Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
1992. január 22., szerda g) a szövetkezet képviseletének módját; h) a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét és kapcsolatukat a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel; i) a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatait és e körben a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit; j) iskolai szövetkezeméi (szövetkezeti csoportnál) az oktatási intézmény és a szövetkezet (szövetkezeti csoport) kapcsolatát; k) mindazt, aminek rendezését törvény az alapszabályra utalja, vagy a közgyűlés szükségesnek tartja. (3) Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, az alapszabályban meg kell határozni azokat a szövetkezeti célokat, amelyekre e vagyonrész — különösen a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá átalakulása esetén — felhasználható. (4) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok szavazatának kétharmados többsége, iskolai szövetkezetnél ezenfelül az oktatási intézmény vezetőjének egyetértése szükséges. (5) Ha az alapszabály a szövetkezet működésének időtartamáról nem rendelkezik, a szövetkezetei határozatlan időre alakúknak kell tekinteni. 18. § A közgyűlés határozza meg, hogy a szövetkezet alkot-e — az alapszabályon felül — más önkormányzati szabályzatot. 19. § Az önkormányzati szabályzatok jogszabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az eltérést maga a jogszabály lehetővé teszi. IV. FEJEZET A szövetkezet önkormányzati szervei A közgyűlés 20. § (1) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása, b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, c) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése vagy a feladatukat ellátó más személy megbízása, felmentése, d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása, e) a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása, f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról, g) döntés — az alapszabály keretei között — a fel nem osztható vagyon sorsáról, h) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása, i) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték az alapszabályban meghatározott értéket meghaladja, j) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan, k) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, l) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. (2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt szervezeti változásokról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Minden más ügy eldöntését — kivéve a küldöttgyűlés hatáskörét érintő alapszabályi rendelkezést — az alapszabály a küldöttgyűlés határskörébe utalhatja. (3) Az alapszabály a) a 18. §-ban említett önkormányzati szabályzat megalkotását az igazgatóság hatáskörébe, b) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztását és felmentését pedig a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek hatáskörébe utalhatja. 21. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább 10%-a vagy a felügyelőbizottság írásban -— az ok megjelölésével — indítványozza. (2) A közgyűlést — annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően — a napirend közlésével, írásban kell összehívni. Ha az alapszabály megengedi, a közgyűlés hirdeményt útján is összehívható. (3) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben. 22. § (1) A közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a nyolc napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés — az eredeti napirend tekintetében — a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik. (2) Ha ez a törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. (3) A közgyűlésen — a 94. §-ban és a 107. § (2) bekezdésében szabályozott kivétellel — minden tagot egy-egy szavazat illeti meg. 23. § A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti. 24. § (1) Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja. Ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzetek kialakításának irányelveit. (2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. 25. § (1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok —- közgyűlés összehívása nélkül — írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ebben az esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak. (2) Nem lehet írásban szavazni a 20. § (1) bekezdés a)—i) pontjaiban meghatározott kérdésekben. A küldöttgyűlés 26. § (1) Az alapszabály a küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet. (2) Részközgyűlések rendszeresítése esetében a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűléseken részt vevő tagok választják; lakásszövetkezeteknél (92. §) az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet. (3) A küldöttgyűlésen — tanácskozási joggal — a szövetkezet bármely tagja részt vehet. (4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel: a) a lakásszövetkezeteket kivéve a csak írásban történő szavazás nem megengedett; b) a 22. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható. A szövetkezet helyi önkormányzati egvségei 27. § (1) Az alapszabály a tagoknak munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos érdekeltség alapján szervezett közösségeit a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek ismerheti el. (2) Az alapszabály határozza meg a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét, a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel való kapcsolatát és különösen azokat az ügyeket, amelyekben az egységet döntési, javaslattételi, véleményezési jog illeti meg. (3) A helyi önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét. Az igazgatóság 28. § (1) A közgyűlés legalább háromtagú igazgatóságot választ. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben, továbbá lakásszövetkezeteknél az alapszabály igazgatóság helyett az ügyvezető elnök tisztségét rendszeresítheti. (2) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet, és a szövetkezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok számát korlátozhatja. (3) Az igazgatóságnak, egyúttal a szövetkezetnek az elnökét az igazgatóság tagjai közül a közgyűlés választja meg. 29. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munka- szervezetét, gyakorolja az önkormányzati szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített. (2) Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. (3) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, és az igazgatóság tevékenységéről. (4) Az (1)—(3) bekezdés rendelkezései az ügyvezető elnökre is vonatkoznak. A felügyelőbizottság 30. § (1) A közgyűlés legalább háromtagú felügyelőbizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ. (2) Otven főnél kisebb taglétszámú szövetkezet, továbbá a lakásszövetkezetek alapszabálya felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót vagy a szövetkezet egyik tagját bízhatja meg a felügylőbizottság feladatainak ellátásával. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.
