Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-06-07 / 133. szám
1992. június 6-7., szombat-vasárnap o BSfflES MEGYEI HÍRLAPMŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM / O nvfgr_ GYOMA KNER IZIDOR KIADÁSA. Gyomán a minőség változatlan A szépirodalom a tulajdonos szívügye, de a megélhetéshez kevés ,,A huszadik század nagyon misztikus. Miért? Mert boldogtalan, nagyon boldogtalan. »A miszticizmus—írja Cousin—az emberi ész kétségbeeséséből folyó cselekedet.« Az egyéniség megint nem élheti ki önmagát. Kerülő úton keresi a kielégülést, az érvényesülést. Miben higgyen? Mit valljon? Hová fusson? Attól az idegen látványtól, melyet nem érthet meg, önmagába fut vissza, a rejtély elől a rejtélybe. Csak a középkorban pompázott ennyire a misztikus rózsa, mikor épp ily egységesítő elv uralkodott, mely az egyéniséget összezsugorította és megsemmisítette. Akkor az egyház nevelte a misztikusokat. Ma az állam. Akkor a kolostorokból indultak ki. Ma a kaszárnyákból. Az előző századok legbecsesebb értékének, a haldokló egyéniségnek jajszava a miszticizmus. Mielőtt elpusztul, még valami csodát művel, azzal az erejével, mely sehol se nyilatkozhat meg, megöli az élőket, feltámasztja a halottakat, az ébrenlétet álommá, az álmot ébrenlétté varázsolja, a számára ellenséges valóságot megmásítja, erőszakosan. Boldog korokban nincsenek misztikusok..." Ugye, milyen modern és milyen találó jellemzés?! Mintha csak ma írták, mondták volna, annyira ráillik napjaink világára. Zűrzavar, áttekinthetetlenség. amely elől az ember bezárkózik, önmagába menekül, szorong, fél, képzelődik. S még szerencse, ha csak a könyv után nyúl és olvasmányaiban vigasztalást talál. Például az Éjfélben, a gyomai Kner hasonmás kiadásában, amely magyar írók misztikus novelláit adja közre, és amelynek előszavából a boldogtalan korunkat jellemző Koszto- lányi-sorokat idéztem. Mert bármily zaklatott, szorongató a világ körülöttünk, igen is érdekel, izgat bennünket minden, ami különleges, rejtélyes, titokzatos, misztikus. Végignézzük — noha nem kötelező — a krimit, faljuk a detektívregényeket, miközben a híradások másról sem szólnak, mint háborúról, öldöklésről, balesetekről, bűntettekről, rablásról, gyilkosságról. És mégis. Nem elég a valóságban, még szórakozásnak, olvasBalázs Béla szerint a természetfeletti, az élet kísértetiessége iránti fogékonyság egy bizonyos életérzést, öntudatót és egyéni szabadságot feltételez, a szemléletben és az ábrázolásban más perspektívát, nagyobb rálátást jelent a világra. Erről a mányul is ezt választjuk. Vagy éppen ezért? Babits Mihály Novellája az emberi húsról és csontról, Kaffka Margit Szent Ildefonsoja, Karinthy Frigyes Északi szele, Cholnoky László Leándervirá- ga, Csáth Géza A varázsló halála, Kosztolányi Dezső Hrussz Krisztina csodálatos látogatása és a többi misztikus novella az említett reprezentatív kötetben — bár idegborzolgató hatásukat tekintve a legújabb krimi rokonai — a szépirodalom igazi gyöngyszemei is egyben. Akárcsak a másik válogatás, amely Kísértet-históriák címmel külföldi írók hasonló szellemiségű novelláit közli. Misztikum persze nincs Edgar Allan Poe nélkül, de itt van Goethétől Az énekesnő barátja, Mérimée XL Károly látomása, Gogoltól Wij, a szellemek fejedelme és részlet Strindberg önéletrajzából, Az üldözött. Énnek a kötetnek az előszavát Balázs Béla írta, aki akárcsak Kosztolányi, elkötelezi magát a misztikus irodalomnak. perspektíváról lemondani egyet jelentene a szegénység, a korlátoltság, a siketség, a vakság vállalásával. Márpedig az igazi művészet erről nem mondhat le, a költő, az író nem lehet vak, nem lehet süket, érzéketlen a környező világ dolgai iránt. Száztíz évvel ezelőtt Kner Izidor könyvnyomdát alapított és hagyományt teremtett Gyomán; legfőbb célja az volt, hogy keze alól minőség kerüljön ki. Amit az apa elkezdett, fia, Imre folytatta, és nem csak rangos nyomdát működtettek, hanem kiadót is. A magyar történelem viharai nem kímélték ezt a nyomdász- és könyvkiadói hagyományokban gazdag vidéket sem; gazdasági, társadalmi rendszerek jöttek-mentek az elmúlt évtizedek során. Mára az egyesített nagyvállalatok fölött eljárt az idő, mert azok nehézkességük, lassúságuk, tehetet-. lenségük miatt nem felelhetnek meg a korszerű piaci igényeknek. A gyomai Kner Nyomda 1991. január elseje óta önálló a békéscsabai központtól és kft.- ként működik. Éppen egy esztendővel később került magánkézbe. Az állam rossz gazdának bizonyult, nem törekedett nyereségre, nem tudta kialakítani a piaci viszonyokat, nem tudott érdekeltséget teremteni. Az Állami Vagyonügynökség a békéscsabai Kner Nyomda Rt.-t bízta meg a gyomai nyomda privatizációjának lebonyolításával, vagyis a csabai nyomda eladta a gyomait. A vásárlók jelentős hazai kiadókhoz közel álló magánszemélyek, az értékes magyar könyvgyártás elkötelezett hívei. A gyomai nyomda jó gazdára talált... Dr. Erdős Ákos a gyomai Kner Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója, a nyomdát megvásárló csoport egyik képviselője, tulajdonos. Mindenekelőtt arról kérdeztem: miért pályázott a gyomai Kner re? — Már gimnazista koromban megismertem a Gyomán készült szép könyveket, személyes kapcsolataim révén kaptam, gyűjtöttem és megszerettem a Kner tetszetős köteteit. Tulajdonképpen azóta a vonzódás, ilyen érzelmi tényezők keveredtek a gazdaságiakkal, amikor hallottam a privatizációról. Számomra hosszú idő óta és a mai napig Gyoma meg a Kner jelenti a szép könyvet. Amióta létezik a Láng Kiadó, a kapcsolatom rendszeressé vált a gyomai nyomdával, ott készült például a Szép magyar könyv-díjas Bar- tók-kötetünk, a Vian sorozat. Az utolsó kínai császár voltam, az Énekek éneke... — A Láng Kiadónak hol a helye és mi jellemzi arculatát a mai magyar könyvkiadásban? — 1988-ban, az elsők között alakultunk mint magánkiadó. Első könyvünk a Világútlevél volt, amelynek már második kiadása is megjelent. Kiadott műveink számát és forgalmunkat tekintve egyaránt az első tíz hazai kiadó között vagyunk. Profilunkhoz tartoznak a nonfiction, a szépirodalmi művek mellett a hasznos jogi, idegenforgalmi művek. A szépirodalom kezdettől szívügyünk, de a megélhetéshez a praktikusabb, jogi, idegenforgalmi kiadványok is kellenek. — Erdős úr, mi az, ami a privatizáció után Gyomán folytatódik, és mi az, aminek változnia kell, ami más, ami új lesz? —Mindenképp folytatódik a minőségi könyvgyártás, sosem lesz tömeggyártás. Folytatódik, illetve újra él az a könyvkiadás, amely négy, sőt, inkább öt évtizedes szünetre kényszerült. S nem csak reprint könyveket akarunk nyomtatni, hanem Kner Izidor eredeti könyvkiadó tevékenységét kívánjuk újraéleszteni. Az a célunk, hogy Gyoma, mint rangos kiadó jelen legyen a mai magyar kultúrában. Aminek változnia kell, az a gazdálkodás. Gyomának eddig egyetlen önálló, a békéscsabai központtól független éve volt tavaly, az az egy év veszteséges volt. Gazdaságos termelésre törekszünk, mert csak ez nyújt az ott dolgozóknak biztonságot. A könyvgyártás mellett régen is fontos bázist jelentett a nyomtatvány, ezután is készítünk közigazgatási és gazdálkodási nyomtatványokat. Változatlan a békéscsabai Knerrel a szoros kapcsolat, ami számos előnyt jelent, ezeket szeretnénk a józan észre hallgatva továbbfejleszteni. A gyomaiak büszkeségét tiszteljük, de tudomásul kell venni, hogy egy ilyen, viszonylag kis üzemben nem célszerű a teljes ellátásra berendezkedni. Jelenleg 170 ember dolgozik a gyomai nyomdában, és az egy főre jutó termelési érték 1,5 millió forint alatt van, ami még a magyar átlagnál is rosszabb mutató. A jobb foglalkoztatottság érdekében több munkát szeretnénk hozni Gyomára. Az utóbbi 5-6 hónapban már nőtt a rendelések száma; de a termelési értéket meg kell duplázni a műszaki fejlesztés és a bérfejlesztés érdekében. A Kner név szép csengéséhez nem méltó a nyomda jelenlegi műszaki állapota, ezt feltétlenül át kell állítani úgy, hogy megfeleljen 1992 mércéjének. — A privatizált gyomai Kner Nyomda legújabb könyvei—az ünnepi könyvhétre jelentek meg — a rangot, a méltóságot, az eleganciát képviselik a piacon; s azt sugallják, hogy a hagyomány folytatódik. Kiknek készültek ezek a kötetek? — Az Éjfél — Magyar írók misztikus novellái—és a Kísértet-históriák — Idegen írók novellái — egyszerre hordozzák magukban a szépirodalmi értéket és a piaci képességet, ezt a két könyvet várhatóan könnyű lesz majd eladni. A harmadik az Apró lurkóságok című hasonmás kötet; mindhárom kis példányszámú és az igényes olvasói réteget megcélzó kiadvány. Gyomán soha nem fogunk ponyvát megjelentetni, ez biztos... A harmadik könyvről (Apró lurkóságok) még annyit, hogy tartalmát Kner Izidor válogatta, jókedvében „össze-memorizál- ta” gyermekei, unokái mondásaiból. Sok értékes szólás, bölcsesség, őszinte és minden érdek nélküli megnyilvánulások. Aki beleolvas, talán ahhoz is kedvet kap, hogy saját gyermekei mondásait összegyűjtse. Niedzielsky Katalin , A jó és művészi kísértethistóriáknak missziójuk van, kivált miná- lunk, ahol a magyar józanság hideg levegőjében eddig nem igen tudtak megteremni.” „A Kner név szép csengéséhez nem méltó a nyomda jelenlegi műszaki állapota” Fotó: Kovács Erzsébet ,,Minden jel arra mutat, hogy az az alkalmi aktualitás, mely ilyen kísértethistóriák kiadását megmagyarázhatja—nagyon is megvan. Hiszen csak körül kell néznünk a könyvpiacon. Nyilván 'nem ok nélkül van olyan nagy divatjuk... Nem a háború borzalomkonjunktúrája hozta létre ezt a könyvet, nem a biztonsága vesztett polgári élet kénytelen-kelletlen romantikájához szól és nem számít ama szegények kísértethitére, akik annyi oktalan halálban megnyugodni nem tudván, legalább a lelkek hazajárását várják...”
