Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-12 / 265. szám
1991. november 12., kedd KÖRKÉP Évfordulóra készülnek a városvédők Békéscsaba értékeinek védelméért A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöksége legutóbbi ülésén önkritikusan állapította meg, hogy egyesületünk tevékenysége az utóbbi években a történelemformáló társadalmi változások közepette kissé háttérbe szorult. Szomorúan figyeljük, hogy az események sodrában kevesebb idő és energia jut az emberi, kulturális, történelmi, környezeti értékek ápolására, védelmére, egyre több időt kell fordítani állampolgárainknak az egzisztenciális gondjaik megoldására, lazulnak az emberi kapcsolatok, növekszik a vandalizmusba bűnözés, természetes és épített környezetünk egyre aggasztóbb képet mutat. Egyesületünk hitvallásából eredően megalakulása óta azon fáradozik, hogy az igazi értékek, a tudás, a tisztesség, a méltó hagyományok ápolása, a hit, az emberség teljesedjenek ki, és hisszük, hogy ebben a legnagyobb garancia a formálódó demokráciánk. Véleményünk szerint városunkban, társadalmunkban csak ezen értékek mentén, felülemelkedve és okulva a múlt történéseiből, a jövőt szem előtt tartva lehet és kell munkálkodni, haladni. Ilyen hitvallás alapján alakítottuk ki a közeljövő programját egyesületünknél, melynek megfelelően erőfeszítéseinket a következő területekre összpontosítjuk. Egyik legfontosabb feladatunk a jövő évben méltó módon felkészülni városunk újratelepítésének 275. évfordulójára. Az évforduló jegyében szeretnénk megrendezni a Város- és Faluvédők Szövetségének országos találkozóját az 1993-as évben, melynek alapgondolatául a nemzetiségek, a nemzetiségi kultúra, építészet témát választottuk. Fiatalok nevelése Meghatározó a jövőnk szempontjából, hogy erősítsük a fiatalság körében városunk szere- tetét, múltjának és jelenének ismeretét, cselekvő résztvállalá- sukat a feladatok megoldásában. Városunk újratelepítésének 275. évfordulója kapcsán vetélkedőt szervezünk általános iskolai és középiskolai fiataljaink számára, melynek városi döntőjét az 1993-as esztendőben tartjuk meg. Szeretnénk elérni, hogy emlékhelyeink, parkjaink, játszótereink, temetőink rendszeres gondozását vállalja egy- egy iskola. Egyesületünk az ezzel kapcsolatos mindennemű előkészítő, szervező munkát felvállalja. Környezetünk védelme A szűkös anyagi források vagy csupán néhány esetben a figyelmetlenség, a nemtörődömség miatt egyre nőnek gondjaink a kömyzetvédelem területén. A jövő év nyarán városszépítő és környezetvédő tábort szervezünk fiataljaink részvételével, ahol az emlékhelyek, parkok, temetők, Körös-parti hullámtér ápolásán túl lehetőség lesz városunk értékeinek, múltjának megismertetésére, egy újfajta környezetvédő szemlélet formálására. Az 1992-es év tavaszán városi szintű fórumot szervezünk „Békéscsaba környezeti állapota, a környezetvédelem helyi feladatai” címmel. Hagyományápolás Szomorúan konstatáljuk, hogy a Munkácsy Mihály Múzeumban helyszűke miatt nincs lehetőség városunk múltjának, történelmi relikviáinak állandó kiállítás keretében való bemutatására. Javasoljuk, hogy az 1993-as évben, az újratelepítés 275. évfordulója tiszteletére nyissuk meg várostörténeti múzeumunkat, melyre véleményünk szerint a Szent István tér 10. szám alatti kiemelkedően szép középület lenne a legmegfelelőbb. Hisszük, hogy egyesületünk a jövőben csak akkor tudja méltó helyét megtartani városunkban, ha munkánkat nyitottab- ban, a nyilvánosság széles körű bevonásával végezzük. Tavaszi közgyűlésünkön fogalmazódott meg, hogy egyesületünk legyen „városunk lelkiismerete”. Ezt a nemes gondolatot akarjuk mi tartalommal megtölteni, szoros kapcsolatot kialakítva és együttmunkálkodva a lakossággal, az önkormányzattal. Sok a megoldásra váró feladat városunkban, ezek sikeres megvalósításához szeretnénk mi is hozzájárulni sajátos eszközeinkkel, lehetőségeinkkel. Dr. Cserei Pál egyesületi titkár Hogyan tegyük hűségessé férjünket? Az egészséges életmódhoz hozzájáruló termékcsaládot fejlesztett ki a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. A kísérleti extrakciós laboratóriumukban különleges kivonási eljárással készülnek a csalánlevél, mentalevél és bodzavirág gyógynövény alapú üdítőitalok, amelyeket a FITO-fitt márkanéven hoznak forgalomba. A természetes gyógynövény anyagokból álló, alacsony kalóriatartalmú termékek nem tartalmaznak tartósítószert, színezéket, illetve pótlólagos aromaanyagot. A hazai fogyasztók mellett rövidesen külföldön is megismerkedhetnek ezzel az új üdítőitalul MTI-fotó: Hámor Szabolcs Feministák az abortuszról t A modern nők küzdenekférjü- kért és nem engedik át minden további nélkül másnak. Ehhez szükség van egy nagy adag ravaszságra, jókedvre és cselre is. A legfőbb parancs a nő számára: a férjével kapcsolatban hitesse el mindig mindenkivel: amit más tud, ö már rég felfedezte! íme, néhány további jótanács: 1. Beszéljen szexuális kívánságairólférjével mindig nyíltan, kertelés nélkül! 2. Töltse estéit általában férjével, különben párja elhagyatottnak érezheti magát és más szoknya után néz, ahol ő áll a középpontban és kitombolhatja magát. 3. Időnként szervezzen önállóan is programot magának, mert így hiányozni fog annak, aki urának is hiszi magát. 4. Legyen egy aprócska titka: ha egyedül tölti az estét házon kívül, csak vonakodva meséljen róla férjének! 5. Ne főzzön minden este a férje kedvéért! 6. Ne telefonáljon gyakran férje irodájába, mert akkor úgy érezheti, állandó ellenőrzés alatt áll és ez dacreakciókat válthat ki belőle. 7. Tegye őt kicsit féltékennyé! Mondjon ilyesmit: „Szivecském, ma kaptam a főnökömtől egy hatalmas virágcsokrot!" Vigyázat, ne feszítse túl a húrt! 8. Mutassa ki, hogy maga is kicsit féltékeny! Akkor a férje úgy fogja érezni, szükség van rá, a férfira. 9. Ne panaszkodjon soha, ha fáj a feje! Ez öregíti. 10. Ne anyáskodjon túlságosan, ne igazgassa lépten-nyo- mon a férje nyakkendőjét! Egy feleség-anya típust a legtöbb férfi szeret, de szexuálisan nem kíván. 11. Hagyja, hadd nézze a férje a sportközvetítéseket! Utána viszont kényeztesse egy kicsit, hadd vegye észre: nem rossz a tévézés, de a feleséggel lenni sokkal jobb. 12. Lepje meg férjét fantáziadús szexuális játékkal és vegyen időről időre izgató fehérneműt — főleg bugyit — magának! Időnként őt is lepje meg ilyesmivel! Utóirat: ami igaz a férjekre, még inkább igaz a szeretőkre, barátokra, mert szabadnak érzik magukat és többet engednek meg maguknak, mint a férjek. A kivételek csak erősítik a szabályt. Az abortusz kérdésében már nagyon sokan megszólaltak, de a nőket még senki nem kérdezte meg — modotta Béres Zsuzsa, az 1990 júniusában megalakult Feminista Hálózat tagja a közelmúltban. Figyelmeztetett: „az abortuszkérdés túlmutat saját jelentőségén, nagyon sok társadalmi, gazdasági, politikai, családi, jogi problémát vet fel, ám semmilyen döntéshozó testületben, semmilyen szinten nem játszanak szerepet a nők”. Megengedhetetlennek tartanak minden, az állampolgár életébe durván beavatkozó szabályozást. Hangsúlyozták: a magánéletnek, a „tiltás és követelés” központi módszereivel való alakításának kora már lejárt. Liberális abortusztörvényre van szükség — szögezték le — és új fogamzásgátlási lehetőségekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a nő és a férfi közösen vállaljon felelősséget a nem kívánt terhesség megelőzéséért. Követelik továbbá, hogy az abortusz, mint végső eszköz szabadon választható legyen, egyidejűleg kövessenek el mindent, hogy a lehető legkisebb orvosi kockázattal, a társadalombiztosítás keretében, térítés- mentesen legyen elérhető. Más országok tapasztalatai mutatják, hogy a szigorítás növelné a titokban végzett, súlyos következményeket okozó műtétek számát. Olvasóink írják Védjük a parkokat! Örömmel olvastam a november 22—23-ai Hírlapban, hogy végre foglalkozik a lap környezet- és egészségvédelemmel is, mert eddig csak az olvasók írták meg észrevételeiket. Hiányolom, hogy Békéscsabáról ilyen keveset írtak. Szégyellem, hogy békéscsabai vagyok, mert rólunk csak rosszat lehet írni. Pedig itt is van Városvédő és Városszépítő Egyesület, igaz, hogy nem is tesz semmit, a tagságot sem hívja össze, hogy terveket készítsenek, hogy felhívják a lakosságot, hogy segítsen az önkormányzatnak. Ha valakik tesznek valamit a város szépítéséért, azok az idősebb emberek. Olvastuk az újságban, hogy mit tesznek a pedagógusok a vidéki városokban. Sajnos, ez Békéscsabán nem tapasztalható, mert itt a gyerekek egy papírért le nem hajolnának, de annál nagyobb kárt csinálnak labdájukkal. A gyesen lévő anyukák is összetévesztik a kevés kis parkot a játszóterekkel... Ha a szülők nem érnek rá nevelni környezetvédelemre a gyermekeiket, legalább az iskolákban heti két órában foglalkoznának a környezetvédelemmel. Védjük a parkokat, fákat, bokrokat, játszani a játszótérre, focizni a kis pályákra kell küldeni a gyerekeket. Ezt az iskolákban is tudatosítani kellene, sőt már az óvodákban is el lehetne kezdeni. A lakosságnak erélyesen kell fellépnie, hiszen a jövő nemzedék érdekében történik. Ezúton kérjük, az egészségünk érdekében tegyék meg az illetékesek. A fák ültetésében a lakosság részt kíván venni, természetesen előzetes értesítésre. Várhegyi Tamás, Békéscsaba Legenda-e Szekerka János? Válaszféle Born Miklós reflexiójára Előrebocsátom, hogy a békéscsabai utcanév-változtatásokat az önkormányzat részére egy, ismert történészekből, helytörténészekből, muzeológusokból álló bizottság készítette elő. A javasolt változtatásokat — rövid ismertetésekkel — a ,,Csabai Hírmondó” című helyi hetilap teljes egészében közölte, kérve a lakossági véleményeket. Sajnálatosnak tartom, hogy akkor Born Miklós nem közölte észrevételeit. Jómagam inkább orvostörténelemmel foglalkozom ugyan, de mint „őscsabainak”, akinek ősei már a város újratelepítése óta itt éltek, természetesen vannak némi helytörténeti ismereteim, részben olvasmányaim, részben a helyi őslakos ismerőseim révén. Szekerka Jánosról való utcaelnevezésről természetesen csak a saját véleményemet mondhatom el! A számomra is ismert és nagyra- becsült, kiváló helytörténész idevonatkozó kutatásaiban nincs okom (jogom) kételkedni. Engedtessék meg nekem, hogy azért néhány más forrást is idézzek. Sonkoly Pál: „Az újjáéledt Csaba” című dolgozatában (Tanulmányok Békéscsaba történetéből, Békéscsaba, 1970.) a következőket írja: „...Csaba első új telepesei zömmel szökött jobbágyok voltak.” (42. 1.) „...1717-ben három felvidéki szlovák férfi — a nógrádi Duna János és Szekerka János, valamint a honti Valent Jakab—-több szlovák család nevében azt kérte a kamarától, hogy Csabára jöhessen lakni. Az engedélyt megkapták és a szlovák telepesek első népesebb csoportjai 1718-ban meg is érkeztek. Ezzel Csaba újratelepítésének az a szakasza vette kezdetét, amelyben az alkalomszerűséget a szervezettség, céltudatosság váltotta fel”... (43. I.) Ugyanezeket az adatokat találjuk Ján PravdoTub Bella (Liptószentmiklós, 1836—1924) dolgozatában—aki 1874—1896 között Csabán tanítóskodott. .1. Pr. Bella:,,Szlovákok Békés megyében. 1718—1900" c. dolgozatának 1., Csabáról szóló fejezetében szintén említést tesz Duna Jánosról, Szekerka Jánosról és Valent Jakabról. Azt is írja: „A mostani Csaba tehát 1718-ban keletkezett, s hogy csak szlovák lakosai voltak, Tót-Csabának nevezték...” Lehet, hogy Sz'ekerka Jánossal nincsen összefüggésben, de Haan Lajos egyik iskoláskori „informátorát”, akitől sok adatot gyűjtött a régi Csabáról, Szekerka Mátyásnak hívták. J. Pr. Bella a „Családnevek Békéscsabán” c. dolgozatában a „Szekerka” név az első telepesek és a mostani Csaba alapítóinak nevei között szerepel. (J. Pr. Bella tanulmányai „SzlovákokBékéscsabán. Slvoáciv BékésskejCabe” c. kétnyelvű, Bibliotheca Bekesiensis 20. 1980. c. kis könyvben jelent meg, dr. Krupa András fordításában). Városunk küldöttsége járt Hradistyé-ban, a hradistyeiek ellátogattak Csabára: Honismereti körünk tagjai elbeszéléséből értesültem, hogy az idősebb hradistyeiek előtt nem ismeretlen Szekerka János neve. Lehet, hogy Szekerka János tevékenysége „szájhagyományon" alapszik és nincs „bizonyított történelmi realitása", de akkor is figyelemre méltó népi hagyomány, ezért a magam részéről nem tartom „szerencsétlen” határozatnak róla utcát elnevezni! Dr. Sonkoly Kálmán, a Békéscsabai Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke Meglopott munkaügy Gazdasági helyzetünk kényszere, úgy tűnik, nem csak a munkavállalók útkeresésére hat, de a munka nélkül élők leleményességét is erősíti. Történt a napokban, hogy a mezőkovácsházi munkaügyi kirendeltségen egyik este elfelejtették bezárni az ablakot. Ezt felfedezve az élelmes betörő bemászott a nyílászárón és felfeszítette a zárt szekrényt. Eltulajdonított 6 darab Sharp zsebszámológépet, két zsebrádiót, valamint két számítógép-klaviatúrát, összesen 25 ezer forint értékben. A betörő igen előrelátó volt: hogy a rendőrség minél később értesülhessen az esetről, az asztalon levő telefont is magával vitte.
