Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15-16 / 39. szám
1992. február 15-16., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Átadták a Darvas-díjakat Bara Margit, Béládi Miklós (posztumusz), Kiss Ferenc, Szenti Tibor és Elek László a kitüntetettek Tegnap Orosházán, a városháza kistermében szerény ünnepség keretén belül átadták a város szülöttéről, Darvas Józsefről elnevezett emlékplakettet és a velejáró pénzjutalmat. Az ünnepségen megjelent Szilágyi Menyhért, a megyegyülés elnökének helyettese, a megyei művelődési bizottság elnöke, dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei múzeum igazgatója, Orosháza város vezetését dr. Bereczki István jegyző képviselte. Néhány rövid mondat erejéig térjünk vissza az előzményekre. A Morvái Expedíció Brazíliában hét, Peruban tizenegy, Madagaszkáron öt, a Galapa- gosz-szigeteken huszonegy, az olasz autópályák betonjában pedig tizenhét Petőfi-csontváz- ra bukkant. Morvái több szakértő bevonásával bizonyította, hogy valamennyi lehet leghíresebb költőnk földi maradványa. fMH* Hankiss Elemérnek és Demszky Gábornak tegnap szinte izzott a telefonvonala, amikor Janicsák István, a ZIZI Labor szószólója egyik klipműsorában banánt fogyasztott. A hívások a vakok és gyengénlá- tók.klubjából érkeztek. Mélységes felháborodásuknak adtak hangot, hogy a televízió az Esti mese előtt pornográf műsorokat sugároz. *** Az olasz Bolognától Détári Lajost megvásárolta az albán III. ligás bajnokcsapat, a Trika- pura Prupika Buba. Détáriért az albánok 34 825 kecskét úsztatnak majd át az Adriai-tengeren, valamint két hétre Tiranában vendégül látják a legnagyob itáliai sztárt, Ciccolinát. Détári elmondta: óriási megtiszteltetés számomra, hogy a Trikapura játékosa lehetek, hiszen itt bebizonyíthatom, hogy én vagyok a legjobb magyar futballista Albániában. *** Minden magyar állampolgár kötelezhető levegőadó fizetésére. Egy egyszuszra felfújt léggömb (mely művelet az önkormányzatok képviselői előtt történik) térfogata adja meg a fizetendő adó mértékét. A gömb térfogatának kiszámításán a kormány és a Parlament még dolgozik. Kristóf Tibor, Gádoros Darvas József 80. születésnapját ünnepli a magyar irodalomtörténet és a hozzá közelállók. Február 10-én volt a születésnapja. Testvére, Dumitrás Mihály 1982 szeptemberében tett alapítványt Darvas József emlékének megőrzésére. Az alapítvány összegéből eddig 1986-ban és 1989-ben kaptak díjat azok, akiket a kuratórium munkásságuk révén arra érdemesnek tartott. Az alapítvány négy kategóriában jutalmazza az irodalom kutatóit és művelőit. Az első kategóriába tartoznak a népi irodalommal foglalkozó irodalomtörténészek, kutatók, ilyen minőségben kapott korábban díjat például Czine Mihály. A második kategóriába azok a művészek, színházi rendezők, könyvterjesztők kaphatják meg a díjat, akik Darvas József műveinek megjelenítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A harmadik csoportban olyan fiatal prózaíró és a szociográfia területén kiemelkedő egyéniségek tartoznak, akik a parasztság, a falusi élet értékeit mutatják be műveikben. Korábban Sarusi Mihály e kategóriában nyerte el a Darvas-díjat. A negyedik kategóriában olyan személyiség kaphatja meg az elismerést, aki Békés megyében kiemelkedő tevékenységet végez az irodalom terjesztése terén. Ebben a kategóriában korábban Varga Zoltán (ország- gyűlési képviselő) is elismerést kapott. Dr. Szabó Ferenc, a kuratórium titkára bevezető szavaiban Darvas József életútját, s annak orosházi vonatkozásait ecsetel- te. — Óvok mindenkit attól, hogy az író munkásságát sematikusan szemlélje, s ezek alapján tévesen ítélkezzen. Darvast ma többféleképpen méltatják, ám egyet senki sem vehet el tőle, mégpedig azt, hogy a magyar irodalomba ő emelte be Orosházát. Pályáját 1937-ben Féjja Gézával szinte egy időben kezdte. A legnagyobb magyar falu című műve—aminek nem örült mindenki a környéken — hű tükörképet alkot az akkori parasztság életéről. Az egy parasztcsalád története című kötetében hiteles szociográfiai elemzést ad az Orosházán élőkről. Tevékenységében felismerhetők Móricz és Németh László eszmeiségének nyomai. Harmadik alkalommal adjuk át a Darvas-díjat és tisztelgünk mindazoknak, akik munkásságuk révén kiérdemelték ezt az elismerést, amely elsősorban erkölcsi, s nem titkolt célja, hogy az ország e hátrányos helyzetű vidékéhez kösse az irodalomban nevet szerzett történészeket, művészeket — mondotta dr. Szabó Ferenc. E bevezetők után dr. Bereczki István, aki a kuratórium elnöki szerepét is felvállalta, átadta a díjakat. így Bara Margit művésznőnek, aki több filmben is a Darvas-művek főszereplője volt, közülük talán legemlékezetesebb a Szakadék című, amelynek 1956-ban volt az ősbemutatója. A művésznő meghatóban vette át az emlékplakettet, s azonnal felajánlotta a vele járó pénzt a város kisegítős tanulóinak, ezzel is elősegítve a szellemi fogyatékos gyerekek taníttatását. Két irodalomtudósnak adta át a kitüntetést dr. Bereczki István. Posztumuszdíjat kapott Béládi Miklós, aki 1983-ban hunyt el, s őt felesége képviselte az ünnepségen. Megosztva kapta ebben a kategóriában az elismerést Kiss Ferenc irodalomtörténésszel, aki betegsége miatt nem tudott eljönni az átadási ünnepségre. A szépirodalom fiatal művelői közül Szenti Tibor Hódmezővásárhelyen élő író kapott elismerést. Legjelentősebb és talán legismertebb műve A tanya című szociográfiai kötete. Elek László tanár, ma is Orosházán élő irodalomkutató, sajnos szintén nem vehette át személyesen a Darvas-díjat, mert betegsége ebben megakadályozta. Az ünnepség végén Szilágyi Menyhért gratulált a Darvas-díj új tulajdonosainak, s kifejezte reményét, hogy a díjat átvevők és általában a művészetben tevékenyen résztvevők munkásságát és munkájuk iránt érzett társadalmi tiszteletet is kifejezi az elismerés. Papp János Népművészek a Téglában A múltat őrzik, de a mának alkotnak Némi fantázia, ügyes kéz, és a kobaktökből csodálatos dísztárgy lesz Fotó: Fazekas Ferenc Talán nem elfogultság azt állítani, hogy az ország népművészeti hagyományokban egyik leggazdagabb, ha nem a leggazdagabb vidékén élünk. A legtöbb településnek van fafaragója, szövő-, hímzőasszonya; segítségükkel életre kelnek a múlt tárgyi emlékei, s a használati és díszítő eszközök szinte -észrevétlenül beépülnek mai életünkbe. Egy gazdag kultúrvilág önkéntes őrzői a népművészek, megmentve és a jövőnek kínálva mindazt, ami a múltból szinte felbecsülhetetlen értékként ránkmaradt... Először a hetvenes években jelentkezett megyénkben az igény, hogy a többnyire elszigetelten dolgozó népi alkotók kapjanak találkozási, továbbfejlődési lehetőséget. Az alapképzésekből nőtt ki az egy éve működő Békés Megyei Népművészeti Egyesület, melynek bázisintézménye a Megyei Művelődési Központ. Rendezvényeik többsége olyan együttlét, mely élő kapcsolatot jelent a többi alkotóval, s egyúttal képzés is. A elmúlt hét végén több, mint százan vettek részt a Téglában tartott, kétnapos összejövetelen. Éltetni a vidék művészetét A nagyteremben elmélyült munka folyik; akad, aki eredeti szőtteseket, hímzéseket vizsgál szakértő szemmel. Az egyesület tagjai gyűjtötték a szép kézimunkákat lakóhelyükön, hogy az arra érdemesek bekerüljenek majd egy tervezett megyei kiadványba. Amott egy ősz kontyos asszony hímzésmintát rajzol, mások legújabb munkáikat mutatják. — Valóságos ünnep minden ilyen együttlét — mosolyodik el Ledzényi Pálné, békéscsabai népi iparművész. — Amellett, hogy remekül szórakozunk, komoly munkát végzünk: szándékunk szerint gyűjtjük, továbbéltetjük, s a mai kornak megfelelően újra alkotjuk a vidék tárgyi népművészetét. A kötetlen ösz- szejövetelek, a képzések, a nyári táborok irányt mutatnak, segítenek bennünket, s jó alkalmak arra, hogy mély barátságok szövődjenek a népművészet iránt elkötelezett alkotók között. —Tagjaink közt vannak falusiak és városiak, méghozzá a legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek. Többen szakkört. tanfolyamot, iskolai csoportot vezetnek lakóhelyükön — mondja Pál Miklósné, a 160 tagú egyesület elnöke. — A szakmai irányítók a legképzettebb, legnagyobb tekintélyű alkotók, de mindenki átadhat valamit a többieknek saját tudásából. Keressük a bemutatkozási lehetőségeket is, megyén belül és kívül egyaránt... Most a márciusi országos textiles konferenciára, és a „Békés megye élő népművészete” című kiállításra készülünk. A fiatalok szőni szeretnek — A fából készült tükrök, dísztárgyak reneszánszukat élik — véli Vágó Ferenc fafaragó népi iparművész, aki a többiek munkáját irányítja. A csoport tagjai most a kobaktök megmunkálásán fáradoznak. Gerlai Ferencné somogyi mintát rajzol, majd speciális szerszámmal karcolja a motívumokat. — A gyógypedagógiai intézetben dolgozom, mint oktatás- technikus. A gyerekek egy része kimondottan ügyes kezű, s szeretném őket sok mindenre megtanítani — mondja a csoport egyetlen hölgy tagja. A fiatalok leginkább a szövés iránt érdeklődnek. Fekete Zita egy kolléganője biztatására jelentkezett tavaly az alapképzésre, s azóta számtalan térítőt, apró ajándéktárgyat készített. Első munkájára, egy tarisznyára különösen büszke. Dr. Illés Károlyné dombegyházi pedagógus, a szövők szakkörvezetője kislánykora óta barátkozik a szövőszékkel. Otthonukban most is fontos bútordarab, az iskolai szakkör tagjai tanulgatnak rajta. Illésné szerint a szövés legnehezebb része az eredeti minták alapján megtervezni a munkát. Persze az elkészítéshez is gyakorlat, szakértelem kell. De biztos, hogy megéri a fáradtságot! Gubucz Katalin Visszhang Bakos úr félrevezetései A Békés Megyei Hírlap február 10-ei számában megjelent ,,Dr. Zsíros Géza már 1990-ben elárult bennünket” című cikkel kapcsolatban az alábbi tényeket, illetve félrevezetéseket kívánom rögzíteni: Bakos ár hozzá nem értését bizonyítja az újságcikk. Árulást az követett el, aki az úgynevezett előprivatizációs törvényt megszavazta és frakcióvezetőként megszavaztatta. Mint közismert, negyedma- gammal nem szavaztuk meg a kisgazdafrakcióból ezt a törvényt. Elsőéves jogi hallgató is észrevette volna azt a tényt, hogy ennek a törvénynek a megszavazásával vége a reprivatizációs törekvésnek, ami pedig a kisgazdapárt kiemelt programpontja. A híres ügyvéd ezt nem vette észre vagy nem akarta észrevenni. Ezt követően törvényszerű volt, hogy elindult a lavina. Az Alkotmánybíróság megvétózta a kormány földtulajdon-rendezésre vonatkozó törvény ja va slat át. 4 Az Alkotmánybíróság döntése után került sor a kiskunmajsai ötpárti egyeztetésre, melyen Dragon Pál, akkori FKGP országos elnökségi tag megbízásából vettem részt. A szándéknyilatkozatot Torgyán doktor és csapatának előbb már említett előprivatizációs tön’ény megszavazása tette szükségessé. A kisgazdapárt ekkor már kényszerpályán volt. A szándéknyilatkozat segítségével sikerült a kistulajdonosok érdekeit szem előtt tartva eredményt elérni. Másik—ugyancsak a hozzá nem értést bizonyító tény—, hogy az Alkotmánybíróságon egyetlen cégbejegyzés, így a ,.Platform” vagy pártok bejegyzése sem történik. Nem is tart nyilván ilyen szervezeteket az Alkotmánybíróság. A Platformot, mint társadalmi szervezetet a megyei bíróság veszi nyilvántartásba. Ami a dokumentáció és pártvagyon átadását illeti, annak semmi akadálya nincs. Ezt viszont meg kell előznie a bizonyításnak, hogy a békési választmány törvényes keretek között zajlott le. Az ezt bizonyító jegyzőkönyvet és jelenléti ívet hozzám még senki nem juttatta el. Éppen ezért tettem lehetővé, hogy bírói úton bizonyítsanak, mert más dolog beszélni és más dolog a valós tényeket feltárni. Dr. Zsíros Géza Olvasóink írják A Parlamentben hangzottéi Az elmúlt negyven év tönkretette az ifjúságot, jelentette ki az egyik képviselő úr. A ,.tönkretétel” azzal kezdődött számára és több ezer fiatal számára, hogy elvégezhette az általános iskolát, valamelyik középiskolát, vagy egyetemet díjmentesen, vagyis ingyen. Sőt, a főiskolákon, egyetemeken ösztöndíjat kaphatott. S ha vannak gyermekei, azok is hasonló tönkretételben részesültek. A negyven év kezdetén és folyamatában százezernyi tehetséges fiatal végezte el a különböző középiskolákat, főiskolát és egyetemet, anyagi helyzetüktől függetlenül. A parlamenti képviselők nagy többsége, az őszek és ifjú titánok akkor szereztek valamilyen diplomát vagy doktori címet. így tette tönkre őket a negyven év. Ahhoz mit szól a képviselő úr, hogy ha ma valaki el akarja végezni az egyetemet, ahhoz 25—30 ezer forint kell? Ki tudja ezt megfizetni? A dolgozó rétegek biztos nem. Legyenek bár értelmes, okos gyermekeik. A jelenleg kialakult helyzet miben segíti az ifjúságot? —Abban, hogy a legújabban divatba jött pénznyerő automaták, brutális és horrorfilmek, szennyirodalmak aláássák a tinédzserek személyiségének fejlődését. —Abban, hogy közönséges bűnözök, immáron legálisan„ bordélyok létrehozásán mesterkednek, s ezt európai szintű szolgáltatásnak merészelik nevezni. — Abban, hogy előtérbe kerülnek az érdekházasságok, s így sok fiatal nem ismerheti meg a szerelmet. — Abban, hogy fiatal házasok nem juthatnak majd lakáshoz nyomorúságuk miatt. —Abban, hogy lassan már az sem vállalhat munkát, aki dolgozni szeretne. —Abban, hogy az elmúlt időszak jó szakemberei által létrehozott üzemeket, melyek a nemzeti vagyon részeinek számítanak, bagóért eltékozolják. — Abban, hogy született tehetségeink anyagi okok miatt ne tanulhassanak, s így közhasznú tudásukat ne kamatoztathassák a nemzet javára. Jelen nélkül pedig jövendő sem lesz! Mi más lenne ez, ha nem a nemzet temetése? Ifj. Salamon György, Békéscsaba Repülővel a virágkiállításra Áprilisban nyílik Hágában a virág-világkiállítás, mely üzleti esemény is, s egyben turisztikai látványosság. A holland légitársaság, a KLM révén a magyar virágkereskedők, természetkedvelők is könnyen eljuthatnak az esemény színhelyére. A KLM egyébként hatalmas mennyiségű virágot szállít a világ számtalan országába rendszeresen, így Magyarországra is. Ezért a holland légitársaság szorosan kapcsolódik az áprilistól októberig tartó rendezvényhez, amelyre egyébként 3 millió turistát várnak, köztük nem keveset Magyarországról is. Gold Club, Póstelek Toppless bár (Békéscsaba—Gyula között). Program: erotikus show, sztriptíz táncok. Szolgáltatásaink: erotikus masszázs, szexpartner-közvetítés. Nyitva: mindennap 17—04 óráig. Telefon: 06 (66)21-566. Értesítjük kedves =| utasainkat, hogy a R EX TRAVEL elköltözik! Március 1-jétől új címünk: Békéscsaba, Jókai u. 12. Telefon: (66) 28-440, telefax: (66) 28-440.
