet élő, művelt zenetanár, A. Ferenc meggyilkolta feleségét, majd feldarabolta a holttestet. De A. Ferenc most megszólal a nyilvánosság előtt is. Elmondta, mi vezetett a tragédiához, mi történt azon a szörnyű reggelen, amikor megfojtotta, majd feldarabolta köztiszteletben álló feleségét. Elbe­széléséből arra is választ kapunk, miért adta fel magát a rendőrségen. Halálosan fáradt vagyok. Kétszázötven perce, hogy egy szűk kis szobában szemben ülök az évtized, ha nem az évszázad egyik legborzasztóbb gyilkos­ságának tettesével. Amíg a mag­netofon szalagjára mondja élet- történetét, van időm figyelni az arcát, a kezeit, a mozdulatait. Szabályos orra, fülei, szépen ívelt, zöld színű szemei vannak. Hosszú, ápolt ujjai. Mire voltak képesek ezek a művészkezek? Csak néha pillant maga elé, egyébként szemembe nézve „vall”. Azt gondolom, így akar könnyíteni a lelkiismeretén. A több mint négyórás beszélgetés alatt egyetlen-egyszer esik ki szerepéből, akkor, amikor az édesanyja levelét mutatja. — 1946. február 19-én születtem Csíkszentmiklóson — érnek el tudatomig A. Ferenc szavai. Uram Isten! Öt nappal 46. születésnapja előtt ez az ápolt, jól szituált, négy nyelven beszélő zenetanár gyilkossá vá­lik, méghozzá kegyetlenül, nem mindennapi módon lesz felesé­ge hóhéra. Semmiféle megbá­nást nem érzek szavaiban, aho­gyan hallgatom a velem szem­ben ülő, nagyon vékony, magas férfit: — Édesapám szíjgyártó és földműves, anyám háztartásbeli volt. Hárman vagyunk testvé­rek. Van egy bátyám és egy nő­vérem. 1960-ban kerültem el tőlük Marosvásárhelyre, művé­szeti szakközépiskolába. 1966- ban a zeneművészeti konzerva­tóriumba iratkoztam be, ahon­nan negyedéves koromban 1970-ben Nyugat-Németor- szágba küldtek egy kamaraze­nekarral. Ott maradtam. Folytat­tam a tanulmányaimat és Köln­ben végeztem 1973-ban, amikor művész-tanár diplomát szerez­tem. (Egy pillanatra megáll az el­beszélésben, forgatja a kezében lévő iratokat, mintha azon gon­dolkodna, milyen messze, mi­lyen mélyre jutott a diplomaki­osztástól...) — Ettől az időtől az aacheni operaházban fagottművészként dolgoztam 1977-ig. Aztán a remseheidi filharmonikusoknak lettem a szólistája. Kissé meg­törte pályámat, hogy megbete­gedtem a gyomrommal, ami mi­att operációnak kellett alávet­nem magam... (Talán ez az oka annak, hogy A. Ferenc ilyen kórosan so­vány...) — A szólistakarrieremnek ezzel vége lett, hiszen gyenge voltam, nem volt erőm a sok gyakorláshoz. A rendszertelen étkezés is kikészített. Azt gon­doltam, az operáció után meg­szűnnek a fájdalmaim. Nem így történt. így arra kényszerültem, hogy orvosi könyveket olvas­sak. Magam jöttem rá, hogy kró­nikus hasnyálmirigy-gyulladá­som van, nem pedig gyomorfe­kélyem, amivel operáltak. (A. Ferenc mintha magával lenne igazán elfoglalva, vagy csak ilyen messziről akarja megközelíteni a véget?) — Nehezen viseltem, hogy senkim sincs Németországban, akihez lelkileg, testileg kötőd­hettem volna. Hiányzott a csa­lád. Hiába voltam már 13 éve nyugaton, nagyon egyedül érez­tem magam... Éreztem, hogy nem élhetek család nélkül. (Hirtelen átvált. Beszél becsületes édesapjáról, akitől csak a jót és szépet tanult. Bár A főnök és a beosztottak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom