Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

INFORMÁCIÓ

1992. április 27., hétfő

MS MEGYEI HIRLAPo

A volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) kormányrendelet

1. Milyen jogszabály rendezi a volt nyugati hadifoglyok nyugdíjkiegészítését?

A kormány 1992. március 5-én tartott ülésén alkotta meg a fenti című rendeletet, mely egyrészt szabályozza, hogy a volt nyugati hadifoglyok milyen módon kaphatják meg utalványaik ellenértékét, illetve kik részesülhetnek nyugdíjkiegészítésben. A rendelet továbbá módosítja a 93/1991. (XI. 21.) kormányrendeletet, így bővül a jogosulti kör.

2. Ki minősül nyugati hadifogolynak?

Nyugati hadifogoly (továbbiakban: hadifogoly) a rendelet alkalmazásában, aki nem szovjet vagy jugoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó hadifogolytáborban volt.

3. Mi az utalvány?

Az utalványt a hadifogoly a hadifogságban végzett munkájának ellenértékéként kapta. A 8400/1946. (VII. 28.) ME. sz. r. alapján ezt az utalványt letétbe kellett helyezni, a letétbe helyezésről a jogosult elismervényt kapott.

4. Ki jogosult az utalvány ellenértékére?

Az a hadifogoly, aki utalványát letétbe helyezte vagy jelenleg is birtokában tartja, kérheti, hogy részére a Pénzintézeti Központ az utalvány forintellenértékét a kifizetés napján hivatalos vételi valutaárfolyam 160 százalékának megfelelő forintösszegben fizesse meg. Külföldön élő jogosult részére a kifizetés a külföldinek a Pénzintézeti Központnál vezetett forintszámlájára történik, amely felett az érdekeltek a hatályos jogszabályok szerint rendelkezhetnek.

5. Ki jogosult akkor, ha a hadifogoly már nem él?

Amennyiben a hadifogoly már nem él, úgy az utalvány ellenértékének a kifizetését törvényes örököse kérheti. Több örökös között az utalvány ellenértéke örökrészük arányában oszlik meg. Az örökösi minőséget hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal lebet igazolni.

6. Hogy an és meddig lehet kérni az utalvány ellenértékének kifizetését?

Az utalvány ellenértékének kifizetését 1992. december 31-éig lehet kérni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál, célszerű a hivatal által rendszeresíteti formanyomtatányt használni. Az igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az államigazgatási eljárás szabályai szerint a mulasztás miatt igazolási kérelemmel lehet élni. az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet beadni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomás- rajutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Az igazolási kérelem beadásának végső határideje az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónap, vagyis 1993. június 30. Az igazolási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

7. Milyen okiratokat kell csatolni a kérelemhez?

A kifizetés iránti kérelemhez csatolni kell az átvételi elismervényt vagy az utalványt (eredetben, illetve [önkormányzat, kárrendezési hivatal által] hitelesített másolatban), valamint az örökösi minőséget igazoló okiratot. A banki elismervény hiánya vagy vita esetén a Pénzintézeti Központ letéti nyilvántartása az irányadó.

8. Ki dönt a kérelemről?

A kérelemről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozattal dönt. Az ügyintézési határidő három hónap, melyet a hivatal elnöke további három hónappal meghosszabbíthat.

9. Mit tehet az, akinek elutasítják a kérelmét?

Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozata ellen a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresettel lehet élni, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig fellebbezéssel lehet megtámadni. Ez esetben a Legfelsőbb Bíróság dönt az ügyben.

10. Ki végzi az ellenérték kifizetését?

A jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megküldi a Pénzintézeti Központnak. amely a tényleges kifizetést végzi. Az ellenérték átvétele történhet személyesen is, vagy az ügyfél által megjelölt számlára banki átutalással.

11. Mit tehet az a hadifogoly, akinek nincs utalványa, vagy azt nem helvezte letétbe és már nincs meg neki?

Annak a hadifogolynak, aki devizakövetelésre szóló hitelutalvánnyal nem rendelkezett vagy annak meglétét nem tudja bizonyítani

a) a nyugellátását.

b) baleseti nyugellátását (kivéve a baleseti járadékot

c) de ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik. akkora baleseti járadékot is)

d) a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását a 93/1990. (XI. 21.)kor- mányrendelet (a továbbiakban: R.) alkalmazásával fel kell emelni.

A jogszabály hatálya kiterjed az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyre is. aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányában nem részesül, és utána házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot nem folyósítanak. Részére az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a hadifogság idejére járó összeget havonta a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat folyósítja. Ez az összeg a rendszeres szociális ellátás megállapított összegén felül jár.

12. Miiven mértékű a nyugdíjemelés?

A nyugdíjemelés összege a hadifogság egy évet (365 naptári napot) meg nem haladó időtartama után havi 500 forint, a második évtől évenként további havi 250 forint. Minden megkezdett év teljes évnek számít.

13. Milyen időtartamot vesznek figyelembe, mint hadifogságban töltött időt?

A hadifogságban töltött idő számításánál csak az 1944. október 1 -je után hadifogságban töltött idő hat hónapot meghaladó idejét lehet figyelembe venni..

14. Mi ennek az indoka?

A kezdő időpont megegyezik a szovjet hadifogságba esettek számára megállapított kezdő időponttal, viszont a nyugati hadifoglyok általában már a háború utolsó szakaszában estek fogságba. valamint nem olyan embertelen és sanyarú körülmények között éltek, mint a szovjet hadifoglyok: ezért indokolt, hogy a nyugdíjkiegészítésre egy viszonylag hosszabb tartamú hadifogság szolgáljon alapul.

15. Hogyan számítják akkor a hadifogságot?

Tehát aki például 1944. május 1-jén esett nyugati hadifogságba és 1945. szeptember I -jén szabadult, bár ténylegesen 16 hónapot töltött hadifogságban. azonban csak az 1944. októberi-je utáni időszak 6 hónapot meghaladó időtartamát lehet figyelembe venni, ezért neki 5 hónap alapulvételével havonta 500 forint nyugdíjkiegészítés jár.

Aki pedig például 1945. május 1-jén esett hadifogságba és 1945. október 1- jén Magyarországra érkezett, csak öt hónapot töltött hadifogságban, ezért neki nem jár nyugdíjkiegészítés.

Aki viszont például 1945. május I- jén esett hadifogságba és 1946. június 30-án szabadult, bár ténylegesen 14 hónapot volt hadifogságban, mégis a nyugdíjemelés szempontjából csak a hat hónapot meghaladó időtartam vehető figyelembe, így 8 hónap után 500 forint az emelés mértéke havonta.

16. A hadifogoly halála esetén ki jogosult a nyugdíjemelésre?

A hadifogoly halála esetén — amennyiben utalványa volt, akkor nyugdíjkiegészítés nem jár. hanem az 5. pont szerintiek az irányadóak.

Ha nem volt utalványa a néhainak, akkor az őt megillető emelés fele összegére jogosult a házastárs. feltéve ha a házasság a jogosult halálakor is fennállt: illetve az élettárs. amennyiben a jogosult halálát megelőző egy éven keresztül az életközösség folyamatosan fennállt, s fennállnak a 28. pontban írt feltételek. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a néhai utalvánnyal nem rendelkezett.

17. Ki bírálja el a kérelmet?

A kérelmet a bizonyítékokkal együtt (katonakönyv, a fogságot igazoló okirat. a HM által kiállított igazolás, a polgármesteri hivatal előtt tett tanúvallomások stb.) az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál kell benyújtani. Célszerű a hivatal által készített nyomtatványt használni, mivel az megkönnyíti az igények elbírálását.

18. Mit lehet tenni, ha a hivatal elutasítja a kérelmet?

A kérelemről a hivatal határozattal dönt. a határozat ellen keresettel lehet élni. az első fokú bíróság ítélete ellen pedig fellebbezésnek van helye.

19. Ki folvósítja a nvugd íj kiegészítést?

A hivatal a kérelemnek helyt adó határozatot közvetlenül megküldi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak és a kiegészítés a nyugdíjjal együtt kerül kifizetésre. Az önkormányzat által kifizetendő összeg esetén a kérelmezőnek kell igényelnie a kifizetést az illetékes önkormányzatnál a részére megküldött határozat alapján.

20. Választhatja-e az utalvánnyal rendelkező hadifogoly az utalvány ellenértékének kifizetése helyett a nyugdíj kiegészítést?

Igen. az utalvánnyal rendelkező hadifoglyot választás illeti meg: kérheti az utalványa ellenértékének a kifizetéséi vagy' az arról történő lemondás mellett kérheti az általános szabályok szerint a nyugdíjkiegészítést. A választási lehetőséggel csak az élő hadifogoly élhet, örököse nem.

21. Mit kell tenniük azoknak, akik már adtak be kérelmet, bár még nem v olt jogszabály az esetükre?

Nem kell új kérelmet beadni azoknak. akik már beadták a kérelmüket: viszont ha utalvánnyal rendelkeznek, akkor nyilatkozniuk kell: az utalvány ellenértékének kifizetését vagy nyugdíjkiegészítést kémek: valamint az özvegyi jogon nyugdíjkiegészítést kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy házastársa utalvánnyal nem rendelkezett.

22. Mikor lép hatályba a rendelet?

A rendelet április 1-jén lép hatályba.

Aki 1992. szeptember 30-áig benyújtja az igényét, annak a nyugdíjemelés 1992. április I-jétől jár. Az 1992. szeptember 30-át követő igénybejelentés esetén az emelés legkorábban az igény- bejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától jár.

23. Mikorra várható az igény ek elbírálása?

Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban eddig közel 40 000 nyugati hadifogoly jelentett be igényt, ezért a kérelmek elbírálása igen hosszú időt vesz majd igénybe, mivel hiába adta be a jogosult kérelmét 1990-ben. mégis azt csak 1992. április 1. után lehet érdemben elbírálni.

^ 24. Módosultak-e a 93/1990. és a 74/1991. kormánvrendeletek?

A 93/1990. és a 74/1991. kormányrendeletek végrehajtása folytán szerzett tapasztalatok, valamint az 1992. évi XI. tv. alapján szükségessé vált a rendeletek módosítása is.

25. Kapnak-e nyugdíjkiegészítést az un. III. semmisségi törvény alapján érintettek?

Igen. az 1992. évi XI. tv. alapján semmissé nyilvánított büntetőügyekben elszenvedett szabadságelvonás miatt nyugdíjk iegészítés jár. A semmisségi határozatot csatolni kell a kérelemhez.

26. Kapnak-e nyugdíjkiegészítést, akik nem a Szovjetunióban voltak had i fogságban ?

Igen. a szovjet, illetve jogoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulat hadifogságába esett személyeknek jár a nyugdíjkiegészítés, nemcsak a Szovjetunióba hadifogolyként elhureoltaknak. A Magyarország területén lévő hadifogolytáborban eltöltött idő 6 hónapot meghaladó idejét kell számításba venni.

27. Mi van akkor, ha nem semmisségi határozata van a kérelmezőnek, hanem őt perújítási eljárás vagy

Titkos szovjet katonai bázis feltárása. A Magyar Honvédség kijelölt egységei április 8-án megkezdték a Nagytevel térségében lévő volt szovjet föld alatti frontvezetési pont feltárását. A feltehetően többszintes betonbunkerben 400 szovjet katona teljesített szolgálatot 1990 eszéig. Ezt a lámpát az utolsó orosz katona hagy háttá az ajtó túloldalán

МЛ-fotó: Мяк*. Gábor

törvénvességi óvás során mentették föl?

Nyugdíjkiegészítés jár azoknak is, akiket bár a semmisségi törvényekben meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt ítéltek el. azonban ügyükben akár perújítás, akár törvényességi óvás miatt felmentés született, nem pedig semmisségi határozat.

28. Ki kaphat ny ugdíjkiegészítést a sérelmet szenvedett halála esetén?

Hozzátartozóként az a házastárs. élettárs kaphat nyugdíjk iegészítésL aki sajátjogú nyugdíjjal rendelkezik vagy a sérelmet szenvedett jogosult után hozzátartozói nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesül. Hozzátartozónak kell tekinteni a túlélő házastársat. ha a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt. Testvér, gyermek nem jogosult e rendelet alapján nyugdíjkiegészítésre a néhai sérelmet szenvedett után.

29. Csökkentheti-e az önkormányzat a R. szerinti összeggel a rendszeres szociális segélyt?

Nem. az önkormányzat a R. alapján foly ósított összeggel nem csökkentheti a jogosult rendszeres szociális ellátását.

30. Mikor lépnek hatály ba a módosítások. és mettől jár a kiegészítés?

A módosítások szintén április 1-jén lépnek hatályba, a módosítások alapján folyósítható nyugdíjkiegészítés kezdő időpontja — amennyiben a kérelmet 1992. szeptember 30-áig benyújtják az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnak — 1992. január 1. A fenti időn túli benyújtás esetén a nyugdíjemelés legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától jár.

31. Mit kell azoknak tenniük, akik kérelmét korábban az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elutasította, de a módosítások miatt jogosultakká válnak?

A hivatal azokat a korábban elutasított kérelmeket, amelyeket a módosítások érintenek csak akkor fogja felülvizsgálni. ha az ügy számra hivatkozással az érintenek ilyen tartalmú igényüket bejelentik.

32. Mennyi ideig tart a kérelmek elintézése?

Jelenleg a nyugati hadifoglyokon kívül kb. 30 000 elintézetlen ügy van a hivatalban, ezért a kérelmezők szíves megértését kérjük, az ügyintézés hosszú időt vesz igénybe.

33. Hogy an kell beadni a kérelmeket?

A kérelmeket akár személy esen is be lehet adni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban vagy postán is fel lehet adni a hivatal címére (1399 Budapest, pf.: 715.). Az elbírálást elősegíti. ha a hivatal által rendszeresíteti nyomtatványon adják be. Ezeket a megyei kárrendezési hivatalokban, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban. valamint egyes önkormányzatoknál lehet beszerezni.

34. Ki bírálja el a hadiözvegyek járadék iránti kérelmét?

A6/1992.(1.16.) Kormány rendelet a 21/1967. /Ей. K. aug./ Eü. M. utasításban szabályozott kisegítő hadigondozotti ellátás folyósítását rendelte el azoknak, akik jelenleg is kapnak ilyen jogcímen ellátást, illetve új kérelmek is beadhatók és azokat a jelenlegi szabályok szerint bírálják el.

A kérelmeket nem az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatalhoz kell benyújtani, hanem az állandó lakóhely szerinti önkormányzatnál kell előterjeszteni. ugyanis az önkormányzat polgármesteri hivatala a hatáskörrel rende- lekezó szerv ez ügyben.

35. Hova kell beadni a volt közszolgálati alkalmazottaknak kérelmeiket. hogy figy elembe vegyék a korábbi szolgálati idejüket?

A 112/1991. Kormányrendelet alapján emelkedik a nyugdíja azoknak a volt közszolgálati alkalmazottaknak, akiknek nem vették figyelembe a korábbi szolgálati idejüket. Ok a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál terjeszthetik elő kérelmüket, nem pedig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál.

Dr. Sepsey Tamás, címzetes államtitkár