Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

1992. február 26., szerda HAZAI TŰKOR Ismét a lakáshitelekről Az OTP február hónapban közölte a lakáshitelek új törlesz­tési feltételeit az adósokkal. Néhány kérdés tisztázására Vi­rágú Károlyné, az OTP Bank Rt. Békés megyei igazgatóságá­nak elektronikus számlakezelé­si osztályvezetője vállalkozott. — Az új hitelfeltételek, ezen belül a havi törlesztőrészletek februári közlése után sokan ke­resték meg az OTP-t. A legna­gyobb megrázkódtatást az okozta, hogy a havi törlesztő­részletek drasztikusan meg­emelkedtek, még az előző évi­hez képest is. Oka, hogy míg 1991-ben a költségvetés a ka­matteher jelentős részét magára vállalta és az adós havi fizetési kötelezettsége „csak” havi 1500 forinttal nőtt, addig ebben az év­ben a 32 százalékos kamat min­den terhe az adósoké. így bizony előfordul, hogy a korábbi tör­lesztőrészlet többszörösét kell fizetni, nem is beszélve arról, hogy az összes kamatteher is sokszorosára nő. Az adósok kö­zül sokan a legjobb szándékuk mellett is képtelenek a hiteltör­lesztésre, és ezt jelzik is a pénz­intézetnek. Sajnos az OTP nem szociális intézmény, a mégany- nyira méltányolandó esetekben sincs módja a törlesztőrészlet csökkentésére. Az ilyen kérel­mezőknek azt tanácsolják, hogy a helyi önkormányzatokhoz for­duljanak, akiknek meghatáro­zott keretöszszeg áll rendelke­zésükre a támogatáshoz. A tör­lesztés ideiglenes felfüggeszté­se nem jó megoldás, hiszen an­nak lejárta után a hitelfeltételek tovább szigorodnak. Azok számára, akik a várható kamatteher miatt szeretnék a hi­telt hamarabb visszafizetni, mód van a lejárati idő lerövidíté­sére, szerződésmódosításra. Ezáltal a havi törlesztőrészlet ugyan nő, de nem olyan arány­ban, mint ahogy az összes teher csökken. Például egy körülbelül 100 ezer forintos hitelnél az 5- 10 éves lejáratrövidítés a havi törlesztőrészletben 100-200 fo­rintos növekedést jelent. Természetesen lehetőség van a szerződésmódosítás nélkül is nagyobb összegű résztörlesz­tésre, illetve megemelt havi részletet fi/etni. Tehát, aki teheti, rendkívüli befizetésekkel próbálja meg csökkenteni a kamatterhét — fejezte be az osztályvezető. (lila Károly № ü mGYE 8> Az MDF-en belül megalakult az Úrhatnám Polgárok Frakció­ja. Az elnökségben megtalálha­tóak többek között Zétényi, Ta­kács, Kónya és Csurka urak. Alapszabályuk szerint kötelező a díszmagyar egyenruha, az atil­la és a darutollas kalpag. Min­den évben az október 23-ai za­rándokút keretében felkeresik Etelközt, Trianont, Orgoványt, Szegedet és Lakitelket. * * • Megszületett a legújabb ala­pítvány, amely a „Nemzet meg­mentése az éhhaláltól” nevet viseli. Eddigi önzetlen és kiváló munkájáért való elismerésként Kupa Mihály urat kérték fel a kuratórium elnökének. ** * Pálfy G. István, a Híradó fő- szerkesztője holnap este az egyes csatorna esti műsorát megszakítva nyilvánosan meg­követi a miniszterelnököt. E lé­pését avval indokolja, hogy egy régebbi fórumon olyan kérdése­ket tett fel, amelyeknek provo­katív éle Antall úrnak a Kádár­rezsimet juttatta eszébe. * * * Kiszivárgott hírek szerint Petrasovits Anna a kizárási tor­túra hatására tagja lett egy spiri­tiszta szektának. Az első szeánszon a megjelenő Peyer Károly szellemének feltette a kérdést, hogy hol rontotta el. A néhai politikus csak ennyit mon­dott: „Amikor megszületett”. Szabó Andor, Nagyszénás Bara Margit Darvas-díjas Viszonozni Orosházának a megbecsülést A közelmúltban adták át Orosházán a Darvas-díjat, s a díjazottak között Bara Margit, az ötvenes évek népszerű ma­gyar színésznője is elismerést kapott. — Hogyan fogadta a hírt, hogy jutalmazni kívánják a Dar­vas-filmekben nyújtott alkítása- iért? — Nagyon örültem és igazán meghatódtam, mert bizonyára ismert önök előtt hosszú mellő­zöttségem. Számomra a Szaka­dék című volt az első, ebben játszottam először filmszerepet. Ennek az ősbemutatója 1956- ban volt Orosházán. A dolog érdekességéhez tartozik, hogy 1955. szeptember 5-én érkeztem haza külföldről és már 8-án megkaptam a szerepet. Ranódi László rendező kifejezett kérése volt, hogy én játsszam el a fősze­repet. A díj elnyerése hallatán először az jutott eszembe, talán nem is engem, hanem Ranódit kellene jobban elismerni. Ennek ellenére nagyon örülök a kurató­rium döntésének. Szeretném is viszonozni valamiképpen Oros­házának ezt a megbecsülést. Ezért ajánlottam fel az elisme­réssel járó pénzösszeget a város kisegítő iskolájában tanuló szellemi fogyatékos gyerekek­nek. —Honnan tudta, hogy létezik a városban ilyen intézmény? — Nem tudtam, itt érdeklőd­tem meg, hogy van-e. Éppen azért választottam a szellemi fogyatékos gyermekeket, mert a „Lássa az utókor az értéke­ket” rendszeresen megrendezésre kerülő szellemi fogyatékosok vándorkiállításán, legutóbb Pécsett díszvendég voltam a megnyitón. Megragadott ezek­nek a gyerekeknek a tenn i akará­sa és meg is ajándékoztak raj­zaikkal, egyéb alkotásaikkal. Azóta kötődöm jobban a szelle­mileg sérült gyermekekhez. — Miért nem vállal filmsze­repet? — Amikor 1976-ban eldön­töttem, elhagyom a színészi pá­lyát, akkor ez az elhatározás végleges volt. Vártam egy dara­big arra, hogy elégtételt kapjak azért a meghurcoltatásért és igazságtalanságért, amit velem szemben elkövettek. Nem szí­vesen beszélek róla... Nem vol­tam soha semmilyen pártnak tagja, igaz, nem is ajánlották fel sohasem, hogy lépjek be, de ami 1964 után velem történt, azt nem kívánom senkinek. Még alkalmi fellépésekre se mentem el, mert soha nem tett értem senki sem­mit. Nem barátkozom sem volt, sem jelenlegi színészekkel. Megtanultam, hogy csak ma­gamra támaszkodhatom. Amíg fenn voltam a csúcson, volt elég pénzem, addig ragadtak rám a „barátok” is. De csúnyán elbán­tak velem... Még a mai napig sem kapom meg a nyugdíjamat. — Mondana néhány szót a családjáról? — Férjem Gyarmati -Dezső, őt úgy hiszem nem kell különös­képpen bemutatni. Lányom aerobictanár és a Nap TV-ben ő szokta tartani az aerobictomát. —Véleménye szerint mennyi­re lehet a művészetet elkülöníte­ni a politikától? — Soha nem foglalkoztam politikával, de a múlt rendszer kegyetlenségeit megismertem. Akkor nem lehetett a politikát és a művészetet különválasztani. Kolozsvárról jöttem, s mindig is úgy éreztem, hogy nem tudok igazán beilleszkedni, egyedül vagyok. Évekig státus nélkül dolgoztam és elismérést senki­től sem kaptam. Egyetlen célom van: összeírni egyszer, hogy annak idején milyen szerepeket játszottunk, hogy lássa az utó­kor azokat a művészi értékeket is, amelyeket a politika nem ka­rolt fel. P.J. „Kutyanyúzó” Détár és „Negyvenlepényes” Papp Vésztői Kalendárium Népszerű hagyományt újítot­tak fel Vésztőn, amikor kiadták az 1992. évre szóló kalendáriu­mot. Sok év telt el azóta, hogy az előző helyi kalendáriumot for­gathatták az emberek, és így jo­gos igényt elégítettek ki az idei évkönyv megjelentetésével. A naptári részt jeles helyi szemé­lyiségek anyakönyvi hírei egé­szítik ki. Hiányolom a szokásos hókezdő grafikákat, és kár, hogy üresen maradt szinte minden hónap hátoldala, melyeket bizo­nyára meg lehetett volna tölteni közhasznú ismeretekkel. Példa­mutató helytörténeti munkálko­dásról ad bizonyságot a kalendá­rium tartalma. Ilyen a vésztői ragadványne­vek gyűjteménye, amelyet öt munkatársával együtt Balogh Imre állított össze. Derűs pillanatokat jelent a „Kutyanyúzó” Détár vagy a „Negyvenlepényes” Papp ra­gadványnevének magyarázata, a tréfásabbakról nem is szól­va...! Hasonlóan humorosak a vésztői szólások és közmondá­sok gyűjteménye, amelyet Sza­bó Béláné könyvtáros állított össze, s csak azokat közli, ame­lyek az O. Nagy Gábor-féle Mi fán terem?-ben sem szerepel­nek. Ilyen például: „Annyit ér, mint Ladányban a koldulás”, azaz semmit sem; vagy „El Okány mellett, be se Vésztőre” — mondják arra, ki nem veszi észre a másikat, netán szándéko­san elfordítja a fejét. Szabóné ér­deme a háziasszonyoknak szó­ló, konyhai fortélyokkal tűzdelt jótanácsok és a Vésztői Pávakör története, néhány emlékezetes fellépés fényképével. A szépirodalmi részt Mike Jánosné szerkesztette, olyan he­lyi kötődésű írók bemutatásával, akiknek országos hímeve van: Hegyesi János, Lakatos Meny­hért, Pardi Anna, Sinka István és Szabó Pál. Mindegyikőjük önál­ló cikket kapott, melyet arckép és életútjuk rövid leírása vezet be, majd jellemző irodalmi sze­melvényeket olvashatunk. És még nincs vége, mert fi­gyelmet érdemel az egykori vésztői közművelődési egyletek számbavétele, tevékenységük a paraszti lakosság társaséletét szolgálta; nem kevésbé a helyi lakodalmas szokások leírása, az ideillő rigmusokkal együtt. Ki­maradt ugyan a névnapok betű­rendes mutatója, és egy szóra­koztató horoszkóp is elfért vol­na az egyébként sok hasznos tudnivalót tartalmazó köny­vecskében, de ezeket bőven pó­tolja Sánta Anikó grafológiai írása, Bottyán Mihályné bá­baasszony interjúban közölt visszaemlékezése. Helyet kap­tak az egyházi iskolák, a jóked­vű „gyerekszájak” és más derűs történetek. A közhasznú infor­mációkat pedig az esős időt mú­lató rejtvény követi. A 140 oldalas kalendáriumot Vésztő mai arculatát bemutató fényképek zárják, amelyek ügyesebb szerkesztéssel az egyes cikkek utáni üres helyeket ízlésesen kitölthették volna. Néhány helyi cég hirdetésével talán még olcsóbban is elő lehe­tett volna állítani, mert a hasonló terjedelmű Csabjanszki Kalen- dár csupán feleannyiba kerül, és a 316 oldalas Bakony—Balato­ni Kalendáriumért is csak száz forintot kell fizetni. Meggondo­landó! Mármint az előállítás költségeinek lefaragása, mert várjuk a jövő évi kalendáriumot is, amelyben szívesen olvas­nánk olyan vésztői büszkesé­gekről, mint a mágori dombnál lévő múzeum és szoborpark, a református parókia múlt századi festett mennyezete, avagy a Borsos Miklós domborművével díszített könyvtár története. Balogh Ferentz Szlovák nyelvű Békéscsaba­történet A békési megyeszékhelyen megjelent Haán Lajos Békéscsa­ba története című, szlovák nyelvű múlt századi művének hasonmás kiadása. Haán Lajos békéscsabai evangélikus lelkész, történész szlovák nyelvű várostörténete el­sőként 1845-ben látott napvilá­got, ennek 1866-ban Pesten meg­jelentetett második kiadásának egyetlen Békésben megtalálható példányáról készült a mostani ha­sonmás kiadás. A kötet első fele az eredeti, gót írással készült, sok cseh és egyhá­zi nyelvi elemet tartalmaz, a má­sik fele a várostörténet mai szlo­vák nyelvű átírását adja közre. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a mai hazai szlovákság — s külö­nösen a diákság — nehezen érti a múlt századi szlovák írást. Ludovit Haán „Památnosti Bé- kés-cabianske” című művét a Magyarországi Szlovákok Szö­vetsége és a békéscsabai szlovák iskola (gimnázium, általános is­kola és kollégium) közösen jelen­tette meg ezer példányban. (MTI) Olvasóink írják A Krisna-tudat hiteles vallás „A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete (ISCKON) az ősi hindu tradíciónak törvényes megjelenési formája a nyugati világban.” Ursula King professzor, a bristoli egyetem teológiai és vallásos tanulmányok osztályának vezetője Ez a levélrészlet 1989-ben került az Állami Egyházügyi Hivatal asztalára. Azóta megtörtént a hivatalos bejegyzés, mellyel a Krisna- tudatot országunk is hiteles vallásnak ismeri el. Szigeti Csaba február 5-én e lap hasábjain megjelent cikkében ezt a tényt sajnálatos módon figyelmen kívül hagyja, s az egyházat hasonló rágalmakkal illeti, mint Németh Géza „református lelkész". Bizonyára sokan tudják már, hogy a tisztelendő úr ellen (akitől egyébként a saját egyháza is elhatárolta magát) polgári eljárás indult. Elősködés vagy támogatás? Nem titok, hogy a Krisna Hívők Közössége (más szerzetesrendhez hasonlóan) adományokból tartja fönn magát. A minimális szükségleteket meghaladó fölösleget jóté­kony célokra fordítják. Az adózók jóindulatának köszönhetően in­dulhatott el a „Food for life", azaz a „HARE KRISNA ÉTEL AZ ÉLETÉRT" szegényélelmezési akció. Srila Prabhupada, a szervezet alapítója az ősi védikus irodalomra hagyatkozva azt mondta: „Templomaink körül tíz kilométeres körzetben nem éhezhet senki. Fontos, hogy az emberek megértsék, hogy mi mélyen együttérzünk és törődünk ember fásainkkal, és képesek vagyunk ezt a törődést csele­kedeteinkben is kimutatni.” Az ételosztást 1982-ben kezdték el az ISCKON tagjai az Egyesült Államokban, s ez azóta világméreteket öltött. Nyilvánvalóvá vált, hogy szegényekben Magyarország sem szű­kölködik, ezért ez a program nemrégiben itt is kezdetét vette. A könyvosztásból befolyt összeg, a Magyar Vöröskereszt, a Népjóléti Minisztérium, a városi önkormányzat támogatása járult hozzá ah­hoz, hogy Budapesten is (11. kér., Damjanich u. 50.) beindulhasson az akció, melynek keretében hetente körülbelül ezer munkanélküli, kisnyugdíjas és más nincstelen jut meleg élelemhez. Hamarosan a vidéki rászorulók is részesei lehetnek ennek. A tudás, ugyanúgy, mint más szerzeteseknek, számunkra is — a lelki tudás művelése és tanítása—az elsődlegesfeladat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elzárkózunk az anyagi ismeretek elől. „Hasz­nálni kell a kultúrát, melyben élünk" —mondja Prabhupada. Ehhez természetesen szükségünk van értelmiségiekre (ami nem jelenti azt, hogy az érintettek feltétlenül otthagyják az egyetemet). Tévedés ne essék, Krisna nemcsak feléjük nyújtja karjait, hanem vonzza az egyszerű, kétkezi munkások szívét is, mert úgy gondolja, hogy az emberség, a becsület, a lelki tisztaság iskolai végzettségtől függetle­nül létezik. ,A szerelem a legszebb földi érzés...” Ha valaki túlságosan vonzódik az érzéki élvezetekhez, nagyon könnyen szem elől tévesz­theti Isten és a lélek birodalmát. Ugyan kinek jutna eszébe számon- kérni Assisi Ferencen, Szent Margiten, vagy a falusi plébánoson, hogy nem sétál kedvesével kézenfogva az utcán? Ugye senkinek? Miért teszik hát fel ezt a kérdést egy Hare Krisna-szerzetesnek? Nekünk a munkánk a prédikálás, amihez nélkülözhetetlen a példa- mutatás. ...Mi a helyzet a szülőkkel? A Krisna-tudat is elismeri, hogy a társadalom legfontosabb alapegysége a család. Célunk az, hogy a nézeteltérések, a válások e zűrös korszakában a szere tetet, a megér­tést és a türelmet helyezve a középpontba ezt megszilárdítsuk. A szülök nagy többsége megérti, hogy gyermeke saját szabad akaratá­ból választotta ezt az utat, s támogatja mindenben. Sok család látogatja együtt nyilvános és templomi programjainkat. Nagyon sok apuka és anyuka hozza el és bízza ránk fiatalkorú csemetéjét, mert tudja, hogy itt csak jó dolgokat tanulhat. Az elmondottakból bizonyára kiderült, hogy mi egyáltalán nem vagyunk társadalmon kívüliek, hiszen a fájó szorongatás helyett Krisna karjai menedéket nyújtanak a nyugalomkeresőknek, élelmet adnak a szegényeknek. Ez az ölelés baráti. Л Krisna-hívök nevében: Danka Krisztina, Budapest * * * Megjegyzés: Mielőtt a szándékos hitelrontás gyanújába esnék, szeretném leszögezni, hogy célom csupán egy ma még kevésbé ismert vallás bemutatása egy beszélgetés és a médiák által. Az interjúhoz nincs hozzáfűzni valóm, hisz azt írtam le, ami elhangzott kettőnk között. Beszélgető-partnerem nem említette a szegények támogatását, így nem is írhattam le. A cikk befejező részéhez pedig csupán annyit: igyekeztem a „másik oldalt”, annak véleményét, aggályait is tükrözni. Egyébként erre többször is utaltam írásomban. A vallási mivolt megkérdőjelezése sem tőlem származik, ez is kiderül a figyelmes olvasáskor. Sajnálnám, ha konfliktusunk kiéleződne, ezért egy személyes találkozót java­solok valamelyik templomukban, akár egy riport erejéig is. A szerző EGYEDI KIVITELEZÉSŰ, BŐR, PLÜSS, SZÖVET- HUZATÚ FENYŐ; TÖLGYFA használt holland ÜLŐGARNITÚRÁK OROSHÁZÁN kedvező áron kaphatók MlfEteÁL К£Я£ЗХЕГ»ПдаХ ^ \ J fœSZV_KN KTABSASzVC > MŰSZAKI ÁRUHÁZ Kossuth u 6-12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom