Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-04 / 104. szám
GAZDASáG 1992. május 4., hétfő o áKFKF.S MF.r.YFI HÍRLAP Helyzetelemzés a gyomaendrődi ötöktől Lapunkban már közreadtuk azoknak a gazdasági társaságoknak a listáját, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult. A névsorban rábukkantunk arra az öt gyomaendrődi cégre, amelyeknek vezetői a napokban számoltak be helyzetükről, kilátásaikról a képviselő-testületnek. Ebből adunk most ízelítőt, habár igen keserű szájízzel beszéltek az elnökök szövetkezeteikről. Money, money... Bice-Bóca mai igazsága: Nem baj (ha nem márka), csak sok legyen belőle! Fotó: Fazekas Ferenc A többség szövetkezne Dr. ^Y)th Lajos, az Alkotmány Mgtsz elnöke: —Helyzetünket ugyanazok a tényezők befolyásolják, mint a megye vagy az ország más szövetkezeteiét. Finanszírozási gondjaink vannak, még arra sincs pénzünk, hogy a napi teendőket elvégezzük. Szövetkezetünk öt évvel ezelőtt 68 millió forint rövid lejáratú hitelt kapott a termelés finanszírozására, tavaly ez mái- csak 18 millió volt, az idén semmi. Öt éve 5,5 milliós volt a kamatterhünk, tavaly pedig meghaladta a 20 milliót. Mi lesz velünk? A holnapot a törvények határozzák meg, amelyek nemcsak a kötelességeinket taglalják, hanema határidős végrehajtásokat is. így szorítják korlátok közé tevékenységünket. A csőd bejelentése után megtartottuk az első egyezségi tárgyalást, májusban lesz a következő. Ha itt a hitelezőinkkel megállapodunk, akkor az átalakulás folyamata — a szövetkezeti tagok véleményének megfelelően — normális módon áthidalhatóvá válik. Ha ez nem sikerül, akkor a felszámolás vár reánk. A tagok között vannak, akik szeretnének kiválni, a többség a szövetkezés valamilyen formájában látja a jövőt. Halászszövetkezet alakult Dr. Csorna Antal, a Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet elnöke: — Speciális helyzetünkből adódik, hogy gondjaink egy része is más eredetű, de a környezeti tényezők bennünket is úgy sújtanak, mint a többieket. Mi korábban kerültünk nehéz helyzetbe, hiszen a halászathoz kapcsolódó állami támogatások leépítése évekkel ezelőtt megkezdődött. Ezért már a ’80-as években keményen kellett küz- denünk a fennmaradásért. Az eladási nehézségek orvoslására feldolgozó üzemet, vágóhidat építettünk. Hamarosan kiderült, hogy ráfizetést termelünk, az idén február 8-án csődöt jelentettünk. Ennek kezelésére több variációt dolgoztunk ki, ezt terjesztettük hitelezőink elé. A hoMagyarországon kezdenek kialakulni a gazdasági átalakítás sikerének halvány körvonalai: az ország, ahol már 1968 óta a pragmatizmus volt a jelszó, Ke- let-Európa Olaszországává válhat — írta vasárnap a The New York Times. A lap gazdasági rovatában olyan véleményeket is idézett, miszerint a kormány gyan tovább? kérdésre az április 10-én megalakított szövetkezettel lehet példálózni. A Viharsarok tagjai közül 49-en létrehozták a Körösi Halász Szövetkezetét, amely nem jogutódja a Viharsaroknak. Az alapítók olyan alapszabályt fogadtak el, ami lehetővé teszi jogi személy részvételét is a szövetkezetben. (így a Viharsarok jogi személyként belépett.) Az új szövetkezet természetes vizű halászatra alakult, és ehhez kapcsolódóan tógazdasági haltenyésztésre, hal- feldolgozásra és halértékesítésre. Ebből is látszik, hogy a tevékenységi kör szűkült. Az alkudozások kapcsán kétféleképpen alakulhat a jövő: vagy kiegyezünk hitelezőinkkel, és akkor a vagyonnevesítés során üzletrészhez jutott tagok a vagyonukkal belépnek az új szövetkezetbe; vagy a felszámolás vár ránk. Ebben az esetben a Körösi Halász Szövetkezet hitel segítségével megvásárolja a Viharsaroktól a haifeldol- gozót és a halastavat. A termelést így egy percre sem kell leállítani. Ez a két változat 50-100 fős gazdaság működtetését teszi lehetővé. A jövő bizonytalan Huny a Elek, Béke Mgtsz elnöke: — Az utóbbi évtizedben kimerültek tartalékaink, év elején csődöt jelentettünk. Megjelent nálunk a „táskás ember”, aki ötleteket hozott, de pénzt nem. A 600 milliós vagyonunk 50 százaléka terhelt. Hogy a másik felét mennyiért sikerül árverésen értékesíteni, nem tudjuk. Kevés esélyt látunk arra, hogy adósságainkat rendezni tudjuk. Két év áll rendelkezésünkre arra, hogy a régi romjain elkezdjük építeni az újat. Az 5700 hektáron lyuk nem marad, bízom benne, hogy művelni tudjuk. Hátra van még az egyezkedés az új tulajdonosokkal is, ez sem lesz egyszerű. Az emberek úgy gondolják, hogy 20 hold föld még a mai világban is képes eltartani családokat. Efelől kétségeim vannak. A jövőnk roppant bizonytalan. A még meglévő szakembergárda azon gondolkodik, hogy ki- várjon-e, a többség valami új formációra vágyik. — olasz példára — az állami kézben levő üzemeket politikai célokra használja fel. A lap idézte a termelés, a külkereskedelem, az infláció mutatóit, amelyek jelzik, hogy Magyarország a térségben viszonylag a legjobb helyzetben van. „Bankárok, üzletemberek egyhangúan úgy vélik, hogy MaRettenetes, de nem reménytelen Dr. Dávid Imre, a Körösi Állami Gazdaság igazgatója: — Sajátos a helyzetünk, február 5-étől állami felügyelet alá vontak bennünket. A mezőgazdaság sorsát rettenetesnek látom, de nem reménytelennek. Ma meggazdagodni nem lehet, megélni belőle még úgysem. Néhány hektárnyi föld nem jelent boldogulást. Magunkról talán annyit: a többiekhez képest mi még tartottuk magunkat. Napjainkban zajlik a csőd előkészítése. Vagyonunk 24—25 százaléka terhelt. Úgy gondolom, valamilyen formában kiegyezünk hiteíezőinkkel. Az átalakulást úgy tudom elképzelni, hogy tartozásoktól mentesítve olyan egységeket hozzunk létre, amelyek a következő időszakban privatizálhatok. Az állami gazdaság egyben képtelen átalakulni, mi hét egységet, kft.-t tervezünk, amik önállóan, viszonylag kisebb terhekkel próbálják tevékenységüket beindítani. Nem biztos, hogy mindegyik életképes lesz, de 15-40 fővel elindul valamerre. Jogutódokkal megszűnik Dr. Iványi Lajos, a Lenin Mgtsz elnöke: — Január 1-jén jelentettünk csődöt, az első egyeztető tárgyaláson túl vagyunk, van remény a megegyezésre. Vagyonunk 40 százaléka terhelt. Aktív dolgozóink közül 22-en vannak munkanélküli segélyen, ez a szám év végére megháromszorozódik. Egy biztos: a szövetkezet jogutódokkal megszűnik. Semmi sem kedvez Iványi Miklós, a Gyó'zelem Mgtsz elnöke: — Egyezkedünk. Hitelezőink felé az volt a kérésünk, hogy engedjék el a kamattartozásokat. A többség hozzájárult. Mi is hasonló helyzetben vagyunk, mint a többiek, évekig hitelből gazdálkodtunk, az idén egy fülért nem ad a bank. Idáig sikerült megoldani a talajelőkészítést, a beművelést. Sajnos, az időjárás sem kedvez nekünk. A lehetőség kettős, de ha felszámolásra kerül sor, akkor az egy elhúzódó eljárást jelent. Lelassul a termelés, az emberi bizonytalanság a tetőfokára hág. A második félévtől hat önálló egység tevékenykedik majd a szövetkezetünkben. Az átalakulás során 30-50 ember válik még munkanélkülivé. Nálunk a nők vannak kiszolgáltatottabb helygyarország világosan vezet szomszédai előtt a gazdasági reformban, és a legjobb esélye van arra, hogy gazdasága a közeljövőben, talán már jövőre növekedjék” — írta. A magánvállalkozások száma az elmúlt 3 évben 5000-ről 57 000-re emelkedett. A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg...!? Aki komolyan gondolja, hogy az évi 50 dolláros lakossági valutakeretből annyi ember tud utazni, mint amennyi valójában utazik, az szellemileg — valószínűen — alultáplált. Hiszen amióta a bankokat az illegálisan szerzett lakossági valuta mosógépeivé tették, sőt, amióta az újságok közük a valuták feketepiaci árait, bárki — akinek el- gendő forintja van — annyi valutához juthat, amennyihez csak akar. Ma már nyugodtan lehet telefonon is bonyolítani a seftet, senkit sem érdekel. Hiszen mennyit keres ma a valutaüzér? Nem többet a hideg vízre valónál. Végkiárusítás van a valutás boltokban — sorra zárják be azokat, hiszen semmi szükség rájuk. Az import liberalizálása óta ugyanis bármi megkapható forintért a magyar üzletekben. Bárki bármilyen — még külföldi utazási irodák által szervezett — útra is befizethet forintban a magyar utazási irodáknál. Sőt, ha a magyar utazó saját maga szervez meg egy utat, és ha az nem hosszabb két hétnél (pontosabban 14 napnál), akkor annak költségeit is fizetheti forintban, sőt a költőpénzéért is forintot adhat. Teheti, mert bizonyos felGyakori gond, hogy mi legyen a nyugdíjjal, ha a címzett hosszabb-rövidebb időre elutazik, üdülni megy, kórházba kerül, esetleg lakóhelyétől távol, gyerekeinél, rokonainál tölt néhány hónapot. Ha két-három hetes távollétről van szó, egyszerűen csak meghatalmazást kell adni valakinek (szomszédnak, ismerősnek), hogy átvegye a postástól a pénzt. Nem árt persze előzetesen a postásnak is szólni, már csak azért is, mert tőle lehet a meghatalmazáshoz formanyomtatványt kapni. Hosszabb belföldi távoliét esetén a címváltogíst be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító igazgatóságnak ( 1820 Budapest) vagy vasutas nyugdíjasok esetében a MÁV Nyugdíjigazgatóságnak (1378 Budapest, pf.: 20.). Mivel a nyugdíjakat előre számfejtik, másfél hónappal az elutazás előtt célszerű bejelenteni a címváltozást. A posthai- vatalokban kapható erre szolgáló nyomtatvány, de megteszi a sima levél vagy levelezőlap is. A személyesen aláírt bejelentésben közölni kell a nevet, a törzsszámot, az eddigi és az új címet. Arra nem szükséges kitérni, hogy milyen időtartamú tételeknek eleget tevő utazási irodák keretösszeg nélkül használhatnak fel konvertibilis valutát. Mindez arra utal: közeleg a forint konvertibilissé válása. Régebben az emberek valutába menekítették a megtakarításaikat — került amibe került. Most pedig a fejét foghatja az, aki az 58-60 forintért vásárolt márkájától vagy à 92-100 forintért beszerzett dollárjától szabadulna — az akkori áron. Messze tehát az az idő, amikor érdemes volt valutában tartani a megtakarításokat. Csakhogy reflexeinkben, zsigereinkben még ott kísér a múlt, a valuta misztikus, bódító hatása. No meg az a praktikus érzés: jó, ha van. Ezzel a ténnyel vitatkozni nem is érdemes. Ám tudni, hogy mit kezdjünk a valutánkkal, és egyáltalán mennyit érdemes tartani belőle — nem haszontalan ismeret. Kalauzunk ezúttal Egyed Géza bankszakember. — Mennyi valutát érdemes tartania annak, aki ezt nem befektetésnek szánja? — Csak annyit, amennyire feltétlenül szüksége van. Befektetésként, értékőrzőként nem igazán ajánlott valutát beszerezni, hiszen a forintbefektetések után — mégha azt bankban tartjuk is—sokkalta nagyobb hoza- dékot lehet elérni. Alaposan meg kell tehát terveznünk, hogy mennyi valutára van szűklesz a távoliét — viszont a visszaérkezést ugyanúgy hat héttel előbb célszerű jelezni, mint az elutazást. Ha a nyugdíjas hónapokra, esetleg évekre utazik külföldre, erről feltétlenül tájékoztassa írásban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. (Eddig csak a kiutazást követő három hónapra lehetett utólag, egy összegben megkapni a nyugdíjat, 3 hónapnál hosszabb idejű külföldi tartózkodás esetén csak akkor folyósították a pénzt, ha a Magyarok Világszövetsége igazolta, hogy például az illető külföldön élő unokáját tanította magyar nyelvre, s ezért maradt kint 3 hónapnál tovább. Ezeket a megszorításokat eltörölték—a kintlét teljes idejére jár a nyugdíj ! ) A külföldi tartózkodás idejére járó nyugdíjról háromféle módon lehet rendelkezni. 1. Az érintett kérheti, hogy nyugdíját — visszaérkezéséig — letétként kezeljék. Az így összegyűlt pénzt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a visszaérkezés írásban történő bejelentésétől számított 30 napon belül egy összegben kiutalja. 2. Lehet kérni, hogy a nyugdíj egészét vagy egy részét az OTP- nél vagy a takarékszövetkezetségünk a külföldi utazásainkhoz, vásárlásainkhoz „vésztartalékként”, nem várt alkalmakra. A többi pénzünket pedig feltétlenül tartsuk forintban. Ha nem akarunk kockáztatni, akkor bankbetétben, nagyobb kockázatvállalási hajlandóság esetén valamilyen más, jövedelmezőbb formában fektessük be. — Mire kell figyelnie annak, aki a valutáját ,,dolgoztatni" szeretné? — Magyarországon arra még nincs legálisan lehetőség, hogy magyar állampolgár külföldön — vagy idehaza a bankbetéten kívül fektessen be valutát. Ezzel persze nem szeretném azt állítani, hogy „deviza belföldieknek” nincsen külföldön vállalkozásuk vagy bankbetétjük. Ha másért nem, azért, mert nagyon kellemes külföldön mágneskártyával vásárolni, fizetni. De ez a varázs is meg fog szűnni, amint a forint konvertibilissé válik, illetve a magyar bankrendszer korszerűsödik és teret nyer nálunk is a kártyaforgalom. (Az objektivitás kedvéért meg kell jegyezni, hogy mára a magyar bankok is kínálnak hitelkártya szolgáltatást, ez azonban messze nem fedi azt a sokszínűséget, ami a nyugati világban megszokott.) —Marad tehát a hazai bankbetét. Melyik bankba vigyük a pénzünket? — Több dolgot is mérlegelni kell. Legelőször is azt, hogy le akarom-e kötni hosszabb-rövidebb időre a pénzt vagy sem? Ha gyakrabban kell valamilyen oknál fogva hozzányúlnom a számlához, akkor nyilvánvalóan abba a bankba teszem a valutát, amelyik a látra szóló betétért a legtöbbet fizeti. — Mit ajánljunk azoknak, akiknek folyamatos valuta- bevételei vannak és a pénzüket később forintban szeretnék felhasználni ? — Én ezeket a bevételeket valuta helyett eleve forintban kérném, így jobban is járnék és még lelidismeret-furdalá- som se lenne. De akinek ilyen problémája van, az úgyis tudja már, hogy mit kell tennie. Merth László nél vezetett számlára utalják, így a pénz kamatozik, s a bank — megbízás esetén — közben fizetheti a kinttartózkodás ideje alatt esedékes lakásfenntartási, közüzemi és egyéb díjakat. Ilyen esetben a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a külföldi tartózkodás ideiglenes jellegű, s az eközben felmerülő rezsiköltségek fedezésére kéri az érintett az átutalást. 3. Ugyanezeket az indokokat kell megjelölni akkor is, ha a tartósan külföldre utazó nyugdíjas egy általa meghatalmazott személynek kéri az utalást. A meghatalmazott nem csak házastárs, élettárs vagy közös háztartásban élő lehet, hanem bárki más. A bejelentésben természetesen közölni kell a meghatalmazott nevét és lakcímét. Aki az első változatot választja, annak megbízását a kinttartózkodás teljes idejére — akár több évre is—érvényesnek tekinti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Aki viszont a második vagy a harmadik változat mellett dönt, annak évente meg kell ismételnie igényét és a levelét, amelyben az átutalást kéri, két tanúval alá kell íratnia. Szathmári Gábor F erenczy-Europress zetben. Csete Ilona Kelet-Európa Olaszországa? Ha a pénzespostás hiába csenget... Hol „parkol" a nyugdíj, ha elutazik a címzett?
