Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

Még lehet... ...a nagyszénási nagyközség önkormányzatához fordulni azoknak a lakosoknak, akik a felemelt kamatozású, lakáscélú kölcsönök törlesztéséhez támo­gatást igényelnek. Ugyancsak várják azok jelentkezését, akik lakást építettek vagy vásároltak és ehhez vissza nem térítendő támogatást kémek. Az igények benyújtási határideje február 15-e. Akik ez után fordulnak támogatásért, azoknak az igé­nyét csak szeptemberben bírálja el a képviselő-testület. Miből élünk? Az MSZP orosházi városi szervezete a már tavaly meghir­detett Szocialista esték sorozat keretén belül február 14-én 17 órakor fórumot tart. A rendez­vény vendége Katona Béla or­szággyűlési képviselő, aki az ország költségvetéséről és gaz­dálkodási körülményeinkről tart vitaindító előadást. A fómm a Szabadság téri volt pártház nagytermében kerül megrende­zésre. A templomért Almáskamarás katolikus temploma felújításra szorul, a sürgősen elvégzendő munkák értéke mintegy 4,5 millió Ft. Az önkormányzat támogatásért for­dult dr. Pálos Miklós államtit­kárhoz, dr. Remport Katalin or­szággyűlési képviselőhöz, Gyu- lay Endre megyés püspökhöz és dr. Simon Imréhez, a Békés megyei közgyűlés elnökéhez. Véradás Dombiratoson pénteken, feb­ruár 14-én 8 és 14 óra között várják a művelődési házba a te­lepülés önkéntes véradóit. Vezetékes gáz Várhatóan hamarosan meg­történik a kevermesi központú, „Önkormányzatok a dél-békési földgázprogramért” elnevezésű alapítvány bejegyzése. A prog­ramban résztvevő 9 önkormány­zat és az alapítvány kuratóriuma dr. Simon Imrét, a megyei ön- kormányzat elnökét kívánja fel­kérni arra, hogy a kihelyezett kormánymegbeszélésen a mi­niszterek elé terjessze a helyi elképzeléseket. „AZ IGAZI FENEVA­DAK A LEGSŰRŰBBEN LAKOTT VIDÉKEKEN ÉLNEK.” (Grácián) Az új szövetkezeti és átalakulási törvényről tart előadást dr. Sárközi Tamás ésdr. Vadász György február 27-én Szegeden. Részvételi díj: 2000 Ft. Jelentkezés:ÁSZ BT., Szeged, pf. 925. Telefon: (62) 54-888, hétfő- szerda—péntek 10—12 óráig. A békéscsabai Hunyadi téri szaküzietben most pulóverek és joggingok. KÖRKÉP 1992. február 12., szerda Védd meg magad! Amikor a pedagógust szembesítik a rágalmazóval Szén, kenyér: nincs többé hatósági ár ( Folytatás az1 .oldalról) tóhelyettesre? Miért ilyen sok a túlóra? A továbbtanulók miért nem vesznek ki szabadságot? Élnek-e a pályázatok adta lehe­tőségekkel? Igaz-e, hogy a fű­téskorszerűsítésre az igazgató­nak az volt a megjegyzése, hogy inkább bérként kapták volna meg a ráfordított pénzt? Hallva a kérdéseket, a peda­gógusok is megérezték, itt sok­kal többről van szó, mint a he­lyettesítések és a túlóra-kifizeté­sek gondja. A névtelen bejelen­tőkre való hivatkozás pedig fel­bolygatta a kedélyeket. Jelen Jánosné igazgató szinte minden felvetésre válaszolt, s mint kiderült, nem önhiba, hogy az intézkedési tervet nem írták alá; az óratervet minisztériumi szabályozás alapján állítják ösz- sze; a hiányzókat pedig helyet­tesíteniük kell! A testnevelő al­kalmazása kapcsán, illetve to­vábbtanulási feltételeinek bizto­sításakor jogtalanság nem tör­tént. Végre örülhetnének, hogy egy fiatal, megbízható munka­erő került az iskolába, akit meg kellene becsülni! A túlórák kapcsán is minden félreértés rendeződött, és még arra is fény derült, hogy van bérmaradvány. Az igazgatónő visszautasította a személye elleni vádat is, és szo­rongásának adott hangot: — Nem kevés rágalom ért bennünket, olyan gyanúsítgatá- sokat vagyunk kénytelenek vé­gighallgatni, amelyeknek nincs valóságalapjuk. Csak dolgo­zunk valahogy! Hiszen a meg­nyert pályázatok, a nyolcadiko­sok sikeres felvételijei bizonyí­tanak valamit! Miért baj az, ha a kötelező óráink után hazame­gyünk. Hol és hogyan készül­jünk egyébként a másnapra?! Mi akkor is az iskoláért dolgo­zunk, amikor kezünkbe veszünk egy szaklapot éjszaka! Szeptembertől egyházi oktatás Gyulán Az egyházi iskolák működé­sének engedélyezéséről, az ez­zel összefüggő egyházi ingatla­nok rendezéséről tárgyalt hétfőn a gyulai képviselő-testület. A város decemberi határozatával már átadta a Pálffy Kollégium épületét a Szalézi Szent Ferenc Társaság Szent István Tarto­mány Szerzetes Rendnek. Fo­lyamatban van a Görögkeleti Román Egyházmegyei Kon- zisztórium kérése, a római kato­likus, a református egyház, vala­mint az izraelita egyházközség már benyújtotta igényeit. Ezeket több fórumon megvitatták és a kulturális bizottság az alábbi ál­lásfoglalásokat terjesztette a testület elé. Július l-jétől a Fais­kola úti óvoda, mint református egyházi óvoda működjön, egy­házi általános — római kato­likus és református — iskola lé­tesüljön a római katolikus egy­ház által visszaigényelt Petőfi tér 2. számú és az Érkel tér 2. számú épületekben, a reformá­tus egyház által visszaigényelt Szegedi Kis István utca 18. szám alatti épületben. Induljon újra a Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, a Kos­suth tér 5. számú régi gimnáziu­mi épületben, amelyben az Er­kel Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola működik. A kérdések és vélemények során megfogalmazódott, az egyházak igénye indokolt, az iskoláknak, akár állami, akár egyházi, esélyegyenlőséget kell biztosítani, az átszervezés során nem szenvedhetnek hátrányt sem a pedagógusok, sem a tanú-, lók. Több hozzászólás foglalko­zott azzal, hogy a gimnázium­ban két, illetve három egyházi vagy állami osztály induljon. Tulajdonjogi, finanszírozási aggodalmak is felszínre kerül­tek. Miután a középiskolákba a jelentkezési határidő február 15-e, a testület elvi állásfogla­lást hozott: egyetért az egyházi oktatás ez évi indulásával, biz­tosítja a kért épületeket. Már­cius végéig az önkormányzat és az egyházak között konkrét megállapodás-tervezet készül. Végül döntöttek abban is, hogy szeptembertől három állami és kettő egyházi osztály indul a gimnáziumban. Sz. M. Ringben a Toyota is Ki tudja miért, de tény: a világhí­rű autógyárak egymás után nyitják meg hazánkban képviseleteiket, au­tószalonjaikat. Az emberben időn­ként felvetődik a jövőt illetően, hogy ezek a cégek mennyiben megalapo­zottan döntöttek, milyen konkuren­ciát jelentenek egymásnak közelsé­gük. Tegnap délelőtt a fővárosban a Daihatsu falszomszédságában sajtó- tájékoztatóval egybekötve avatták fel a Toyota márkaszalont, melyet a Mikrotechnika Kft. a Toyota Keres­kedőházzal közösen létesített és üze­meltet. A sajtó képviselői előtt el­hangzott: a japánok igen magas kö­vetelményeket támasztottak, s csak valamennyi teljesítése után nyílha­tott meg a bemutatóterem. A sziget- országi autógyár három alapvető követelményének, a szervizszolgá­latnak, a bemutatószalon létesítésé­nek és az alkatrészellátásnak a mik- rotechnika megfelel, így kizárólagos forgalmazási jogot kapott. A ma délelőtti nyitáson a szalon­nak illusztris vendégei is lesznek: több vezető munkatársával együtt ott lesz M. Tanaka, a Toyota Motor Corporation vezérigazgatója is, aki üzleti tárgyalásra érkezett hazánk­ba. (szekeres) Toyota-szépségek a budapesti márkaszalonban Krizskó Jánosné tanár nem értette, hogy az általános vádak ellen miért kellene védekezniük a pedagógusoknak. Ez egy lehe­tetlen állapot —- mondta.—Én a bajok gyökerét abban látom, hogy kevés a gyerek, de ez nem a mi hibánk. Összevonással fe­nyegetnek? Egyetlen diák sem marad a faluban, a szülők elvi­szik őket máshová. Valaki ve­gye már észre, hogy lakosság- megtartó ereje az iskolának van ! Ha összevonunk, ha pedagógu­sokat elbocsátunk, lehet pénzt megtakarítani, de tíz év múlva nem lesz, akinek lakodalmat tartsunk Kardoson! A háromórás vita minden egyes részletét és megnyilvánu­lását természetesen nem tudjuk visszaadni, de ahogy a polgár- mester is ígérte, a témát ismét napirendre tűzik, mi pedig tájé­koztatjuk olvasóinkat. Csete Ilona Polgármester­halál Tragikus intermezzo szakítot­ta félbe tegnap délután Szarvason a kárpótlási ügyben tanácskozó érdekegyeztető fórumot: az egyik résztvevő, Gábor Mihály Ör­ménykút polgármestere rosszul lett és nem sokkal később meghalt. Az 57 éves, köztiszteletben álló ve­zető korábban Csabacsűdön és Örménykúton dolgozott a köz- igazgatásban. Tavaly január 1. óta töltötte be a 700 lakost számlá­ló szlovákok lakta kisközség pol­gármesteri tisztségét. Temetéséről később intézked­nek. Sz. J. Tegnapi munkanapján a T. Ház megkezdte a szövetkezeti törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló tör­vény módosítását indítványozó javaslat á(talános vitáját. A tör­vényjavaslatban Kónya Imre (MDF), Pásztor Gyula (FKGP) és Füzessy Tibor (KDNP) azt indítványozták: a szövetkezeti vagyon nevesítése során a tag üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közremű­ködés mértékének. A délutáni interpellációkat követően az Országgyűlés mó­dosította az ármegállapításról szóló, 1990-ben elfogadott tör­vényt. Eszerint megszűnik a ha­tósági ár, a szén, a koksz, a bri­kett, a lignit, a tűzifa, az 5 kg-nál nagyobb kiszerelésű PB-gázke- verék, a 2,8 százalékos zsírtar­talmú tej, a fehér kenyér, a tan­könyvek és a zeneoktatást szol­gáló kották esetében. Hatósági ármegállapítás lép érvénybe ez­zel szemben a közszolgálati rá­dió- és tv-műsorsugárzási díj esetében. A parlament nem iskola! A parlamenti közvetítések leghűségesebb nézői, a nagypapák és nagy­mamák újra és újra háborognak. Ha 386 képviselő van, akkor miért csak 200—240 jelenik meg egy-egy ülésen? Hol a többi? És ha szavazni kell, miért nehéz néha a határozatképességet biztosító 193 főt összeszed­ni? Felveszik azt a sok fizetést és még lógnak is! A mezőkovácsházi körzet képviselőnőjével, Remport Katalinnal (MDF) folytatjuk tegnapi beszélgetésünket. — Iskola-e a parlament? Köteles-e egy képviselő becsöngetéstől ki­csöngetésig a teremben ülni? — Nem. Az a kötelességünk, hogy jó törvényeket hozzunk, a szava­záskor legyünk jelen. Most olyan mennyiségű jogszabályt tárgyalunk egy évben, hogy egyszerűen Fizikai képtelenség lenne minden képviselő­nek mindegyikben egyforma alapossággal elmélyülni. A képviselő-cso­portokon belül van bizonyos munkamegosztás, például én a pénzügyi tárgykörökkel foglalkozom. Ha ilyen kerül napirendre, erről tájékozód­nom kell minél szélesebb körben. Eljárok minisztériumokba, találko­zom szakértőkkel, más frakciók hasonló témával foglalkozó képviselői­vel, olvasom a szakirodalmat, majd — ha hozzászólok — végiggondo­lom, megírom a beszédet, illetve a módosító javaslatokat. Mivel hétfőn- kedden plenáris ülések, szerdán-csütörtökön bizottsági ülések vannak, pénteken pedig az egyéni körzeti teendőket kell ellátni, szakemberrel pedig éjjel nem tanácskozhatunk, kénytelenek vagyunk olyan időben végezni a háttérmunkákat, amikor más frakciótársak által képviselt és feldolgozott témát tárgyal a Ház. Megkapjuk azonban a szó szerinti jegyzőkönyveket, így arról sem maradunk le, amit esetleg „élőben” elmulasztottunk. Ezer más okból is távol lehetnek képviselők: betegek, külföldön vannak, a hivatásukkal járó egyéb elfoglaltságuk van, telefon­hoz hívják őket, vagy csak éppen egy cigarettát szívnak el kint. Végül — akár bevalljuk, akár nem — az országgyűlési képviselő ma még „kijá­ró”, s hát az egyéni körzetében felmerülő feladatokat is el kell intéznie valamikor. S.Á. Hulla megoldás Megásták a gödröt a temetkezési vállalkozónak (Folytatás az 1. oldalról) kedvezően fogadták. December óta több temetést lebonyolítot­tunk, amikor hirtelen jött a gond. A mezőkovácsházi önkormány­zat éppen azt a szolgáltatást vet­te ki a kezünkből, amellyel a lakosságot segítettük. Bizonyí­tani tudjuk, hogy közel 5000 Ft a különbség a mi áraink és az ed­digiek között — mondja Almási Ferenc. — A vállalkozásba komoly pénzt fektettünk, hitelt vettünk fel, és 2,5 millió forintos a rak­tárkészletünk. Mit akarnak ve­lünk tenni? — kérdezi Tajki Ist­ván elkeseredve. Elhalasztott döntés — Valóban érkeztek be pá­lyázatok, de a képviselő-testület a helyi köztemetőre vonatkozó döntést elhalasztja az önkor­mányzati rendelet megalkotá­sáig. Ezt követően ismét megke­ressük a pályázókat — mondja Nagy András alpolgármester. — Késlelteti a döntést a megyei önkormányzat temetkezési vál­lalatot érintő privatizációja, va­lamint megvárjuk a tulajdonjog tisztázását. Erről értesítettünk minden pályázót. Hogy mi tör­tént valójában a betéti társaság­gal? Előzetesen érdeklődtek a tevékenység iránt, amelyhez mi szakmai tájékoztatót adtunk. Ezt egyébként más is megkapta. Megkérdezték: van-e akadálya a vállalkozásnak. Nekünk nincs jogunk egy vállalkozást meg­hiúsítani. Arra azonban nem kértek hozzájárulást, hogy a szolgáltatásukat a mezőkovács­házi temetőben is végezzék. El­lenben megállapodtak a Temet­kezési Vállalattal, hogy a rava­talozót, s annak berendezési tár­gyait bérbe veszik. Két hete megkerestek, hogy a cégbe- lyegyzéshez, hiánypótlásra kell az önkormányzat nyilatkozata, amely szerint hozzájárul a teme­tőben végzendő szolgáltatás­hoz. A testület egyelőre a meg­örökölt állapotot tartja fenn — mondja az alpolgármester, majd hozzáteszi: — A társaság eddig illegáli­san tevékenykedett és nem tar­tom tisztességesnek az eljárását. Erőszakosan, helyezti előnyé­vel akarja kiszorítani a többi pá­lyázót. Már így is megvádoltak azzal, hogy az Almási úrék biz­tosan lefizettek a kegyszerbolt megnyitásáért. Esélyek — A legkedvezőbb költség- ráfordítással mindenképp ma­gánkézbe adjuk a temetői szol­gáltatást. Az önkormányzati rendelet megalkotása után min­den pályázónak, köztük a Tajki és Társa Bt.-nek is van még esé­lye — mondja Nagy András. — Szakmailag olyan szolgál­tatást és áruválasztékot nyúj­tunk a lakosságnak, ami kedve­ző. Araink jóval olcsóbbak a réginél, nem utolsósorban pedig mindenről számlát adunk. Nem tudjuk, ha más településen elé­gedettek, akkor ez Mezőkovács- házán miért nem megfelelő? — kérdezik a társaság tagjai. Konklúziót nehéz levonni az esetből, hisz az ügy még nem zárult le. Talán mégis érdemes megjegyezni: egy vállalkozást elindítani, egy szerződést elő­készíteni, felelősségteljes ígére­teket tenni mindenkor csak meg­alapozottan szabad. Halasi Mária Sarokba szorítva Lakni kell A statisztikai hivatal előze­tes adatai szerint tavaly mind­össze 33 ezer lakás épült az országban. A központi költ­ségvetési szervek ebből szá­zat, az önkormányzatok 1500- at építettek. A fennmaradó részt családok önerős építke­zései tették ki. A korábbi években már erő­sen érződött az úgynevezett lakásépítési kedv visszaesése. Vélhetően azonban nem a ked­vük ment el az embereknek, hanem a pénzük lett kevesebb. S ez előbb-utóbb a jó kedvüket is elvette az építkezési szán­dékkal együtt. Márpedig vala­hol lakni kell és aki nem jut önálló lakáshoz, az vagy építe­ni kényszerül, vagy bérlőként tervezget egy jobb otthont magának. Az elmúlt évek so­rán az állam hatalmas és nyu­godtan mondhatjuk, rideg, olykor sivár lakótömböket emelt. Részben az erőltetett közösségi szellem, részben az akkor divatos monumentális szemlélet miatt. Am az élet, mint sok más egyebet, ezt sem igazolta vissza. Az ember amellett, hogy társas lény, leg­főképpen önálló személyiség. Biztonságérzete, családi nyu­galma, alkotó kedve csak egy önálló családi otthonban tel­jesedhet ki. Ma már nem lehet luxus a saját lakás. De mikor lesz mindannyiunk felett saját fe­dél?... A mai árak mellett épí­tőanyagot vásárolni hitel fel­vétele nélkül szinte reményte­len. Arról pedig ne is beszél­jünk, hogy milyen terhet vesz magára, aki eladósodik. A nagymama öreg, vertfalú kis háza, a többgenerációs pedig márcsak emlékeinkben léte­zik. Papp János

Next

/
Oldalképek
Tartalom