Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-06 / 106. szám

1992. május 6., szerda TÉNY-KÉPEK gáévá tenni, de meg kell találni­uk a kiegyensúlyozott, kiérlelt, egységes véleményt. Elképzel­hető az is, hogy nem lesz ilyen. — Mi történik, ha az Alkot­mánybíróság által szabott de­cember 31-ei határidőre tekin­tettel a kormány az utolsó pilla­natban terjeszti be a törvényja­vaslatát, s igyekszik majd „ke­resztülverni" azt? — Amikor benyújtottuk a magunk törvényjavaslatát, azért nem kértünk sürgősséget tár­gyalására, mert azt szerettük volna: legyen elég ideje ennek megvitatására a társadalomnak és a parlamentnek is. Amennyi­ben úgy látjuk a tavasz végéig, semmi jele, hogy a kormány e kérdésben lépni kíván, akkor sürgősséget kérünk. Valóban fennáll a veszélye, hogy a kér­dést megpróbálják az utolsó pil­lanatban napirendre tűzni, ku­tyafuttában megtárgyaltatni. El­sősorban azért, hogy ne kelljen szembenézniük saját belső konfliktusaikkal. —A népszavazás intézménye az óriási közöny miatt az utóbbi időben igen kockázatosfegyver ­— A társadalom tagjainak többsége érezhetően a nők dön­tési szabadsága mellett áll ki az abortusz kérdésében. Egyes, önmagukat a kormánykörökhöz közelállónak tekintő körök még­is a szigorú szabályozást eről­tetnék. Véleménye szerint mi­ért? Tulajdonképpen a magzat­védő társaságokról, csoportok­ról van szó — válaszolta Büky Dorottya. — Ok beilleszkednek egy egész Európában meglévő áramlatba. Azt mondják: a mag­zatnak jogi státust kell adni. Po­litikai célszerűség nem vezeti őket, csupán ez a jogi követelés­sel párosuló igen agresszív fel­lépés. Ennek a hangosságnak az az oka, hogy álláspontjukat „el kell adniuk”, hiszen legtöbbször nem érvelnek, hanem az érzel­mekre akarnak hatni. Bűntuda­tot igyekeznek kelteni. Olyan eszközökkel „nyomulnak” eb­ben a kérdésben, mint az 5 millió meg nem született magyar em­lékművének felavatása.-— Elég gusztustalannak és igaztalannak tűnik ez az ötlet. — Olyan eszközöket vetnek be, melyek visszhangja sokkal nagyobb, mintha a vita szokásos módszereit alkalmaznák. — De mitől lesz mindebből kormányzati szintű kérdés? — Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi a kormány álláspontja abortuszügyben. Tény viszont, hogy az MDF soraiból több pro­minens képviselő nyilvánított ki magzatvédő álláspontot. Ebből következtethetnénk az MDF ál­láspontjára, de más frakcióta­gok jóval liberálisabb nézeteket vallanak. A kormánykoalíció nehéz helyzetben van az abor­tusz kérdésében. A Keresztény- demokrata Néppárt nyilván ne­hezen tudja magát elhatárolni a Népszavazásnak kell döntenie? A nők és az ő „megmentőik" Abortusz Büky Dorottya, az SZDSZ országgyűlési képviselője több társával a szabad világ normáinak megfelelő abortusztörvény­tervezetet állított össze. A párt e témában kialakított véleménye alapos erkölcsi és jogfilozófiai kutatáson nyugszik. Az orvosi érvek közismertek, s szerencsére nem alkalmasak arra, hogy bárki is bevonja őket a napi politikai csatározásokba. Ha az elmélet felől kívánnánk megközelíteni a dolgot, akkor Kis János kitűnő munkáját, Az abortuszról: érvek és ellenérvek című köte­tét lenne célszerű fellapoznunk. De mert nagyon is elevenbe vágó kérdésről van szó, legyünk gyakorlatiasak. Olyan helyzet ala­kult ki, amikor sem a gazdasági feltételek, sem a szexuális felvilágosítás állapota nem kedveznek a terhességmegszakítás nyugodt körülmények közötti szabályozásának. katolikus püspöki kar e tárgyban kialakított magzatvédő állás- foglalásától. Nem egykönnyen tudhat majd a kormánykoalíció egy liberálisabb álláspontot ma­nek bizonyult. De a közvélemény kiforrott álláspontja e kérdés­ben mégis „szavazatképés”. Ha más eszközük nem marad, nem gondolkodnak ebben — Ha nincs már más, valóban megtörténhet, hogy népszava­zásra kerül sor. A törvény jogi kérdés, ezt az Országgyűlésnek kell megoldania. Az abortusz vi­szont lelkiismereti döntést igé­nyel. Az Alkotmánybíróság a törvényi szabályozásról rendel­kezett. A mi törvénytervezetünk megfelel annak, ami minden közvélemény-kutatás szerint egy népszavazás végeredménye lenne. — Az európai nemzeti jogok, a római jog teljes pontossággal szabályozzák a méhmagzat jogi státusát. A hazai — nem jogi indíttatású, s e normáktól eltérő —ellenvélemények alkalmassá­gának megvizsgálására miért nem hívnak össze nemzetközi ta­nácskozást? — Az ENSZ e kérdéssel fog­lalkozó összes állásfoglalása tisztázza a helyzetet: az ember jogát az élveszületéstől számít­ják. Ennek ellenére június elejé­re szeretnénk összehívni egy nemzetközi konferenciát. Jogi, orvosi és filozófiai előadásokat kívánunk szervezni. — Elképzelhetőnek tartja, hogy a nők ilyen jelentős sza­badságjogát ne lehessen fenn­tartani? — Azt hiszem, soha nem lá­tott népmozgalom bontakozna ki Magyarországon, ha valaki megpróbálná a nők szabadság- jogát visszaszorítani. Nemcsak a tiltásra, a szigorításra is gon­dolok. A nők terhességmegsza­kítása az ő legbensőbb, leginti­mebb szabadságjoguk. Kiss A. János Termálvíz „gyógy"-engedély nélkül Avagy néhány köbméter víz is lehet vonzó A nagybánhegyesi, 73 fokkal feltörő termálvíz együtt jelent örömet és gondot a településnek. Évente újra és újra felszínre kerül a kérdés: hasznosítható-e gyógyászati célra a víz, s ha igen, mennyibe kerül? Többen is többször fáradoztak már a hivatalos szervek bevonásával a fürdő területén fizikoterápiái szakrende­lés kialakításán. A szándék azonban szándék maradt. Mint megtudtuk, a megvalósításnak nemcsak pénzhiány az akadálya, mert a szakemberek szerint is évek szükségeltetnek a gyógyha- tás komplex bizonyításához. A hivatalos kinyilatkoztatás ellené­re meglepően sokan hisznek a bánhegyesi víz gyógyerejében. Az ország számos részéből, de külföldről is jelentős számú vendég látogatja a fürdőt. Mi lehet ebben a pár négyzetméternyi víz­területben ennyire vonzó? Erre próbáltunk választ találni Fülöp Lászlóval, a fürdő bérlőjével történt beszélgetésünkkor. Buszba zárt turisták az oroszlánok között — Sandokan a Volkswagenben — „Kolduló" zsiráf és kéregető bölények a szafári parkban — Elöljáróban máris vonzó­nak tűnt, hogy bár kistelepülés­ről van szó, a fürdőtélen-nyáron és hét közben is állandóan nyit­va tart. A nonstop jelleget az esti vízcserével tudják biztosítani. De mi a helyzet a szolgáltatáj sokkal?—kérdeztük elsőként. — Bár szűkös alapterületen tevékenykedünk, megpróbá­lunk a vendégeknek teljes körű szolgáltatást nyújtani. Az épüle­ten belül működik egy fodrász, egy lábpedikűr, egy reflcxoló- gus és egy minibüfé. A meden­cei vízminőséggel csatlakozik hat kádas fürdő is az épülethez. Ezt általában a nyugdíjasklubok téli-nyári időszakban igénybe is veszik. Az elmúlt évben alakí­tottuk ki a fürdő melletti füves területen a nyári kempinget, amelyet most is külföldi vendé­gek vettek birtokba. Ennek fej­lesztésére ez évben szeretnénk pénzt fordítani és konfortosítani a helyet. Előző években gyakor­lat volt, hogy minden hónap első szombatján éjfélig nyitva tartot­tunk. Most úgy változtattuk meg, hogy a hétvégeken prog­ramtól függő a zárási idő. Sokfé­le próbálkozásunk volt azért, hogy idecsalogassuk a vendége­ket. —Hallottuk, hogy olyan ren­dezvényeket is szerveztek a für- dőzők és a település lakói részé­re, amelyet nem mindenki nézett jó szemmel. — Biztosan a diszkóra és a „Nyúlj a szoknyám alá” című pikánsabb műsorra gondolt, aki ezt mondta. Különben kulturál­tak a kezdeményezéseink. Pró­bálkoztunk például mozifilmve­títéssel is, de a vállalattal nem tudtunk megegyezni az árakban. Mindennap televíziót lehet néz­ni, újságokat olvasni, de szer­veztünk már táncbemutatót, kultúrprogramot és sportren­dezvényt is. A fiatalok elsősor­ban a szórakoztató műfajokat szeretik, ilyen esetben más te­lepülésről is sok vendég jön ide. Nem dicsekvésként, de itt in­gyenesen lehet iskolai foglalko­zásokat, tömegsportot tartani. Az általános iskola kísérletkép­pen megpróbálja az úszásokta­tást is bevezetni. Minden iránt nyitottak vagyunk. — Mit tud mondani a meden­cékről és a vízről? — Tizenhárom éve üzemel a fürdő egy nagy medencével, amelyből lerekesztéssel nemrég alakítottunk ki egy kismedencei részt. A 73 fokos víz ide 61 fok­kal érkezik, ami télen teljes egé­szében termál, nyáron pedig hí­gítjuk. A minősítések szerint ki­váló lenne mozgásszervi és reu­más betegségek kezelésére. Most nem részletezem az oko­kat, ami miatt több éve áll ez a program. Egyébként jelenleg 400 ezer forintot adott az önkor­mányzat felújításra, így nem volna jogos rosszat mondanom. Maradjunk tehát ebben! Igaz, még sorolhatnánk egy-két prob­lémát is, de látva a fürdő vezető­jének erőfeszítéseit a körülmé­nyek jobbá tételében, inkább az éppen itt levő Kristó és Balogh házaspár véleményével zárjuk: — Minden évben ide jövünk vissza, mert itt családias a han­gulat és pótolhatatlan a víz gyógyereje. Azt hittem — mások elbeszé­lései alapján —, olyan ez, mint a televízióban látott kenyai rezer­vátum. Már az első pillanatban rá kellett jönnöm, illúziókat táp­láltam a Bécs melletti szafári park iránt. No nem mondom, hogy csalódtam, csak éppen mást vártam. A kapuban arab vendégmun­kás „birkózott” a matematika tudományával, második nekifu­tásra sikerült számba vennie csoportunkat. (Az orosházi Tán­csics Mihály Gimnázium I. C osztályosaival látogattunk el ide.) Az autóbusz lépésben ha­ladt a kitaposott, modem kori betonösvényen, magyarul a mű­úton. Az első bámészkodó, aki­vel összehozott jó sorsunk, egy kecske volt. Az Ikarus nyitott ajtaját látva felhatalmazva érez­te magát a beszállásra. A potya­utas nem távozott üres kézzel, bocsánat, üres gyomorral, a kek­szet, a banánt pillanatok alatt bedurmolta négylábú alkalmi is­merősünk. A szavannák királya néhány méterrel odébb — ter­mészetesen kerítéssel leválaszt­va — pihente ki az ebéddel járó fáradalmakat. A buszba zárt tu­risták körülbelül annyira érde­kelték az oroszlánt, mint vak Marcsát a mozizás. E birodalom őre egy bogárhátú Volkswagen­ből figyelte kalandozásainkat. A Sandokan kinézetű, turbános fickó szúrós tekintete azokat is visszatérítette a betonra, akik le­letértek a helyes útról. Következő állomásunk előtt hosszú sor kígyózott. A várako­zó autók adakozó kedvű tulajdo­nosait kihasználva, a kérődző bölények kéregetve bandukol­tak a Toyotáktól a Wartburgo­kig. Hozzánk is „beszagoltak”, de gépkocsivezetőnk jobbnak látta „az ajtók záródnak!” fel­szólítással kitessékelni az ér­deklődőket. Az elefánt neki­feszülve kerítésének az autó­busz ablakaiból tarhálta össze uzsonnáját. A tevék és a zsiráf sem vallottak szégyent a koldu­lásban. Az adakozók kezéből nemcsak az elemózsiát, de még a zacskót, a kosarat is kikapták. Miután bebarangoltuk ezt a fordított világot (a parkban az ember érzi magát bezárva; a sza­badon élő állatok bámulják meg a kíváncsi autósokat), ellátogat­tunk a Kaland parkba. A gyere­kek igazi paradicsoma ez. Van itt játszótér bohócokkal, papa- gájrevű, fókashow, medveisko­la, kígyóparádé, pumatréning és ugróakrobaták vízibemutatója. A simogató állatkertben törpe­kecskék várják a gyermekkezek babusgatását. A lovaglás és a tevegelés hívei sem maradnak ki a jóból: a kicsinyek pónilovak és kétpúpú tevék nyergébe pattan­hatnak. Csete Ilona Halasi Mária Kristó Jánosék és Balogh Istvánék esküsznek, hogy a nagybán­hegyesi víznek gyógyító hatása van. Ezért is jönnek el minden évben Hódmezó'vásárhely ről a családdal, hogy több napot eltölt- hessenek a jó, meleg termálvízben. Jobb helyeken nem a ló, hanem a zsiráf néz be az ablakon... „Ez hiányzott, meg egy púp a hátamra”

Next

/
Oldalképek
Tartalom