Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

1992. január 22., szerda

ideértve a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján a vagyonnevesítéssel szerzett vagyoni értéket (részjegy, szövetkezeti üzletrész) —, kivéve, ha azt a magánszemély elidegeníti, illetve a 33. §-ban felsorolt egyéb feltételek bekövetkezése esetén.”

4. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 14. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tagsági jogokról — ha a törvény kivételt nem tesz — tilos értékpapírt kiállítani.”

5. A tulajdonviszony rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami gazdaságnak a kezelésében lévő állami tulajdonú termőföld kijelölése és árverezése tekintetében a 15—26. §-ban, továbbá a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1991. évi törvény 13—27. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

61. §

1992. július hó 1. napjával:

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény (Pp.) 349. §-ának

(1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaviszonyból, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben az I—XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A munkaügyi vitában a munkaügyi döntőbizottság (szolgálati felettes) határozata ellen a jogosult — amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik — keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz.”

2. A Pp. 359. §-ának (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) ...Ugyanez vonatkozik a szövetkezeti tag más munkakörbe vagy munkahelyre való áthelyezését kimondó határozat ellen perújítás, illetőleg új eljárásnak hat hónap után történő megindítása (kezdeményezése) esetére is.”

3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el és a kötelezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, juttatásából, követeléséből — szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó munkadíjából — (a továbbiakban: munkabéréből) vonja le és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.”

4. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (Vht.) 59. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Végrehajtás szövetkezeti tag ellen

59. §. (1) A munkaviszony jellegű jogviszony alapján a tagot megillető munkadíjat a munkabérre vezetett végrehajtás szabályai szerint kell végrehajtás alá vonni. Nem vonható végrehajtás alá a részjegy.

(2) A tagot a szövetkezettel szemben egyéb címen megillető követelések (üzletrész, részesedés, osztalék, nem szociális juttatás, földjáradék stb.) lefoglalása a 79—80. §-okban foglaltak szerint történhet.”

5. A Vht. 62. §-ának (1)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„62. §. (1) A munkáltató, illetve a szövetkezet köteles az adós részére a munkaviszony, illetve a munkaviszony jellegű jogviszony megszűnésekor a külön jogszabály szerint olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből (munkadíjból) milyen tartozásokat kell levonni.

(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak, a munkaviszony jellegű jogviszonyt megszüntető tagnak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

(3) Ha a munkavállaló, illetőleg a szövetkezeti tag munkaviszonyba lép, vagy más szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyt létesítő tag lesz, köteles a jelen §-ban említett igazolást munkába lépése előtt az új munkáltatójának, illetve a másik szövetkezetnek átadni.”

62. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

1. A Ptk. 39—50. §-ai és 459. §-a.

2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (Mt.) 7. §-ának

(1) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése és a 67. § (2) bekezdéséből a „mező- gazdasági termelőszövetkezetek alkalmazottai” szövegrész.

3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 1. §-a, 3. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdésének b) pontja,

12. § (4) bekezdése, 13. §-a, 16. § (2) bekezdésének f) pontjában a kiválásra vonatkozó rendelkezés, 21. § (3) bekezdésének második mondata és (4)—(5) bekezdése, 24. § (4) bekezdése, 37. §-a, 39/A. §-ának (1)—(4) bekezdése, 40. §-a, 44. §-a, 58—59. §-ai, 65. §-a, 75. § (2) bekezdése, 95. §-a és 124—130. íjai.

4. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 2. §-a, 8. §-a, 20. § (2)

bekezdésének c) pontjából a „továbbá” kezdetű mondatrész, 43—52. §-ai, 54. §-a, 63/A. §-a, 64/B. §-a, 67. § (1) bekezdésének második mondata, 68. § (1) bekezdésének első mondata, 72. §-a, 89/A § (1) bekezdéséből „és társadalom érdekeivel történő egyeztetés” szövegrész és a második mondat, a 107—112. §-at. *

5. Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet

10. §-a, 15. § (1) bekezdéséből „a szövetkezet által használható” kezdetű szövegrész a mondat végéig, 15/A. §-a. 16. §-a, 18. §-a, 28. § (1) bekezdésének h) pontja, 30. § (1) bekezdéséből a „vagy kizárt” szövegrész.

6. A fogyasztási, értékesítő és beszerzőszövetkezetekről szóló 1971. évi 35. törvényerejű rendelet 18. §-a.

7. A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet 17. §-a.

8. A takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. törvényerejű rendelet 31. §-a és 45. §-a.

9. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 60. §-ának (1) bekezdéséből a „vagy szövetkezetét”; (2) bekezdéséből a „vagy szövetkezeti tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony)” szövegrészek.

10. A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségeinél a tisztségviselők megbízatásának meghosszabbításáról szóló 1979. évi 20. törvényerejű rendelet.

11. A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyéb jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 16. §-a.

12. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 2. §-ának e) pontja, IV. fejezete (35—45. §-ok),

77. § (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése, 79. §-ának (2) bekezdése.

13. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XV. törvény 4—7. §-a és 9. §-a.

14. A mezőgadasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény 2. §-a, 5. §-a és 12—13. §-ai.

15. A földről szóló 1987. évi I. törvény és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi 11. törvény módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény 3. §-a.

16. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 67. § (2) bekezdésének e) és f) pontja.

(2) A szövetkezeti tag tulajdonában álló, de az Szvt. hatálybalépését követően a mezőgazdasági szövetkezet közös használatába adóit (visszahagyott) földre vonatkozóan a szövetkezet földjáradék fizetési kötelezettsége a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés megkötésével szűnik meg.

63. §

(1) 1993. január hó 1. napjával hatályukat vesztik:

1. A Pp. 358. §-ának (2) bekezdése.

2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és ennek módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény, valamint az 1971. évi 34., 1977. évi 9. és az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet.

3. A szövetkezetekről szóló 1971. évi II. törvény és a módosításáról szóló 1977. évi 6., 1981. évi 14., 1982. évi 30. törvényerejű rendelet és az 1988. évi

11. törvény.

4. Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet és a módosításáról szóló 1977. évi 7., 1982. évi 31. és az 1989. évi 12. törvényerejű rendelet.

5. A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. törvényerejű, és a módosításáról szóló 1977. évi 8. és 1982. évi 34. törvény- erejű rendelet.

6. A Bsz. 23. § (1) bekezdésének a) pontjából a „továbbá a szövetkezeti döntőbizottságnak és a közgyűlésnek a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott határozata”; a 23. § (2) bekezdéséből pedig a „szövetkezeti döntőbizottság” szövegrész.

7. A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 14. §-ának (2) bekezdése.

8. A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet, és a módosításáról szóló 1981. évi 33. és 1988. évi 19. törvényerejű rendeletek.

9. A takarékszövetkezetekről szóló 1971. évi 22. törvényerejű rendelet, valamint a módosításról szóló 1982. évi 32., és 1989. évi 3. törvényerejű rendelet.

10. A Vht. 60—61. §-ai és az előttük lévő cím.

11. A szövetkezetekről szóló 1978. évi III. törvény és az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1985. évi

13. törvényerejű rendelet.

12. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény.

13. Egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról szóló 1986. évi 17. törvényerejű rendelet.

(2) Ha a szövetkezeti szakcsoport megszüntetésével (megszűnésével) kapcsolatos elszámolás a 36. §-ban megjelölt időpontban folyamatban van, az elszámolást a szakcsoportokra vonatkozó jogszabályok szerint kell befejezni.

64. §

Az Szvt. és e törvény nem érinti a következő jogszabályok hatályát:

— a lakásszövetkezeti biztonsági alap képzéséről és felhasználásáról szóló 57/1988. (XII. 24) PM rendelet;

— a lakásszövetkezetek gazdálkodási rendjéről szóló 78/1988. (XII. 27.) PM—ÉVM együttes rendelet.

1992. január 22., szerda

vény nem utal más formájú gazdálkodó szervezet vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi körébe.

(2) A hitelszövetkezet a tevékenységét csak tagjai részére végezheti.

A munkavégzésre vonatkozó szabályok

63. §

A szövetkezeti tagsági viszony keretében a vállakozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhetnek létre.

64. §

A vállalkozási jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát az önkormányzati szabályzatnak és a polgári jog szabályainak megfelelő, csoportos vagy egyéni tagsági megállapodások határozzák meg.

65. §

(1) A szövetkezet és a tagjai között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra a Munka Törvénykönyve — a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok kivételével —, a szövetkezeti önkormányzati szabályzat és az ezeknek megfelelően megkötött szerződések az irányadóak.

(2) A szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni.

66. §

(1) A munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott tagok és a szövetkezet alkalmazottai érdekeik megvédésére az 1989. évi II. törvény alapján közös munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet hozhatnak létre, amelynek jogaira a Munka Törvénykönyve és az annak alapján kiadott jogszabályok előírásai az irányadók.

(2) A munkavégzéssel összefüggő jogokat és kötelezettségeket, valamint az ezek érvényesítésével kapcsolatos eljárást — a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok alapján — a szövetkezet és az érintett tágok, alkalmazottak munkavállalói érdek-képviseleti szervezete közötti megállapodás rendezi.

Tartalékképzés

67. §

A szövetkezet az alapszabálya szerinti mértékben és módon eredménytartalékot képezhet, amit a veszteségek fedezésére is fordíthat.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

68. §

A szövetkezet beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET Felelősség

A szövetkezet felelőssége tartozásaiért

69. §

(1) A szövetkezet a vagyonával felel tartozásaiért. A szövetkezet vagyona: a részjegytőke, az üzletrésztőke, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök.

(2) A tag a saját vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakásszövetkezet tagjára.

A szövetkezet és a tag kártérítési felelőssége

70. §

(1) A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(2) A szövetkezet — vétkességére való tekintet nélkül — köteles megtéríteni tagjának azt a kárt, amely

a) a tagot a munkaviszony jellegű munkavégzés során vagy a szövetkezet közvetlen irányítása és felügyelete alatt végzett saját gazdasági tevékenysége közben érte, továbbá

b) a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett.

(3) Nem terheli a szövetkezetét a (2) bekezdés szerinti felelősség, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a szövetkezet a kár azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő.

71. §

A tag a szövetkezetnek okozott kárért — a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével — a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.

72. §

A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.

A szövetkezet és az alkalmazottak közötti felelősség szabályai

73. §

A szövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

(V. rész)

IX. FEJEZET

Szövetkezetek egyesülése, szétválása, átalakulása és megszűnése Szövetkezetek egyesülése

74. §

(1) Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésén szövetkezetenként számítva az összes tag — takarékszövetkezetnél a jelen lévő tagok — kétharmados szótöbbségével elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Iskolai szövetkezetnél az egyesüléshez (beolvadáshoz) az oktatási intézmény vezetőjének hozzájárulása is szükséges.

(2) Az egyesülő szövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új szövetkezet alapszabályát, szükség szerint módosítják az önkormányzati szabályzatokat, továbbá megtartják a szükséges választásokat.

(3) Az egyesülő szövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (befogadó) szövetkezetre szállnak át.

75. §

Az egyesülésre egyébként e törvény 7—9. §-át, továbbá a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Át) 60—66. §-át kell megfelelően alkalmazni.

76. §

A szövetkezetek egyesülése során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

A szövetkezet szétválása

77. §

(1) A közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével elhatározhatja a szövetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani.

(2) Az első közgyűlésen a szövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról és arról, hogy ki melyik szövetkezet tagja kíván lenni. Ezt követően az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni, amelyet — a lakásszövetkezeteket kivéve — könyvvizsgálóval kell véleményeztetni. Az igazgatóság köteles továbbá javaslatot tenni az üzletrészek névértékének megállapítására.

(3) A második közgyűlés határoz a szétválásról, a vagyonmegosztásról és megállapítja az üzletrészek névértékét.

78. § *

Az új szövetkezetek a korábbi kötelezettségekért a vagyonmegosztás arányában felelnek.

A szövetkezet átalakulása

79. §

(1) A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá — takarékszövetkezet, hitelszövetkezet és biztosító szövetkezet csak részvénytársasággá — alakulhat át.

(2) A gazdasági társaságba be nem lépő szövetkezeti taggal a 91. § alkalmazásával el kell számolni. Ha a gazdasági társaságba be nem lépő tagok új szövetkezetét alapítanak vagy más szövetkezetbe belépnek, a külön törvény szerint fel nem osztható vagyon rájuk eső része e szövetkezetét illeti.

80. §

Ha a tagok tizenöt százaléka az átalakulást írásban indítványozza, az igazgatóság köteles 90 napon belüli időpontra összehívni a szövetkezet átalakulását előkészítő közgyűlést (a továbbiakban: előkészítő közgyűlés).

81. §

(1) Az igazgatóság köteles az előkészítő közgyűlés elé olyan indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről és a szövetkezeti tagok jövőbeni helyzetéről, ideértve a juttatások és támogatások (59—60. §) kérdését is;

b) javaslatot tartalmaz a választott társasági formára és a vagyon megosztására;

c) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.

(2) Az előkészítő közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével

— az üdülőszövetkezet kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag — dönt az indítványban tárgyalt kérdésekről.

(3) Az előkészítő közgyűlés bizottságot jelölhet ki az átalakulás előkészítésére.

82. §

Az igazgatóság (bizottság) az előkészítő közgyűlés döntései alapján köteles az átalakulási terven és a vagyonmérlegen felül jegyzéket készíteni a továbbra is fennmaradó juttatásokról és támogatásokról.

83. §

(1) Ha az előkészítő közgyűlés az átalakulás mellett döntött, az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő harminc napon belül köteles összehívni az átalakulási közgyűlést.

(2) Az átalakulási közgyűlésre a szövetkezet valamennyi tagját úgy kell meghívni, hogy a meghívóhoz mellékelni kell a 81—82. §-ban felsorolt iratokat.

(3) Az átalakulási közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével

— az üdülőszövetkezet kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag — dönt a szövetkezet átalakulásáról. Ezt követően a közgyűlés a korlátolt felelősségű társaság első taggyűléseként, illetőleg a részvénytársaság alakuló közgyűléseként folytatja munkáját, a Gt. szabályainak megfelelően.

84. §

(1) Az átalakulás feltétele a fel nem osztható vagyon kivételével a sző-