Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
;V\V V- •A-'VAVvVvVv,-V-'w>tt'--?. V ' êêm '/. 1 \WV уН-‘ û 'V»v*!: I Törvény a szövetkezetekről Az Országgyűlés — kiindulva az Alkotmány 12. §-ának (1) bekezdéséből, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát, — abból a célból, hogy a szövetkezetek korszerű jogi keretek felhasználásával megfelelően szolgálhassák tagjaik érdekeit, a következő törvényt alkotja: (I. rész) I. FEJEZET Bevezető rendelkezések A törvény tárgya 1. § Ez a törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, önkormányzatának szervezetét és szerveinek működését, a szövetkezet és tagjainak jogait, kötelességeit és felelősségét, a szövetkezet szervezeti változásait, valamint a szövetkezeti érdekképviselet sajátos kérdéseit. 2. § (1) A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott és a szövetkezet önkormányzati szabályzata által sem rendezett vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényt, biztosítási tevékenységet folytató szövetkezetre pedig a biztosításügyről szóló törvényt is alkalmazni kell. A szövetkezet fogalma 3. § A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy. 4. § (1) A szövetkezetnek természetes személyek a tagjai; az alapszabály azonban jogi személy tagságát is lehetővé teheti. A jogi személy tag jogai és kötelességei — a személyes közreműködést és a tisztségviselést kivéve — azonosan a természetes személy tagokéival. (2) Külföldi személy szövetkezetben való érdekeltsége és tagsági viszonya feltételeire a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 4. §-a, 7. §-ának (2) bekezdése és 9. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számát. II. FEJEZET Általános szabályok A szövetkezet alapítása 5. § Szövetkezetét legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetét (a továbbiakban: iskolai szövetkezet), továbbá hitelszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. 6. § (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. E közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők megválasztása és a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyása is. (2) Az alapszabályt az alakuló közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt az alakuló közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti. (3) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. 7. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül — bejegyzés és közzététel végett — be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). (2) A szövetkezet a cégbírósági bejegyzéssel — az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenőleg — jön létre. 8. § (1) Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a szövetkezet nevében eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személy- lyel szemben hatálytalan. (2) A cégbejegyzést megelőzően a szövetkezet nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja. (3) Ha a szövetkezet tevékenységét a cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdi, a cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat. 9. § Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzését megtagadta, a szövetkezet tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló közgyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakban a tagok egymás közötti jogviszonyára — ha ennek feltételei fennállnak, és a tagok másként nem rendelkeznek — a polgári jogi társaság szabályait kell megfelelően alkalmazni. 10. § A szövetkezetre vonatkozó tények és adatok — e törvény és a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően — nyilvánosak. A szövetkezet képviselete 11. § (1) A szövetkezetét az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetei. (2) Az (1) bekezdés első mondatában felsorolt tisztségviselők cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két — képviseleti jogkörrel felruházott — ilyen személy együttes aláírása szükséges. Törvényességi felügyelet 12. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata 13. § (1) Ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett — ide nem értve az üzemi jellegű munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet — a szövetkezet vagy szervei által hozott határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki. • (2) A jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet — jogvesztés terhe mellett — a határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére történő kézbesítéstől számított harminc nap alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak — a tag kizárását kimondó határozat esetét kivéve halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (3) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp) általános szabályait kell alkalmazni. 14. § Az alapszabály kötelezővé teheti, hogy a jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett tag a jogsértést — perindítás előtt — a felügyelőbizottságnak vagy az egyeztetőbizottságnak bejelentse. (II. rész) III. fejezet A szövtetkezeti önkormányzat Az önkormánvzat tartalma 15. § A szövetkezet tagsága — a jogszabályok keretei között — a) maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében; b) választás útján létrehozza az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt testületi szerveket; c) megalkotja az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt önkormányzati szabályzatokat; d) ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét; e) beszámoltatja a tisztségviselőket és a vezetőket. 16. § A szövetkezetekről, különösen azok tagsági, szervezeti és vagyoni viszonyairól csak törvényben lehet rendelkezni. Azokat a kérdéseket, amelyekről törvény kötelező érővel nem rendelkezik, a szövetkezet önkormányzati szabályzatban rendezheti. Önkormánvzati szabálvzatok 17. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezeti tagság a szövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. (2) Az alapszabályban kell meghatározni: a) a szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét; b) a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat; c) a szövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, tagjainak számát, a szövetkezet tisztségviselőjét, megbízatásuk időtartamát; d) a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módját; e) a tagok jogait és kötelességeit; f) a részjegy összegét, befizetésének feltételeit és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát;
