Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

1992. január 22., szerda

vetkezet teljes vagyonának a tagok közötti — értékpapírokban megtestesített — felosztása.

(2) Az átalakuló szövetkezeteknek a külön törvény szerinti fel nem osztható vagyonára jutó részvényt vagy üzletrészt a közgyűlés által meghatározott szövetkezeti vagyonkezelő szervezetnek kell átadnia, amely részesedést a gazdasági társaság egy éven belül — a mindenkori bankkamattal növelt névértékben — megvásárolhat. Ez nem vonatkozik a lakás-, a takarék- és az iskolai szövetkezetre.

85. §

(1) Az új gazdasági társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét)

a) a szövetkezeti tagok rendelkezésére álló szövetkezeti üzletrészek összértéke és

b) az új társasági tagok vagyoni hozzájárulása együttesen alkotja.

(2) Az egyes társasági tagok törzsbetétje (részvénye) az (1) bekezdés

a)—b) pontjában megjelölt vagyonból reájuk eső résznek megfelelően alakul. A törzsbetét legkisebb összege — a Gt. 159. §-a (1) bekezdésétől eltérően — az átalakuló szövetkezet tagjai esetében nem lehet kevesebb tízezer forintnál.

(3) Az átalakuló szövetkezet tagjainak részvényjegyzése nem utasítható vissza.

86. §

Ha a szövetkezet

a) korlátolt felelősségű társasággá alakul át, az Át. 26—27. §-át,

b) részvénytársasággá alakul át, az Át. 33. §-ából a b) és az f) pontot is alkalmaznia kell.

87. §

Ha a szövetkezetből alakult korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság alapítóinak többsége az átalakult szövetkezetnek is tagja volt, a társaság a cégszövegébe a „szövetkezeti” jelzőt felveheti.

88. §

Az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság az átalakult szövetkezet általános jogutódja. Az átalakulásról egyébként az Át. 4—11. §-át, valamint 71—75 §-át kell alkalmazni.

A szövetkezet megszűnése

89. §

(1) A szövetkezet megszűnik, ha

a) a közgyűlés — az összes tag kétharmados szótöbbségével, lakásszövetkezeteknél egyhangúlag — elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;

b) más szövetkezettel egyesül, abba beleolvad, szétválik vagy gazdasági társasággá alakul át;

c) tagjainak száma öt alá — iskolai szövetkezetnél és hitelszövetkezetnél tizenöt alá — csökkent, és emiatt vagy más törvényes okból a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

(2) A legkisebb kötelező taglétszám hiánya miatt csak akkor van helye a szövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a szövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.

(3) A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

90. §

(1) Ha a szövetkezet a 89. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak van helye. Erre a Gt. 47— 54. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel.

(2) Lakásszövetkezeteknél a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki, ha a tagok a végelszámoló személyében nem tudnak megállapodni. Minden más esetben a végelszámolást az igazgatóság végzi.

(3) A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után szövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető.

91. §

(1) A végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és a nem tag üzletrész-tulajdonosok között — részjegyük, más vagyoni hozzájárulásuk és üzletrészük arányában — fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni. Az alapszabály szerint fel nem osztható vagyonrészt az alapszabályban megjelölt szövetkezeti célra kell fordítani.

(2) Lakásszövetkezetek esetében a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.

(VI. rész)

X. FEJEZET

A lakásszövetkezetekre vonatkozó különös szabályok Közös rendelkezések

92. §

(1) E törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezetek: a lakás-, a nyugdíjasházi, az üdülő-, a személygépkocsi-tároló, a műhely- vagy üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt: lakásszövetkezet).

(2) A lakásszövetkezet közhasznú tevékenységet ellátó kommunális szervezet.

93. §

Lakásszövetkezet alapításához az is szükséges, hogy a leendő szövetkezet területi egységet vagy a szövetkezet jellegének megfelelő más egységet (építési ütem, épület, épületcsoport stb.) alkosson.

94. §

A lakásszövetkezet közgyűlésén lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a szavazatok figyelembevételének módját.

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

95. §

(1) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki

a) a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségek teljesítését vállalja, továbbá

b) fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetére hozzájárul

bb) a természetes személy a tartozásának az illetményéből való levonásához, a megfelelő illetményrésznek a lakásszövetkezet javára történő engedményezésével ,

be) a jogi személy vagy bankszámlával rendelkező más személy az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez.

(2) Lakásfenntartó szövetkezetnél a tulajdonos és a használati jog gyakorlására jogosult személy tagfelvételi kérelme — ha az (1) bekezdésben szabályozott feltételeknek eleget tesz — nem utasítható el.

(3) Ha a lakás több személy tulajdonában, illetve használatában van, mindegyik tulajdonostárs, illetőleg használatra jogosult kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe.

(4) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

96. §

(1) A nem tag tulajdonos fizetési kötelezettségének biztosítására a 95. § (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

(2) Az engedményező nyilatkozat végrehajtható okirat. Ha a tag vagy nem tag tulajdonos a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesíti, az igazgatóság az engedményező nyilatkozat alapján a munkáltatótól kérheti az esedékessé vált tartozásnak az illetményből való levonását.

(3) Ha a tag a lakásfenntartó szövetkezetből kilép, illetve kizárják, az engedményező nyilatkozat továbbra is érvényben marad, amíg a volt tagnak tartozása van.

97. §

(1) Nyugdíjasházi szövetkezetbe tagként az vehető fel, aki a lakásszövetkezeti tagság általános feltételeinek megfelel, és nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte vagy öt éven belül eléri.

(2) Az alapszabály a tagságra további feltételeket állapíthat meg.

(3) A tag a lakóegységbe csak az (1)—(2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő személyt fogadhat be; más személy befogadása a tagsági viszonyt megszünteti.

98. §

(1) A lakásszövetkezeti tagsági viszony akkor is megszűnik, ha a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik.

(2) A tagsági viszony megszűnése esetén az állandó, illetőleg az időleges használat joga is megszűnik.

99. §

(1) Lakásépítő szövetkezetnél a kilépő tag és az örökös átruházhatja építtetői jogát, és a jogosultság megszerzője kérheti tagként való felvételét. A kérelem csak akkor utasítható el, ha a kérelmező nem felel meg a lakásszövetkezeti tagság általános feltételeinek.

(2) A lakásépítő szövetkezetből kizárt tagnak a szövetkezettel szembeni követelését az alapszabály a volt tag által a lakóházépítésre teljesített befizetésekre, továbbá az elvégzett munkák és a nyújtott szolgáltatások ellenértékére korlátozhatja. Ez a rendelkezés vonatkozik arra a volt tagra is, aki építtetői jogának átruházása nélkül lépett ki a szövetkezetből.

(3) A lakásépítő szövetkezet az új tag felvételét követő harminc napon belül köteles elszámolni a kilépett, illetőleg kizárt taggal.

100. §

(1) A nyugdíjasházi szövetkezet tagjának halála esetén az örökös a lakást csak akkor használhatja, ha — kérelmére — a szövetkezetbe tagként felveszik.

(2) Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el. ha a kérelmező a 97. § (1)—(2) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel.

(3) Ha az örökös nem felel meg az előírt feltételeknek vagy tagfelvételét nem kéri, és a tulajdonjogot vagy az állandó használat jogát a hagyatékát adó végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a feltételeknek megfelelő személyre nem ruházza át, a nyugdíjasházi szövetkezetét további hat hónapig a tulajdonjogra, illetve az állandó használati jogra a forgalmi értéken vételi jog illeti meg.

101. §

(1) Ha a lakás állandó használatának a joga megszűnt, a volt tag köteles a lakást kiüríteni, és elhelyezésre nem tarthat igényt. Ezt kell megfelelően alkalmazni üdülőszövetkezetben az időleges használati jog megszűnése esetén is.

(2) Ha a lakásfenntartó szövetkezetben a tagsági viszony megszűnik, a volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését — a túlfizetés kivételével — a szövetkezettől nem követelheti. Az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

1992. január 22., szerda

árverési vevő személyét sorsolással kell eldönteni, vagy ha kérik, a vagyontárgyat közös tulajdonukba kell adni.

(3) Az árverés vezetője kizárja az adott vagyontárgy megismételt árverezéséből azt az árverezőt, aki az árverési vételárat nem fizeti meg. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti, amely a szövetkezetét illeti.

(4) Az adott vagyontárgy árverése után az árverési vételárként kifizetett szövetkezeti üzletrészt be kell vonni, és a meglévő szövetkezeti üzletrészek részarányát ki kell egészíteni.

44. §'

(1) A zártkörű árverést az árverésre kijelölt vagyontárgyra mindaddig folytatni kell, amíg a 40. § (1) bekezdése szerinti megegyezés meg nem születik, illetőleg ameddig az egyes vagyontárgyak legalább a vagyonértékelésen megállapított értékükön az árverésen el nem kelnek.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti árverésen a vagyontárgy nem kel el — a közgyűlés döntésétől függően —, az árverést a kikiáltási árnál alacsonyabb értéken is le lehet folytatni. Ha a zártkörű árverés így sem vezet eredményre, nyílt árverést kell tartani, amelyen szövetkezeti üzletrésszel nem rendelkező személy is részt vehet. A nyílt árverésen készpénzzel is lehet licitálni, és az árverési vételár a kikiáltási árnál alacsonyabb is lehet.

(3) Az árverési nyereségnek (az árverési vételárnak a kikiáltási árat meghaladó részének) készpénzben keletkező adózás utáni részével növelni kell a szövetkezet meglevő vagyonát, és ennek alapján kell újra megállapítani az egyes szövetkezeti üzletrészek névértékét.

(4) Az árverési veszteséggel (a kikiáltási árnak az árverési vételárral csökkentett összegével) csökkenteni kell a szövetkezet meglévő vagyonát, és ennek alapján kell újra megállapítani az egyes szövetkezeti üzletrészek névértékét.

45. §

(1) Az árverező egyének és csoportok meghatalmazott képviselő útján is árverezhetnek. Az együttesen megszerzett vagyontárgy tulajdonát az árverési vevők között olyan arányban kell megosztani, ahogy az árverésen felhasznált szövetkezeti üzletrészeik névértékének és az általuk kifizetett készpénznek az együttes összege aránylik az árverési vételárhoz.

(2) A kiválni szándékozó tag mindaddig a szövetkezet tagja marad, amíg szövetkezeti üzletrésze van, kivéve, ha ettől eltérően nyilatkozik.

46. §

Az árverés • vezetője az árverés befejezését követően az árverési jegyzőkönyvet lezárja, amelyet az árverési vevők aláírnak. Az árverési jegyzőkönyvet közjegyzővel hitelesíttetni kell.

47. §

(1) Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül, az árverés helye szerinti illetékes helyi bírósághoz.

(2) Az árverési kifogást a benyújtástól számított nyolc napon belül nem peres eljárás keretében kell elbírálni. Az árverés eredménye, az árverési kifogás jogerős elbírálását követően válik hatályossá.

(3) Amennyiben az árverési kifogás elbírálásáról szóló határozat az árverés eredményét megsemmisíti, az árverést e törvény szabályai szerint kell megismételni.

III. FEJEZET Eljárási szabályok

48. §

(1) Az Szvt. szabályainak alkalmazására való áttérés során a vagyon nevesítése, a vagyon megosztása és az alapszabály megállapítása (módosítása) tárgyában külön közgyűlést kell tartani. A közgyűlés határozatképességére az Szvt. szabályai az irányadók. A közgyűlési meghívóhoz mellékelni kell a felügyelő bizottság előterjesztésekre vonatkozó írásbeli véleményét.

(2) Ha a kiválás miatti vagyonmegosztást a közgyűlés eldöntötte, ezt követően jelölőbizottságot kell választani.

(3) Ha szervezeti változásra vonatkozó igényt a, törvény szerinti határidőben (29. §) nem jelentettek be, a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a vezetőség — a munkaszervezeti egységek száma alapján — meghatározhatja a jelölőbizottság létszámát. A szövetkezet tagjai — közgyűlés tartása nélkül — e szervezeti egységenként jelölőbizottsági tagot választhatnak. A jelölőbizottság elnökét a jelölőbizottság a tagjai közül választja meg.

(4) A vezetőség a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az új (módosított) alapszabály tervezetét.

(5) A jelölőbizottság a közgyűlés elé terjeszti az új (módosított) alapszabály tervezete szerinti tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát.

49. §

(1) A gazdasági társasággá történő átalakulás esetén a vagyonnevesítésről határozó közgyűlésen meg lehet tartani az előkészítő közgyűlést is.

(2) A szétválásról, illetőleg a szövetkezet megszűnéséről, valamint az ezzel és a kiválással összefüggésben a vagyonmegosztásról döntő közgyűlést — ideértve az átalakulási közgyűlést is — a 29. § szerint határidőn túli időpontra köteles a vezetőség összehívni.

50. §

(1) Az általános fogyasztási szövetkezetben, a lakásszövetkezetben és a takarékszövetkezetben a küldöttgyűlés — ha e törvény hatálybalépését követően újraválasztották — az Szvt. szabályai szerint jár el.

(2) A vagyonnevesítéssel kapcsolatos ügyekben a közgyűlési, küldöttgyűlé- si határozathoz a jelenlévő tagok legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

51. §

(1) Ha az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezet tisztségviselőjének megbízása az új alapszabályt (az alapszabály módosítását) tárgyaló közgyűlés időpontja előtt lejár, a megbízatás az említett időpontig meghosszabbodik. A közgyűlés ettől eltérően határozhat.

Skékés megyei hírlap-----------------(2

) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezet tisztségviselőinek megbízatása az új alapszabályt (az alapszabály módosítását) tárgyaló közgyűlés időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik, és a közgyűlés az Szvt. szabályai alapján megválasztja az új (módosított) alapszabály szerinti tisztség- viselőket.

52. §

(1) Az e törvényben előírt döntések meghozatalát az új (módosított) alapszabály megállapítását követő harminc napon belül, de legkésőbb 1992. július 31-éig — a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1993. január 31-éig be kell jelenteni a cégbírósághoz; a bejelentés illetékmentes. A bejelentéshez mellékelni kell a közgyűlés (közgyűlések) jegyzőkönyvét és az új (módosított) alapszabályt.

(2) Ha a szövetkezet az (1) bekezdésben előírtakat elmulasztja, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében biztosított intézkedéseket alkalmazza.

53. §

(1) Az új (módosított) alapszabály megállapodásával a szövetkezet szervei által hozott, a szövetkezet tagját érintő nem jogerős fegyelmi határozat hatályát

veszti.

(2) Az új (módosított) alapszabály megállapításakor nem jogerős kártérítési határozat ellen az eredeti határidőn belül

a) munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos vitában a munkaügyi bírósághoz;

b) az egyéb szövetkezeti tagsági vitában a rendes bírósághoz lehet keresettet fordulni.

(3) A szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés előtt folyamatban lévő tagsági és munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos vitában az eljárás az új (módosított) alapszabály elfogadásával megszűnik, és az ügyet a (2) bekezdés szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. A (2) bekezdésben foglaltak az irányadók a szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés által már meghozott határozat elleni keresetindításra is.

54. §

Az 53. § (2) és (3) bekezdésében említett eljárásokban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.

IV. FEJEZET Vegyes rendelkezések

55. §

A szövetkezet és tagja között a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás az Szvt. 65. §-ában meghatározott szerződéssé alakul át.

56. §

Az Szvt.-nek a tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályait az e törvény hatálybalépésekor működő szövetkezet elnökére, vezetőségi tagjaira, felügyelő bizottságának elnökére és tagjaira e törvény hatálybalépésétől kezdődően alkalmazni kell.

57. §

A szövetkezeti kongresszusi küldöttek megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik.

58. §

Az e törvény hatálybalépésekor működő és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bírósági nyilvántartásba nem vett szövetkezeti érdek- képviseleti szervek 1993. június 30. napjáig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetében az érdek-képviseleti szerv 1993. július 31. napján megszűnik.

Záró rendelkezések

59. §

(1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és a pénzügyminiszter, hogy az egyszerűsített vagyonértékelés szabályait [39. § (1) bekezdés] rendelettel megállapítsa.

60. §

E törvény hatálybalépésével;

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. §. A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat.”

2. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VI. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. §. (1) Ha az erdőbirtokossági társulat megszűnik — a más társulattal való egyesülés esetét kivéve —, a terület az érdekeltségi arányoknak megfelelően a tagok tulajdonába megy át, kezelési és használati viszonyait rendezés alá kell vonni.

(2) Erdőnek más tulajdonába, kezelésébe, használatába történő átadásához, továbbá erdőnek belterületbe-vonásához a Kormány által meghatározott szerv hozzájárulása szükséges."

3. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1990. évi XX., 1990. évi LVI1I. és az 1990. évi CII. törvénnyel módosított 1989. évi XLV. törvény 3. §- ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül bevételnek:)

,,e) függetlenül attól, hogy mely időszakban felhalmozott vagyonból és mely időpontban juttatták a szövetkezettel tagsági viszonyban álló magánszemély részére, e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, vagyonrész, vagyoni érték, vagyonjegy és részjegy, továbbá a munkáltató által az alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett összege —