Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

ÍRÉKÉS MEGYEI HlRLAP­KORKEP 1992. április 14., kedd Elismerés az s Édes Emmáért Az Édes Emma, drága Böbe című film alkotóközösségét a Magyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriuma ösztön­díjban részesítette. Az elisme­rést hétfőn, a Magyar Mozgókép Alapítvány székházában Újhe­lyi Szilárd, a nemzeti kurató­rium elnöke adta át a kitüntetet­teknek: Szabó István rendező és forgatókönyvírónak, Vészits Andreának, aki Szabó Istvánnal közösen írta a film alapjául szol­gáló novellát; Óvári Lajos gyár­tásvezetőnek és Koltai Lajos operatőrnek. Nyugdíjasház Nem is ház, csak egy lakás. De a mienk. A közelebbi cím: Békéscsaba, Andrássy u. 22., második emelet három. Hogy mit kínál a nyugdíjasház? Kez­detként nagyon-nagyon szerény programot. Hétfőn és csütörtö­kön 15—18 óra között ügyeletet tartunk. Várjuk az új belépőket, lehet tagdíjat fizetni, jogi sze­mélyek is jelentkezhetnek. A klubélet is alakulóban van (lesz). Sakk, kártya, a Nyugdíja­sok Lapja az országos szövetség kiadásában ingyen rendelkezé­sünkre áll. S minthogy a száj mindig kéznél van, egy kis jóízű beszélgetésre mindig van lehe­tőség. Még büfé is van az első emeleten. Hívjuk és várjuk vá­rosunk minden nyugdíjasát. Ha valamit el akarunk érni, együtt, egymásért talán könnyebb. Oxford University Press — a helyszínen Érdekes kiállítás és vásár lesz április 24-én, pénteken Békés­csabán, melyet az Oxford Uni­versity Press és az Interax Bt. rendez az ifjúsági házban. Dél­előtt 11 órától Jobbágy Ilona egyetemi konzultáns mutatja be azokat a különböző nyelvköny­veket, nyelvtankönyveket, vi- deoanyagokat, melyeket az O. U. P. forgalmaz, s a helyszínen meg is vásárolhatók a felsorolt termékek, mi több sorsolást is rendeznek belőlük. Azt talán kapcsolnunk sem kell a hírhez, hogy minden angol nyelvét ta­nulót és tanítót várnak. Ma ébredjen a Kiskegyeddel Ma csakúgy, mint minden kedden ébredjen a Kiskegyed­del. A második szám tartalmá­ból: Harminc fölött az ágyban; Mitől fél az excsászámé?; Ha­vas Henrik lánykérőben; Főnök, ne molesztáljon!; Testápolási tippek, húsvéti tanácsok, rejtvé­nyek, nyeremények. 29 forintért szerelem, házas­ság, divat, pletyka, sztárok. Új motorkerékpárok. Új csónakmotorok. ÚjJETSKY-k. ÉRTÉKESÍTÉS GARANCIÁVAL! YAMAHA motorkerékpárok javítása, motoros és autós olajtermékek. Tef Ionos polírpaszták. Márkás motoros ruházat. 5600 Békéscsaba, Szent István tér 8. Telefon: (66) 27-414. mcastíot Magyarság, emberség, szeretet, népnyelv... Arany Jánosra emlékeznek Az elnapolások napja az Országházban (Folytatás az I. oldalról) Arany János Geszten töltött időszakára, az itt született ver­sekre emlékezett. Megemlítette, hogy az emlékhelyet 1971-ben építették újjá, hiszen az eredetit, a benne lévő ugyancsak eredeti kéziratokkal 1944-ben az orosz bevonuláskor elpusztították. A kastély ezután néhány évig a debreceni Tisza Egyetem keze­lésébe került, majd a községé lett. — Volt aztán itt csirkeól, ga­bonaraktár, míg végül jó néhány éve iskolaként és művelődési házként szolgál — tette hozzá a polgármester. A társaság tagjai koszorút he­lyeztek el az emlékháznál, majd egy újabbat (ezúttal a Békés megyei közgyűlés koszorúját) az Arany János-emlékműnél. Eközben többen is megcsodál­ták a festménybe illő kastélypar­A geszti polgármester emlékezik Arany János nádfedeles házá­nál Fotó: Fazekas Ferenc kot, s a „természet öléből” a kastély nagytermébe vezetett az út, ahol Banner Zoltán Rendü­letlenül című Arany-műsorát hallgathatták meg a résztvevők. Utoljára a református egyház Tisza-emlékparkjába látoga­thattak el, majd Biharugrán fe­jezték be a kirándulást. —ria Rosszkor született, örökös cselédek Kiforgatva a vagyonból (Folytatás az I. oldalról) becsapottnak”. Azok, akiket egykor bepárancsoltak a téesz- be, akik a — most már nem — szocialista nagyüzemhez adták erejüket, munkájukat. — Mi nem csaptunk be sen­kit! — utasítja vissza a vádakat Szalai Ferenc, a szövetkezet el­nöke. — A közgyűlésen elma­gyaráztuk, senki se szólt, hogy nem érti. A tagság egyhangúlag elfogadta ezt a formát, senki sem szavazott ellene. Azóta el­telt két év, de senki se hozta szóba a közgyűléseken, sem az elnökségin! Azóta már ki is osztottuk a vagyonjegyeket, és csak most jut eszükbe, hogy tiltakozzanak?! A beszélgetés során belátta mindenki, hogy törvényesen és jogszerűen jártak el, amit az is alátámaszt, hogy a cégbíróság is elfogadta ezt a döntést. Arról meg nem tehet a vezetés, hogy a parlament hozott egy olyan tör­vényt, amely alapján a vagyon második felére jogosultak szá­ma a többszörösére nő. Az öregek csak nem tágítot­tak. A magyar paraszt konok- ságával próbálkoznak. Bíznak a felajánlott önkormányzati jogász segítségében, abban, hogy „az ügyvédek jutnak majd valamire”. Minden szal­maszálba kapaszkodva küz­denek későn felismert jussu­kért. Azért a vagyonért, amelynek alapjait még ők rak­ták le. Esélyük sincs. Kőhalmi Endre Az Országgyűlés hétfőn dél­után 3 óra után néhány perccel Antall József miniszterelnök napirend előtti felszólalásával megkezdte tavaszi ülésszaká­nak 22. munkanapját. A minisz­terelnök felszólalásában hang­súlyozta: nem tartja indokolt­nak, időszerűnek megvitatni Hóm Gyula (MSZP) javaslatát a NATO-ba való belépés kezde­ményezéséről. A hétfői ülés napirendjén a Munkavállalói Résztulajdonosi Program és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításának általá­nos vitájára került sor, amelyet később folytatnak. Ezt követte volna az Országgyűlés házsza­bályainak módosítása, amelyet este fél 8 előtt elnapoltak. (MTI) Ma is aktuális a kisgazdák frakcióvezetője, Pásztor Gyula lapunknak egy korábban adott nyilatkozata, amely a Munka- vállalói Résztulajdonosi Prog­rammal való ismerkedéssel fog­lalkozott. Államosítani nagyon könnyű volt, most mindezt visszacsinál­ni iszonyúan nehéz! A privatizá­ció gyorsítása és a munkaválla­lók számára a kedvezményes tulajdonszerzés lehetőségének megteremtése érdekében alkot törvényt az Országgyűlés a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP). A törvény- tervezet általános vitájában a kisgazda 35-ök vezérszónoka a frakcióvezető volt. Normális piacgazdaságok­ban ez a kérdés nagyon egysze­rű, kezdte Pásztor Gyula, hiszen azok lesznek tulajdonosok, akiknek van pénze arra, hogy tu­lajdont szerezzenek. Eddig a magyarprivatizáció is ezt az utat járta, jelentős tulajdonhoz legin­kább azok juthattak, akiknek az elmúlt évtizedekben módjuk volt vagyont felhalmozni. A tu­lajdonhoz jutásból a munkavál­lalók szinte teljesen ki voltak zárva. Ezért képviselőnk helye­selte, hogy a hitel- és részletfize­tési kedvezményekkel a Pénz­ügyminisztérium az egyenlő fel­tétel és esély elvét kívánja érvé­nyesíteni. Aggályos viszont, hogy a munkavállalók egy jelen­tős része különböző okok miatt nem vehet részt a kedvezmé­nyes tulajdonszerzésben, pél­dául azok, akik tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok­nál dolgoznak. Zavaró, hogy a kormány különböző szérvei ál­tal különböző időpontokban megfogalmazott privatizációs tervek párhuzamosan jelennek meg, esetenként ütköznek. Nem egyértelmű az sem, hogy meg­szerezhetik-e a munkavállalók teljes egészében a társaságot vagy csupán résztulajdont sze­rezhetnek abban? Végül Pásztor Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi sajátos­ságok miatt nehézségeket je­lenthet az, hogy a törvényterve­zet a kft.-kre is kiterjeszti a prog­ramot. S. Á. Surján László a Réthy Pál Kórházban Békéscsabán a Réthy Pál vá­rosi Kórházban a hét végén is­merkedett dr. Surján László nép­jóléti miniszter a rekonstrukció második ütemének jelentőségé­vel. Megyénk 421 ezer lakosá­val lélekszámút tekintve a nagy megyék közé számítandó. Bé­késcsabához 150 ezer ember tar­tozik, a gyulai megyei Pándy Kálmán Kórházhoz 140 ezer és a hagyományos megyei feladat­körök, Orosházához pedig 131 ezer ember gondozása kapcso­lódik. Megyei szakterületek tar­toznak Békéscsabához is, így például a traumatológia, az orto­pédia, a művese-kezelés, az in­tenzív terápia és a vérellátás koordinálása. „Nem panaszkodunk — mondta dr. Gömöri Gábor meg­bízott kórházigazgató —, mi csupán csak nyugodtan, csende­sen és észrevét­lenül gyógyítani szeretnénk!” A feltételekről, a rekonstrukció haladásáról, a műszerezettségi gondokról dr. Borbola György kórházigazgató­helyettes tájé­koztatott. Az új számybővítés a feltételek javítá­sa mellett gya­korlatilag 100 újat, összesen 706 ágyat bizto­sít a városnak. • A miniszter beszélt az egész­ségügy általános problémáiról, melyek közül az egyik legsúlyo­sabbnak érzi, hogy az embere­ket az utóbbi évtizedekben „le­nevelték” a gyógyszerek értéke­léséről. Jóllehet a kórházakban sem gond nélkül való a gyógy­szerek biztosítása. Óriási érté­kek halmozódtak fel az otthoni gyógyszeres fiókokban, a po­csékolással, felhalmozással milliárd forintok folytak el. Rö­vid ideje még abban sem talált senki kivetnivalót, ha az orvos magánrendelésén a kórház gyógyszerét használta, hiszen a gyógyászati ellátás állampolgá­ri jogon járt. Megtudtuk, hogy a magyar kórházak jogos rekonstrukcióját a társadalombiztosítási befize­tésekből, nem lehet fedezni, vi­lágbanki hitelt kell igénybe ven­ni. B. Zs. Surján László Gömöri Gáborral szemléli a Réthy Kórház rekonstrukciós tervét Fotó: Kovács Erzsébet Az E-hiteltől a pénzváltásig Beszélgetés Menyhért Istvánnal, az MNB megyei igazgatójával (Folytatás az 1. oldalról) Ha időben, vagyis 12 óráig beér­kezik bankunkhoz a megbízás, másnap leemeljük az érintett számláról és még aznap — pos­tai úton — megindul a jóváírás a kedvezményezett részére. Ha azonban valamelyik fél számlá­ját olyan kereskedelmi bank vezeti, amely nincs bekapcsolva a pénzintézetek közötti orszá­gos elszámolásforgalmi elektro­nikus rendszerbe, az átfutási idő természetesen meghosszabbo­dik. Ennek oka, hogy a pénz­mozgást át kell vezetni a szám­lavezető bank MNB-nél és a számlatulajdonos kereskedelmi banknál vezetett számláján is. A megoldást a girórendszer beve­zetésében és a bankok ahhoz történő csatlakozásában látom. Ez más funkciók, előnyök mel­lett biztosítaná az azonos napi bankközi elszámolást is. Az MNB országos hálózata az el­sők között fog bekapcsolódni a rendszerbe. Itt említem meg, hogy az április 1-jén hatályba lépett pénzforgalmi rendelkezés szerint a pénzintézet köteles üz­letszabályzatában meghatároz­ni azt az időtartamot, amelyen belül a fizetési megbízások tel­jesítéséből reá háruló feladato­kat a megbízó rendelkezése sze­rinti időpontra teljesíti. Ez az időtartam egy .munkanapnál hosszabb nem lehet. —Az új pénzforgalmi szabá­lyok megváltoztatják-e a fizetési módokat, a bankszámlanyitás és a számla feletti rendelkezés so­kak által vitatott eddigi gyakor­latát? — A közeljövőben korszerű­södnek a fizetési módok. A terv szerinti fizetés 1992. december 31 -ével megszűnik, ugyanígy az elszámolási utalvány és a felvá­sárlási készpénzutalvány is, ugyanakkor 1993. január 1-jétől az okmányos meghitelezés — akkreditív — is alkalmazható lesz. Lényeges változást jelent még az, hogy a bankszámlán mutatkozó fedezethiány esetén legfeljebb 90 napig köteles a pénzintézet függőben tartani az olyan megbízásokat, mint pél­dául a bírósági vagy közigazga­tási határozatok végrehajtására, a társadalombiztosítási, illető­leg a közigazgatási szerv által benyújtott társadalombiztosítá­si követelésre, valamint az adó- követelésre vonatkozó megbí­zásokat. — Hogyan módosultak a pénzváltásra vonatkozó szabá­lyok? — Ügyfeleink szerint ezt az ügyletet a múlt év decemberéig csak a jegybank végezte ingyen, így a megye legtávolabbi részei­ről is igazgatóságunkat keresték fel azok, akiknek a tevékenysé­ge nagy érmeforgalommal járt. Az említett időponttól a jegy- banktörvény előírja, hogy a pénzintézetek és a posta pénztá­rai díj-, jutalék- és költségmen­tesen kötelesek pénzérmét más címletű pénzérmére és bank­jegyre, bankjegyet pedig más címletű bankjegyre és pénzér­mére átváltani. Az ügyfelek szempontjából tehát az a leg­célszerűbb és a legkevésbé költ­séges megoldás, ha a számlave­zető helyüket vagy a lakhelyük­höz legközelebb eső pénzinté­zetet keresik fel ilyen irányú igé­nyükkel. L.E. „NEM A RENDKÍVÜLI ÉLESLÁTÁS TESZI NAGY- GYÁ AZ ÁLLAMFÉRFIT, HANEM A JELLEME.” (Voltaire) Sakkba szorítva Átmentés Azt hiszem, ez napjaink leg­divatosabb szavainak egyike. Használják, sőt talán el is kop­tatták már. Alapjelentése sze­rint átmenti magát mindenki, aki az előző rendszerben meglé­vő politikai hatalmát mára gaz­dasági hatalomra váltotta át. Én azonban ezt nem ilyen szű­kén értelmezem, talán ezért is szeretnék jó néhány dolgot sok helyről és korból ,,átmenteni". Sajnos, vagyont nem tudok ma­gamnak sehonnan sem átmente­ni, hiszen az korábban sem volt és ahogy elnézem, a közeljövő­ben sem lesz. Mégis nosztalgiá­val gondolok arra a korra, ami­kor például a nyaralást már ilyenkor meg lehetett szervezni. Tudhattuk, hová, mikor és mennyiért megy a család üdül­ni. Ugyanez ma lényegesen bo­nyolultabb ügy. Egyébként vol­na egy-két tippem az átmentés­re. Szívesen „átmenteném" mondjuk a svéd életszínvonalat és az ottani szociálpolitikát, ám ehhez először a japán munkastí­lust és teljesítményt kellene kis hazánkban meghonosítanunk. Ugyancsak átmenthetnénk az angolok higgadtságát (pl. poli­tikai vitakultúránkban), a né­metek szervezőkészségét (az élet szinte bármely területére). Szóval körülöttünk rengeteg átmentésre alkalmas valami van. És akkor még nem beszél­tem az udvariasságról, az egy­más iránti türelemről, amelye­ket eredetüktől függetlenül ér ­demes lenne átmenteni. Am mindezekre mostanában nincs idő. Mindenki egyetlen dolog­gal van elfoglalva: megpróbál­ja magát átmenteni abba a kor­ba, amikor majd arról vitatko­zunk, honnan mit érdemes át­menteni. f,., V , , Gila Karoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom