Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
1992. február 26., szerda HAZAI TŰKOR Ismét a lakáshitelekről Az OTP február hónapban közölte a lakáshitelek új törlesztési feltételeit az adósokkal. Néhány kérdés tisztázására Virágú Károlyné, az OTP Bank Rt. Békés megyei igazgatóságának elektronikus számlakezelési osztályvezetője vállalkozott. — Az új hitelfeltételek, ezen belül a havi törlesztőrészletek februári közlése után sokan keresték meg az OTP-t. A legnagyobb megrázkódtatást az okozta, hogy a havi törlesztőrészletek drasztikusan megemelkedtek, még az előző évihez képest is. Oka, hogy míg 1991-ben a költségvetés a kamatteher jelentős részét magára vállalta és az adós havi fizetési kötelezettsége „csak” havi 1500 forinttal nőtt, addig ebben az évben a 32 százalékos kamat minden terhe az adósoké. így bizony előfordul, hogy a korábbi törlesztőrészlet többszörösét kell fizetni, nem is beszélve arról, hogy az összes kamatteher is sokszorosára nő. Az adósok közül sokan a legjobb szándékuk mellett is képtelenek a hiteltörlesztésre, és ezt jelzik is a pénzintézetnek. Sajnos az OTP nem szociális intézmény, a mégany- nyira méltányolandó esetekben sincs módja a törlesztőrészlet csökkentésére. Az ilyen kérelmezőknek azt tanácsolják, hogy a helyi önkormányzatokhoz forduljanak, akiknek meghatározott keretöszszeg áll rendelkezésükre a támogatáshoz. A törlesztés ideiglenes felfüggesztése nem jó megoldás, hiszen annak lejárta után a hitelfeltételek tovább szigorodnak. Azok számára, akik a várható kamatteher miatt szeretnék a hitelt hamarabb visszafizetni, mód van a lejárati idő lerövidítésére, szerződésmódosításra. Ezáltal a havi törlesztőrészlet ugyan nő, de nem olyan arányban, mint ahogy az összes teher csökken. Például egy körülbelül 100 ezer forintos hitelnél az 5- 10 éves lejáratrövidítés a havi törlesztőrészletben 100-200 forintos növekedést jelent. Természetesen lehetőség van a szerződésmódosítás nélkül is nagyobb összegű résztörlesztésre, illetve megemelt havi részletet fi/etni. Tehát, aki teheti, rendkívüli befizetésekkel próbálja meg csökkenteni a kamatterhét — fejezte be az osztályvezető. (lila Károly № ü mGYE 8> Az MDF-en belül megalakult az Úrhatnám Polgárok Frakciója. Az elnökségben megtalálhatóak többek között Zétényi, Takács, Kónya és Csurka urak. Alapszabályuk szerint kötelező a díszmagyar egyenruha, az atilla és a darutollas kalpag. Minden évben az október 23-ai zarándokút keretében felkeresik Etelközt, Trianont, Orgoványt, Szegedet és Lakitelket. * * • Megszületett a legújabb alapítvány, amely a „Nemzet megmentése az éhhaláltól” nevet viseli. Eddigi önzetlen és kiváló munkájáért való elismerésként Kupa Mihály urat kérték fel a kuratórium elnökének. ** * Pálfy G. István, a Híradó fő- szerkesztője holnap este az egyes csatorna esti műsorát megszakítva nyilvánosan megköveti a miniszterelnököt. E lépését avval indokolja, hogy egy régebbi fórumon olyan kérdéseket tett fel, amelyeknek provokatív éle Antall úrnak a Kádárrezsimet juttatta eszébe. * * * Kiszivárgott hírek szerint Petrasovits Anna a kizárási tortúra hatására tagja lett egy spiritiszta szektának. Az első szeánszon a megjelenő Peyer Károly szellemének feltette a kérdést, hogy hol rontotta el. A néhai politikus csak ennyit mondott: „Amikor megszületett”. Szabó Andor, Nagyszénás Bara Margit Darvas-díjas Viszonozni Orosházának a megbecsülést A közelmúltban adták át Orosházán a Darvas-díjat, s a díjazottak között Bara Margit, az ötvenes évek népszerű magyar színésznője is elismerést kapott. — Hogyan fogadta a hírt, hogy jutalmazni kívánják a Darvas-filmekben nyújtott alkítása- iért? — Nagyon örültem és igazán meghatódtam, mert bizonyára ismert önök előtt hosszú mellőzöttségem. Számomra a Szakadék című volt az első, ebben játszottam először filmszerepet. Ennek az ősbemutatója 1956- ban volt Orosházán. A dolog érdekességéhez tartozik, hogy 1955. szeptember 5-én érkeztem haza külföldről és már 8-án megkaptam a szerepet. Ranódi László rendező kifejezett kérése volt, hogy én játsszam el a főszerepet. A díj elnyerése hallatán először az jutott eszembe, talán nem is engem, hanem Ranódit kellene jobban elismerni. Ennek ellenére nagyon örülök a kuratórium döntésének. Szeretném is viszonozni valamiképpen Orosházának ezt a megbecsülést. Ezért ajánlottam fel az elismeréssel járó pénzösszeget a város kisegítő iskolájában tanuló szellemi fogyatékos gyerekeknek. —Honnan tudta, hogy létezik a városban ilyen intézmény? — Nem tudtam, itt érdeklődtem meg, hogy van-e. Éppen azért választottam a szellemi fogyatékos gyermekeket, mert a „Lássa az utókor az értékeket” rendszeresen megrendezésre kerülő szellemi fogyatékosok vándorkiállításán, legutóbb Pécsett díszvendég voltam a megnyitón. Megragadott ezeknek a gyerekeknek a tenn i akarása és meg is ajándékoztak rajzaikkal, egyéb alkotásaikkal. Azóta kötődöm jobban a szellemileg sérült gyermekekhez. — Miért nem vállal filmszerepet? — Amikor 1976-ban eldöntöttem, elhagyom a színészi pályát, akkor ez az elhatározás végleges volt. Vártam egy darabig arra, hogy elégtételt kapjak azért a meghurcoltatásért és igazságtalanságért, amit velem szemben elkövettek. Nem szívesen beszélek róla... Nem voltam soha semmilyen pártnak tagja, igaz, nem is ajánlották fel sohasem, hogy lépjek be, de ami 1964 után velem történt, azt nem kívánom senkinek. Még alkalmi fellépésekre se mentem el, mert soha nem tett értem senki semmit. Nem barátkozom sem volt, sem jelenlegi színészekkel. Megtanultam, hogy csak magamra támaszkodhatom. Amíg fenn voltam a csúcson, volt elég pénzem, addig ragadtak rám a „barátok” is. De csúnyán elbántak velem... Még a mai napig sem kapom meg a nyugdíjamat. — Mondana néhány szót a családjáról? — Férjem Gyarmati -Dezső, őt úgy hiszem nem kell különösképpen bemutatni. Lányom aerobictanár és a Nap TV-ben ő szokta tartani az aerobictomát. —Véleménye szerint mennyire lehet a művészetet elkülöníteni a politikától? — Soha nem foglalkoztam politikával, de a múlt rendszer kegyetlenségeit megismertem. Akkor nem lehetett a politikát és a művészetet különválasztani. Kolozsvárról jöttem, s mindig is úgy éreztem, hogy nem tudok igazán beilleszkedni, egyedül vagyok. Évekig státus nélkül dolgoztam és elismérést senkitől sem kaptam. Egyetlen célom van: összeírni egyszer, hogy annak idején milyen szerepeket játszottunk, hogy lássa az utókor azokat a művészi értékeket is, amelyeket a politika nem karolt fel. P.J. „Kutyanyúzó” Détár és „Negyvenlepényes” Papp Vésztői Kalendárium Népszerű hagyományt újítottak fel Vésztőn, amikor kiadták az 1992. évre szóló kalendáriumot. Sok év telt el azóta, hogy az előző helyi kalendáriumot forgathatták az emberek, és így jogos igényt elégítettek ki az idei évkönyv megjelentetésével. A naptári részt jeles helyi személyiségek anyakönyvi hírei egészítik ki. Hiányolom a szokásos hókezdő grafikákat, és kár, hogy üresen maradt szinte minden hónap hátoldala, melyeket bizonyára meg lehetett volna tölteni közhasznú ismeretekkel. Példamutató helytörténeti munkálkodásról ad bizonyságot a kalendárium tartalma. Ilyen a vésztői ragadványnevek gyűjteménye, amelyet öt munkatársával együtt Balogh Imre állított össze. Derűs pillanatokat jelent a „Kutyanyúzó” Détár vagy a „Negyvenlepényes” Papp ragadványnevének magyarázata, a tréfásabbakról nem is szólva...! Hasonlóan humorosak a vésztői szólások és közmondások gyűjteménye, amelyet Szabó Béláné könyvtáros állított össze, s csak azokat közli, amelyek az O. Nagy Gábor-féle Mi fán terem?-ben sem szerepelnek. Ilyen például: „Annyit ér, mint Ladányban a koldulás”, azaz semmit sem; vagy „El Okány mellett, be se Vésztőre” — mondják arra, ki nem veszi észre a másikat, netán szándékosan elfordítja a fejét. Szabóné érdeme a háziasszonyoknak szóló, konyhai fortélyokkal tűzdelt jótanácsok és a Vésztői Pávakör története, néhány emlékezetes fellépés fényképével. A szépirodalmi részt Mike Jánosné szerkesztette, olyan helyi kötődésű írók bemutatásával, akiknek országos hímeve van: Hegyesi János, Lakatos Menyhért, Pardi Anna, Sinka István és Szabó Pál. Mindegyikőjük önálló cikket kapott, melyet arckép és életútjuk rövid leírása vezet be, majd jellemző irodalmi szemelvényeket olvashatunk. És még nincs vége, mert figyelmet érdemel az egykori vésztői közművelődési egyletek számbavétele, tevékenységük a paraszti lakosság társaséletét szolgálta; nem kevésbé a helyi lakodalmas szokások leírása, az ideillő rigmusokkal együtt. Kimaradt ugyan a névnapok betűrendes mutatója, és egy szórakoztató horoszkóp is elfért volna az egyébként sok hasznos tudnivalót tartalmazó könyvecskében, de ezeket bőven pótolja Sánta Anikó grafológiai írása, Bottyán Mihályné bábaasszony interjúban közölt visszaemlékezése. Helyet kaptak az egyházi iskolák, a jókedvű „gyerekszájak” és más derűs történetek. A közhasznú információkat pedig az esős időt múlató rejtvény követi. A 140 oldalas kalendáriumot Vésztő mai arculatát bemutató fényképek zárják, amelyek ügyesebb szerkesztéssel az egyes cikkek utáni üres helyeket ízlésesen kitölthették volna. Néhány helyi cég hirdetésével talán még olcsóbban is elő lehetett volna állítani, mert a hasonló terjedelmű Csabjanszki Kalen- dár csupán feleannyiba kerül, és a 316 oldalas Bakony—Balatoni Kalendáriumért is csak száz forintot kell fizetni. Meggondolandó! Mármint az előállítás költségeinek lefaragása, mert várjuk a jövő évi kalendáriumot is, amelyben szívesen olvasnánk olyan vésztői büszkeségekről, mint a mágori dombnál lévő múzeum és szoborpark, a református parókia múlt századi festett mennyezete, avagy a Borsos Miklós domborművével díszített könyvtár története. Balogh Ferentz Szlovák nyelvű Békéscsabatörténet A békési megyeszékhelyen megjelent Haán Lajos Békéscsaba története című, szlovák nyelvű múlt századi művének hasonmás kiadása. Haán Lajos békéscsabai evangélikus lelkész, történész szlovák nyelvű várostörténete elsőként 1845-ben látott napvilágot, ennek 1866-ban Pesten megjelentetett második kiadásának egyetlen Békésben megtalálható példányáról készült a mostani hasonmás kiadás. A kötet első fele az eredeti, gót írással készült, sok cseh és egyházi nyelvi elemet tartalmaz, a másik fele a várostörténet mai szlovák nyelvű átírását adja közre. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a mai hazai szlovákság — s különösen a diákság — nehezen érti a múlt századi szlovák írást. Ludovit Haán „Památnosti Bé- kés-cabianske” című művét a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a békéscsabai szlovák iskola (gimnázium, általános iskola és kollégium) közösen jelentette meg ezer példányban. (MTI) Olvasóink írják A Krisna-tudat hiteles vallás „A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete (ISCKON) az ősi hindu tradíciónak törvényes megjelenési formája a nyugati világban.” Ursula King professzor, a bristoli egyetem teológiai és vallásos tanulmányok osztályának vezetője Ez a levélrészlet 1989-ben került az Állami Egyházügyi Hivatal asztalára. Azóta megtörtént a hivatalos bejegyzés, mellyel a Krisna- tudatot országunk is hiteles vallásnak ismeri el. Szigeti Csaba február 5-én e lap hasábjain megjelent cikkében ezt a tényt sajnálatos módon figyelmen kívül hagyja, s az egyházat hasonló rágalmakkal illeti, mint Németh Géza „református lelkész". Bizonyára sokan tudják már, hogy a tisztelendő úr ellen (akitől egyébként a saját egyháza is elhatárolta magát) polgári eljárás indult. Elősködés vagy támogatás? Nem titok, hogy a Krisna Hívők Közössége (más szerzetesrendhez hasonlóan) adományokból tartja fönn magát. A minimális szükségleteket meghaladó fölösleget jótékony célokra fordítják. Az adózók jóindulatának köszönhetően indulhatott el a „Food for life", azaz a „HARE KRISNA ÉTEL AZ ÉLETÉRT" szegényélelmezési akció. Srila Prabhupada, a szervezet alapítója az ősi védikus irodalomra hagyatkozva azt mondta: „Templomaink körül tíz kilométeres körzetben nem éhezhet senki. Fontos, hogy az emberek megértsék, hogy mi mélyen együttérzünk és törődünk ember fásainkkal, és képesek vagyunk ezt a törődést cselekedeteinkben is kimutatni.” Az ételosztást 1982-ben kezdték el az ISCKON tagjai az Egyesült Államokban, s ez azóta világméreteket öltött. Nyilvánvalóvá vált, hogy szegényekben Magyarország sem szűkölködik, ezért ez a program nemrégiben itt is kezdetét vette. A könyvosztásból befolyt összeg, a Magyar Vöröskereszt, a Népjóléti Minisztérium, a városi önkormányzat támogatása járult hozzá ahhoz, hogy Budapesten is (11. kér., Damjanich u. 50.) beindulhasson az akció, melynek keretében hetente körülbelül ezer munkanélküli, kisnyugdíjas és más nincstelen jut meleg élelemhez. Hamarosan a vidéki rászorulók is részesei lehetnek ennek. A tudás, ugyanúgy, mint más szerzeteseknek, számunkra is — a lelki tudás művelése és tanítása—az elsődlegesfeladat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elzárkózunk az anyagi ismeretek elől. „Használni kell a kultúrát, melyben élünk" —mondja Prabhupada. Ehhez természetesen szükségünk van értelmiségiekre (ami nem jelenti azt, hogy az érintettek feltétlenül otthagyják az egyetemet). Tévedés ne essék, Krisna nemcsak feléjük nyújtja karjait, hanem vonzza az egyszerű, kétkezi munkások szívét is, mert úgy gondolja, hogy az emberség, a becsület, a lelki tisztaság iskolai végzettségtől függetlenül létezik. ,A szerelem a legszebb földi érzés...” Ha valaki túlságosan vonzódik az érzéki élvezetekhez, nagyon könnyen szem elől tévesztheti Isten és a lélek birodalmát. Ugyan kinek jutna eszébe számon- kérni Assisi Ferencen, Szent Margiten, vagy a falusi plébánoson, hogy nem sétál kedvesével kézenfogva az utcán? Ugye senkinek? Miért teszik hát fel ezt a kérdést egy Hare Krisna-szerzetesnek? Nekünk a munkánk a prédikálás, amihez nélkülözhetetlen a példa- mutatás. ...Mi a helyzet a szülőkkel? A Krisna-tudat is elismeri, hogy a társadalom legfontosabb alapegysége a család. Célunk az, hogy a nézeteltérések, a válások e zűrös korszakában a szere tetet, a megértést és a türelmet helyezve a középpontba ezt megszilárdítsuk. A szülök nagy többsége megérti, hogy gyermeke saját szabad akaratából választotta ezt az utat, s támogatja mindenben. Sok család látogatja együtt nyilvános és templomi programjainkat. Nagyon sok apuka és anyuka hozza el és bízza ránk fiatalkorú csemetéjét, mert tudja, hogy itt csak jó dolgokat tanulhat. Az elmondottakból bizonyára kiderült, hogy mi egyáltalán nem vagyunk társadalmon kívüliek, hiszen a fájó szorongatás helyett Krisna karjai menedéket nyújtanak a nyugalomkeresőknek, élelmet adnak a szegényeknek. Ez az ölelés baráti. Л Krisna-hívök nevében: Danka Krisztina, Budapest * * * Megjegyzés: Mielőtt a szándékos hitelrontás gyanújába esnék, szeretném leszögezni, hogy célom csupán egy ma még kevésbé ismert vallás bemutatása egy beszélgetés és a médiák által. Az interjúhoz nincs hozzáfűzni valóm, hisz azt írtam le, ami elhangzott kettőnk között. Beszélgető-partnerem nem említette a szegények támogatását, így nem is írhattam le. A cikk befejező részéhez pedig csupán annyit: igyekeztem a „másik oldalt”, annak véleményét, aggályait is tükrözni. Egyébként erre többször is utaltam írásomban. A vallási mivolt megkérdőjelezése sem tőlem származik, ez is kiderül a figyelmes olvasáskor. Sajnálnám, ha konfliktusunk kiéleződne, ezért egy személyes találkozót javasolok valamelyik templomukban, akár egy riport erejéig is. A szerző EGYEDI KIVITELEZÉSŰ, BŐR, PLÜSS, SZÖVET- HUZATÚ FENYŐ; TÖLGYFA használt holland ÜLŐGARNITÚRÁK OROSHÁZÁN kedvező áron kaphatók MlfEteÁL К£Я£ЗХЕГ»ПдаХ ^ \ J fœSZV_KN KTABSASzVC > MŰSZAKI ÁRUHÁZ Kossuth u 6-12