Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
1992. január 22., szerda 31. § (1) A felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. (2) A felügyelőbizottság: a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat; b) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el; c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; e) az éves beszámoló [29. § (3) bek.] alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; enélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; f) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is; g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására; h) tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol. 32. § (1) A szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában határozni. A bizottság elnöke — vagy a bizottságnak általa megbízott tagja — az igazgatóság ülésén és a szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz. (2) A felügyelőbizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni; a felvilágosítás megadása kötelező. 33. § Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelőbizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni. Az egyeztetőbizottság 34. § (1) Az alapszabály legalább háromtagú egyeztetőbizottságot létesíthet. A bizottság — ennek hiányában a felügyelőbizottság — a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez. (2) A bizottság működése nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét és határidejét. (3) Az alapszabály a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel és a munkakörülményekkel, továbbá a részesedéssel, a juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az egyeztető bizottságot javaslattételi és véleményezési joggal ruházhatja fel. A tisztségviselők 35. § (1) A szövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai vagy ez utóbbiak feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyvezető elnök és ha az alapszabály így rendelkezik — az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket rendszeresíthet. (2) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. ' 36. § (1) Nem lehet tisztségviselő a) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve ha e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges; b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél; e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg; j) a jogi személy tag képviselője. (2) Az alapszabály további kizáró okokat is, megállapíthat. 37. § (1) Közeli hozzzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is. (2) A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá az ügyvezető elnök és az ügyvezető igazgató nem választható meg a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság tagjává. (3) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. (4) Az (1) bekezdés szerinti tilalmak alól az alapszabály felmentést adhat. 38. § (1) Ugyanaz a személy — a felügyelőbizottsági tagságtól eltekintve — IMkés меш hírlap-----------------egyidejűleg legfeljebb két szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál lehet tisztségviselő. (2) Ugyanaz a személy egyidejűleg legfeljebb öt szövetkezetnél és gazdasági társaságnál választható a felügyelőbizottság tagjává. (3) Az érintett szövetkezeteket (gazdasági társaságokat) a többes választásról tájékoztatni kell. 39. § A szövetkezet tisztségviselője a) nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak; b) nem lehet vezető tisztségviselője a szövetkezet tevékenységéhez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságnak. 40. § (1) A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. (2) Nem terheli az (ü bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek bejelentette. (3) A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. 41. § (1) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása a) a megbízatás időtartamának lejártával, b) a tisztségviselő halálával, továbbá c) lemondásával, d) a közgyűlés általi felmentésével, e) tagsági viszonyának megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges. (2) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztség- viselő nem szünteti meg. (3) A tisztségviselők felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt. (III. rész) V. FEJEZET A szövetkezeti tagsági viszony A tagsági viszony létrejötte 42. § (1) A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. (2) Tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja szövetkezetnek. (3) Az alapszabály meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a tagság feltétele. 43. § (1) A tagfelvételről az alapszabályban meghatározott testületi szerv dönt. a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, és — ha a kérelem felől nem a közgyűlés döntött — a közgyűlést tájékoztatni kell. (2) Iskolai szövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. (3) A tagsági viszony — eltérő megállapodás hiányában — a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezetbe befizette. (4) A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen — ha azt nem a közgyűlés hozta — a közgyűléshez lehet fordulni. 44. § A szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely — az ellenkező bizonyításig — igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A tag alapvető jogai és kötelességei 45. § (1) A tag alapvető joga, hogy a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit; c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen; d) tisztséget viseljen a szövetkezetben; a jogi személy tag képviselőjét ez a jog nem illeti meg; e) a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetét érintő bármely kérdésről. (2) A tagsági viszonyon alapuló szervezeti jgok és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni szolgáltatás mértékétől függetlenül egyenlők.
