Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
1992. február 11., kedd HAZAI TÜKÖR írékés megyei hírlap Nikotinstop Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) támogatását is élvezi Allen Carr: Nikotinstop című könyve, amely ezen a héten hazánkban is megjelenik. A könyvben leírt módszerrel — amely több neves angol lap és személyiség szerint is forradalmian új—remélhetőleg a magyar dohányosok száma is jelentősen csökken majd. A könyv szerzője — aki 25 éven át maga is megrögzött dohányos volt — a hagyományos módszerektől alapvetően eltérő módon kíván segíteni e káros szenvedély rabjain. Talán ennek is köszönhető, hogy a művet ma Angliában a dohányzásellenes mozgalom, illetve a dohányzásról leszokni vágyók „Bibliája”- ként tartják számon. KÁMb*GYEMÁNT l - - fl» ;(«Wi Képzeletbeli hírcsokor a jövőből Botrány a MÁV-nál. Felfüggesztették állásából Sín Gedeont, mivel bebizonyosodott, hogy 6 volt a felelős az 1996. március 27- én a Hegyeshalom—Szeged között közlekedő személyvonat 1,6 másodperces késésért. A MÁV az utazóközönségtől elnézést kér és természetesen kártérítést fizet. 1997. A Magyar Gazdasági Kamara engedélyezte a századik magyar—japán elektronikai vegyes vállalat létrehozását. A tőke 90 százaléka a Magyar Sok-Fény Rt. tulajdona. A Magyar Nemzetközi Bank finanszírozni szerette volna a vállalkozást, mintegy 30 milliárd (155 millió) konvertibilis forinttal, de az rt. nem tartott rá igényt. 1999. A Kisterenyei TNYSZ (Talpnyalók Szövetkezete) vezetősége nem tudott dönteni arról, hogy az MKP (Magyar Kommunista Párt) vezetője vagy az MSZMP-vezető Antall József nevét viselje-e a szocialista brigádmozgalom kommunista szombatja. Bakos Pál, Csorvás Keserű pirula kisiparosoknak Nincsenek rózsás hangulatban, pontosabban fogalmazva: elégedetlenek a békési kisiparosok. A város és négy társközségének, vagyis Kamut, Murony, Bélmegyer és Tarhos 470IPOSZ- tagja többségében a szolgáltatásban dolgozik és szolgáltatással foglalkozik, jórészt kétkezi munkát végez. — Tagjaink, a békési kisiparosok és vállalkozók minden évben adók és járulékok címén sok száz millió forintot fizetnek az államkasszába. Rossz a tagság hangulata az új adótörvény miatt, mely hátrányos megkülönböztetésként nehezedik ránk — kezdi Belleli Lajos, a békési ipartestület ügyvezetője, majd kisvártatva folytatja. — A megcsappant munkalehetőségekkel, a személyi jövedelemadó-törvény hátrányos megkülönböztetéseket tartalmaz a kisiparosokra, kiskereskedőkre nézve, amolyan adóbehajtók tartják rettegésben a tagságot — s máris lapozza a Magyar Közlönyt, s mutatja a diszkriminációs jogszabályt, melynek értelmében a kiállított számlák után az egyéni vállalkozóknak azonnal le kell vonniuk 3 százalék adóelőleget, ami a társas vállalkozókra nem vonatkozik. — Ez a rendelkezés hátrányos azért, mert szinte végrehajthatatlan adminisztrációs és adózási kötelezettségeket ró az iparosokra, feleslegesen kell a dolgokat dokumentálgatniuk, ugyanakkor ellenőrzésként meg kell kérdezni ügyfeleiket, ami bizalmatlanságot ébreszt a partnerekben, s ez az üzleti kapcsolatuk rovására is mehet. A pártállam idején, amikor az volt a cél, hogy a kisipart, magánkereskedelmet ne fejlesszék, hanem elnyomják, elsorvasszák, akkor volt hasonló szemlélet divatban. Ez a rendelkezés évekre megpecsételheti a kisvállalkozás sorsát — mondja nem kis indulattal Békési Zoltán, az ipartestület alelnöke, majd szusszanásnyi szünet után folytatja. —A mostani kormány vállalkozáspolitikát hirdet, tevékenysége viszont kísértetiesen a múltra emlékeztet, azzal túlszárnyalva, hogy az esetleges mulasztásokat tetemes bírsággal is honorálja. S máris újabb gondjaikat fejtegetik, nevezetesen a vállalkozásban tevékenyen részt vevő segítő családtagok megkülönböztetését. — Arról van szó, hogy a törvény maximálja a segítő családtagoknak kifizethető munkabérét, amit a vállalkozó költségként számolhat el. Ez az összeg viszont függetlenül a végzett munkától a főállású családtag esetében a mindenkori minimálbér, miközben a családtag felelőssége nagyobb, mint az alkalmazotté —folytatja az ügyvezető. —A könyvelés is külön misét érdemel — vált témát az alel- nök. — A törvény kettes számú melléklete alapján a könyvelésnek 10 naponta eleget kell tenni. Amennyiben az általános könyvvezetési kötelezettségének a vállalkozó valamilyen okból nem tud határidőre eleget tenni, egy esetleges ellenőrzés nyomán máris tetemes bírsággal sújtják, s egy nap akár többször is... De kérdezem: hol találok én olyan könyvelőt, aki ugrásra készen várja megrendeléseimet? — Mit szándékoznak tenni a helyi kisiparosok, kisvállalkozók? — Nem csak a helyi vállalkozók, hanem a Békés megyében működő valamennyi ipartestülettel egyeztetve az említett témakörökben egy igen kemény hangú írásos állásfoglalást juttatunk el Békés megye országgyűlési képviselőihez és a kormány tagjaihoz. Szeretnénk, ha a képviselők országgyűlési képviselőkként választóik érdekében hallatnák hangjukat. Kérjük őket, hogy a 3 százalékos adóelőleg-levonási kötelezettségének eltörléséért interpelláljanak, tegyenek meg mindent, hogy a segítő családtagokat ne minősítsék le, ne degradálják tizedrangú állampolgárrá, vagyis a Parlament ezt a döntését is vizsgálja felül. Kérjük azokat, akik a törvényt hozták, hogy a könyvelést illetően döntésüket még egyszer gondolják át, s módosítsák. Mindezek csak Békés megyében 15 ezer egyéni kisvállalkozó és családjának sorsát, megélhetését érinti, veszélyezteti — mondotta végezetül Belleli Lajos, a békési ipartestület ügyvezetője. — szekeres — Olvasóink írják Erdélyben a helyzet változatlan! 1989-ben egész Európát, de különösen bennünket, magyarokat örömmel töltött el a román forradalom győzelmének híre. Azt hittük, hogy a vörös diktátor halálával együtt meghal a román—magyar gyűlölködés is. Sajnos nem így történt! A felkelés után pár hónappal szélsőséges román elemek uszítására tudatlan, félrevezetett parasztok majdnem kiverték Sütő András fél szemét, és Tőkés Lászlót a mai napig névtelen levélben halállal fenyegetik. A bukaresti vezetés, élen az államfővel, nemegyszer támogatja, elősegíti a nacionalista megnyilvánulásokat. A parlamentben gyilkosnak kiáltják ki a Maros megyei székelyeket, és a budapesti vezetést azzal gyanúsítják, hogy Erdély megszerzésére törekszik. Ezt az elképesztő ostobaságot azokkal az éhező, fázó és nyomorgó tömegekkel próbálják elhitetni, akik a jelenlegi helyzetet látva már nem bíznak a jövőben. Hiszen könnyebb a román népet a magyar ellenségképpel riogatni, mint bármit tenni a leromlott gazdaság helyreállításáért. Erdély Magyarországhoz való csatolását lehetetlenné teszi az a tény, hogy ott sokkal több román él mint magyar. Ennek ellenére a népszámláláson a magyarság megosztásával megpróbálják elérni kevesebb nemzetiségi lakosság kimutatását. Ezen tények tudatában első látásra úgy tűnik, hogy nincs remény a román—magyar megbékélésre. Ha viszont egy kicsit félretoljuk a tényeket és elkezdünk keresgélni, megtaláljuk a megoldást. Európában sok olyan nép él, akik történelmük során konfliktusba kerültek egymással. Ezek a viszályok szerencsére már csak a történelemkönyvekben léteznek. Gondoljunk például a francia—német, vagy a francia—angol kibékülésre. Mint minden kapcsolatot, így a népek közötti kapcsolatot is az alapokkal kell kezdeni. A politikusok így tehetnek a legtöbbet a jobb viszonyért, ha támogatják a helyi kezdeményezéseket. A román—magyar határt minden határ menti településnél meg kell nyitni, hogy minden polgár úgy utazhasson, mint például egy francia Németországba. Az iskolák elősegíthetik a kulturális és sportkapcsolatokat. Létrejöhetnének különböző csereüdülések az Alpok aljától egészen a Feketetengerig. A gazdasági kapcsolatokban is végtelenek a lehetőségek. Az iparban, a mezőgazdaságban és a turizmusban való nagyobb arányú együttműködés mindkét ország javát szolgálná. A nemzetiségek közvetítő szerepe elengedhetetlen az első lépések megtételénél. Itt nemcsak magyarokra és románokra gondolok, hanem a mindkét országban élő németekre is. A hivatalos magyar politikának az európai és nemzetközi fórumokon ki kell állnia az erdélyi magyarság jogaiért, de semmiképpen sem szabad megsértenie a románság nemzeti öntudatát. E két nép közös múltját politikamentesen, a történészeknek kell tisztázniuk. Ha a román—magyar kapcsolatokat még ebben az évben sikerül némiképp javítani, akkor nem mondhatjuk többé, hogy Erdélyben a helyzet változatlan. Susánszki Imre, Gyula Ki kotorja a kéményt? Legalább ezren újráznak A Ut a jogosítvány visszaszerzéséhez avagy „tűzharc” a tüzeléstechnikai vállalatért Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy január 1-jétől életbe lépett a gépjárművezetők utánképzése. Ezen azoknak kell részt venniük, akiknek a jogosítványát valamilyen okból bevonták. Dr. Szeberényi Andort, a Közlekedési Felügyelet igazgatóját és Varga Sándor osztályvezetőt kezdeti tapasztalataikról kérdeztük. — Eddig az utánképzésre mintegy ötvenen jelentkeztek — kezdte Varga úr. — Náluk már megtörtént a feltárás, és ennek alapján besorolást nyertek valamelyik programba. Egyébként a feltárás gyakorlati vezetési próbából, B-kategóriás KRESZ-teszt kitöltéséből és pszichológiai elbeszélgetésből áll. Ezt a közlekedési felügyelet végzi, de a konkrét utánképzés már az Autóközlekedési Tanintézetnél, a Defenzív Kft.-nél (egykori MHSZ) és a T and D Agropari Kft.-nél történik. — Mekkora forgalomra" számítanak az idén? — Tudomásom szerint tavaly 2500 vezetői engedélyt vontak be megyénkben—vette át a szót az igazgató. — így a legóvatosabb becslések szerint is jóval meghaladja az ezret az utánkép- zésen idén részt vevők száma. — A pórul járt sofőrök hogyan szerezhetnek tudomást további teendőikről? — A bírósági ítélet vagy a szabálysértési határozat mellé kiegészítő határozatot is kapnak, amely tartalmazza, hogy utánképzés nélkül nem szerezhetik vissza jogosítványukat. Ezen kívül tájékoztatót is küldünk, amelyben a gyakorlati tudnivalók szerepelnek. Miután a gépjárművezető eleget tesz az utánképzésnek, igazolást kap és ez alapján — természetesen az eltiltás lejártát követően — hozzájuthat vezetői engedélyéhez. Ny. L. Sláger a használt autó Megkezdődött a személyautók importengedélyeinek kiadása. Az MTI információiból kiderül, hogy előbb azok a cégek kapják meg az importengedélyeket, amelyek új autót kívánnak behozni. Az ilyen kérelmeket 100 százalékban ki tudják elégíteni, ugyanis csak 30 ezer autó behozatalára érkezett igény, miközben az első féléves kvóta szerint 60 ezer személyautó importjára van lehetőség. Ugyanakkor a használt autók importjára vonatkozó igény többszöröse a fennmaradó 30 ezres kvótának. A régi járművek behozatalára vonatkozó óriási igény miatt az igazságos kvótaelosztás nem kis gondot jelent. Már javában zajlik a megyei közüzemi vállalatok átlakulása, vagyonátadási ceremóniája hazánkban, megyénkben. Ám egyikükkel, a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalattal több a „gond” a kelleténél, hiszen sajátos helyzetet lát el. A „perpatvart” egy ’91. december 5-én született döntés váltotta ki, mely szerint a békéscsabai városi közgyűlés úgy határozott, hogy ezentúl a megyei kéményseprő ipari tevékenység ellátását egy városi vállalat alapításával kívánja átvenni. Az indoklás szerint így a megyeszékhelyen olcsóbb, míg a megye többi településén (távolságtól függően) magasabb díjat állapítanának meg. A megyei önkormányzat nem rajong ezért a gondolatért, így a települések képviselő-testületéhez fordult segítségért. Ha ugyanis a 74 megyei település a megyei közgyűlést jelöli meg tulajdonosként — minden marad a régiben. Azaz Újkígyóstól Tarhosig, Geszttől Békéscsabáig ugyanannyiba kerülne a kéményseprés és más tüzeléstechnikai tevékenység. Ebben az ügyben a legilletékesebbet Varga Jánost, a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat igazgatóját kerestük fel. — Vállalatunk 1949 óta látja el megyénk településein a kéményseprői feladatot, melyet egyébként egy rendelet folyamatosan kötelező ' munkaként határoz meg. Ez a vállalatnak végzési, a lakosságnak tűrési kötelezettséget jelent — kezdte Varga úr.—Kéményseprő alapmunkánk mellett már kiegészítő vállalkozói tevékenységet is végzünk. így például tüzelés- technikai szervizelést, vegyszeres kazántisztítást, cserépkály- ha-építést, -javítást vállalunk. De a kömyzetvédelmi mérések is hozzánk tartoznak. Vállalatunk a megye valamennyi településének szükségletét kielégítő közüzemi szolgáltatást lát el, azonos színvonalon, azonos ellenértékért. A hírközlés (URH frekvenciaengedéllyel rendelkezünk) megyei szinten biztosított, ezen kívül a szakmunkásképzés is megyei szinten történik. Á békéscsabai közgyűlés határozatát az előbb említettek miatt nagyon elhamarkodottnak, rossznak ítélem. S ez a döntés egy jól menő, az egyszerű, átlagemberek által megszokott és elismert vállalat tönkretételéhez vezethet. Ráadásul a szolgáltatások igénybevételi aránya is azt indokolja, hogy a megyei önkormányzat kezébe kerüljön a vállalat. Mindemelett a cégünknél meglévő nem közmű vagyonnak nincs olyan része, amely kizárólag egy település szükségletének kielégítésére szolgálna. így műszakilag sem lehet elválasztani egymástól, hiszen az veszélyeztetné a többi települési önkrományzat ellátását. Áll a bál tehát a megye és székhelye között. A csabai közgyűlés köti az ebet a karóhoz, szeretné megnyerni magának a „nagy üzletet”. A „megye” mást szeretne. Ki tudja mi a helyes megoldás? Sz. Cs. G-Coop, Békés — Fjord 120 fagyasztóláda 22 400 Ft — Fjord 240 fagyasztóláda 29 800 Ft — Fjord 360 fagyasztóláda 36 000 Ft színhibával — Fjord 240 hűtőszekrény 13 700 Ft — Fjord 280/45 kombi hűtő 23 200 Ft 17 900 Ft — Frigolux 150 fagyasztóláda 22 400 Ft — Frigolux 300 fagyasztóláda 29 800 Ft — Lehel 60 fagyasztószekrény 16 500 Ft — Lehel 125 fagyasztószekrény árváltozás — Lehel 230 fagyasztószekrény 33 500 Ft — Lehel 160 " hűtőszekrény 17 000 Ft — Lehel 160 hűtőszekrény 18 700 Ft — Lehel 200 " hűtőszekrény 19 000 Ft — Lehel 200 hűtőszekrény 19 860 Ft — Lehel 240 " hűtőszekrény 20 000 Ft — Lehel 280/60 kombi hűtő 29 200 Ft — Lehel 240 hűtőszekrény 21 300 Ft — Lehel 300/115 kombi hűtő 36 600 Ft — Lehel 200 fagyasztóláda 29 900 Ft — Lehel 300 fagyasztóláda 37 000 Ft — Lehel 400 fagyasztóláda 44 000 Ft árengedménnyel — ITT 3701 ASO video 36 400 Ft 30 900 Ft — ITT 3520 video 35 600 Ft 29 900 Ft, — Funai 6600 video 31 500 Ft 29 500 Ft — Funai 6603 video 33 500 Ft 30 500 Ft — Samsung video 32 240 Ft 30 800 Ft — Samsung videolejátszó 22 800 Ft — Sanyo video 39 200 Ft 36 200 Ft Utánfutók kedvező áron! Békés megye területén díjtalan házhoz szállítás, telefonmegrendelésre Is. Cím: Békés, Széchenyi tér 5. Telefon: (66) 41-345. Pályázat a legelesettebbekért A József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány pályázatot hirdet 1992-ben ötvenmillió forint odaítélésére a következő feltételekkel: pályázhatnak azok a magyarországi természetes és jogi személyek, akik vagy amelyek szociális tevékenységet folytatnak, illetve ilyet kezdeni kívánnak. Az alapítvány a hazai társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek életfeltételein kíván ily módon segíteni. Az elbírálás során a pályázónak más alapítványoktól, intézményektől kapott támogatását a szakkuratórium a döntésénél figyelembe veszi. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) A pályázó nevét, címét, telefon/telefaxszámát, továbbá azt a bankszámlaszámot, amelyre a megítélt összeget kéri, valamint a bejegyzési okirat számát, b) Rövid indoklást, c) A támogatandó tevékenység költségigényét, a pályázó saját erőforrásait, valamint az igényeit összeg felhasználásáról részletes tervet, d) Ha a pályázó más alapítványnál, intézménynél pályázatot vagy kérelmet nyújtott be, annak pontos megnevezését, címét és az eddig odaítélt összeget. A pályázatot három példányban — lehetőleg az alapítvány által összeállított űrlapon — a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány címére kell eljuttatni. A pályázatok benyújtásának határideje: 1992. március 31. Áz alapítvány postacíme: 1300 Budapest 3., pf.: 227. A késve beérkezett pályázatokat a szakkuratórium nem tudja elbírálni. Pályázati űrlap igényelhető és további felvilágosítás kérhető az (1) 173-2486-os telefon/telefaxszámon, illetve az alapítvány címén.
